Új Barázda, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
aJU&t.WUL * ' J jf * *• 0 • ' ' «• [II. évfolyam. 142. szám Ára 1 körökS^H Péntek, 1921. Július 1 a ........................................................................................................................................................................................ . , főszerkesztő: Meskó Pál gr Előfizetési ára: FSmunkatárs: Buday Barna, H B H BBfe Ji|| jllfffe, ISII IBfei SSk Negyedévre . . 70 K UJ BARAZDA' | József 55—40 | József Telefon: [ KISGAZDÁK ÉS FOLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: giKi A házhelykérdés Az Országos Földbirtokrendező Bíróság négy tanácsa serényen dolgozik. Ezidőszerint különösen a házhelykérdések adnak a Bíróságnak sok munkát. Nem az OFB jóakaratán múlik, hogy a házhelyügyek elintézése nem megy olyan simán és gyorsan, mint az érdekelt közönség kívánná. Az okozza a fennakadást, hogy a házhelyek juttatásáról szóló miniszteri rendeleteket nem tartják be. Az OFB-hez terjesztett jegyzőkönyvek sok esetben a legszükségesebb adatokat sem tartalmazzák s ennélfogva nem adnak kellő támpontot ahhoz, hogy a Bíróság ítélhessen vagy határozhasson. Sok esetben az iratokat vissza kell küldeni pótlás végett. Ez aztán hosszadalmassá teszi az eljárást s emellett kétségessé is, hiszen a házhelyrendező bizottság ismételt kiszállása tetemes költségbe kerül. Nyomatékosan figyelmeztetjük tehát az érdekelteket és az eljáró hatóságokat, hogy a végrehajtási utasítások rendelkezéseihez pontosan alkalmazkodjanak. Az OFB megalakulásáig a házhelyeket az 1920. évi XXIX. t.-cikk alapján jelölték ki és leginkább csak halasztást nem tűrő, sürgős esetekben indult meg az eljárás. A házhelyt kérők az eljárás költségeire előleget tartoztak befizetni. Sokan azért maradtak ki a jelöltek közül, mert előleget fizetni nem tudtak. Ezek most ismét jelentkezhetnek, ha egyébként olyanok, akiknek az 1920. évi XXXVI. t.-cikk értelmében házhely juttatható. Ez utóbbi (tehát a végleges földreformtörvény) nem kíván költségelőleget. A házhelyekre jelöltek személyére vonatkozó adatok feljegyzése mellett gondosan mérlegelni kell azt a körülményt is, hogy milyen területek volnának igénybevehetők. Elsősorban a kéz alatt megvásárolható belsőségeket kell figyelembe venni, azután a háborús szerzeményű birtokokat. Általában az a szabály, hogy a birtokok nagyságuk sorrendje szerint veendők igénybe, amennyiben természetesen házhely céljára alkalmasak. A tulajdonossal mindenesetre meg kell kísérelni az egyezséget, az eljárásról felveendő jegyzőkönyvhöz pedig tervrajzot kell mellékelni, amely az igénybevehető birtokterületek fekvéséről lehetőleg pontosan tájékoztasson. Már idáig is meg lehet állapítani, hogy a házhelyek árára nézve sok esetben nem tudnak megegyezni. A megegyezés hiánya nem áll útjában a megváltási eljárás megindításának. Ellentétek esetén a vételár kérdését vegyes bizottság fogja megvizsgálni s az igazság és a méltányosság szellemében dönt. Döntése azonban, ha az OFB hozzájárul, kötelezően érvényes mindkét félre nézve. Az OFB részéről késedelem nélkül intézi az ügyeket. Ha az eljáró helyi hatóságok is pontosan végzik feladatukat, reményünk van, hogy a ház- helykérdést még ez év folyamán közmegelégedésre megoldhatjuk. Bombamerénylet Sándor szerb régensherceg ellen Sztejics kommunista agitátor a merénylő — Bűntársait is letartóztatták — Tíz katona megsebesült Belgrád, június 30. Tegnap délelőtt 11 órakor, abban a pillanatban, amikor Sándor régensherceg, Pasics miniszterelnök kíséretében visszatért az alkotmányozó gyűlés házából egy ember bombamerényletet kísérelt meg ellene. A bomba egy távírópóznába ütődött, felrobbant a levegőben, mielőtt a régensherceg odaért volna. A robbanás következtében tíz ember — jórészt katonák — megsebesült. A merénylőt elfogták. Kihallgatása során kijelentette, hogy a neve Sparojev Sztejics újvidéki illetőségű szobafestő. Megállapitást nyert, hogy Sztejics hírhedt bolsevista agitátor, akit a kommunisták maguk között „Trocki“-nak hívnak s egyenesen a merénylet elkövetésére jött Újvidékről Belgrádba. A rendőrség még három embert tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bűntársai a merénylőnek. Az alföldi gazdatársadalom követeli a földváltságjavaslat tárgyalását Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beszéde Hódmezővásárhelyen — A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület memoranduma — Az ÚJ BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Hódmezővásárhely, június 30. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szerdán reggel automobilon Szabó Sándor dr., Csongrád vármegye főispánja és a hatóságok vezetőinek kíséretében Szentesről Hódmezővásárhelyre érkezett. A pénzügyminisztert a városi tanács élén Soós István dr. polgármester üdvözölte. Az üdvözlés után Temesváry Géza dr., Hódmezővásárhely főispánjának hivatalos helyiségében fogadta a tiszteletére egybegyűlteket, féltizenegy órakor pedig a városháza előtti téren rendezett népgyűlésen jelent meg. A vásárhelyi gazdák, noha éppen most kezdődött az aratás, nagy tömegben jelentek meg a gyűlésen és több mint tízezer ember hallgatta Hegedűs Lórántot. A népgyűlést Soós István dr. polgármester nyitotta meg. Utána Szádeczky Lajos, a kerület képviselője mutatta be választóinak a pénzügyminisztert, akihez mint árvízi hajóshoz fordult a nemzet, hogy mentse meg a hazát. Hegedűs Lóránt már megjelenésével megnyerte a hódmezővásárhelyiek tetszését és amidőn a szószékre lépett, viharos éljenzéssel fogadták. Egy órán át tartó nagy beszéde során többször szakították félbe helyeslésükkel. A pénzügyminiszter beszéde — Mielőtt a földváltság ismertetésére rátérnék, üzenetet kell átadnom. Mélyen tisztelt barátom, Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözletét küldi Hódmezővásárhely társadalmának és arra kéri, hogy legyenek türelemmel a nyári szünetig, amikor első dolga lesz, hogy idejöjjön és önöknek beszámolót tartson. — Nem látogatóba jöttem — folytatta a miniszter. — Úgy jöttem, mint fiú az anyjához, és ez nem látogatás. Én nemcsak miniszter vagyok, én ősi székely parasztoknak vagyok a gyermeke, aki ilyenkor szükségét érzem, hogy idejöjjek az anyai földhöz, hogy abból merítsek erőt a más hatalmakkal való küzdelemhez. Nincs pénz háborúra . A háború vérontásából elég volt. Amíg én miniszter vagyok, háborúra pénzt nem adok. Erőssé kell tenni ezt a nemzetet, hogy gazdaságilag kibírja, míg az ég ismét kiderül. Az emberölésből, magyar csonkításból elég volt.Olcsóbbak lesznek az iparcikkek . Ha az én tervem egészen sikerült volna, akkor, amikor tavasszal összetörtem a drágaságot és minden élelemnek az ára leesett, akkor be kellett volna következni, hogy a ruhának, a zománcedényeknek, a mezőgazdasági gépeknek az ára is leessék. Ez meg lett volna, ha nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. Csehország érdeke, hogy a határok megnyíljanak, mert egyetlen vásárlója Magyarország. Abban a pillanatban, amikor megkötjük Csehországgal a szerződést, jönni fog az olcsóság második hulláma és az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. Hegedűs ezután elmondotta, hogy miért volt szükség öt váltságtörvényre. Majd így folytatta: — Nekem azt mondták, hogy a magyar gazdákkal szemben kegyetlen vagyok. Igaz, hogy zongorán zongorázom, bár Hegedűs vagyok és ha megnyomok egy billentyűt, kiabál valaki a falu végén. Azt mondom, ne felejtsétek el, hogy én két sakktáblán játszom. A kisebbik itt van, a nagyobbik Párisban. Künn vannak a nagy adósságok. Tíz milliárddal tartozunk a franciáknak hátralékos kamatokkal. Négy milliárddal az angoloknak. Önöknek fizetniük kell, csak egyenlő igazságos teherviselés elve alapján. A földet csak adóban lehet elvenni . Ide azért jöttem, mert a földváltságról van szó. Kötelességem volt a föld népéhez jönni, hogy megbeszéljem a földváltság törvényt, hogy önök is megnyugodjanak, és én is megkapjam pénzemet. A földváltságnál sem akarok többet, mint lussz százalékát a földnek. A nagyobbaktól földben akarom elvenni, amit a kisgazdáknak akarok odaadni. Nekem föld kell, a földet csak adóban lehet elvenni, s akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte. Azt akarom, hogy azt az embert lássák bennem, aki a magyar igazságot kutatja, aki nemcsak a múlt terheit akarja eltüntetni, hanem a jövőnek is építeni akar. A javaslat tárgyalását elhalasztani nem lehet, mert a gazdát nem tarthatjuk izgalomban az iránt, hogy mi az ő adóterhe. Kijelentem, hogy a bérlőnél magasabb váltságot kell kérnem az ingóért, mint a magángazdánál, mert a bérlőnek az útjaiban van vagyona. Törvényjavaslatot nyújtottambe a háborúban szerzett vagyonok külön váltságára vonatkozólag. Ezt fogom elsősorban megadóztatni, mégpedig nem nagyon kíméletesen. A román károkat a Tisza mellékén figyelembe akarom venni. Szomszédaink hiába fegyverkeznek . Azt mondtam, nem fogok háborút csinálni, csendben, lassan dolgozom s apasztom a terheket. Ezek a nációk körülöttünk folyton fegyverkeznek, hadsereget szerveznek és szövetséget kötnek Magyarország ellen és milliókat költenek el. Az osztrák-magyar monarchia is azért ment tönkre, mert folyton a szerbek ellen készülődött. A háborút mégis elvesztettük azért, mert már az első napon nem volt egy vasunk sem és a pénzt meg kellett hamisítanunk. Ugyanez a sors vár szomszédainkra is. Úgy a polgármester úr, mint Szádeczky Lajos képviselő úr azt mondotta, hogy olyan vagyok, mint az árvízi hajós, aki egy hajót kormányoz. Ez igaz. Egy hajón vagyok, amelyet sokszor meg akartak fúrni, de azt megfúrni nem lehet. Engem ne féltsenek, mert én a gályámon csak matróz vagyok, az én hajómon egy halhatatlan nemzet utazik feltámadásának biztos célja felé és Önök, mert magyarok, mind velem jönnek. A pénzügyminiszter szavai után Temesváry Imre képviselő, akit rokoni kötelék fűz Hódmezővásárhelyhez, köszönte meg a város részében a pénzügyminiszter szavait. A vásárhelyi gazdák memoranduma A népgyűlés végén a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületben tömörült