Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelv. III. Ume- és Tornio-lappmarki nyelvmutatványok - Ugor füzetek, 9. szám (1888)
SVÉD-LAPP SZÖVEGEK
SVÉD-LAPP SZÖVEGEK, in: Ume- és Tornio-lappmarki nyelvmutatványok. Az 1886. év nyarán újabb utazást tettem a svédországi lappokhoz. Érdekes nyelvjárásaik közül ezúttal ismét kettőt volt alkalmam tanulmányozni, a Tornio-lappmark karesuandói és az Umelappmarknak Stensele egyházkerületi dialectusát. Az elsőt a Jeges tenger egyik szigetén elterülő Tromsö városában vizsgálgattam, az utóbbit pedig Norvégia belsejében a svéd-norvég határ közelében levő Hatfjelddal községben és Älsvatten (Älsvand) tó partján levő lapp tanyában tanulmányoztam. Hazulról jún. 23-ikán elindulva június 30-ikán értem Drontheim (norvégul: Trondbjem) városába, ahol éppen országos vásár volt. A vásárban barangolva a Holtaalen és Böraas (62° és 63°) közt elterülő hegységekből való déli lappokkal találkoztam. Ezekkel beszédbe ereszkedtem és beszélgetés közben meggyőződtem róla, hogy nyelvük egészen megegyezik a jemtlandi lappokéval. Szöveget itt részint alkalom hiánya miatt, részint pedig, mivel még aznap éjfélkor a hajóval tovább szándékoztam utazni a magas éjszak felé, nem gyűjtöttem. Július 3-dikán délután érkeztem meg Tromsöbe. Tromsö városa a Trom szigeten terül el és vele szemközt a norvég szárazföldön van a Tromsdal (Trom völgye), ahová minden nyáron több lapp család szokott költözködni rénszarvasaival a svéd karesvandói egyházkerületből. Megérkezésem napján azonnal fölkerestem J. K. Qvigstadot, az ottani tanítóképző intézet igazgatóját, ki a városban való tartózkodásom alatt kalauzom volt és folytonosan támogatott szíves útbaigazításaival. A lappok nem csak a Tromsdalból, hanem a közelebb és távolabb eső szigetekből is jöttek a városba és másnap mindjárt kerítettem egyet, akivel a karesuanduói nyelvjárást tanulmányozhattam. Legelőször is a