Új Barázda, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
4 V3 MMMM 1926 március 2. keik! Tomescu fejét levágták és felboncolták Semmi rendellenességet nem találtak az ügyvelején Jelentettük már, hogy Tomescut, a híres oláh rablóvezért, a csendőrök elkeseredett küzdelem után agyonlőtték. A bandita fejére százezer lej volt kitűzve s ezt az összeget most az a pásztor fogja megkapni, aki elárulta Tomescut. Felsőbb rendeletre a rablóvezér fejét levágták, hogy a bukaresti egyetemen megizsgálhassák, milyen elváltozások mutatkoznak az agyán. Érdekes, hogy sehol sem akarja megengedni a lakosság, hogy az ő községének temetőjében földeljék el Tomescut, akit azelőtt mindenki szeretett, de később elpártoltak tőle, még meggyilkolta egy gazdálkodó feleségét. Tomescu fejét megvizsgálták az egyetemen és megállapították, hogy semmi rendellenes nincs rajta, egészséges, ép, faal, rendes fej, amelynek agyvelejéből sem lehetett valami különösenekövetkezésni. Az istállótrágya és a műtrágya helytelen alkalmazásáról Az id Uj Barázda'! 1925. évi december 22. és 23. számában megjelent »Az istállótrágyák és műtrágyák alkalmazása* című közlemény arra késztet, hogy a benne foglaltakra az alábbiakban visszatérjek. Cikkíró ugyanis a talaj trágyaszükségletét az úgynevezett táplálóanyagegyen- Buly'r elve alapján igyekszik meghatározni, ami alatt az a nézet értendő, hogy amennyi táplálóanyagot a termelt növényekkel kiveszünk a földből, ugyananynyit trágya (istálló- és műtrágya) alakában vissza is kell adnunk a talajnak. Táblázatot is ad arra, hogy az egyes gazdasági növények kát, holdanként termékkel mennyi foszforsavat, kálit és nitrogént vesznek ki a fődből és megállapítja, hogy .... »ezek a számok igen tanulságosak. Ezekből könnyen kizáríthatjuk azt, hogy egy évi termés visszaápolására mennyit kell egyedül a satálótrágyából adnunk... Ezzel a régi és szerintem helytelen nézettel szemben az igazság az, hogy a növények táplálóanyag összetételét ismerve, következtetést vonhatunk ugyan le arra nézve, hogy mennyi a talajból a terméssel kivett táplálóanyagok mennyisége, de ebből semmit sem következtethetünk arra, hogy mennyi táplálóanyagot kell a trágyában visszaadnunk, mert az egyes talajok és növények a trágyázással szemben igen eltérően viselkednek.Ássunk csak egy példát. . . Van például egy igen jó erőben lévő középkötött, televényben dús talajunk, szóval olyan földünk, amelyre a gazdák azt szokták mondani, hogy: »kövérs föld, ahol minden növény a lehető legjobban díszült és ahol elég, ha a trágyát csakmegmutatják* a talajnak. Nem messze a kövér földtől van egy másik, igen sovány homokos talajunk, amelyen a vetés alig megy valamire és csak ha nagyon bőven trágyázunk, van rajta kielégítő termés. Már most a cikkíró gondolatmenete szerint az említett földeken a táplálóanyagok visszapótlása következőképen történnék : A kövér talajon — mondjuk — búzából kapunk 18 métermázsa magfea-mést és 27 métermázsa szalmát, amivel cikkó táblázata szerint kivittünk a földből 50 kg. nitrogént, 20 kg. foszforsavat és 40 kg. kálit. E mennyiség visszapótlására — szintén cikkíró szerint — 80 métermázsa istállótrágyát és 60 kg. mésznitrogént kellene adni. Ezzel szemben a sovány talajon kapjuk a fenti sóföldi termésnek — mondjuk — egy harmadát, vagyis 6 méternázsa mázés 9 métenyázsa szalmatermést. Ezzel kivittünk a talajból kb. 17 kg. nitrogént, 7 kg. foszforsavat és 13 kg. kálit. E mennyiséget vissza tudjuk pótolni kereken 27 méter mázsa istállótrágyával és 20 kg. mésznitrogénnel. Ha most a fentiek alapján a két különböző talaj trágyázási igényeit összevetjük, abból azt kellette következtetnünk, hogy a természettől fogva bőven termő, kövér talajokat jobban kellene trágyáznunk, mint azokat, amelyek soványak és aligalig teremnek. Azután meg egészen más műtrágyákat kell alkalmaznunk kötött talajt, mint homokon, így például a homoktalaj a kálitrágyázást rendszerint, meghálálja, viszont kötött talajon rendesen nem szükséges a kálit visszapótolni, sőt ha ott sokat alkalmazunk belőle, a talajt vele elcserepesítjük. Hasonlóan, legyen bármennyi is a növénnyel a talajból kivont nitrogén mennyisége, buja talajon nem szabad sok nitrogénműtrigyát adni, különben meghül, szárazságban pedig kisül a vetés. Azonkívül a chilisalitrom is nagyobb adagokban alkalmazva, a talaj keserepesedését vonja maga után. Cikkíró pedig ezt nem látszik figyelembe venni, mert nem tesz különbséget talaj és trágya között és például 230—260 kg. 40 százalékos kálit is ad rozs alákát, holdra, ami teljesen lehetetlen mennyiség, de ha tekintettel vagyunk az ugyanakkor elszórandó 200 kg. kénsavas ammóniákra, 150 kg. szuperfoszfátra és 100 métermázsa istállótrágyára is, akkor meg ez az adagolás egyenesen abszurdum. Ezt a trágyázást olcsón számítva, kb. 7—8 métermázsa rozsterméstöbblet fizethetné vissza. Lehet-e ilyen terméstöbbletet rozsból kát, holdanként átlag elvárni? Ilyen trágyázást ajánlani óriási tévedés, amely csak rossz eredményre vezethet Ilyen nagy műtrágyaadagokkal magyar gazda nem dolgozhat. 70-100 kg. kénszvírs ammóniáknál és ugyanannyi 40%-os kálisónál többet a legsoványabb homokon sem jó alkalmazni, ha azt akarjuk, hogy a műtrágya ne legyen drágább, mint a belőle származó terméstöbblet, sőt, hogy a vetésnek ne ártson. Azután ki ad rozs alá közvetlenül 100 *. ", métermázsa istállótrágyát mindezek tetejébe? Tudtommal — igen sovány homok kivételével — alig akad gazdaság, amely közvetlen rozs alá adná az istállótrágyát, méghozzá, akkor, amikor a nitrogénműtrágyából is oly rettentő nagy adagodat ad. Bizony ilyen módon egy gazdaság sem fogja visszapótolni a táplálóanyagokat, ha a jövedelmezőséget is szem előtt tartja! Hiszen, mint láttuk, a legegyszerűbb száradás is megmutathaja azt, hogy a cikkó által ajánlott óriási trágyaadagok értékét csak olyan hatalmas terméstöbbletek fedeznék, amin a terméstöbbletek a gyakorlatban a leghelyesebben alkalmazott műtrágyázás után sem érhetők el. Továbbá az egyes növények igényei is az egyik mehalálja csak a foszforsavat a másiknak ezenkívül nitrogén, esetleg a másiknak azonkívül nitrogén, e-elég kálitrágya is kell. Vannak növények, amelyek igen sok nitrogént visznek ki a talajból, például a pillangósok és pedig cikkíró táblázata szerint 90 kg-ot is kát holdanként. Ezt pedig nem kell visszapótolni, mert ma már minden gazda tudja, hogy a pillangósok a talaj nitrogénkészletét nem fogyasztják, hanem gyarapítják. Vagy például a burgonya kevesebb kálit vesz ki a talajból, mint a répa, mégis a burgonya a kálitrágyára jobban rá van szorulva. Az utánpótlás elve tehát itt sem helytálló, de nem fedi a valóságot — a többi példával együtt — az sem, amit cikkíró a szőlő műtrágyázásáról mond. Rá kell azonban míg térnem arra, hogy a cikkíró hibázott ott is, amikor az istállótrágyában foglalt tápláló anyagokat egy sorba állította a műtrágyákban lévőkkel, mert az istállótrágyában foglalt aránylag kevés foszforsav is javarészt a növény által nehezen felvehető alakban van jelen. Márpedig tudjuk, hogy gazdasági növényeink könnyen felvehető foszforsavat igényelnek, amint azt a műtrágyát nyújtják. Ezért van az, hogy hazánkban a foszforsavműtrágyák hatnak a legjobban ezek között is a régóta bevált szuperfoszfát. Istállótrágyával a talajból hiányzó könnyen felvehető foszforsavat nem bírjuk pótolni, mert ha annyit akarnánk belőle az istállótrágyában adni, mint amennyit az egyes növények igényeinek, akkor igen sok istállótrágyát hordhatnánk ki földjeinkre, ezzel azonban sokkal több nitrogént és kálit is vinnénk bele a talajba, mint amennyi a növényeknek kell Ez pedig teljesen felesleges, sőt káros volna mert a talajt túlságosan bujává tennék ennyi istállótrágyával, amint továbbá a mi szárazságra hajló viszonyaink között óvatosan kell bánni a nitrogénműtrágyákkal is és azokat korántsem szabad az istállótrágya mellett oly nagy menynyiségekben alkalmazni, amint azt a cikkíró ajánlja. Talajaink javarésze — eltekintve a szélsőséges talajok egy részétől, különösen a világosszinű könnyű homoktól — szóval a sok vályog- és agyagtalajunk természettől fogva gazdag káliban és a legtöbben nitrogén is van, (az istállótrágyában is viszünk be a talajba kálin kivitt nitrogént), hogy a termések fokozására ez utóbbi talajokon a szuperfoszfáton kivitt rendszerint vagy semmi, vagy pedig a cikkíró által említett mennyiségeknél jóval kevesebb káli- és nitrogénműtrágyát elegendő adni. Csak sovány homokon jöhet figyelembe a foszforsavműtrágyán kívül a kénsavas ammóniák és a kálitrágya is, de akkor sem kát, holdanként 200 kg.-nyi adagokban. Ebből is látjuk, hogy óriási és egyébként már évtizedek óta kimutatott tévedés az, hogy annyit kell trágya alakjában a talajba visszajuttatni, mint amennyit belőle a terméssel kivittünk. Aki megtenné azt, amit a cikkíró ajánlott, az hamar belebukna a trágyázásba és attól hamar elmenne a kedve. Ennek meggátlására írtam e sorolat. Különösen most, hogy a kisgazdákat újból a műtrágyák használatára biztatjáktartottam szükségnek a helyes műtrágyázás érdekében felemelni szavamat, nehogy akadjon egy gazda is, aki a szóbanforgó közleményekben jelzett helytelen irányban elinduljon, ami csak baskerrel járna és kedvét a különben áldásos műtrágyázástól elvenné. Magyaróvár: Mattyasovszky Nándor. i HA községében Jural I IK 4 WO mozgószínház, úgy KÉRJEN azonnal részletes árajánlatot villany vagy villanynélküli mozigépekről HATSCHEK és FARKASTÓL a Hahn-Goerz vetítőgépgyár magyarországi Budapest, IV., Károly-körút 26. és IV., Gerlóczy utca 11. Kérjen árajánlatot még mai A mozi gazdaköröknek, egyesületeknek csekély befektetéssel nagy erkölcsi és anyagi hasznot hoz. Villany nélkül is a legtökéletesebb képeket lehet vetíteni. 99S9R0K 3EBVZEKE Március 3-án Állat- és kirakodóvásár: Ajka, Kaposvár, Sárospatak, Tapolca. Március 4-én Állat- és kirakodóvásár: Biharnagybajom, Encs, Hosszupereszteg, Ónod, Söjtár. Marhavásár: Celldömölk. * Március 5-én Állat- és kirakodóvásár: Vése. Marha-, sertés- és juhvásár: Gyoma. Március 6-án Állatvásár: Szegvár. Lóvásár: Gyoma. Március 7-én Állat- és kirakodóvásár: Monor. Állatvásár: Dömsöd. Kirakodóvásár: Gyoma, Szegvár. Március 3-án Állat- és kirakodóvásár: Akasztó, Csukván Füzesabony, Jászfényszaru, Kéthely, Nagyatád, Nova, Nyíregyháza, Sajószentpéter, Szőny, Újszász, Vajszló, Veszprém (alsóváros). Állatvásár: Kálló, Szécsény. Kirakodóvásár: Dömsöd. SZÁZ SZÓNAK IS* EGY A VÉGE: Jtjg AZ uj barAzda A LEGJOBB fjS LEGOLCSÓBB NAPILAP -KO* IfnPjmSpf