Új Barázda, 1933. jűnius (15. évfolyam, 27-31. szám)
1933-07-02 / 27. szám
ELŐFIZETÉSI Árak a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V. kerület, Honvéd utca 10. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 150—14. LEVÉLCÍM: Budapest, 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Péter és Pál Péter és Pálkor az Alföld gyönyörű rónáin megcsendül a kasza, ... így van ez már ezer esztendő óta, amióta Árpád apánk elfoglalta ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, az igéretföldjét, hol a magyar sokszáz éves pusztai vándorlása után végre állandó lakóhelyet, biztos kenyeret talált. Örömürnnep volt ez ezer év óta mindég, de ma mintha felhő borongana efelett a derűs örömnap felett. A gazda, aki vállravetett kaszával megindul a dús kalászok felé, nem a kasza súlyától görnyedt, hanem azoktól a gondoktól, amelyek értékesítési, adó, adóssági nehézségek miatt nyomják s bár előtte az élet tengere, a kenyérnek biztos igézete, nem ujjong úgy, mint más esztendőkben. Ebben a bolond világban, amikor bőség ígérkezik, nem csappannak a gondok, hanem szaporodnak. Ezek miatt a gondok miatt hiába ülnek össze a világgazdasági konferenciák, egyik a másik után, ha a népek tovább is így folytatják esztelen és önző elzárkózást és önellátási politikájukat. Már nemcsak a szomszédos, hanem még fönn az északi államokban is kísérleteznek szemtermeléssel és pedig már nemcsak árpával, hanem, mint legutóbb egy finn minisztertől hallottuk, búzával is. A minőségre persze nem néznek. Nem baj, ha ragacsos a kenyér, nem baj, ha a sikértartalma a tizedrésze sincs is a mi Tiszez-vidéki, drága jó acélos búzánknak, csak kenyér legyen. A magyar nép meg fogja úszni a mai válságot, kemény akarattal, erős hittel, Istenbe vetett szent bizodalommal. Enni — hála az Égnek — lesz mit a magyarnak, nem fog közülünk éhenhalni senki, •— lejjebb fogjuk nyomni az iparcikkek árát, valahogy az adót is kifizetjük rólunk gondoskodó édes szülőnknek, a magyar hazának: az adósságok sem fojtanak ■meg, mert a gazdavédelmi intézkedések ‘hosszú sora véd bennünket . . . Sok ország van, amelynek népe nem néz annyi ■biztonsággal a közeljövő elé, mint a magyar. Az általános, nagy világnyomoruságban, amikor az emberek százezrei mennek tönkre, a munkanélküli, korgógyomra, beesett arcú emberek százezrei rendeznek lángbaborult szemmel tüntető felvonulásokat a világ Eldorádójában,Amerikában s Európa leggazdagabb államában, Angliában, — amikor a világ egyhatod részében, Szovjet-Oroszországban jegyre porciózzák a kenyeret, zsírt, mega húst s a százholdas orosz gazda, aki háború előtt keréknagyságú kenyeret szedett meg vasárnap délben, most kipor■eiózott dekákkal kénytelen beérni, — nálunk van kenyér, — van, amelyből még itt koldusoknak is jut. Félre bánat! Ne emészd most a magyar gazdát! Nem a magyar ember szokása a busulás és kétségbeesés! A magyar ember, ha a gyerekének tud kenyeret, szalonnát adni, ruhát, csizmát venni, tud várni a szebb időkre, még ha nyomja is Itt fejét az adó és a gond! Szálljon hálaimádság a magyar rónákról a gyönyörű magyar kék egek felé, a jó termésért szálljon könyörgés Nagy- Magyarország régi határainak visszaszerzéséért. Acélozódjék meg az acélos búza aratása közben minden magyar kar és minden magyar szív, hogy ha jön a felszabadítás órája, a magyarok Istenének parancsára készen álljon minden milligar! A királykérdést ismét beledobták a magyar közéletbe, pedig mindenki úgy érzi, hogy ennek a kérdésnek a megoldása a mai helyzetben még nem időszerű. A képviselőház keddi ülésén Origer Miklós bejelentette, hogy a Habsburg-pártiak megalakítják a Magyar Néppártot és beszéde során megtámadta József királyi herceget azért, mert üdvözölte Gömbös Gyulát a felsőházban tartott nagy beszéde után. Maday Gyula képviselő válaszolt Geyernek és kijelentette, hogy a királykérdés erőszakos feszegetésével szakadást akarnak előidézni a nemzetben. Kifejtette az egész képviselőhöz helyeslése mellett, hogy mindenki szentkoronapárti és a gondviselés adott nekünk egy olyan, férfiút, aki vigyáz arra, hogy a korona töretlen fénnyel adassék át majd jövendő viselőjének. Ez a férfiú, Horthy Miklós kormányzó. A magyar kormány felelős vezetője azt jelentette ki, hogy a mai helyzetet nem tartja alkalmasnak a kérdés megoldására és Gömbös Gyula a történelem előtt is felelős, és ha ő így látja a helyzetet, akkor minden tisztességes magyar embernek el kell azt fogadnia. Maday Gyula millió és millió magyar érzését tolmácsolta, amikor mindezeket megállapította. A királykérdésen kívül van nekünk ma ezer és ezer fontosabb és megoldandó keservünk. Előbb jöjjünk rendbe gazdaságilag és akkor azután beszélhetünk a királykérdésről, de akkor is csak úgy, ha azt a nemzetközi politikai helyzet lehetővé teszi. Az uj boletta-rendelet értelmében egy métermázsa búza gabona jegye 3 pengő A gabonalevélnek külön értéke nincs — Július 31-ig kell a multévi bolettát beváltani — A lisztforgalmi adóváltság négy pengő ötven fillér Alább közöljük a kormánynak az uj bolettára vonatkozó rendeletének azokat a részeit, amelyek a kisgazdatársadalmat érdekelhetik és amely részleteket tudnia is kell minden gazdának. A rendelet jelzett rendelkezései a következők: A mezőgazdaságnak az 1933/34. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények tárgyában 1933. évi 6100. M. E. szám alatt kiadott rendelet 4. és 5. §-a a következőképpen szól: A búza, rozs és kétszeres (gabona) tulajdonjogának átruházása az 1930. évi XXIX. t.-c. rendelkezései szerint gabonajegykötelezettség alá esik. Az 1933. évi július hó 1-től kezdődőleg a gabonajegy ára az átruházott gabona minden méremtázsája után 3 pengő. Az egész 3 pengő a szelvény értéke, a gabonalevélnek külön értéke nincs. 1933. évi julius 31. után az 1932. évi kibocsátású gabonajegyek értéktelenné válnak és azokat térítés nélkül kell bevonni. Lisztforgalmi adóváltság Az 1933. évi julius hó 1. napjától számított egy év tartamára a lisztforgalmi adóváltság a kereskedelmi őrlésre kerülő búza és kétszeres minden métermázsája után 4 pengő 50 fillér, a rozs minden métermázsája után pedig 3 pengő. A búzának vagy rozsnak egymással vagy más terményekkel történő összeőrléséből vagy az ilyen őrlemények keveréséből előállított liszt a lisztforgalmi adóváltság szempontjából kétszeres lisztnek számít és a malom vagy az, aki a keverést végzi, a 4 pengő 50 fillérnek megfelelő lisztforgalmi adóváltságot a keverés vagy összeőrlés útján előállított egész termény-, iletve lisztmennyiség után befizetni tartozik. Ha az összeőrlés vagy keverés folytán előállított liszt búzalisztet nem tartalmaz, az összeőrölt terménymennyiség, illetve a bekevert lisztmennyiség után csak a 3 pengőnek megfelelő lisztforgalmi váltság fizetendő. A vámőrlésre kerülő búza, rozs és kétszeres a lisztforgalmi adóváltság alól mentes. A pénzügyminiszter a földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértve állapítja meg, hogy mely őrlés tekintendő kereskedelmi őrlésnek és mely őrlés vámőrlésnek. A pénzügyminiszter a malmot a kereskedelmi őrlés vagy a vámőrlés végzésétől eltiltotja, illetve a malmot vagy üzemet teljes szüneteltetésre kötelezheti abban az esetben, ha a malom vagy más üzem az egy hónapban esedékessé váló lisztforgalmi adóváltság összegét meghaladó összeggel hátralékban van és a hátralékot felszólítás ellenére sem fizeti be, illetve az esetleg engedélyezett részlefizetést pontosan nem tartja be. Az 1982. évi kibocsátású gabonajegyek 1988. évi junius hó 80. napjával a forgalomból kivonatnak. Az 1932. évi kibocsátású felhasználatlan gabonajegyeket úgy az elárusítók, mint általában a gabonajegyek tulajdonosai 1933. évi julius hó 31-ig a m. kir. postahivataloknál az 1933. évi 6100 M. E. számú rendelet alapján forgalomba kerülő 1933. évi kibocsátású gabonajegyekre értékszámitással becserélhetik. A gabonakészletek tulajdonosait, ha gabonajegy értékkülönbözet visszatérítését igénylik, az 1988. évi június hó 30-án éjfélkor meglevő s 1932. évi kibocsátású gabonalevéllel gabonakészletüket kötelesek a pénzügyi hatóság ellenőrzése alá bocsátani és az 1932. évi kibocsátású gabonalevelet az 1933. évi kibocsátású gabonalevélre kicserélés céljából beszolgáltatni. Ilyen esetben az 1932. évi és az 1933. évi kibocsátású gabonajegyek értékkülönbözetét — a gabona minden métermázsája utján 7 pengőt — az ellenőrzött készletek után vissza kell téríteni. Az 1933 -1934. évi gabonajegyrendszer és lisztforgalmi adóváltság A gabonajegy szempontjából az 5 kgnál kisebb töredék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni, az 5 kg., vagy annál nagyobb töredék mennyiséget pedig teljes 10 kg-nak kell tekinteni. A gabonajegy ára az 1933. évi július hó 1. napjával kezdődő és az 1934. évi június hó 30-ával záródó időszakra az átruházott gabona minden métermázsája után 3 pengő. Az egész 3 pengő a szelvény értéke, a gabonalevélnek külön értéke nincs. Forgalomba hozatnak 30 fillér, 1 pengő és 300 pengő értékű gabonajegyek. A múlt évi gabonajegyek szelvényeit a termelők 1933. évi augusztus hó 31-ig köztartozásaik fizetésére felhasználhatják, illetve pénzre beválthatják. A felsőház is letárgyalta a költségvetést A felsőház kedden befejezte a költségvetés vitáját. Ennek során Ruffy-Vargha Kálmán beszélt a magyar búzáról és egyéb mezőgazdasági kérdésekről. Azt hangoztatta, hogy a magyar búza nem hanyatlott, csak az a bajunk, hogy sokféle búzánk van. Nem tudunk egységes búzával megjelenni a világpiacon. Apasztani kell a fajtákat, búzakatasztereket kell létesíteni és azokat a fajtákat kell külföldre küldeni, melyeket a külföld keres. Most, hogy a kereskedelmi miniszter megadta a fuvardíjkedvezményt, a jobb minőségű tiszai búza is kimehet nyugat felé, mint a dunántúli búza. Szól a dohánytermelés válságáról, amelynek nem az a konzekvenciája, hogy ne termeljünk dohányt, hanem hogy alkumaskodjunka külföld igényeihez. A dohánytermelést országosan kell megszervezni. Figyelmébe ajánlja a kormánynak a gyapjúkérdést. Békében két korona volt egykiló gyapjú, a szövet ára pedig hét korona. Ma egy kiló gyapjú 60—80 fillér, a szövet ára pedig 15 pengő. A közbeeső faktorok olyan nagy jövedelmet biztosítanak maguknak, hogy teljesen tönkreteszik ezzel a juhászatunkat. A költségvetést elfogadja. Beliczay Géza azt fejtegette rövid beszédében, hogy a magyar mezőgazdasági termelésnek minden átszervezési kísérlet mellett is a búza marad a főcikke. Gabonaraktárházak felállítását kívánja és hogy a Tiszavidéket a búza szempontjából zárt területté nyivánítják.