Ügyvédek Lapja, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-05 / 14. szám

XIX. évfolyam Budapest, 1902. április 5. 14. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA SZERKESZTŐSÉG­I­ KIADÓHIVATAL A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR Előfizetési ár: Égész évr«. . . , H.— K­e r. Félévr«................8.— » Negyedévra . . . 8.—­­ BUDAPEST, VI., Teréz-körut 22. szám. KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. TARTALOM. Előfizetési felhívás. — A bírák hivatali esküje. — A hivatalnok fize­tésére intézett letiltás hatálya. Irta: dr. Vállas Jenő budapesti ügyvéd. — A végrehajtási törvény reformjához. Irta : ifj. K­o­c­s­á­n János kis-jenői kir. aljárásbiró. — Jogügyletek a Tervezetben. Irta : dr. A­l­m­á­s­i Antal budapesti kir. törvényszéki jegyző. — A főtárgyalási elnök privilégiuma a vádlott kikérdezésénél. Irta: Gál Lajos s.­a.-ujhelyi kir. törvényszéki al­­biró. — Irodalom. — A budapesti ügyvédi kamara tisztviselői és választ­mánya 1875. óta. — Vegyes. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csőd­ügyek. — Bűnügyek. A bírák hivatali esküje. Egy régi helytelen, méltánytalan és megokolatlan in­tézményre akarjuk ezúttal felhívni intéző köreink figyelmét. A kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak kivételével, az összes állami alkalmazottakra nézve érvényes az 1893 : IV. t.-cz. 13. § ának az a rendelkezése, hogy a fizetés kinevezés esetén, ha a hó első felében történik a kinevezés, a hó közepétől, ha pedig a hó második felében történik a kinevezés, az ennek napját követő hó első napjától teendő folyóvá; továbbá, hogy a­mennyiben a kinevezett, hivatalos akadályoktól eltekintve, új állását a fizetésnek a fentiek szerint esedékessé váltáig nem foglalja el, a fizetés és lakpénz utalványozásánál a kinevezés idejéül az állás tényleges elfoglalásának napja tekintendő. A bírák és ügyészek tekintetében ellenben az a szabály (1869: IV. t.-cz. 14. §., 1891: XVII. t.-cz. 58. §.), hogy hiva­­talbalépésük s a birói fizetés kezdete az eskütételtől számitta­­tik; az­ esküt pedig ama bíróság teljes ülésében kell letenni, a melyhez, illetőleg a mely mellé az illető biró vagy ügyész ki­neveztetett. Ha tehát a biró vagy ügyész bármely — noha igazolt — okból gátolva van az eskü letételében, kinevezése daczára is úgy tekintetik, mintha továbbra is az alacsonyabb fizetési osztály­ban maradt volna meg. így történt azután, hogy egy korona­­ügyészhelyettessé kinevezett, de eskületétel előtt meghalt táblai uró özvegye a kisebb javadalmazás után kapja az amúgy is nyomorúságos özvegyi nyugdijat s igy történt, hogy a királyi kuris­hoz hónapokkal ezelőtt kinevezett budapesti táblai bíró, a­kit betegsége gátol abban, hogy a teljes ülésben megjelen­hessen, kinevezése dac­ára a táblai bírák létszámában maradt­­ és sem ő nem jutott magasabb javadalmazáshoz, sem a kine­­­­vezésével tényleg megüresedett helyet betölteni nem lehet. Hogy ez az állapot éppen annyira méltánytalan, mint­­ igazságtalan, kézzelfogható. Hozzátesszük azonban, hogy a mai gyakorlat nem is felel meg az 1869: IV. t.-cz. szellerné-­­ nek és hogy az téves törvénymagyarázat eredménye. Az 1869: IV. t.-cz. 14. §-a szerint „a biró kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása­­ előtt köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében "székhelye van. A hivatalba lépés és­ a birói fizetés kezdete az­­ eskütételtől számittatik. Az eskütételt a mondott határidő alatt elmulasztó biró úgy tekintetik, mintha kinevezését el nem fo­gadta volna s helye újból betöltetik.“ Az 1891 : XVII. t.-cz. 58. §-a szerint: „az 1869: IV. t.-cz. 14. §. első bekezdésének ren­delkezése akként módosittatik, hogy a biró kineveztetése után , legkésőbb egy hó alatt tartozik a birói esküt letenni. E módo­sítással az idézett 14. §. rendelkezései a kir. ügyészség tag- f­­aira is kiterjesztettek.“ Az 1893: IV. t.-cz. és idézett 13­ §-ának ötödik bekezdése szerint: „Ezen szakasz rendelkezései által az I 1869. évi IV. t.-cz. 14. §-ának rendelkezései nem érintettek.“ Nézetünk szerint az 1869: IV. t.-cz. 14. §-át úgy kell értelmezni, hogy az csak egyszer kívánta a „birói eskü“ leté­telét, mely őt sajátképpen minősiti a birói tiszt gyakorlatára. Ez az eskü, a dolog természeténél fogva, mindaddig kötelezi, míg — bármily állásban — mint biró illetőleg ügyész műkö­dik és magasabb állásba való kinevezés legfölebb más műkö­dési kört juttat neki, de semmiféle irányban sem változtat azokon a kötelezettségeken, a melyeknek hű teljesítését első birói esküjével megfogadta. Hogy ez úgy van, az legjobban abból tűnik ki, hogy az itélőbirák esküje (birói ügyv. szab. 25. §.) minden fizetési osztályban teljesen azonos, úgy, hogy a magasabb állásokba fokozatosan kinevezett biró szó szerint ugyanazt az esküt több ízben fogja letenni, a­minek értelmét megadni valóban lehetetlen. A mai gyakorlat mellett tehát semmiféle észszerű okot fölhozni nem lehet. Mert ha bármily szükség szólna a mellett, hogy a bíró és ügyész minden előléptetés alkalmából újból is­mételje a király és az alkotmány iránti hűségre és az ő hiva­tali kötelességeinek lelkiismeretes teljesítésére vonatkozó fo­gadalmát , akkor haladéktalanul módosítani kellene a többi államtisztviselőre nézve fennálló mai gyakorlatot, mely be­éri az egyszeri hivatali esküvel, anélkül, hogy ebben a hiv T­apunk mai száma 12 oldalra terjed. tBSBSBi­­­IhSh• --------- -| Előfizetési felhívás. Április h­ó 1-én új évnegyed kezdődvén, tisztelettel kérjük előfizetőinket a megrendelések mielőbbi meg­újítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne legyen. Az „Ügyvédek Lapja“ mint eddig, úgy a jövőben is gazdag, változatos, élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési útra: Egész évre .12 korona Félévre 11 Negyedévre 3 Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapja“ kiadó­hivatalába (Teréz­ körút 22. sz.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok­ vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést adunk.

Next