Ügyvédek Lapja, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-05 / 14. szám
XIX. évfolyam Budapest, 1902. április 5. 14. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA SZERKESZTŐSÉGI KIADÓHIVATAL A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR Előfizetési ár: Égész évr«. . . , H.— Ke r. Félévr«................8.— » Negyedévra . . . 8.— BUDAPEST, VI., Teréz-körut 22. szám. KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. TARTALOM. Előfizetési felhívás. — A bírák hivatali esküje. — A hivatalnok fizetésére intézett letiltás hatálya. Irta: dr. Vállas Jenő budapesti ügyvéd. — A végrehajtási törvény reformjához. Irta : ifj. Kocsán János kis-jenői kir. aljárásbiró. — Jogügyletek a Tervezetben. Irta : dr. Almási Antal budapesti kir. törvényszéki jegyző. — A főtárgyalási elnök privilégiuma a vádlott kikérdezésénél. Irta: Gál Lajos s.a.-ujhelyi kir. törvényszéki albiró. — Irodalom. — A budapesti ügyvédi kamara tisztviselői és választmánya 1875. óta. — Vegyes. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csődügyek. — Bűnügyek. A bírák hivatali esküje. Egy régi helytelen, méltánytalan és megokolatlan intézményre akarjuk ezúttal felhívni intéző köreink figyelmét. A kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak kivételével, az összes állami alkalmazottakra nézve érvényes az 1893 : IV. t.-cz. 13. § ának az a rendelkezése, hogy a fizetés kinevezés esetén, ha a hó első felében történik a kinevezés, a hó közepétől, ha pedig a hó második felében történik a kinevezés, az ennek napját követő hó első napjától teendő folyóvá; továbbá, hogy amennyiben a kinevezett, hivatalos akadályoktól eltekintve, új állását a fizetésnek a fentiek szerint esedékessé váltáig nem foglalja el, a fizetés és lakpénz utalványozásánál a kinevezés idejéül az állás tényleges elfoglalásának napja tekintendő. A bírák és ügyészek tekintetében ellenben az a szabály (1869: IV. t.-cz. 14. §., 1891: XVII. t.-cz. 58. §.), hogy hivatalbalépésük s a birói fizetés kezdete az eskütételtől számittatik; az esküt pedig ama bíróság teljes ülésében kell letenni, a melyhez, illetőleg a mely mellé az illető biró vagy ügyész kineveztetett. Ha tehát a biró vagy ügyész bármely — noha igazolt — okból gátolva van az eskü letételében, kinevezése daczára is úgy tekintetik, mintha továbbra is az alacsonyabb fizetési osztályban maradt volna meg. így történt azután, hogy egy koronaügyészhelyettessé kinevezett, de eskületétel előtt meghalt táblai uró özvegye a kisebb javadalmazás után kapja az amúgy is nyomorúságos özvegyi nyugdijat s igy történt, hogy a királyi kurishoz hónapokkal ezelőtt kinevezett budapesti táblai bíró, akit betegsége gátol abban, hogy a teljes ülésben megjelenhessen, kinevezése dacára a táblai bírák létszámában maradt és sem ő nem jutott magasabb javadalmazáshoz, sem a kinevezésével tényleg megüresedett helyet betölteni nem lehet. Hogy ez az állapot éppen annyira méltánytalan, mint igazságtalan, kézzelfogható. Hozzátesszük azonban, hogy a mai gyakorlat nem is felel meg az 1869: IV. t.-cz. szellerné- nek és hogy az téves törvénymagyarázat eredménye. Az 1869: IV. t.-cz. 14. §-a szerint „a biró kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt köteles a birói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében "székhelye van. A hivatalba lépés és a birói fizetés kezdete az eskütételtől számittatik. Az eskütételt a mondott határidő alatt elmulasztó biró úgy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna s helye újból betöltetik.“ Az 1891 : XVII. t.-cz. 58. §-a szerint: „az 1869: IV. t.-cz. 14. §. első bekezdésének rendelkezése akként módosittatik, hogy a biró kineveztetése után , legkésőbb egy hó alatt tartozik a birói esküt letenni. E módosítással az idézett 14. §. rendelkezései a kir. ügyészség tag- faira is kiterjesztettek.“ Az 1893: IV. t.-cz. és idézett 13 §-ának ötödik bekezdése szerint: „Ezen szakasz rendelkezései által az I 1869. évi IV. t.-cz. 14. §-ának rendelkezései nem érintettek.“ Nézetünk szerint az 1869: IV. t.-cz. 14. §-át úgy kell értelmezni, hogy az csak egyszer kívánta a „birói eskü“ letételét, mely őt sajátképpen minősiti a birói tiszt gyakorlatára. Ez az eskü, a dolog természeténél fogva, mindaddig kötelezi, míg — bármily állásban — mint biró illetőleg ügyész működik és magasabb állásba való kinevezés legfölebb más működési kört juttat neki, de semmiféle irányban sem változtat azokon a kötelezettségeken, a melyeknek hű teljesítését első birói esküjével megfogadta. Hogy ez úgy van, az legjobban abból tűnik ki, hogy az itélőbirák esküje (birói ügyv. szab. 25. §.) minden fizetési osztályban teljesen azonos, úgy, hogy a magasabb állásokba fokozatosan kinevezett biró szó szerint ugyanazt az esküt több ízben fogja letenni, aminek értelmét megadni valóban lehetetlen. A mai gyakorlat mellett tehát semmiféle észszerű okot fölhozni nem lehet. Mert ha bármily szükség szólna a mellett, hogy a bíró és ügyész minden előléptetés alkalmából újból ismételje a király és az alkotmány iránti hűségre és az ő hivatali kötelességeinek lelkiismeretes teljesítésére vonatkozó fogadalmát , akkor haladéktalanul módosítani kellene a többi államtisztviselőre nézve fennálló mai gyakorlatot, mely beéri az egyszeri hivatali esküvel, anélkül, hogy ebben a hiv Tapunk mai száma 12 oldalra terjed. tBSBSBiIhSh• --------- -| Előfizetési felhívás. Április hó 1-én új évnegyed kezdődvén, tisztelettel kérjük előfizetőinket a megrendelések mielőbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne legyen. Az „Ügyvédek Lapja“ mint eddig, úgy a jövőben is gazdag, változatos, élénk tartalommal fog megjelenni. Lapunk előfizetési útra: Egész évre .12 korona Félévre 11 Negyedévre 3 Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapja“ kiadóhivatalába (Teréz körút 22. sz.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést adunk.