Új Barázda, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-05 / 172. szám
Követendő példa írta Pásztor József nemzetgyűlési képviselő Marató tanujelét adta nagylelkűségének Károlyi László gróf íjágybirtokos az abaujmegyei füzérradványi uradalma területén a házhelyek kiosztása terén. Nyíri községben már jóval a házhelytörvény létrejötte előtt osztatott ki házhelyeket, mert látta, hogy ott földcsuszamlás következtében többen házhely, illetve beltelek nélkül maradtak. Most — Párisból való hazajövetele után — leutazott a Hegyközre, illetve füzérradványi uradalmára, ahol tisztjeivel a házhelytörvényt magyaráztatta meg magának, amelyről úgy nyilatkozott, hogy az a legigazságosabb törvény. Amely községben aztán készen voltak az elöljárók a házhelyigénylők névsorával, ős ki is osztatta rögtön a házhelyeket és pedig: az elsősorban igényjogosultaknak ingyen 400—400 négyszögölet, a másodsorban igényjogosultaknak 5000 korona kedvezményes árban 500 négyszögölet és a harmadsorban igényjogosultaknak 8000 koronáért 500 négyszögölet. Károlyi László gróf Magyarország egyik legtekintélyesebb mágnása és neki nem derogál, hogy a törvényt egy szegény emberből lett miniszter csinálta, tiszteli a minisztert és tiszteli a törvényt. Ez oly szép példája a polgári kötelesség teljesítésének, hogy megszívlelhetnék igen sokan azok, akik a törvénynek azt a részét kihasználva, amely a kisajátítást szenvedők védelmére hozatott, minden áron oda szeretnék forgatni, hogy kibújjanak a házhelyek leadásának kötelezettsége alól. Pedig, minél jobbancsökönyösködnek, annál nagyobb megalázás fogja érni őket. Csak akkor kerülhetik ezt el, ha követik Károlyi László gróf példáját. Károlyi László gróf Abaújban a földreform törvényt is megelőzte. Kishutának legelőt adott már három éve. Pálházán egy rétjét, Füzér és Füzérkalata községek gazdái között pedig „Liget“ nevű pusztáját parcelláztatta fel még 1914-ben, hogy a földmívességen segítsen. De nem is volt a hegyközön baj, kommün alatt sem, a nép maga őrizte meg a gróf javait Ha mindenki így gondolkozna Magyarországon, akkor hamarosan kihevernénk a bajokat. Aki azt akarja, hogy ne legyen panasza a körülötte levő népre, ezt elérheti, csak elsősorban ő maga legyen jó ember, jó hazafi és jó keresztény. Mert a magyar nép jó, csak igazságosan, emberségesen bánjanak vele. //, ’ / *L ■ | M Hí. évfolyam, 172. szám M,YBL 1 1921. augusztus 5. (. József '( József^55—40 TOelon:y KISGAZDÁK ÉS FÖLDMŰVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Te,'°n: (JgiKf A magyar nemzet hadifoglyai érdekében megalázza magát Törvényjavaslat a tanácsköztársaság bűnösei büntetésének elhalasztásáról és félbeszakitásáról— A szabadon engedett bűnösöket kicseréljük a magyar hadifoglyokkal — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, augusztus 4. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén nyújtotta be a büntetés végrehajtásának kivételes elhalasztásáról és félbeszakításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat felhatalmazza a minisztert, hogy az úgynevezett tanácsköztársasággal kapcsolatos bűntett vagy vétség miatt elítéltek büntetésének végrehajtását határozatlan időre elhalássza és félbeszakítsa, továbbá, hogy az ily elítélteket az orosz tanácsköztársaságnak átadhassa, amennyiben ezt a minisztérium az Oroszországban visszatartott hadifoglyok hazatérésének lehetővé tétele érdekében szükségesnek tartja. Ha az így kiadott elítélt Oroszország területét bármikor elhagyja, a büntetés végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása hatályát veszti. A javaslat szerint a büntetés végrehajtásának elhalasztásától vagy félbeszámításától kezdve mindaddig, amíg az elítétt újból magyar hatóság rendelkezése alá jut, az elévülés nyugszik. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága Hencz Károly elnöklete alatt ma tárgyalta a törvényjavaslatot. Kószó István előadó ismertettea javaslat részleteit, majd Hencz Károly elnök kijelenttte, hogy a javaslatot kényszer hatása alatt fogadja el. Álláspontja az, hogy a hadifoglyok hazaszállítását és szabadulását nemzetközi egyezmény biztosítja és ezt az elvet eddig egyetlen állam sem sértette meg. Odáig fejlődtek a viszonyok, hogy a szovjet uralom most áttörte ezt az elvet és a magyar nemzetnek meg kell alázkodnia azért, hogy hadifoglyait kiadják. Ezt a nézetét le kívánja szögezni, nehogy a történelem azzal vádolja majd a nemzetgyűlést, hogy ilyen nagy elvi kérdést felszólalás nélkül intéztek el. A bizottság ezután úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a javaslatot. fA keresztény nemzeti egyesülés a kisgazdapártnak engedte át az elnökséget .'(fftköjfi értekezlet a 'miniszterelnöknél a nemzetgyűlés elvzötisége kérdésében — Prónay ügyében is megegyezés jött.,Mire — Szolgálati utón követi meg a nemzetgyűlést — Az Uj BARÁZDA tudósítójától — Budapest, augusztus 4. A nemzetgyűlés elnökének ügyé- ben Bethlen István gróf miniszterei- a nőknél ma este hat órakor a kor- 5 mányzópártok részéről kiküldött de- di legátusok értekezletet tartottak. Az értekezleten résztvettek a kisgazda- párt részéről nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Mayer János államtitkár, Meskó Zoltán, Schandl Károly dr." és Szíj Bálint; 5 a keresztény egyesülés részéről An-ndrássy Gyula gróf, Malter István, 3 Huszár Károly és Friss József mi- niszter, a disszidensek részéről Fáy Gyula és Korányi Frigyes báró. Az értekezleten nagyatádi Szabó István előterjesztette a kisgazda- és ír földmivespárt kívánságát, hogy az elmükségre a párt kebeléből történjék meg a hivatalos jelölés. A keresztény, a nemzeti egyesülés kiküldöttei, elismerve azt, hogy a kisgazda- és föld- f mívespárt a parlamentnek legnagyobb fiókja, ez ellen nem tettek ellenvejítést, viszont ez esetben a maguk részére kívánták az egyik alelnöki állást. A párt ezen kívánságát teljes sen jogosnak ismerte el a másik két új párt is, mire az elnök személyének jj kérdésében indult meg beható tanácskozás. Felmerült az a terv is, hogy az elnökválasztás, a szünet utánra maradna, de ezzel szemben az a vélemény alakult ki, hogy politikai szempontból sem célszerű a kérdést sokáig nyitva hagyni. Miután a kisgazda- és földművespárt részéről két jelöltre nézve történt előterjesztés és pedig Bottlik József alelnök és Gaál Gaszton személye javára, akik közül Bottlik József jelölése ellen a disszidensek kifogást tettek, a tanácskozás folytatását holnapra halasztották. Értesülésünk szerint a kisgazda- és földmivespárt kiküldöttei holnap délelőtt tíz órakor a parlament épületében fognak megállapodni a végleges előterjesztésben, melynek alapján a pártközi értekezlet megállapodik a megoldási módozatban. Prónay alezredes szolgálati úton fekveti meg a nemzetgyűlési Somogyi István, a mentelmi bizottság előadója a nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette be jelentését Rakovszky István és Beniczky Ödön mentelmi ügyében. Jóllehet a nemzetgyűlés a mentelmi jog megsértésének bejelentése alkalmával úgy határozott, hogy a bizottság záros határidőn belül tegyen, jelentést ebben az ügyben, a nemzetgyűlés a mai ülésben leszavazta azt az indítványt, hogy a két mentelmi ügyet a sürgősség kimondása mellett tűzzék ki napirendre. A Sürgősség kimondásának elvetését a bizottság döntésének az t a pontja indokolja, amely szerint Prónay Pál alezredesnek a nemzetgyűlés nyílt ülésén kellene Rakovszky Istvánt és a nemzetgyűlést megkövetnie. Főként a kisgazdapárt, de az Andrássy-párt több tagja is helyteleníti, hogy egy aktív katonatiszt megjelenjék a nemzetgyűlésen és itt tegyen megkövető nyilatkozatot. Sokkal megfelelőbb formának tartanák, ha Prónay Pál a nemzetgyűlést szolgálati uton követné meg. Egyöntetű a vélemény, hogy a nemzetgyűlésnek a legteljesebb elégtételt kell kapnia, de erre alkalmasabb formának tartják a szolgálati utat. Mint értesülünk, a kormánynak mt sikerült is oly megállapodást létesí- t teni a pártok között, hogy a mentelmi sérelem megtorlásakép a Ház a honvédelmi miniszter útján gomdoskodik arról, hogy Prónay alezredes szolgálati uton tegye jóvá a sérelmet s kövesse meg a nemzetgyűlést. Eszerint Prónay alezredes a Ház előtt nem jelenik meg. A Csizmadia-párt „alelnöke” volt pártjáról Andaházy-Kasnya Béla, a mindszenti választókerület nemzetgyűlési képviselője, kilépett a Csizmadia-féle munkáspártból. A képviselő, aki tisztán Csizmadia személyes korteskedésének köszönheti mandátumát, a kilépését bejelentő nyilatkozatában azzal vádolja a Csizmadia-féle „munkáspárt“-ot, hogy nem a munkások érdekeit védi, hanem ellenkezőleg, annak érdekei ellen dolgozik. Súlyos vád a liberális blokk ellen A Nemzeti Újság tegnapi számában rendkívül érdekes részleteket közölt a Persián-Rejőd-féle bűnszövetkezet üzelmeiről. Ez a bűnszövetkezet összejátszott a bécsi „emigránsokkal”, a pécsi „ bolseviscokkal arra, hogy külső beavatkozás segítségével a mai keresztény Magyarország államrendjét megdörtsék. Tervük az volt, hogy liberális alapon egyesültek volna Rassay Károly vezetésével a jelenlegi Rassay-Giesswain pártok, egynéhány szabadkőműves páholy és I szövetség, csatlakozott volna hozzájuk még a radikális és a köztársasági párt is. Ennek a társaságnak támaszai védője és pénzelője Benes cseh külügyminiszter és vele együtt a kmánián, kormányai lettek volna. A pénzt behozatali engedélyek alakjában kívánták biztosíttatni a maguk részére. Céljuk az volt, hogy megvalósítsák Magyarországon a népköztársaságot. Ennek megvalósítására a kisánlánt fegyveres beavatkozására is számítottak. Beszámoló HadházyZsigmond dr nemzetgyűlési képviselő vasárnap tartotta beszámolóját Balmazújvároson. Ismertette az ország kül- és belpolitikai helyzetét, a vagyonváltság törvényjavaslatát és a földreform törvényjavaslat végrehajtását. A földbirtok megoszlása Balmazújvároson különösen kedvezőtlen a földmíves lakosságra nézve,de Hadházy képviselő megnyugtatta a balmazújvárosiakat, hogy jogos igényeiket a törvény ki fogja elégíteni. Az átmeneti időre bérletek létesítésére szólította fel a lakosságot az urasággal. A választók további osztatlan bizalmukról biztosították képviselőjüket.