Új Barázda, 1932. július (14. évfolyam, 102-110. szám)
1932-07-03 / 102. szám
dőnek tartok, mert ez egy mesterséges, erőszakos átváltoztatása és megbolygatása a földbirtoknak, mely azonban sehol a világon jó eredményt nem hozott. Egy egészséges fejlődésszerű földbirtokpolitikára van szükség, mely mentős több embernek teszi lehetővé a földszerzést, annak megmunkálását és megtartását. Ez kívánatos is, mert virágzó földdel bíró gazdaság kell, hogy képezze és képezze a múltban is mindig a legbiztosabb alapját az országnak. Erről a kérdésről most azonban csak általánosságban, szinte habozva merek csak nyilatkozni. A mai nehéz körülmények között nem lehet gyors megoldásokat kilátásba helyezni. Földbirtokpolitikát kezdeményezni és megfelelő módon keresztülvinni pénzügyi megalapozás nélkül nem lehet. Ez alatt azonban nem értem azt, hogy bármilyen rózsásan álljon is az állam kasszája, mintha nekem az volna a nézetem, hogy az állam fizesse fel és ingyen osztogassa a földeket. Ezt a lehető legelhibázottabb politikának tartanám és erre józanul senki sem gondolhat. Átmenetileg azonban kell hogy pénzügyi támaszt és biztosítékot találjon az állam, ha azt akarja, hogy ez a földbirtokpolitikai változás egészségesen legyen végrehajtható. Ezekben voltam bátor nagyjában vázolni azokat a teendőket, amelyek a kormány előtt állnak. Hogy azonban a kormány feladatainak megfelelhessen, először is azt a keservesen és nagy áldozatok árán elért eredményt, az államháztartás egyensúlyát, s a másik megbecsülhetetlen eredményt, a pengő állandóságát kell továbbra is biztosítanunk. Hogy ezt megtehessük, a párt megbízható segítségére és támaszára van szükségünk. Bethlen István gróf a párt bizalmáról Hosszantartó éljenzés és taps fogadta a miniszterelnök szavait, aki után Bethlen István gróf szólalt fel. — A mai napon — kezdte beszédétBethlen István gróf — igen nagyjelentőségű nyilatkozat jelent meg a legfelsőbb helyről, amely a lemondott kormányt megerősíti állásában és kifejti az okát is annak az elhatározásnak, amely a nyilatkozatban foglaltatik. Azt hiszem, a párt nevében és a magam részéről is csak a legnagyobb megelégedéssel, szeretettel és megnyugvással vesszük tudomásul ezt a nyilatkozatot s teljesen osztozunk abban a felfogásban, amely a nyilatkozatban van. — A legutóbbi időben két ízben volt alkalmunk nyilatkozatot hallani a miniszterelnök úr részéről, mégpedig az elmúlt és a mostani értekezleten olyan kérdésekről, amelyek életbevágó problémái a nemzetnek. — A legutóbbi értekezleten a miniszterelnök számos kormányzati kérdésről nyilatkozott, így a földteher rendezéséről, a termésrendeletről, a földhözjuttatottak terheinek könnyítéséről, a mai napon pedig számos fontos külpolitikai kérdésekről hallottunk nyilatkozatot. Köszönettel akarom aláhúzni azt a nyilatkozatot, amely a munkanélküliség kérdésében elhangzott. Nekünk igenis tisztában kell lennünk azzal, hogy bármennyire törekszik is a kormány és a többségi párt arra, hogy ebben az országban a gazdasági élet körülményeit javítsa, egy világgazdasági krízis közepette mégis elkerülhetetlen szüksége lesz annak, hogy a jövő télen is a munkanélküliek régióiról gondoskodjék olyan formában és elvek alapján, amilyen elvek alapján ezt a kormány a télen is tette, úgy, hogy azzal a tudattal mehetünk bele az elkövetkezendő télbe, hogy sikerül majd ezt a súlyos problémát megoldani. A tárgyi nyilatkozatnak egész sora hangzott el a miniszterelnök ajkáról, amelyek ezt a pártot megnyugtatják és teljesen egyeznek a párt felfogásával, amelyek, mint azt a miniszterelnök úr kilátásba helyezte, olyan értelemben fognak megoldást találni, ahogy azt a párt túlnyomó többsége óhajtja. — A miniszterelnök úr beszéde végén nyilatkozott a bizalom kérdéséről is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a mai helyzetben ez a nyilatkozat igen nagy jelentőséggel bír. Én úgy fogom fel az ő szavait, hogy a miniszterelnök úr és a kormány erre a pártra kívánja támasztani a maga politikáját. Erre a pártra kell, hogy alapítsa a politikáját, mert ez a magyar parlamentnek többsége, melyet a nemzet akarata küldött be a parlamentbe és amely nem leltári tárgy, mint ahogy politikai ellenfeleink feltüntetni kívánják, hanem a nemzet lelkiismeretének élő szervezete, amely öntudatos életet élt a múltban és fog élni a jövőben is. A kormány és a többség: Lehet, hogy a közelmúltban bizonyos árnyak borultak arra a kölcsönös bizalomra, amely a párt és a kormány között minden körülmények között fenn kell, hogy álljon, mert csak akkor tud a kormány nyugodtan kormányozni s csak akkor tudja a maga feladatát teljesíteni, ha biztos abban, hogy mögötte olyan többség áll, amely a döntő küzdelmek pillanatában nem hagyja cserben. A másik oldalon pedig éreznie kell a pártnak minden körülmények között azt is, hogy a kormány és annak elnöke szeretettel és ragaszkodással viseltetik a többséghez, mert ez is előfeltétele a kölcsönös bizalomnak és annak a politikai erőnek, amelynek rendelkezésére kell állnia a kormánynak és a többségi pártnak a parlamentben, ha az ország ügyeit üdvös irányban vezetni kívánják. Azt hiszem, azok a tárgyi nyilatkozatok, amelyeket a kormányelnök úr tett, megalapozták azt az utat, amelyen a többségi pártnak bizalma a kormány iránt megnyilatkozik. Én azt kérem a kormánytól és a miniszterelnök úrtól, hogy amilyen bizalommal viseltetik és fog viseltetni a párt a kormány iránt, amely az ő elveinek a kifejezője, éppúgy szeretettel és ragaszkodással legyen a kormány a párt iránt. Arra kérem a miniszterelnök urat, hogy így fogja fel azt a bizalmat, amelyet a párt neki előlegez és viszonozza azt szeretettel, őszinte szívvel, ismertesse terveit ezután is úgy, mint eddig s meggyőződésem, hogy az összhang, amely pillanatnyilag hiányzott, teljessé fog válni s a párt sziklaként fog állni mögötte. Bethlen István gróf szavait viharos taps követte, majd a párt tudomásul vette a miniszterelnök beszámolóját és nyilatkozatát. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szólalt fel ezután s bejelentette, hogy a kormány rendelettervezetet terjeszt a 33-as országos bizottság elé, amelynek értelében megfelelő számban gyakornokok és megfelelő számú díjtalan gyakornokok is lesznek Mindennemű ékszerek, órák, rizikülök és bőrpénztárcák legolcsóbban csak SELINGERnél __________IV., Cálvin-tér 3. felvehetők a vármegyéhez. Hangsúlyozta, hogy a remények szerint ezt az első lépést továbbiak követik azon az úton, amelyen a kormány az értelmiségi osztály, főként a diplomás fiatalság elhelyezkedési lehetőségét igyekszik elősegíteni. Több tárgy nem volt, az értekezlet véget ért. Utána a párt tagjai a Gellért-szállóban vacsorára gyűltek össze. HÜl földi forgalomban a válaszlevél bérmentesítését úgy vállalhatja, ha a kest földre szóló leveléhez bármely postahivatalnál beszerezhető válaszdíjszelvényt csatolt 1933 július 3. vasárnap Hasznos tudni, hogy SCHMIDTHAUER Ikmándi természetes lilea keserűvizelet«»s a természetnek hatalmas gyógyító ereje érvényesül. Utasítás minden palackhoz mellékelve. Kapható mindenütt! Megalakult az új 33-as bisottshiff Gaál Gastonék nem vessenek rosszt a munkában Csütörtökön délelőttre Almásy László, a képviselőház elnöke pál.közi konferenciát hívott össze a 33-as bizottság újjáalakítása ügyében. Az értekezlet megnyitása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök szólalt fel és kifejtette, hogy a bizottság működése nem jelenti azt, mintha arra a kormány vagy a többségi párt érdekében volna szükség, hanem az ország nehéz helyzetében van szükség arra, hogy valamennyien együtt dolgozzunk a súlyos kérdések megoldásában. Éppen ezért — folytatta a miniszterelnök — felkérem az összes ellenzéki képviselőket, hogy ebben a munkában vegyenek részt, mert a bizottság csak úgy tudja feladatát megoldani, ha abban az ellenzéki képviselőik is részt vesznek bírálatukkal, tanácsaikkal. Utalt még a miniszterelnök arra, hogy főként azoktól reméli a bizottság munkájában való részvételt, akik eddig is állandóan hangsúlyozták, hogy a nemzetmentő feladatok elvégzésében hajlandók közreműködni. Erre most alkalmuk nyílik. Nagy Emil kijelentette úgy a maga, mint pártonkívüli barátai nevében, hogy megválasztásuk esetén elfogadják a bizottsági tagságot, mert a mai viszonyok között az ellenzék nem vonhatja ki magát a bizottság munkájából. Gaal Gaston és Volzsonyi János kijelentették, hogy nem foglalnak helyet a bizottságban. Ezután megválasztották a képviselőház részéről a bizottságba küldendő 22 tagot és pedig a pártonkívüliek és ellenzékiek közül Nagy Emilt, Pallavicini György őrgrófot, Kállay Tibort, Rassay Károlyt, Sigray Antal grófot és Szilágyi Lajost. Az Egységes párt tagjai közül Bessenyey Zénó, Bethlen István gróf, Bíró Pál, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Péntek Pál, Schondl Károly, Temesváry Imre, Ugrón Gábor kerültek a bizottságba, míg a kereszténypárt részéről Wolff Károly, Eszterházy Móric gróf és Gyömörey Sándor. Politikai körökben meglehetős megütközést keltett Gaal Gastonék állásfoglalása, akik most már a szocialistákkal egyetértve nem akarnak résztvenni a 33-as bizottság munkájában. Elsősorban is az a felfogás, amit a miniszterelnök hangoztatott, hogy a 33-as bizottság tulajdonképpen a nemzet érdekében dolgozik, kötelezővé tette volna Gaal Gastonékra nézve is, hogy igyekezzenek munkájukkal átsegíteni az országot mostani súlyos helyzetéből. Annál is inkább kötelességük lett volna ez, mert az eddigi gyakorlat szerint a 33-as bizottságban mindig sikerült az ellenzéki tagoknak a valóban hasznos és komoly indítványokat elfogadtatni és így könnyen felmerül az a gondolat, hogy Gaal Gastonék a törvényhozói kötelesség kényelmesebb részét választották és pedig azt, hogy nem veszik le részüket a 33-as bizottság különben komoly, felelősségteljes munkájából. Egyébként is úgy látszik, a Gaal Gastonpárt mindjobban eltávolodik a valóban agrárirányzattól, mert az utóbbi komoly időkben egyáltalában nem hallottunk tőlük egyetlen olyan javaslatot sem a képviselőházban, amely a kisgazdaérdeket szolgálta volna. Most, hogy Hunyady Ferencék bevonulnak a Gaal Gaston-pártba, előreláthatólag az egész párt teljesen elveszti kisgazda-jellegét. Jelszó lesz az csupán, hogy kisgazdapárt, a valóságban pedig a nagybirtokosok jutnak túlsúlyra. A földbérlők ugyanolyan elbánást kívánnak, mint a gazdák A Magyar Földbérlők Szövetsége és az Országos Magyar Földbérlő Egyesület elnökségei küldöttséggel keresték fel azokat a gazdaságpolitikai tényezőket, akiknek a bérlőadósságok és kamatok rendezésére befolyásuk van. A Mezőgazdasági Kamarában Eszenyi Jenő terjesztette elő a bérlők kívánságait. Szembeszállt azzal az állítással, mintha a birtokos- és bérlőgazdák között olyan különbség volna, ami miatt ügyeik elintézését külön lehet választani. Kérte a kamarát, hasson oda, hogy azok a kormányzati intézkedések, amelyek a felgyülemlett gazdaadósságok kamataira és tőketörlesztésére nézve küszöbön állnak, a bérlőgazdákra is kiterjedjenek. Marschall Ferenc, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy teljes mértékben osztja azt a felfogást, amely a bérlőt a gazdatársadalom kiegészítő részének tekinti és megnyugtathatja a küldöttséget, hogy a kamara felfogása is ugyanaz. A küldöttség ezután vitéz Purgly Emil földművelésügyi miniszternél tisztelgett. A földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy a legteljesebb szolidaritással tekinti a bérlőügyet, mint gazdaügyet, úgy a termelés, mint az export és a nemzetgazdaság szempontjából. A maga részéről ilyen értelemben fog a kérdésben állást foglalni. Végül a gyengélkedő pénzügyminiszter távollétében Vargha Imre pénzügyi államtitkárt kereste fel a küldöttség és kiemelte, hogy az államháztartás egyensúlyáról is szó van, mikor ezt a kérdést elintézik, mert a legtöbb helyen a bérlő fizeti az adót és a bérlő munkájától függ a föld értéke, valamint a szociális érdek is, mert a bérlőtársadalom az ország egyik legnagyobb munkaadója. Vargha Imre válaszában megígérte, hogy a kérdést a bérlők előadása nyomán fogják tanulmányozni és a közeli döntésnél az elhangzott szempontokat figyelembe fogják venni. A küldöttség végül Károlyi Gyula gróf miniszterelnök részére memorandumot nyújtott át