Ügyvédek lapja, 1897 (14. évfolyam, 1-52. szám)

II Szám­sági végrehajtót az 1875. évi IX. t.-cz. 5. §-ában megjelölt díjszabály­zatban megállapított fuvardíj megosztva illeti meg . ....... 11 A végrehajtási eljárásban, ha a végrehajtási ügyben a kir. törvényszék van hivatva intézkedni s a kir. törvényszék nem mint a végrehajtás foganatosítására megkeresett telekkönyvi hatóság jár el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük.................................................... 20 Annak másodfokú elbírálása, váljon a végrehajtás folyamán a kir. járás­­bíróságok előtt indítható és érdemben is ezek által elbírálandó vala­mely sommás keresetnek, jelesül tulajdoni igénykeresetnek, a végre­hajtás további folyamára van-e halasztó hatálya? a végrehajtási eljá­rásban másodbíróságot gyakorló kir. Ítélőtáblának hatáskörébe tartozik 39 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. Kötelmi jog. A fő- és székvárosi ház,bérszabályok 34. §-a szerint a házmester a bér­lők irányában csupán a házrend, tisztaság és csend fentartására van hivatva , bérbeadásra és a bér beszedésére és nyugtázására azonban csak akkor tekinthető felhatalmazottnak, ha a háztulajdonos által ez­zel külön megbizatik, miből kétségtelen következik, hogy a bér tekin­­tetébeni fizetési haladékok adására nézve is csak­ külön felhatalma­zás mellett tekinthető megbízottnak................................... . . . 3 Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 54. § a szerint az ügyvéd a jutalomdíj iránt előlegesen megegyezhetik ugyan a féllel, de az előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, az pedig a dolog természetéből kö­vetkezik, hogy csak a szabad cselekvéssel bíró egyén részéről kiállí­tott okirat bír kiállító félre kötelező erőrel, a gondnokság alatt levő egyén által kiállított ügyvédi díjlevél, ha az a gondnok vagy a gyám­hatóság által jóváhagyva nincs, érvénynyel nem bír.............................. 5 Általános jogszabály, hogy szerződések rendszerint szóbeli uton is ér­vényesen jöhetnek létre, továbbá, hogy abban az esetben, ha a felek abban egyeznek meg, miszerint a szóbeli utón keletkezett megállapo­dásról utóbb írásbeli szerződés állíttassék ki, az írásbeli szerződés kiállításának valamelyik fél részér­ől való megtagadása avagy nem tel­jesítése a szóbeli szerződés hatályára illetve a szerződés érvényére csak abban az esetben bír befolyással, ha a felek a szóbeli megálla­podás érvényét kifejezetten attól teszik függővé, hogy az írásba fog­laltassák és az írás a felek által aláirattassék........................................... 5 Az 1868. évi LIV. t.-cz. 35. § ának második bekezdése szerint, a keres­kedelmi üzleti könyvek vitelének helyére nézve illetékes bíróság előtt csak könyvkövetelések érvényesíthetők. Minthogy pedig csupán megtörtént tények és nem az azokból vont következtetések és esetleg támasztható igények képezhetik a könyvekbe való bevezetés tárgyát, kétségtelen, hogy a kereskedő által harmadik személyek ellen szer­ződésszegés miatt támasztott vitás kártérítési igények bírói megálla­pításuk és megítélésük előtt elkönyvelés tárgyát nem képezik és ha az üzleti könyvekbe mégis bevezettettek, ez által könyvkivonati kö­vetelésekké nem válnak . ...... ................................................ 6­­. A fennálló törvények szerint valamely bűntény elkövetője a sértett félnek összes vagyonával kártérítéssel tartozik ugyan, de nincs oly jogszabály, melynél fogva a bűntény elkövetőjével rokonságban vagy sógorságban álló egyének, ha azok a bűncselekménynek nem része­sei, a sértett fél részére birói után kártérítésre kötelezhetők volná­nak. — 2. Peres felek között azon megállapodás jött létre, hogy fel­peresek egy rokonuk által alperes czég terhére elkövetett csalásokkal okozott kár részbeni megtérítése fejében alperes czégnek bizonyos összeget fizetni kötelesek, ezzel szemben pedig alperes arra kötelezte magát, hogy a rokon elleni bünfenyítő feljelentést visszavonja, hogy sem vádlott, sem bűntársa, sem a sikkasztott áruk tekintetében érde­kelt commitensek ellen sem bűnvádi, sem polgári utón eljárni nem fog. Az ily szerződés megáll, mert alperesnek az a ténye, mely sze­rint a felperesek által adott, illetve kötelezett összeg ellenében lemon­dott azon jogáról, hogy felperesek rokona és bűntársainak cselek­ménye által szenvedett sérelemért bírói után kereshessen orvoslást, a büntetőtörvény rendelkezésével nem ellenkezik. Ha alperes a maga részéről vállalt kötelezettségnek eleget nem tett, a már fizetett ösz­­­szeget visszaadni köteles ..............................................................................12 Általánosan elfogadott jogelvek szerint a felek között szerződésből ere­­dőleg jogi kötelem csak akkor létesül, ha mindkét fél egymással szemben szolgáltatást teljesít. A Felperes azon kötelező nyilatkozata, hogy üzletéhez tartozó szükségleteit alperesnél fogja beszerezni, kü­lönbeni 500 frt bírság mellett, ha alperes részéről viszontszolgáltatás nem forog fenn, mint a szabad verseny meghiúsítására irányuló és a jó erkölcsökbe ütköző törekvés, jogi kötelem alapjául nem szolgálhat 14 A kisajátítási jutalék mindig az által fizetendő, ki a teleknek az illeték esedékessége váltakor tulajdonosa . . ... . . . .14 Nincs olyan jogszabály, a­mely azt tiltaná, hogy a felek valamely köz­okiratba foglalt szerződési megállapodásoknak a szerződésből ugyan ki nem tűnő, de általuk czélba vett értelmet külön eszközökkel is bizonyíthassák .... .......................... ...............................17 A szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meg­határozásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben a szerződés kitételeinek csakis közönséges szó szerinti értelme vétessék tekintetbe. Sőt inkább, a bírói állandó gyakorlat sze­rint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett melléktények és körülményekre is és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elégtétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék . . .17 Ha a fél ügyének kedvező elintézése esetére az ügyvéd részére a ke­reseti összeg 25 százalékát mint ügyvédi dijat kötelezett és aztán a fél az ügyvéd hozzájárulása nélkül peren kivül kiegyezett, az ügyvédi dij az előírt eredmény arányában illeti meg........................................... 18 Az 1877. XX. t.-cz. 33. §. 3. bekezdése értelmében, a gondnokság alá helyezés joghatálya a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetmény­nek a hivatalos lapban először való beiktatását követő naptól veszi kezdetét és illetve ettől a naptól kezdve nem köthet a gondnokolt gondnokának jóváhagyása nélküli kétoldalú terhes szerződést, követ­kezően az a körülmény, ha váljon a gondnokság alá helyezettnek va­gyona zárgondnoki kezelés alá valóban már átadatott-e vagy nem, vagy hogy a zárlat a telekkönyvezett ingatlanra tényleg még fel nem jegyeztetett, az ügylet érvényességének vizsgálatánál közömbös az, hogy a vételárból az eladó terhes tartozása törlesztetett, ez a körül­mény az eladó cselekvési képessége hiányát nem pótolván, egyedül a vevők jóhiszeműsége az ügyletet jogerejűvé nem teszi.................... 19 A szerződésben foglalt az a megállapodás, a­mely szerint peres felek, mint italmérésre jogosultak, kölcsönösen kötbér terhe alatt arra köte­lezték magukat, hogy az általuk elárusítandó legfeljebb 310/6-os pá­linka literjét 27 áron alul eladni nem fogják, oly egyezkedést képez, mely a fogyasztó közönség érdekeit biztositó szabad versenyt kizárja és ez által a fogyasztó közönség megkárosítására irányul s mint ilyen az erkölcsi fogalmakba ütközvén, bíróság előtt érvényesíthető köve­telésnek alpjául nem szolgálhat......................................................................... 20 Ha a szerződés több pontjaiban kifejezetten megállapítja azokat a fel­tételeket, a­melyeknek fen­forgás­a esetén az operaházzal határozott időtartamra kötött szerződés azonnal és minden kártérítési igény nélkül felbontható, akkor a szerződés felbonthatásánál ezek a feltéte­lek és nem a színházi törvények és szabályrendeletek általános hatá­rozmányai irányadók.............................. . .......................................20 A felek oly megállapodása, mely szerint az eladó az eladott és vevő birtokába is bocsátott dolog tulajdonjogot a vételár teljes lefizetéséig maga részére fentartja és e feltétel bekövetkezéséig csak a használati jogot engedi át a vevőnek, valamely tételes törvénybe nem ütközik. Ítélkezési gyakorlatunk pedig azt mint a felek szerződési szabadságá­nak kifolyását és mint az adásvételi ügylet jogi természetével nem ellenkezőt jogérvényesnek ismeri el ............................................................ 21 A vámszedési jog a régibb törvények értelmében a kir. kisebb haszon­vételeit közé tartozó kiváltság, az újabban hozott 1890 : I. t.-cz. ren­delkezései szerint pedig kormány­hatósági engedélytől feltételezett jog, a­mely az adományozási illetve engedélyokirat alapján gyakorolható. Az 1872 . 36. t­ez. 10. §. által Budapest főváros törvényhatóságára nézve nem szenvedett változást a vámszedési jognak ily természete, melyet a belügyminiszter által jóváhagyott díjjegyzék alapján gyako­rol. A díjjegyzék határozmányai azonban, a­melyekben előírt feltéte­lek és korlátok között gyakorolhatja csak a főváros kövezet vámsze­dési jogát, ennek kivételes jogtermészeténél fogva, a jog gyakorlását kiterjesztő módon nem értelmezhetők E határozmányok kizárólag­ a felperesnek a kövezet vámszedési jogosultságát szabályszerű vámke­zelés alapján szabályozzák s olyan intézkedést nem tartalmaznak, a­mely a kövezetvám illet­éknek az áruknak elszállítása után, tehát a szabályszerű vámkezelés körén kívül az áru után való utólagos kiro­vásához és behajthatásához való jogát is megállapítaná .................. 22 A gőzcséplőgéppel való csépeltetés már önmagában véve tűzveszélyével járván, a melyből származható károsodásra nézve a csépeltetőnek ma­gát biztosítani módjában és rendszerint szokásban is van, a gőzcsép­­lőg­ép tulajdonosa a cséplésnek folytatásánál fennálló ebből a sajátla­­gos veszélyből bekövetkező károsodásért, ha csak azt külön el nem vállalta, csupán az ezzel okozati összefüggésben álló gondatlansága ese­tén vonható vagyoni felelősségre ................................................ .24 Ahhoz, hogy valaki haszonbérlő társnak tekintessék, nemcsak az szük­séges, hogy az illető a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért il­letve a teljesítésért vagyoni felelősséget vállaljon, hanem szüksé­ges az is, hogy ennek részére a bérlőt megillető jogok gyakorlása is biztosittassék . . . ......................................................................... 24 Az ált. bányaterv. 24. § a értelmében az a kutató, a­ki a szabadkutatás helyét a felszínen a kutatási jegygyel elmulasztja megjelölni, köteles ugyan a harmadik személynek, a­ki előtt a választott hely tudva nincs, az ezzel okozott kárt megtéríteni; tekintettel azonban arra, hogy az általános bányatörvény eme szakasza annak helyes értelmezése szerint, összevetve azt az általános bányatörvény 27. §-val, a kutatási jegyek felállításának elmulasztásából jogot csak annak a harmadik személynek biztosít, a­ki a kérdéses területre előzően szerzett jog hiányában, kutatás iránt jelentését a bányahatóságnál már megtette s erre a területre a kutatásra engedélyt tényleg nyert, kétségtelen, hogy kártérítést a törvény eme szakasza alapján csak az a harmadik érvényesíthet, a­kinek eme terület kutatása tekintetében a törvénynek megfelelő kutatási jogosultsága van ............................................................ . 26 Az 1881 : 60. t­ez. 181. §-nak rendelkezése szerint az árverés napja után esedékes bérösszeg az árverési vevőt illeti, a haszonbérlőnek a szerződésből eredő egyéb joga pedig csak a haszonbérbe adó esetleg a vételárra marad fenn, miből önként következik, hogy a­mennyiben alperes haszonbérlő a szerződés megkötésekor a haszonbérbe adónak bizonyos óvadéki összeget át is adott, ez az árverési vevő ellenében az azt árverés után feltétlenül megillető esedékes haszonbérbe be nem számítható................................... . . . . 27 Abban az esetben, ha a teljesítendő munkálatnak az építkezési tervezet­ben megjelölt valamely tárgya a költségvetésben nem fordul elő és a vállalkozó a munkálatok a költségvetésben megszabott áraknak alapul vétele mellett vállalja el, a vállalkozó nincs elzárva attól, hogy a költségvetésben nem említett, de a terveknek megfelelően tényleg teljesített munkálatának megfelelő ellenértékét a munkaadótól, habár az nem szakértő is, követelhesse, minthogy annak meghatározásánál, hogy a vállalati ár mire vonatkozik, rendszerint nem az építkezési terv, hanem a költségvetés az irányadó, mint a­mely iratban a telje­sítendő munkálatnak minősége és mennyisége tüzetesen körülírva meghatároztatik és ha a munkaadó a költségvetésben nem foglalt munkálatnak teljesítését egybeül abból az okból követelhetné, a mivel a munkálat a tervezetben ki van tüntetve, a munkaadó a vállalkozó kárával jogtalanul gazdagodnék. Az a körülmény, hogy felperes a munkálatokat átalányösszegért vállalta el, nem vonja maga után azt, hogy felperes a tervek szerint elkészített munkálatokért az átalány­nál magasabb összeget egyáltalán ne követelhessen.­­ A költ­ségvetés hiányos összeállításában előfordult tévedés következményei­nek mérve, még a tévedő felperes irányában sem határtalan, ezek­nek a következményeknek mérve korlátozottnak tekintendő akkor, ha Szám

Next