Új Barázda, 1928. október (10. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

1928. október 2. kedd ÚJ BARÁZDA Mezőgazdák tudósítója A tenge­ri­moly irtása, mint a takarmányinség sikeres elhárítój­a írta Liptay Jenő g­azdasági főtanácsos Köztudomású dolog, hogy a tengeri­­moly az utóbbi időben annyira elszapo­rodott és nagy károkat okozott, hogy hatóságaink országszerte elrendelték annak irtását. Még­pedig oly módon, hogy annak kitelelési tartózkodási he­lyét, a tengeri szárat, május 15-ig, ha még akkor megmaradna abból valami, a gazdaközönség megsemmisítse, fel­égesse, hogy az tovább egy nappal sem maradjon a felszínen, mert ha megma­rad, a moly lepkéje kél ki belőle és az Újonnan vetett tengeri szárra petét rak és az abból kikelt friss hernyó, a friss tengeri szárát átrágva, annak beljesetében utat váj, azt elgyengítve, a szár össze­vissza a földre dől, elrothad és igy egész táblák termését teszi tönkre. Ennek da­cára azt látjuk, hogy bizony a szigorú rendelet dacára sem vágták le minde­nütt egészen a földszinten a tengeri szá­rat és azonkívül is sok helyen még má­jus 15-én túl is láttunk utaztunkban bő­ven megmaradt szárat. Kazlakban, kú­pokban, kerítések, ólak, háztetőkön és földeken szanaszét. Sőt mi több, augusztus hóban Héviz­­sűirác mellett keresztülvonuló ország­úton, a keszthelyi gazdasági akadé­mia tőszomszédságában láttam át­haladó két szekéren tengeri szárat szállítani. "A fürdőben szolgálatot teljesítő csend­őrt megszólítottam, hogy nem tudja-e, hogy már nem szabad törvény szerint tengeri szárnak lenni és okát is meg­mondtam, mire azt felelte, hogy semmit sem tud erről. A múlt években a tavasz felé lettek a gazdák figyelmeztetve a május 15-én túl megmaradt szár megsemmisítésére. Nagyon ajánlatos lenne azonban már most újabb rendeletek kibocsátása, hogy tekintettel az idei takarmány­­ínségre, azt már most még frissébe szecskázzák fel vagy szártépő­n té­­pessék meg és zsom­bolyozzák (sava­nyítsák) be. Ebből a legjobb szarvasmarha táplálékot fogják nyerni és ezzel nagyban enyhíte­nék takarmányszükségüket. Nem veszne oda a szár kórós, vastag háromnegyed ré­sze, melyet az állat nem tud megrágni, nem korhadna el nagyobb része ennek az értékes takarmánynak a földön. Ízletes táplálékhoz jutnának állataik, nem lenne kényszerülve tavasszal a megromlott ten­­geriszáron állatait kínozni vagy a meg­maradt szárat feltüzelni és ami a fő, kártékony mély ellen a leghathatósabb és hasznos módon védekezne. Persze, sok kisgazdának nincsen annyi anyagi ereje, hogy értékes szecskavágót vagy még értékesebb és jobb szártépőgé­pet szerezzen be. De ezen is lehetne se­­­­gítni a szövetkezetbe való tömörüléssel. Mimién községben lehetne alkotni a gépek beszerzésére szövetkezetet, melyre éppen most, ebben a takar­­mányinséges időben lenne nagy szük­ség, de nemcsak most, hanem a legnagyobb ta­karmánybő időben is nagy kár, veszteség a sok jó tengeri szárnak az elpusztulása, mint ahogyan minden évben, jelenben tapasztaljuk. A gyöngyösi gazdanap. Nemcsak Heves vármegye, hanem az egész ország gazda­­társadalmának élénk érdeklődése mellett foly le Gyöngyösön -az elmúlt vasárnapon a Magyar Gazdaszövetségnek és a Tisza­­jobbparti Mezőgazdasági Kamarával és a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesülettel együttesen rendezett gazdagyűlése, ame­lyen Bernát István felsőházi tag elnö­költ. A gyűlés Farkas Géza országgyű­lési képviselő indítványára elhatározta,­­hogy a lótenyésztésnek korszerű reformja és a lóexport megszervezése­­ érdekében feliratot intéz a kormányhoz, visontai Kovács László indítványára pedig ki­mondotta, hogy mindazoknak a kormány­zati teendőknek sürgős foganatosítását kéri, amelyek a terményértékesítés aka­dályait elhárítani hivatottak. Végül Ivády Béla országgyűlési képviselő nagy érdeklődéssel fogadott; előadása után olyan értelmű határozatot hozott, hogy a szőlőgazdaságok m­ai válságos helyzetét memorandumban tárja fel az új gazdasági miniszter előtt. Románia felfüggeszti a kukorica vám­ját. A kormány elhatározta, hogy a ten­geri behozatali vámját, amely vagonon­ként 3000 lejt tesz ki, felfüggeszti, hogy ezáltal megakadályozza a tengeri árának további emelkedését. A mustárak alakulása. A szüret las­sanként kezdetét vette, bár az utóbbi esős napok hátrálólag hatottak, a megkezdett munkálatokra. Kialakult mustárak még nincsenek, noha kisebb kötések már tör­téntek. Az eddigi kötések — 18—20 cu­korfok tartalmú mustnál 30—40 fillér kö­rül mozognak. Rendkívül kedvező lenne, ha most legalább két hétig meleg idő len­ne, ami a must minőségén nagyot lendí­tene. Szakkörök megítélése szerint az idei bortermés jóval kedvezőbb lesz, mint az előző esztendőben. 300, cékla 20—26, fejeskáposzta 13—26, fokhagyma 50—75, karfiol 60—90, kelká­poszta 35—45 paradicsom 18—44, paradi­csombogyó (ecetbe való) 30—50, retek 20—30, sárgarépa 20—23, spárga 100— 140, spenót 35—45, tonna 130—200, tök 20—26, uborka 36—50, uborka (ecetbe való) 60—90 vöröskáposzta 35—40, vörös­hagyma 20—24 fillér kilogrammonként. Kalarábé 4—10, zeller 10—15 fillér dara­bonként. Kapor zöldje 3—4, kapor szárá­val együtt 8—10, petrezselyem zöldje 3—4, petrezselyem gyökérrel együtt 20—30 fil­lér csomónként. Gyümölcs. Alma 40—100, áfonya 160— 240, barack (őszi) 40—300, berkenye 50— 100, dinnye (sárga) 10—20, dinnye (gö­rög) 5—10, dinnye (ecetbe való) 30—50, dió SO—100, csipke 60—80, körte 40—100, mandula 70—100, ringló 50—100, szilva 20—50, szőlő 30—120, birsalma 60—150 fillér kilogrammonkint. Füge 10—16 fil­lér darabonkint. Slaromfi. Csirke (rántani való) 240— Dumaparti élelmiszerpiac Zöldség. Bab 100—150, borsó 140—200, burgonya 14—18, Champion gomba 200— 280, csirke (paprikásnak való) 300—350, csirke (sütni való) 380—450 fillér páron­­ként. Kacsa 170—200, liba 210—250 fillér kilogramom­knt. Tojás 10—16 fillér dara­­bonk­ént. Csak a tengeri drágult a határidőpiacon A határidőpiacon a forgalom ma szű­kebb keretek közé szorult. A laza- és rozspiacon 10—30 filléres áresések voltak, egyedül a májusi tengeri zárult nyereség­gel. A készáru­piacon a forgalom ma nem érte el a szombati kereteket. A búza 10, a rozs 20 fillér árveszteséget szenvedett. A takarmánypiac változatlan, a köles árát egy pengővel leszállították. Késsz.árupiac Búza tiszavidéki 77 kg-os 26.20—26.40 „ , 78 „ 26.40-26.60 „ 79 „ 26.65-26.85 , „ 80 „ 26.85-27.00 „ felsőtiszai 77 „ 26.15—26.35 , „ 78 „ 26.35-26.55 „ , 79 „ 26.60—26.00 „ „ 80 „ 26.80—26.90 „ egyéb 77 kg.-os 26.05—26.25 „ „ 78 „ 26.25—26.50 ‡ „ 79 „ 26.50-26.70 „ „ 80 „ 26.70-26.80 Rozs, pestvidéki 24.60—24.70 Rozs, egyéb 24.60—24.70 Tengeri,­­tiszántúli —.----------.— Tengeri, egyéb 31.00—31.20 Zab elsőrendű 26.25—26.50 „ másodrendű 25.75—26.00 Sörárpa elsőrendű 28.25—29.25 „ egyéb 27.00 28.00 Takarmányárpa elsőrendű 26.75—27.00 „ ’ másodrendű 26.50—26.50 Búzakorpa 20.00—20.25 Lucerna 155—165 Határiőrpiac Búza októberre 26.02—26.04 Búza márciusra 28.68—28.70 Búza májusra 29.40—29.42 Rozs októberre 25.38—25.40 Rozs márciusra 27.64 —27.66 Tengeri májú­ra 28.78—28.80 ÁRUPIAC Pálinkapiac. Törköly: 5—5.10 pengő, seprő 4.70—4.80 pengő, nyáriszilva 5.40— 5.70 pengő, kékszilva 6.40—6.50 pengő. Pénz és Szövetkezetek A pénzügyminiszter XXVI. jelentése. A pénzügyminiszter hétfőn adta ki XXIV-ik jelentését Magyarország pénzügyi hely­zetéről. A jelentés szerint a szeptemberi előirányzat 0,7 milió pengő többletet mu­tat. Az állami adósságoknál a havonként rendszeresen jelentkező kiadások mellett az angol-magyar viszonylatban fennálló követelések és tartozások kiegyenlítése tekintetében létrejött megállapodások alapján teljesítendő fizetések e hónapra mintegy 6.971.000 pengő előirányzását tették szükségessé. Nagyobb összegek elő­irányzása vált időszerűvé ezenkívül a háború előtti adósságok és a Duna-Kosora- Adria vasúttársaság kötvényalapjába tel­jesítendő előlegezések is. A békeszerződési teziteknél ezúttal csupán a jóvátételi bi­zottság költségeihez való hozzájárulásról kellett gondoskodni. Az egyes tárcák do­logi kiadásait a nyári időszak alatt vég­rehajtásra kerülő épü­lettatarozási mun­kák költségei, a népjóléti és munkaügyi tárcánál pedig a szeptemberben kifizetésre kerülő gyermekgondozási díjak növelik. Tanonc munkakiállítást rendez a nyom­dász ipartestület. A budapesti nyomdász ipartestület elöljárósága elhatározta, hogy a tanonciskola igazgatóságával együtt ta­nári, munkakiállítást rendez. A kiállítás előkészületei megkezdődtek, de az idő­pontot a későbbiek során fogják megálla­pítani. Az utódállamok tanácskozása a háború­­előtti tartozások ügyében. E hónap 11-én tartják meg az utódállamok előzetes meg­beszélésüket a háború előtti adósságok ügyében. Szóba kerül többek között az arany járadékok régi külföldi blokkjának ügye, valamint a tőke visszafizetésének és a kamatnak a kérdése. A tanácskozá­sok a papírjáradékok problémájára is ki­terjednek. Minden ő;, | á lrázat | házi-, pi»ereszapg»an­é« I sóshorszeszi !k f; || || borpárlat 5.80­ 6 pengő forgalmi adó nél­kül, a­ vidéki főzde, III. táblázat sze­rint. Marhavásár. Ferencvárosi nyiltvásár. Felhajtás 342 nagy vágómarha és 3 vú­gott állat, eladatlan maradt 50 darab. Az irányzat élénkebb volt, elsőrendű mar­ha ára kg.-ként 2 fillérrel emelkedett, a többi minőség ára változatlan. Árak élő­súlykilogrammonként: bika magyar har­madrendű 58, tarka elsőrendű 94—104, kivételesen 106, másodrendű 84—92, har­madrendű 60—80, ökör magyar másod­rendű 74—06, harmadrendű 36, tarka el­sőrendű 100—120, kivételesen 140, má­sodrendű 82—98, harmadrendű 64—80, tarka elsőrendű 94—109, másodrendű 72 —92, harmadrendű 48—70, bivaly magyar 48, növendékm­arha 60—100, kicsontozni való 28—50, rúgott borjú 60—80 fillér. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás a nyiltvásáron 5053 sertés és 3 malac. El­adatlan maradt 312­ sertés. Vidékre élve elszállítottak 189 darabot. Zárt vásáron a felhajtás 808, eladatlan maradt 563. A forgalom lanyha volt. Árak: zsírsertés öreg elsőrendű 160—166, másodrendű 130 —140, fiatal nehéz 184—188, kivételesen 190, közép 170—174, könnyű 100—120, szedett közép 150—160, angol urasági 150 —165, szedett 130—144, malac 140 fillér élősúlyban, szalonna nagyban 220—230, zsír 256, hús 150—200, szalonnás hasított sertés 210—224 fillér. Juhvásár. Felhajtás 172 kiverő és anya­juh, mely 45—50, kivételesen 60 filléres árban mind elkelt. Húsvásár. Készlet: 192 nagymarha, el­adás 130, 15 növendékmarha, eladás 10, 172 borjú, eladás (120) 208 birka, eladás 180 darab. A forgalom lanyha volt. Arak: marhahús elsőrendű egészben 200—212, hátulja 210—240, eleje 196—204, másod­rendű egészben 148—164, hátulja 160— 188, eleje 120—148, kicsontozni való 100 —124, növendékmarha elsőrendű egészben 140—160, borjú ölött bőrben 192—228, juh ölött nyúzott elsőrendű 140—160, másodrendű 1­6S—130, zsiger 50—70, faggyú 55—04, csont 16—64, marhafej 120 —250, láb 4 darab 180—350, orr és köröm 20—30, pacal egészben 80—100, kg.-ként 12—14, marha­bél 700—800, borjúfodor egészben 60—70, kg.-ként­­12—20, juhbél 100—130, marharéz 18 fillér. ÉRTÉKPIAC Egyenlőtlen az értéktőzsde. A m­ai ér­téktőzsdén az irányzat egyenlőtlen és tartózkodó volt. A spekuláció a Halász­ügy miatt, amely még nem rendeződött, tartózkodó magatartást tanúsított s igy csak csekély üzlet fejlődött ki. Nyitáskor és a tőzsdeidő közepe táján a barátságos berlini irányzat hatása alatt átmenetileg kissé javult a hangulat, végeredményben azonban zárlatkor az árfolyamok a leg­utolsó nívón állottak s felfelé és lefelé is csak jelentéktelen változások történtek. A tőzsde tartózkodó hangulatban zárt. Zürichben ma 100 pengőért 90.56 svájci frankot fizettek. 5

Next