Ügyvédek lapja, 1897 (14. évfolyam, 1-52. szám)
II Számsági végrehajtót az 1875. évi IX. t.-cz. 5. §-ában megjelölt díjszabályzatban megállapított fuvardíj megosztva illeti meg . ....... 11 A végrehajtási eljárásban, ha a végrehajtási ügyben a kir. törvényszék van hivatva intézkedni s a kir. törvényszék nem mint a végrehajtás foganatosítására megkeresett telekkönyvi hatóság jár el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük.................................................... 20 Annak másodfokú elbírálása, váljon a végrehajtás folyamán a kir. járásbíróságok előtt indítható és érdemben is ezek által elbírálandó valamely sommás keresetnek, jelesül tulajdoni igénykeresetnek, a végrehajtás további folyamára van-e halasztó hatálya? a végrehajtási eljárásban másodbíróságot gyakorló kir. Ítélőtáblának hatáskörébe tartozik 39 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. Kötelmi jog. A fő- és székvárosi ház,bérszabályok 34. §-a szerint a házmester a bérlők irányában csupán a házrend, tisztaság és csend fentartására van hivatva , bérbeadásra és a bér beszedésére és nyugtázására azonban csak akkor tekinthető felhatalmazottnak, ha a háztulajdonos által ezzel külön megbizatik, miből kétségtelen következik, hogy a bér tekintetébeni fizetési haladékok adására nézve is csak külön felhatalmazás mellett tekinthető megbízottnak................................... . . . 3 Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 54. § a szerint az ügyvéd a jutalomdíj iránt előlegesen megegyezhetik ugyan a féllel, de az előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, az pedig a dolog természetéből következik, hogy csak a szabad cselekvéssel bíró egyén részéről kiállított okirat bír kiállító félre kötelező erőrel, a gondnokság alatt levő egyén által kiállított ügyvédi díjlevél, ha az a gondnok vagy a gyámhatóság által jóváhagyva nincs, érvénynyel nem bír.............................. 5 Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is érvényesen jöhetnek létre, továbbá, hogy abban az esetben, ha a felek abban egyeznek meg, miszerint a szóbeli utón keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződés állíttassék ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részéről való megtagadása avagy nem teljesítése a szóbeli szerződés hatályára illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bír befolyással, ha a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az írásba foglaltassák és az írás a felek által aláirattassék........................................... 5 Az 1868. évi LIV. t.-cz. 35. § ának második bekezdése szerint, a kereskedelmi üzleti könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt csak könyvkövetelések érvényesíthetők. Minthogy pedig csupán megtörtént tények és nem az azokból vont következtetések és esetleg támasztható igények képezhetik a könyvekbe való bevezetés tárgyát, kétségtelen, hogy a kereskedő által harmadik személyek ellen szerződésszegés miatt támasztott vitás kártérítési igények bírói megállapításuk és megítélésük előtt elkönyvelés tárgyát nem képezik és ha az üzleti könyvekbe mégis bevezettettek, ez által könyvkivonati követelésekké nem válnak . ...... ................................................ 6. A fennálló törvények szerint valamely bűntény elkövetője a sértett félnek összes vagyonával kártérítéssel tartozik ugyan, de nincs oly jogszabály, melynél fogva a bűntény elkövetőjével rokonságban vagy sógorságban álló egyének, ha azok a bűncselekménynek nem részesei, a sértett fél részére birói után kártérítésre kötelezhetők volnának. — 2. Peres felek között azon megállapodás jött létre, hogy felperesek egy rokonuk által alperes czég terhére elkövetett csalásokkal okozott kár részbeni megtérítése fejében alperes czégnek bizonyos összeget fizetni kötelesek, ezzel szemben pedig alperes arra kötelezte magát, hogy a rokon elleni bünfenyítő feljelentést visszavonja, hogy sem vádlott, sem bűntársa, sem a sikkasztott áruk tekintetében érdekelt commitensek ellen sem bűnvádi, sem polgári utón eljárni nem fog. Az ily szerződés megáll, mert alperesnek az a ténye, mely szerint a felperesek által adott, illetve kötelezett összeg ellenében lemondott azon jogáról, hogy felperesek rokona és bűntársainak cselekménye által szenvedett sérelemért bírói után kereshessen orvoslást, a büntetőtörvény rendelkezésével nem ellenkezik. Ha alperes a maga részéről vállalt kötelezettségnek eleget nem tett, a már fizetett öszszeget visszaadni köteles ..............................................................................12 Általánosan elfogadott jogelvek szerint a felek között szerződésből eredőleg jogi kötelem csak akkor létesül, ha mindkét fél egymással szemben szolgáltatást teljesít. A Felperes azon kötelező nyilatkozata, hogy üzletéhez tartozó szükségleteit alperesnél fogja beszerezni, különbeni 500 frt bírság mellett, ha alperes részéről viszontszolgáltatás nem forog fenn, mint a szabad verseny meghiúsítására irányuló és a jó erkölcsökbe ütköző törekvés, jogi kötelem alapjául nem szolgálhat 14 A kisajátítási jutalék mindig az által fizetendő, ki a teleknek az illeték esedékessége váltakor tulajdonosa . . ... . . . .14 Nincs olyan jogszabály, amely azt tiltaná, hogy a felek valamely közokiratba foglalt szerződési megállapodásoknak a szerződésből ugyan ki nem tűnő, de általuk czélba vett értelmet külön eszközökkel is bizonyíthassák .... .......................... ...............................17 A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szó szerinti értelme vétessék tekintetbe. Sőt inkább, a bírói állandó gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett melléktények és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elégtétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék . . .17 Ha a fél ügyének kedvező elintézése esetére az ügyvéd részére a kereseti összeg 25 százalékát mint ügyvédi dijat kötelezett és aztán a fél az ügyvéd hozzájárulása nélkül peren kivül kiegyezett, az ügyvédi dij az előírt eredmény arányában illeti meg........................................... 18 Az 1877. XX. t.-cz. 33. §. 3. bekezdése értelmében, a gondnokság alá helyezés joghatálya a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatását követő naptól veszi kezdetét és illetve ettől a naptól kezdve nem köthet a gondnokolt gondnokának jóváhagyása nélküli kétoldalú terhes szerződést, következően az a körülmény, ha váljon a gondnokság alá helyezettnek vagyona zárgondnoki kezelés alá valóban már átadatott-e vagy nem, vagy hogy a zárlat a telekkönyvezett ingatlanra tényleg még fel nem jegyeztetett, az ügylet érvényességének vizsgálatánál közömbös az, hogy a vételárból az eladó terhes tartozása törlesztetett, ez a körülmény az eladó cselekvési képessége hiányát nem pótolván, egyedül a vevők jóhiszeműsége az ügyletet jogerejűvé nem teszi.................... 19 A szerződésben foglalt az a megállapodás, amely szerint peres felek, mint italmérésre jogosultak, kölcsönösen kötbér terhe alatt arra kötelezték magukat, hogy az általuk elárusítandó legfeljebb 310/6-os pálinka literjét 27 áron alul eladni nem fogják, oly egyezkedést képez, mely a fogyasztó közönség érdekeit biztositó szabad versenyt kizárja és ez által a fogyasztó közönség megkárosítására irányul s mint ilyen az erkölcsi fogalmakba ütközvén, bíróság előtt érvényesíthető követelésnek alpjául nem szolgálhat......................................................................... 20 Ha a szerződés több pontjaiban kifejezetten megállapítja azokat a feltételeket, amelyeknek fenforgása esetén az operaházzal határozott időtartamra kötött szerződés azonnal és minden kártérítési igény nélkül felbontható, akkor a szerződés felbonthatásánál ezek a feltételek és nem a színházi törvények és szabályrendeletek általános határozmányai irányadók.............................. . .......................................20 A felek oly megállapodása, mely szerint az eladó az eladott és vevő birtokába is bocsátott dolog tulajdonjogot a vételár teljes lefizetéséig maga részére fentartja és e feltétel bekövetkezéséig csak a használati jogot engedi át a vevőnek, valamely tételes törvénybe nem ütközik. Ítélkezési gyakorlatunk pedig azt mint a felek szerződési szabadságának kifolyását és mint az adásvételi ügylet jogi természetével nem ellenkezőt jogérvényesnek ismeri el ............................................................ 21 A vámszedési jog a régibb törvények értelmében a kir. kisebb haszonvételeit közé tartozó kiváltság, az újabban hozott 1890 : I. t.-cz. rendelkezései szerint pedig kormányhatósági engedélytől feltételezett jog, amely az adományozási illetve engedélyokirat alapján gyakorolható. Az 1872 . 36. tez. 10. §. által Budapest főváros törvényhatóságára nézve nem szenvedett változást a vámszedési jognak ily természete, melyet a belügyminiszter által jóváhagyott díjjegyzék alapján gyakorol. A díjjegyzék határozmányai azonban, amelyekben előírt feltételek és korlátok között gyakorolhatja csak a főváros kövezet vámszedési jogát, ennek kivételes jogtermészeténél fogva, a jog gyakorlását kiterjesztő módon nem értelmezhetők E határozmányok kizárólag a felperesnek a kövezet vámszedési jogosultságát szabályszerű vámkezelés alapján szabályozzák s olyan intézkedést nem tartalmaznak, amely a kövezetvám illetéknek az áruknak elszállítása után, tehát a szabályszerű vámkezelés körén kívül az áru után való utólagos kirovásához és behajthatásához való jogát is megállapítaná .................. 22 A gőzcséplőgéppel való csépeltetés már önmagában véve tűzveszélyével járván, a melyből származható károsodásra nézve a csépeltetőnek magát biztosítani módjában és rendszerint szokásban is van, a gőzcséplőgép tulajdonosa a cséplésnek folytatásánál fennálló ebből a sajátlagos veszélyből bekövetkező károsodásért, ha csak azt külön el nem vállalta, csupán az ezzel okozati összefüggésben álló gondatlansága esetén vonható vagyoni felelősségre ................................................ .24 Ahhoz, hogy valaki haszonbérlő társnak tekintessék, nemcsak az szükséges, hogy az illető a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért illetve a teljesítésért vagyoni felelősséget vállaljon, hanem szükséges az is, hogy ennek részére a bérlőt megillető jogok gyakorlása is biztosittassék . . . ......................................................................... 24 Az ált. bányaterv. 24. § a értelmében az a kutató, aki a szabadkutatás helyét a felszínen a kutatási jegygyel elmulasztja megjelölni, köteles ugyan a harmadik személynek, aki előtt a választott hely tudva nincs, az ezzel okozott kárt megtéríteni; tekintettel azonban arra, hogy az általános bányatörvény eme szakasza annak helyes értelmezése szerint, összevetve azt az általános bányatörvény 27. §-val, a kutatási jegyek felállításának elmulasztásából jogot csak annak a harmadik személynek biztosít, aki a kérdéses területre előzően szerzett jog hiányában, kutatás iránt jelentését a bányahatóságnál már megtette s erre a területre a kutatásra engedélyt tényleg nyert, kétségtelen, hogy kártérítést a törvény eme szakasza alapján csak az a harmadik érvényesíthet, akinek eme terület kutatása tekintetében a törvénynek megfelelő kutatási jogosultsága van ............................................................ . 26 Az 1881 : 60. tez. 181. §-nak rendelkezése szerint az árverés napja után esedékes bérösszeg az árverési vevőt illeti, a haszonbérlőnek a szerződésből eredő egyéb joga pedig csak a haszonbérbe adó esetleg a vételárra marad fenn, miből önként következik, hogy amennyiben alperes haszonbérlő a szerződés megkötésekor a haszonbérbe adónak bizonyos óvadéki összeget át is adott, ez az árverési vevő ellenében az azt árverés után feltétlenül megillető esedékes haszonbérbe be nem számítható................................... . . . . 27 Abban az esetben, ha a teljesítendő munkálatnak az építkezési tervezetben megjelölt valamely tárgya a költségvetésben nem fordul elő és a vállalkozó a munkálatok a költségvetésben megszabott áraknak alapul vétele mellett vállalja el, a vállalkozó nincs elzárva attól, hogy a költségvetésben nem említett, de a terveknek megfelelően tényleg teljesített munkálatának megfelelő ellenértékét a munkaadótól, habár az nem szakértő is, követelhesse, minthogy annak meghatározásánál, hogy a vállalati ár mire vonatkozik, rendszerint nem az építkezési terv, hanem a költségvetés az irányadó, mint amely iratban a teljesítendő munkálatnak minősége és mennyisége tüzetesen körülírva meghatároztatik és ha a munkaadó a költségvetésben nem foglalt munkálatnak teljesítését egybeül abból az okból követelhetné, a mivel a munkálat a tervezetben ki van tüntetve, a munkaadó a vállalkozó kárával jogtalanul gazdagodnék. Az a körülmény, hogy felperes a munkálatokat átalányösszegért vállalta el, nem vonja maga után azt, hogy felperes a tervek szerint elkészített munkálatokért az átalánynál magasabb összeget egyáltalán ne követelhessen. A költségvetés hiányos összeállításában előfordult tévedés következményeinek mérve, még a tévedő felperes irányában sem határtalan, ezeknek a következményeknek mérve korlátozottnak tekintendő akkor, ha Szám