Új Barázda, 1928. október (10. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
1928. október 2. kedd ÚJ BARÁZDA Mezőgazdák tudósítója A tengerimoly irtása, mint a takarmányinség sikeres elhárítója írta Liptay Jenő gazdasági főtanácsos Köztudomású dolog, hogy a tengerimoly az utóbbi időben annyira elszaporodott és nagy károkat okozott, hogy hatóságaink országszerte elrendelték annak irtását. Mégpedig oly módon, hogy annak kitelelési tartózkodási helyét, a tengeri szárat, május 15-ig, ha még akkor megmaradna abból valami, a gazdaközönség megsemmisítse, felégesse, hogy az tovább egy nappal sem maradjon a felszínen, mert ha megmarad, a moly lepkéje kél ki belőle és az Újonnan vetett tengeri szárra petét rak és az abból kikelt friss hernyó, a friss tengeri szárát átrágva, annak beljesetében utat váj, azt elgyengítve, a szár összevissza a földre dől, elrothad és igy egész táblák termését teszi tönkre. Ennek dacára azt látjuk, hogy bizony a szigorú rendelet dacára sem vágták le mindenütt egészen a földszinten a tengeri szárat és azonkívül is sok helyen még május 15-én túl is láttunk utaztunkban bőven megmaradt szárat. Kazlakban, kúpokban, kerítések, ólak, háztetőkön és földeken szanaszét. Sőt mi több, augusztus hóban Hévizsűirác mellett keresztülvonuló országúton, a keszthelyi gazdasági akadémia tőszomszédságában láttam áthaladó két szekéren tengeri szárat szállítani. "A fürdőben szolgálatot teljesítő csendőrt megszólítottam, hogy nem tudja-e, hogy már nem szabad törvény szerint tengeri szárnak lenni és okát is megmondtam, mire azt felelte, hogy semmit sem tud erről. A múlt években a tavasz felé lettek a gazdák figyelmeztetve a május 15-én túl megmaradt szár megsemmisítésére. Nagyon ajánlatos lenne azonban már most újabb rendeletek kibocsátása, hogy tekintettel az idei takarmányínségre, azt már most még frissébe szecskázzák fel vagy szártépőn tépessék meg és zsombolyozzák (savanyítsák) be. Ebből a legjobb szarvasmarha táplálékot fogják nyerni és ezzel nagyban enyhítenék takarmányszükségüket. Nem veszne oda a szár kórós, vastag háromnegyed része, melyet az állat nem tud megrágni, nem korhadna el nagyobb része ennek az értékes takarmánynak a földön. Ízletes táplálékhoz jutnának állataik, nem lenne kényszerülve tavasszal a megromlott tengeriszáron állatait kínozni vagy a megmaradt szárat feltüzelni és ami a fő, kártékony mély ellen a leghathatósabb és hasznos módon védekezne. Persze, sok kisgazdának nincsen annyi anyagi ereje, hogy értékes szecskavágót vagy még értékesebb és jobb szártépőgépet szerezzen be. De ezen is lehetne segítni a szövetkezetbe való tömörüléssel. Mimién községben lehetne alkotni a gépek beszerzésére szövetkezetet, melyre éppen most, ebben a takarmányinséges időben lenne nagy szükség, de nemcsak most, hanem a legnagyobb takarmánybő időben is nagy kár, veszteség a sok jó tengeri szárnak az elpusztulása, mint ahogyan minden évben, jelenben tapasztaljuk. A gyöngyösi gazdanap. Nemcsak Heves vármegye, hanem az egész ország gazdatársadalmának élénk érdeklődése mellett foly le Gyöngyösön -az elmúlt vasárnapon a Magyar Gazdaszövetségnek és a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarával és a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesülettel együttesen rendezett gazdagyűlése, amelyen Bernát István felsőházi tag elnökölt. A gyűlés Farkas Géza országgyűlési képviselő indítványára elhatározta,hogy a lótenyésztésnek korszerű reformja és a lóexport megszervezése érdekében feliratot intéz a kormányhoz, visontai Kovács László indítványára pedig kimondotta, hogy mindazoknak a kormányzati teendőknek sürgős foganatosítását kéri, amelyek a terményértékesítés akadályait elhárítani hivatottak. Végül Ivády Béla országgyűlési képviselő nagy érdeklődéssel fogadott; előadása után olyan értelmű határozatot hozott, hogy a szőlőgazdaságok mai válságos helyzetét memorandumban tárja fel az új gazdasági miniszter előtt. Románia felfüggeszti a kukorica vámját. A kormány elhatározta, hogy a tengeri behozatali vámját, amely vagononként 3000 lejt tesz ki, felfüggeszti, hogy ezáltal megakadályozza a tengeri árának további emelkedését. A mustárak alakulása. A szüret lassanként kezdetét vette, bár az utóbbi esős napok hátrálólag hatottak, a megkezdett munkálatokra. Kialakult mustárak még nincsenek, noha kisebb kötések már történtek. Az eddigi kötések — 18—20 cukorfok tartalmú mustnál 30—40 fillér körül mozognak. Rendkívül kedvező lenne, ha most legalább két hétig meleg idő lenne, ami a must minőségén nagyot lendítene. Szakkörök megítélése szerint az idei bortermés jóval kedvezőbb lesz, mint az előző esztendőben. 300, cékla 20—26, fejeskáposzta 13—26, fokhagyma 50—75, karfiol 60—90, kelkáposzta 35—45 paradicsom 18—44, paradicsombogyó (ecetbe való) 30—50, retek 20—30, sárgarépa 20—23, spárga 100— 140, spenót 35—45, tonna 130—200, tök 20—26, uborka 36—50, uborka (ecetbe való) 60—90 vöröskáposzta 35—40, vöröshagyma 20—24 fillér kilogrammonként. Kalarábé 4—10, zeller 10—15 fillér darabonként. Kapor zöldje 3—4, kapor szárával együtt 8—10, petrezselyem zöldje 3—4, petrezselyem gyökérrel együtt 20—30 fillér csomónként. Gyümölcs. Alma 40—100, áfonya 160— 240, barack (őszi) 40—300, berkenye 50— 100, dinnye (sárga) 10—20, dinnye (görög) 5—10, dinnye (ecetbe való) 30—50, dió SO—100, csipke 60—80, körte 40—100, mandula 70—100, ringló 50—100, szilva 20—50, szőlő 30—120, birsalma 60—150 fillér kilogrammonkint. Füge 10—16 fillér darabonkint. Slaromfi. Csirke (rántani való) 240— Dumaparti élelmiszerpiac Zöldség. Bab 100—150, borsó 140—200, burgonya 14—18, Champion gomba 200— 280, csirke (paprikásnak való) 300—350, csirke (sütni való) 380—450 fillér páronként. Kacsa 170—200, liba 210—250 fillér kilogramomknt. Tojás 10—16 fillér darabonként. Csak a tengeri drágult a határidőpiacon A határidőpiacon a forgalom ma szűkebb keretek közé szorult. A laza- és rozspiacon 10—30 filléres áresések voltak, egyedül a májusi tengeri zárult nyereséggel. A készárupiacon a forgalom ma nem érte el a szombati kereteket. A búza 10, a rozs 20 fillér árveszteséget szenvedett. A takarmánypiac változatlan, a köles árát egy pengővel leszállították. Késsz.árupiac Búza tiszavidéki 77 kg-os 26.20—26.40 „ , 78 „ 26.40-26.60 „ 79 „ 26.65-26.85 , „ 80 „ 26.85-27.00 „ felsőtiszai 77 „ 26.15—26.35 , „ 78 „ 26.35-26.55 „ , 79 „ 26.60—26.00 „ „ 80 „ 26.80—26.90 „ egyéb 77 kg.-os 26.05—26.25 „ „ 78 „ 26.25—26.50 ‡ „ 79 „ 26.50-26.70 „ „ 80 „ 26.70-26.80 Rozs, pestvidéki 24.60—24.70 Rozs, egyéb 24.60—24.70 Tengeri,tiszántúli —.----------.— Tengeri, egyéb 31.00—31.20 Zab elsőrendű 26.25—26.50 „ másodrendű 25.75—26.00 Sörárpa elsőrendű 28.25—29.25 „ egyéb 27.00 28.00 Takarmányárpa elsőrendű 26.75—27.00 „ ’ másodrendű 26.50—26.50 Búzakorpa 20.00—20.25 Lucerna 155—165 Határiőrpiac Búza októberre 26.02—26.04 Búza márciusra 28.68—28.70 Búza májusra 29.40—29.42 Rozs októberre 25.38—25.40 Rozs márciusra 27.64 —27.66 Tengeri májúra 28.78—28.80 ÁRUPIAC Pálinkapiac. Törköly: 5—5.10 pengő, seprő 4.70—4.80 pengő, nyáriszilva 5.40— 5.70 pengő, kékszilva 6.40—6.50 pengő. Pénz és Szövetkezetek A pénzügyminiszter XXVI. jelentése. A pénzügyminiszter hétfőn adta ki XXIV-ik jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentés szerint a szeptemberi előirányzat 0,7 milió pengő többletet mutat. Az állami adósságoknál a havonként rendszeresen jelentkező kiadások mellett az angol-magyar viszonylatban fennálló követelések és tartozások kiegyenlítése tekintetében létrejött megállapodások alapján teljesítendő fizetések e hónapra mintegy 6.971.000 pengő előirányzását tették szükségessé. Nagyobb összegek előirányzása vált időszerűvé ezenkívül a háború előtti adósságok és a Duna-Kosora- Adria vasúttársaság kötvényalapjába teljesítendő előlegezések is. A békeszerződési teziteknél ezúttal csupán a jóvátételi bizottság költségeihez való hozzájárulásról kellett gondoskodni. Az egyes tárcák dologi kiadásait a nyári időszak alatt végrehajtásra kerülő épülettatarozási munkák költségei, a népjóléti és munkaügyi tárcánál pedig a szeptemberben kifizetésre kerülő gyermekgondozási díjak növelik. Tanonc munkakiállítást rendez a nyomdász ipartestület. A budapesti nyomdász ipartestület elöljárósága elhatározta, hogy a tanonciskola igazgatóságával együtt tanári, munkakiállítást rendez. A kiállítás előkészületei megkezdődtek, de az időpontot a későbbiek során fogják megállapítani. Az utódállamok tanácskozása a háborúelőtti tartozások ügyében. E hónap 11-én tartják meg az utódállamok előzetes megbeszélésüket a háború előtti adósságok ügyében. Szóba kerül többek között az arany járadékok régi külföldi blokkjának ügye, valamint a tőke visszafizetésének és a kamatnak a kérdése. A tanácskozások a papírjáradékok problémájára is kiterjednek. Minden ő;, | á lrázat | házi-, pi»ereszapg»ané« I sóshorszeszi !k f; || || borpárlat 5.80 6 pengő forgalmi adó nélkül, a vidéki főzde, III. táblázat szerint. Marhavásár. Ferencvárosi nyiltvásár. Felhajtás 342 nagy vágómarha és 3 vúgott állat, eladatlan maradt 50 darab. Az irányzat élénkebb volt, elsőrendű marha ára kg.-ként 2 fillérrel emelkedett, a többi minőség ára változatlan. Árak élősúlykilogrammonként: bika magyar harmadrendű 58, tarka elsőrendű 94—104, kivételesen 106, másodrendű 84—92, harmadrendű 60—80, ökör magyar másodrendű 74—06, harmadrendű 36, tarka elsőrendű 100—120, kivételesen 140, másodrendű 82—98, harmadrendű 64—80, tarka elsőrendű 94—109, másodrendű 72 —92, harmadrendű 48—70, bivaly magyar 48, növendékmarha 60—100, kicsontozni való 28—50, rúgott borjú 60—80 fillér. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás a nyiltvásáron 5053 sertés és 3 malac. Eladatlan maradt 312 sertés. Vidékre élve elszállítottak 189 darabot. Zárt vásáron a felhajtás 808, eladatlan maradt 563. A forgalom lanyha volt. Árak: zsírsertés öreg elsőrendű 160—166, másodrendű 130 —140, fiatal nehéz 184—188, kivételesen 190, közép 170—174, könnyű 100—120, szedett közép 150—160, angol urasági 150 —165, szedett 130—144, malac 140 fillér élősúlyban, szalonna nagyban 220—230, zsír 256, hús 150—200, szalonnás hasított sertés 210—224 fillér. Juhvásár. Felhajtás 172 kiverő és anyajuh, mely 45—50, kivételesen 60 filléres árban mind elkelt. Húsvásár. Készlet: 192 nagymarha, eladás 130, 15 növendékmarha, eladás 10, 172 borjú, eladás (120) 208 birka, eladás 180 darab. A forgalom lanyha volt. Arak: marhahús elsőrendű egészben 200—212, hátulja 210—240, eleje 196—204, másodrendű egészben 148—164, hátulja 160— 188, eleje 120—148, kicsontozni való 100 —124, növendékmarha elsőrendű egészben 140—160, borjú ölött bőrben 192—228, juh ölött nyúzott elsőrendű 140—160, másodrendű 16S—130, zsiger 50—70, faggyú 55—04, csont 16—64, marhafej 120 —250, láb 4 darab 180—350, orr és köröm 20—30, pacal egészben 80—100, kg.-ként 12—14, marhabél 700—800, borjúfodor egészben 60—70, kg.-ként12—20, juhbél 100—130, marharéz 18 fillér. ÉRTÉKPIAC Egyenlőtlen az értéktőzsde. A mai értéktőzsdén az irányzat egyenlőtlen és tartózkodó volt. A spekuláció a Halászügy miatt, amely még nem rendeződött, tartózkodó magatartást tanúsított s igy csak csekély üzlet fejlődött ki. Nyitáskor és a tőzsdeidő közepe táján a barátságos berlini irányzat hatása alatt átmenetileg kissé javult a hangulat, végeredményben azonban zárlatkor az árfolyamok a legutolsó nívón állottak s felfelé és lefelé is csak jelentéktelen változások történtek. A tőzsde tartózkodó hangulatban zárt. Zürichben ma 100 pengőért 90.56 svájci frankot fizettek. 5