Új Barázda, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
BISSSSS ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. ^ ^/1 ' “1 ^ 1929 májusi, szerda f&ra O fi Ili©'®* ? v E X ' Budapest, XI. évf., 98. sz. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vill. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Adómérséklés A képviselőház mai ülésén általánosságban és részleteiben is megszavazta a föld-, jövedelem-, vagyon- és kereseti adó és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tudvalévően első lépés az adók mérséklése terén. Amint Orffy Imre, a törvényjavaslat előadója is bejelentette, a kormánynak az a szándéka és törekvése, hogy enyhítse az adózó közönség terheit. Tekintettel arra, hogy Magyarország agrárállam és az adók mérséklése elsősorban azt jelenti, hogy a föld népe visel kevesebb terhet. és kétségtelen, hogy ennek jótékony hatása az egész ország gazdasági életében érezhető lesz. Mert, ha a gazdának több lesz a pénze, természetes, hogy többet fog vásárolni. Éspedig nem haszontalan tárgyakat, hanem eszközöket és anyagokat, amelyekkel földjét teszi termőképesebbé, állatállományát javítja stb. Hogy ez iparnak és kereskedelemnek is fokozott forgalmat jelent, azt nem kell bővebben magyarázni és fölösleges bizonyítani. De egyebekben is tekintettel van az új törvény a szegényebb néprétegek szociális szükségleteire. A jövedelmek adómentes minimumának megállapításánál tekintettel lesz a törvény a többgyermekes családokra, tehát eleget tesz ebben a tekintetben is a gazdatársadalom egyik régi óhajtásának. A falu érdekeit szolgálja a törvény sokat vitatott kilencedik szakasza is, amely szerint az állami nyugdíjasok illetményeiből kereseti adóra levont összegeket a vidéki községi háztartások segélyalapjára juttatják. Ez a rendelkezés minden tekintetben méltányos és jogos. Nem lehet ez ellen azzal az argumentummal szembeállani, hogy a nyugdíjasok túlnyomó része Budapesten lakik és így erre az összegre a fővárosnak volna igénye. A nyugdíját ugyanis az állam adja és pedig mindnyájunk adófilléreiből. A vidéki községi háztartások pedig egyébként is sokkal inkább rá vannak utalva erre az aránylag csekély összegre, mint a főváros. A pénzügyminiszter helyes szociális érzésére és igazságszeretetére vall, hogy ezt a szakaszt, illetve annak jogosultságát megvédelmezte. Bizonyára megnyugvással fogadja az ország gazdatársadalma a pénzügyminiszternek a vita során azt az elhangzott ígéretét is, a jövőben benyújtandó javaslataiban a létminimumot általában emelni kívánja. Úgy a most elfogadott javaslatból, mint ebből a miniszteri kijelentésből is csak az olvasható ki, hogy a kormány az adók mérséklése terén most csak az első lépést tette meg. A többi ez után fog következni. „TESSÉK BESÉTÁLNI!.. Szól a szene, forog a Körhinta, működik asz örömére, fegyver a városligeti vurstliban Áss első tavasssi napon katonák, leányok, legények tódulnak a tavasssi szórakozások táborába (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Az időjárás sok viszontagsága után, lassan, lassan, több hétre szóló késedelemmel mégis csak tavaszodik és május első napján már meleg idő, zöldülő lombok fogadják a Városligetbe tóduló embereket. Megkezdődött a ligetben az élet... Szól a zene és a verkli, pereg a dob, forog a ringisspil és ballonárusok színes léggömbjei törekednek az ég felé. A vurstliban felcseng a szórakozás zaja és tavaszi napokon sok-sok ember tolong a Városligetnek ezen a tarka, iíg és sok érdekes látnivalóval, szórakozó hellyel bővelkedő részén. Kisétálnak a Ligetbe a katolnák és a Pesten állásban levő falusi leányok, akik egy-egy tavaszi délutánra szabadságot kérnek a szolgálati helyükön. Leányok, legények víg mulatozásához odakeverednek az urak is, akik szintén kitódulnak a vurstliba, hogy részt vegyenek a jókedvű szórakozásban. A sátrak mind megnyíltak, a mutatványosok a téli pihenő után nagy jókedvvel és sok ötlettel csalogatják bódéikba az érdeklődő közönséget. Az egyik sátor előtt bohócnak öltözött kikiáltó mulattatja a népet. Arca és orra piros, mint a céklarépa, kalapja mellé kis tollat tűzött és egyik kezét az oldalánál álló törpe emberke fejére teszi: ■— Ide, ide, mélyen tisztelt közönség, itt látható a világ legkisebb embere, aki 35 éves és nem magasabb egy tízéves gyermeknél. Majd meglátják önök, ha beljebb fáradnak, mi mindent tud ez az apró ember. A másik sátor előtt a pofozómasinát hirdeti egy trikós ember és hamarosan akad is vállalkozó, aki az emberformájú, dinnyefejű babán próbálja ki az erejét. A ringlispilek mind megtelnek, az aranyozott, tükrös kocsikban gyermekek és nők, a falovakon pedig katonák, legények repülnek körbe, muzsikaszóra. A hajóhinták gyors lendülettel szállnak az ég felé, a céllövöldékben gyors egymásutánban pattog a fegyver és víg diadalkiáltás csap fel, né ha valaki a vízsugáron táncoló üres tojáshéjat eltalálja. Útjára indul a tűzokádó sárkány is, amely földalatti tekervényeken kalapácsoló manók, lila és kék fények között viszi utasait. A sokféle zene öszszekeveredik, víg kiáltások hallatszanak mindenfelől és a bódék előtt hangos szóval hirdetik a kikiáltók: — Tessék besétálni, tessék, tessék, nem vész kárba a pénze, aki befárad az előadásra. Az első májusi napok aranya jókedvet varázsol az arcokra és a budapesti vurstliban kezdetét veszi a nagyközönség állandó nyári szórakozása. A POLITIKA HÍREI A kubikosok helyzete a pénzügyi bizottság előtt A kormány e derék munkások sorsát szívén viseli — mondotta Mayer János miniszter A képviselőház pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén a bizottságnak csaknem valamennyi jelenlevő tagja felszólalt a földmunkások érdekében. E felszólalások hatása alatt Hegedűs Kálmán képviselő indítványt terjesztett elő, amely szerint a földművelésügyi minisztert utasítsa a képviselőház hogy miniszterközi értekezletet hívjon össze a pénzügyi, belügyi, vallás- és közoktatásügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi minisztérium legkválóbb szakértő tagjaiból, ez értekezlet,tanácskozásának eredményeképpen adjon a miniszter rendeleteket, amelyek alkalmasak arra, hogy a mezőgazdasági és földmunkások gazdasági, kulturális, társadalmi és er