Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

/ // / / WvM'su / / vorf \ v /' ; Kar %y F ^ V. Uöljk'n’f Js**. Xsa J*00TM " 11. évfolyam, 250. szám Ara: 1 korona- Pétitek, 1920. október 22. Pímtk«$«4sjjjeskó Pál m m m fflffft, tJSm amgy* mft MM Előfizetési ára: F6munkatiis:Buday Barna g| §| || Pi Éi1® gpfl WKW ágHEk WM Negyedévre ... 70 K Felelte szerkesztő: fig ^ áll0$*%. |f . t § SE Mf 9 gjj&Jii Egy hónapra . . 25 K DnKn^mi József 55—40 József 55—40 Telefon: I g,ef,K KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: i &1S-71 A nemzetgyűlés önfegyelmezése írta Orffy Imre dr. nemzetgyűlési képviselő A nemzetgyűlés összeillése óta már szünet nélkül, folyton azt hangoztattuk, hogy ha a nemzetgyűlés valóban hivatása magaslatán kivan állni s meg akar felelni, azoknak az igenigen nagy feladatoknak, amelyek reája várnak, úgy egyfelől meg kell szűnni kebelén belül az éles pártharcoknak, másfelől a pártharcok megszűntén túlmenőleg fegyelmeznie kell önmagát, helyesebben azokat a tagjait, akik egyéni érvényesülésüket nem tudják alárendelni a nemzetgyűlés munkaképességének. Az első feladatot a kormányzópárt létesítésével úgy, ahogy megoldottuk. Nem mondjuk, hogy a kormányzópárt valami nagyon egységes, mégis azok a jelenetek, amelyek a nemzetgyűlés ülésezésének elején napiren- den voltak , megfogyatkoztak s tisztán a párthűség szigorúbb kezelésén múlik, hogy ez a baj egészen megszűnjék, vagy legalább jelentéktelenné váljék. Sokkal nehezebb kérdésnek mutatkozik a második: a nemzetgyűlés tagjainak további fegyelmezése a tárgyalási rend szempontjából. Ez, amint sokszor ismételtem már, nem pártkérdés, mert a házszabályok tárgyalási rendjének szigorítása úgy a kormányt támogató, mint az ellenzéki pártok tagjaira nézve egyaránt kiterjedne s nem az a célja, hogy a kisebbségek jogait megnyirbálja, hanem, hogy összeegyeztesse a szólásszabadság és a tárgyalás zavartalan menetének kívánalmait a munkaképesség legalább is oly fontos követelményével. Nem szavazógépet akarunk mi csinálni a nemzetgyűlésből! Hamis, sőt egyenesen megtévesztő beállítás egyesek részéről az, mintha mi a képviselők elemi jogait létalapjukban akarnók megtámadni! Mi csak azt kívánjuk intézményesen biztosítani, hogy a nagy, sőt óriási többség munkaképessége kiaknázható, a heccpolitikusoknak ezen munkakészséget érvényesülésében akadályozni kívánó egyéni akciója — mely összeroppanással fenyegeti átmeneti alkotmányunk épületét — erélyes kézzel megakadályozható legyen. Köztudomású, hogy Lengyelországot annak idején törvényhozóinak korlátlan tiltakozási — tehát lényegében munkamegakadályozási joga sodorta katasztrófába — s jaj nekünk, ha ma, amikor Bécstől félnünk nem kell s a legáltalánosabb szavazati jog alapján választott férfiak ülnek a nemzetgyűlésen — tehát semmi komoly érv nem hozható fel a többségi elv szigorú keresztülvitele ellen — s amikor az egész nemzet türelmetlenül várja nemcsak fajvédelmi, hanem a gazdasági és szociális törvényeink egész sorozatát — nem tudjuk megtalálni azt a helyes ütemet, amely nélkül késedelembe jutunk a rohanó eseményekkel szemben! Tudja, érzi ezt mindenki; a közvélemény éppúgy, mint a kormányzópárt és a kormány maga is — mégis, mintha valami ájult zsibbadtság ülne a lelkeken, nincs kéz, amely a gyeplőt erélyesen megragadná s melyet haló porában is áldana minden magyar, nincs dacos akaraterő, amelyhez simulni, amely mögé tömörülni gyönyörűség lenne. Erőt, szívósságot, céltudatos irányt csak a másik oldalon — az uralkodó rendszer meggyengitőinél, a nemzetgyűlés lejáratóinál, munkaképtelenné tenni akaróinál látunk s már-már lelki szemeink előtt áll egy magatehetetlenségében vergődő, jóindulatú, de vezetés és fegyelmezés nélkül maradt többség, amely egész biztosan prédájává fog válni azoknak, akik felforgató szándékaikat már nem is nagyon leplezik. Mikor veszi már észre ezt a magyar közvélemény s mikor fogja követelni a rendnek, fegyelemnek és munkaképességnek egyedüli megteremtőjét, a szigorú házszabályokat? ! Földmíves-lázadás Oroszországban Londonból jelentik. Moszkvai hírek szerint fegyveres földmívesekből álló bandák megrohanták és elfoglalták Nisnij-Novgorod városát. A szovjeteket eltörölik, a népbiztosokat felkötötték és a várost kifosztották. A város tornyain a győztes parasztok zászlója leng. Szovjet csapatok közelednek a város felé, a hetvenezer földmives azonban jól fel van fegyverezve és bízik győzelmében. A szaratovi kerületben a földmivesek szintén fellázadtak Lenin és a szovjetek ellen és elkergettek a tanácskoz..Lányi. November 1-re h 2 kell cikkelyeim a békeszerződést — A Landau-i ügybett folytatták a vizsgálatot — A női választójog kérdése — A termésáivétel ügye — Az „Új Barázda1” tudósítójától — Budapest, október 21. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földmivespárt október 21-én este 7 órakor értekezletet tartott, amelyen a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány az antanthatalmak legfőbb tanácsától határozott felszólítást kapott, hogy Magyarország a békét november elsejéig ratifikálja.A Politikai köröket még ma is foglalkoztatta a Landau-ügy, amelyet Rupert képviselő szerdai interpellációja keretében feltárt. Ma már egyértelműig az a felfogás alakult ki, hogy ennek a bonyodalmas ügynek semmi köze sincs a politikához, mert itt tisztára kalandortermészetű, közönséges szélhámosok gaztettéről van szó, amelynek sajnos egy emberélet is áldozatul esett. Az összes illetékes tényezők, polgári és katonai hatóságok egyaránt a legnagyobb eréllyel nyomoznak és kérlelhetetlen szigorral fognak eljárni. A bűnösök, tekintet nélkül állásukra, elveszik méltó büntetésüket. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban ma este a kormányzópárt értekezletén Sréter István honvédelmi miiszter a katonai szervek szerepéről is nyilatkozott és előterjesztései, melyekről alább szólunk, rendkívül nagy tetszést arattak. Sugárzott belőlük az erély és az eltökélt akarat és a pártértekezlet ennek alapján a legtökéletesebb egységben nyilvánította bizalmát iránta és a kormány iránt. Ezzel a Landau-ügy is lekerült a politikai emkréről és Széler szerdai válaszában már befejezett kormányintézkésekről tesz jelentést. Széler István honvédelmi miniszter ebben az ügyben a következő nyilatkozatot tette: — Rupert nemzetgyűlési képviselőnek a Landau-ügyben tett tegnapi interpellációja kapcsán a közvélemény megnyugtatására közlöm, hogy bíróság lesz hivatva ez ügyet közmegnyugvásra, a legnagyobb lelkiismeretességgel és páratlan szigorral megoldani. A bíróság lesz hivatva a ma még ellentétes két felfogást tisztázni; az egyik Rupert képviselő úré, ki szerint polgári nyomozók ezt az ügyet zsarolásra használták fel. A másik felfogás szerint pedig, amelyiket a katonai alkalmazásban volt polgári nyomozók hangoztatnak, a Landauok voltak azok, kik a vezérkari főnöknek alárendelt közegeket akarták megvesztegetni. A bűnösökkel a nemzeti hadsereg nem vállal közösséget s ennélfogva minden eszközzel fogok arra törekedni, hogy méltó büntetésüket minél hamarább elnyerjék. Mint első tényt konstatálni akarom, hogy a kémkedés gyanúja miatt fogvatartott Landau Géza ügyében még a Rupert-féle interpelláció előtt megtörténtek a megfelelő lépések a feljelentés félretétele, azaz a bűnvádi eljárás megszüntetése és szabadlábra helyezés elrendelése iránt. Landau Gézát jelenleg a bántalmazásokra nézve a legnagyobb részletességgel kihallgatják, mert részben az ő ténybemondásai alantén indul meg az eljárás a kérdéses visszaélés és nyomozás vétkesei ellen. Kihallgattatása után fog a polgári hatóságnak átadatni a megfelelő közigazgatási eljárás. Végett. Ezek következtében elrendeltem: az A1. osztályban alkalmazott összes polgári nyomozók máris felügyelet alatt tartatnak a kelenföldi laktanyában; b) a körlet parancsnoknak meghagytam, hogy Rupert képviselőt kérje fel, hogy mindazon bizonyítékokat, melyekre beszédét alapította, közölje a körletparancsnok ügyészével; c) miután Rupert nemzetgyűlési képviselő beszédében Danszky főhadnagyot súlyos vádakkal illette, Danszky ellen a katonai bűnvádi perrendtartás szerinti előzetes megállapításokat elrendeltettem; d) távirati rendeletemre az ország egész területén a körlet parancsnokok azonnal megteszik a kezdeményező lépéseket vegyes bizottságok alakítása iránt (ügyész és rendőrkapitány), melyek az összes katonai fogdákat átvizsgálják. Ezek megállapítják, hogy mely polgári egyének és miért vannak letartóztatva, hogy egyrészt az esetleges ártatlanok szabadlábra helyeztessenek, másrészt pedig, hogy a többiek, kivéve a kbtk. 306 327-ig terjedő paragrafusokban foglalt katonai büntettekkel vádoltak, illetékes bíróságainknak átadassanak. Hangsúlyozni kívánom még, hogy ez a ténykedés a hadsereg hivatásán kívül esik és ezért a hadsereg már rég várja azt a pillanatot, amikor ezt az ügykört a polgári hatóságoknak megnyugvással átadhatja és az ő természetes munkaköréhez visszatérhet. • Egyes lapokban közelgő kormányválságról jelentek meg túlzott hírek. A kormányzópárt azonban nem teszi meg a liberális köröknek azt a szívességet, hogy olyan fontos reformok előtt, mint a földreform és a közigazgatási reform, szétszakadjon. Úgy a pártnak, mint a kormánynak eltökélt szándéka, hogy egységét feltétlenül megőrzi és ezzel a főldőtitokreform fennakadás nélküli letárgyalását biztosítja. A megyei és községi választásokról szóló törvényjavaslat kapcsán a nemzetgyűlésnek kétségtelenül foglalkozni kell majd a női választójog kérdésével, amelyet a kormány és a kormányzópárt nyílt kérdésnek hagyott. Helytelen volna azonban ezt a kérdést úgy beállítani, hogy a kormányzópárt két nagy alkotórészének, a volt keresztény nemzeti egyesülésnek és a volt kisgazda- és földmívespártnak a véleménye homlokegyenest ellenkező. A kormányzópárt kisgazdapárti tagjainak sorában is vannak egyesek, akik szeretnék a nők választójogát a jövőben érintetlenül hagyni, viszont pedig a volt keresztény nemzeti egyesülés állásfoglalása sem nevezhető ezen a téren feltétlenül egységesnek. "Esti lapok közlése szerint Apponyi Albert gróf elhatározta, hány ismét