Új Barázda, 1930. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1930-11-01 / 250. szám
1930 noventer 1, szombat Halottak napján Reszket a mécs pisla lángja, Virág virit a sírokon, Könnyét, gyászát temetőbe Viszi, aki holttal rokon. Örök álom csendes kertje. Hantjaidra mennyi könny hull! Benned mennyi szív mereng el; Hogy mi vár ránk a földön túl...? Halott testvér, szülő, gyermek, ('sókos szívvel vár-e minket? Látjuk-e majd telvözülten Minden kedves, jó hívünket? Temetőkért pisla mécsi A reményünk lobogtatják ... Ez a hitünk szenteli meg Szivünkben a holtak napját. GYOMLÁLÁS AZT MONDJA A MAGYAR PÉLDABESZÉD, hogy a hamis embert meg a sánta kutyát hamar utolérik. Önkéntelenül is ez a példabeszéd jut eszünkbe, amikor az egyik agrárhetilap cikkét olvassuk az Apponyi Albertféle nyílt levélről. Apponyi tudniillik beszáraológyűlés helyett nyílt levélben ismertette választóival a mai politikai helyzetet, amely nyilt levélben említést tett Bethlen István gróf miniszterelnök emlékezetes nagy beszédéről is. Az egész nemzet közbecsülésének örvendő államférfin megállapítja nyiltlevelében, hogy azt a szellemet, mely a beszédet sugallta, csak üdvözölni lehet és a beszédben foglalt program keresztülvitelét maga is komoly kritikával kívánja elősegíteni. Tisztelt laptársunk Apponyi nyílt leveléből kiragad egy-két mondatot, azokat aztán úgy csoportosítja, hogy értelmük tényleg ellenkezzen a Bethlen-féle elgondolással és — miután még így sem tud valami erősebb támadást abból kihozni hát egyszerűen ezt a címet adja cikkének: „Apponyi súlyos bírálata.“ Mindezekre pedig csak anynyit jegyzünk meg: Akik olvasták Apponyi nyílt levelét, azok úgyis tudják, hogy abba támadási célzatot még belemagyarázni sem lehet, aki pedig nem olvasta azt, az az üzleti szempontból mindenáron ellenzékieskedő laptársunknak úgysem hiszi el azt! Mert hát a hamis embert meg a sánta kutyát hamar utólérik! ÍRÓDEÁK ÚJ BARÁZDA A török-magyar tartalmas tényezője a keleti Ibécésiek Török hivatalos jelentés Bethlen István gróf miniszterelnök ankarai látogatásáról Ankarából hivatalosan jelentik. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a török kormány meghívására három napot Ankarában töltött és részt vett a török nemzeti ünnepségeken. A magyar minszterelnök látogatása összeesett a görög miniszterelnök és külügyminiszter látogatásával, Bethlen István gróf megbeszéléseket folytatott Izmed pasa miniszterelnökkel és Tevfik Rilzidi bej külügyminiszterrel. Mindkét részről megállapították, hogy Magyarország és Törökország között fennálló szoros barátság minden tekintetben megfelel a két ország gazdasági és politikai érdekeinek és nagy ez a barátság, amely a tények és a szükségszerűség eredménye, hatalmas tényezője a békének és a nyugalomnak mind a Balkánon, mind pedig a közel keleten. A két ország által követett lojális és őszinte békepolitika teljes mértékben hozzájárul a török-magyar barátság megerősödéséhez, amelynek további megszilárdítása mind a két kormány célja és törekvése. Miért ünnepli Törökország Kemál pasát? Törökország nemzeti ünnepe, amelynek alkalmából Bethlen István gróf Ankarába ellátogatott, ünneplése egyben annak a kivételes képességű államfőnek, Kemál pasának, aki a török birodalom összeomlása után ezt a természeti kincsekben gazdag országot újjáteremtette. Kemál pasa a háborúban tűnt fel először és az ő nevéhez fűződik a Dardanellák megmentése 1915-ben, amikor a parancsnokló német tábornoktól, Simon von Sanderstől a parancsnokságot átvette. — A sikerért életemmel felelek! — jelentette ki akkor és csakugyan sikerült is neki a Dardanelláknál megverni az ellenséget, amely már Sztambult is fenyegette. Ekkor Iapta a pasa címet, majd Arábiában aratott sorozatos győzelmeket az angol és arab csapatok felett. Mikor 1918 októberében a fegyverszüneti szerződés aláírására került a sor, Kemál pasa ezt a leghevesebben ellenezte. Ettől fogva törekedett a hatalomra. Ezidőben Törökország helyzete szinte kétségbeejtő volt. Kemál pasát az akkori török kormány mindenképpen el akarta távolítani, hogy ne okozhasson kellemetlenségeket, ezért kinevezte a keleti hadsereg főparancsnokának. Kemál látta, hogy pusztulás fenyegeti az országot s ezért elhatározta, hogy nyíltan lép fel a kormány ellen. Összehívta a Kisázsiában tartózkodó tábornokokat és kormányzókat, majd letartóztatta a Kisázsiában tartózkodó antanttiszteket és mikor a török kormány ezek miatt állásától felmentette és visszarendelte, megtagadta az engedelmességet. Az új választásokon már sok embere jutott be a parlamentbe, de az antant Kemál embereit letartóztatta a képviselőház ülései közben. Erre Kemál szakított a sztambuli kormánnyal, Ankarában új nemzeti közhiányt alakított, új választásokat rendelt el és a sevresi béketárgyaláson tiltakozott a megalázó béketervezet ellen. Közben minden erejét, a hadsereg talpraállításának szentelte és diadalt aratott az örmények, a görögök, majd az ellene küldött szultáni hadsereg, később pedig a megszálló francia hadosztály felett és ekkor kapta az ankarai nemzetgyűléstől a Ghazi (győző) nevet. Az antant belátta, hogy Törökországban a hatalmat tényleg Kemál gyakorolja s kénytelen vele leülni Lausanne-ban a békeszerződés megtárgyalására. Az itt kötött béke óriási előnyöket jelentett a megalázó sevresi békével szemben. Törökország visszanyerik függellenségét és Keniárt, mint’ a nemzet megmentőjét ünnepelte 'az ország. A török nemzetgyűlés ezután módosította az alkotmányt,megszüntette a szultánságot és 1921. október 29-én kikiáltotta a köztársaságát, amelynek elnökévé Kemál pasát választották meg. Tegnap volt hetedik évfordulója ennek az eseménynek és Törökország méltán ünnepli Kemál pasát és Izmet pasát, a miniszterelnököt, aki leghűbb és legkitartóbb munkatársa volt Kamusnak a nemzetmentés nagy munkájában. Ne csak szeressük, hanem terjeszszük is az Új Barázdát.