Új Barázda, 1934. július (16. évfolyam, 26-30. szám)
1934-07-01 / 26. szám
Melléjeid: „"Rádiós Gazdasági Előadások 44 1934 Július 1. vasárnap ára 10 fillér Budapest, XVI. évf .26.Matfijj Buzám ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimű füzetekkel együtt: Egész évre 1 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. Egyes szám ára: Ausztriában: 16 groschen. Franciaországban: 60 centimes. FELELŐS SZERKESZTŐ : BÁRKÁNYI JÓZSEF dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 45. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Eötvös utca 45. Szomorú évfordulóA kormányzó siáilaii€®zata a revízióról egy amerikai lapban Egy amerikai újság, a DailyVeres, középeurópai tudósítójának alkalma volt a közelmúltban beszélni Horthy Miklós kormányzóval, mely beszélgetésnek a külföldön is visszhangja támadt. Az amerikai újság közli, hogy Magyarország kormányzója oly értelemben nyilatkozott, hogy száz, vagy százötven év múlva utódaink azzal az érzéssel fognak visszatekinteni a mi időnkre, hogy a mostani nagy gazdasági válság nem volt egészen hiábavaló. A jelen idők szenvedései nagy pusztítást végeztek Európában és a világon, de A mi parlamentarizmusunk az angol után legrégibb az egész világon. Anglia hat évvel előttünk alkotta meg a parlamentjét, de akkoriban nem voltak távirati összeköttetések és így jogosan mondhatjuk, hogy a parlamentarizmust önállóan és saját kezdeményezésből létesítettük. Csak néhány év választja el a Magna Charta-t és a mi Aranybullánkat . A parlamentarizmus néhány országban korrupcióba sülyedt. Válságidőkben a demokráciát erős vezérlettel támogatni kell. A demokrácia valamennyi ember egyenlőségének elvén nyugszik, de ma igen sok országban az emberek gazdasági, vagy politikai tekintetben különböznek egymástól s a szociális rend sok igazságtalanságot hozott magával. Nem csoda, ha az emberek elégedetlenek és szabadságukat majdnem megkönnyebbüléssel föláldozzák, hogy az erős kéz kormányzatát vállalhassák. A háború után a politikusok majdnem mindenütt Európában a szenvedésekből új remény és erő fakad. A történelem a korrupció, a romlás, a tékozlás és a zűrzavar korszakait ismeri. Róma és Bizánc birodalmai sülyedtek, de előkészítettek fordulatokat, amelyek életképesebbek voltak. Kemény idők néha hasznosak az emberek számára. Az embereknek a szorgalom, a takarékosság és a fegyelmezettség régi erényeit újból meg kell tanulniok. A mai válságból új és jobb Európa fog támadni, amely erőteljesebb, egészségesebb és okosabb lesz, kihasználták azokat az előnyöket, amelyeket a szbdság nyújtott nekik és visszaéltek velük. Nem tűrhető, hogy sok időt vitatkozásra pazaroljanak, ha az állam érdekei egy nagy problémának azonnali megoldását követelik, a parlementarizmus hitelét vesztette, így kerültek uralomra a diktátorok. — De nálunk Magyarországon Bethlen gróf volt a miniszterelnököm tíz éven át. Nem tartottuk szükségesnek a kormányokat sűrűn változtatni. Nálunk is megvolt a szabadság, de mi nem éltünk vissza vele. Bethlen gróf tíz éven át kormányzott, de ő sohasem volt diktátor. A mi nemzeti hagyományunk, államalkotó tehetségünk arra képesített, hogy a parlamentáris rendszert minden nehézség ellenére fenntartsuk, annak a súlyos tehernek, amelyet ennek az országnak viselnie kell. Hangoztatta a kormányzó, hogy csaknem mindenütt belátják annak az igazságát, hogy Európában lehetetlen minden tartós stabilitás mindaddig, amíg a békeszerződések kirívó igazságtalanságait nem teszik jóvá. Öt évvel ezelőtt azok az országok voltak túlsúlyban, amelyek azt a nézetet vallják, hogy a mostani határokat örökké fönn kell tartani. De újabban a revizionizmus jelentékeny haladást mutathat fel. Arra a kérdésre, hogy lehetséges a két vízió háború nélkül, a kormányzó erőteljes és élénk igennel válaszolt és rámutatott arra a tényre, hogy Magyarország, ez a lefegyverzett ország, nyilvánvalóan senkit sem támadhat meg. Magyarország nem lesz a támadó, egyszerűen el kell ismerni, hogy egy stabil Európa lehetetlen, ha erőszakot követnek el a dunavölgysi népközösség néprajzi és nyelvi jogain. Azt is megjegyezte a kormányzó, hogy teljesen lehetetlen más államokban a magyar alattvalókat beolvasztani és őket nemzeti hovatartozandóságuktól megfosztani. — A magyarok éppen magyarok és mindig is magyarok maradnak — bárhol élnek is — akármilyen vonalakat húztak tizenöt évvel ezelőtt Párisban. — A revízió magától jön, mert soha sem fog sikerülni a magyar kisebbségeket más országokban asszimilálni. Az előrelátás is azt parancsolja, hogy a revízió előnyére válnék Magyarország szomszédos országainak is, mert ezáltal megszabadulnának attól a súlyos problémától, hogy olyan tartós államalakulatokat létesítsenek, amelyekben beolvaszthatatlan fajok vannak. A kormányzó ezután még azt a nézetét fejezte ki, hogy ez időszerint Ausztria, csatlakozásaNémetországhoz nem valószínű és hogy Németország, bármiképpen végződjék is a mostani osztrák válság, a Duna völgyében mindenkor kiszámíthatatlan jelentőségű tényező lesz, mert 65 millió fogyasztó részére fogyasztópiacot jelent a dunai búzának. A magyar és az angol alkotmány megalkotása Húsz évvel ezelőtt, mikor a ringó aranykalászt elkezdték aratni, a telefon és táviró világgá röpítette a hírt, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban szerb merénylők meggyilkolták. Az egész európai közvélemény feldöbbent a borzalmas merénylet hallatára s a középeurópai közvélemény azonnal fegyveres megtorlást sürgetett. Ez az esemény volt elindítója azután annak a borzalmas világháborúnak, mely több, mint négy éven keresztül vérbe és könnybe borította Európát, hogy a háború hamarosan végigterjedjen mind az öt világrészen és embermilliók a harctereken, további százmilliók pedig a mögöttes országrészekben szenvedjenek két orgyilkos borzalmas cselekménye miatt. A szerbek nemzeti hősökként tisztelik Princip Gavrilót és orgyilkos társát, Cabrinovicsot, sőt emléktáblával is felmagasztalták őket. Jellemző a szerb erkölcsi felfogásra, hogy ezt merték tenni. Tőlük nem csodálkozhatunk ezen, mert jó harminc évvel ezelőtt Belgrádban a saját királyukat és annak feleségét és környezetüket gyilkolták le szerb katonatisztek, kiknek nagyobb része nagyon magas vezetőállást, magas törzstiszti méltóságokat kaptak gyilkosságuk jutalmakép. Amikor a magyar róna halászrengeteget, életet nyújtott az embermillióknak, mikor a természet megújhodása által az egész ország népének jólétét teremtette meg az áldott anyaföld, ugyanakkor szerb orgyilkosok egy királyi családot borítottak közvetlen gyászba, hogy azt kövesse sok-sok millió család gyásza, illetve, hogy annak a gyásznak részese legyen Európa csaknem minden államának népe, de részesei legyenek a tőlünk 10.000 kilométerre lakó sárga, barna és fekete bőrű embertársaink is. A pénz és emberélet pocsékolása szinte tobzódássá fajult a világháború folyamán, a szarajevói bomba robbanása és revolver dörrenése nyomán kihullott vér felszabadította azokat az ösztönöket, melyek a békeszerződés kötésénél váltak nyilvánvalóvá. Szarajevóban azért kellett gyilkolni, hogy azt háború kövesse és a rabló szomszédoknak módjuk legyen egy virágzó országot területétől, lakosságától és egyéb javaitól megfoszttani. Milyen kiáltó kontraszt, egyfelől a vér- és verejtékáztatta magyar föld az ő minden áldásával, másfelől a gyilkosok hada, melyek embermilliók romlására törnek. Pedig ebben a küzdelemben csak az istenáldotta föld lehet a győztes, a föld, mely évről-évre megújhodást nyújt, a föld, mely megtenni hazánk megújhodását is, megtenni az emberek lelkében azt az igazságot, mely parancsolólag kell, hogy kimondja, hogy az ezeresztendős Kárpátok koszorúzta medencében csak egy népnek van és lehet létjogosultsága és az a magyar nép. A szomorú évfordulón hálatelt mswmmKamBamsaammKwmjwm* szivvel vesszük Isten adományát, a kalászt, melyből annyi mag folyjon ki, hogy minden magyar ember asztalára naponta kenyér kerülhessen, a magyar acélos búza acélos erőt adjon minden honfitársunknak, hogy az elkövetkező idők küzdelmeit könnyen viselhessük el. J. K. A revízióról A hírlapíró tovább, részletesen elmondta, hogy a kormányzó úr Magyarország történelmi szerepét és a magyar faj rendeltetését, a saját felfogása szerint feltárta előtte, sőt kiemelte, hogy Horthy Miklós magasztalta a magyar faj erényeit és Magyarországot, amelynek történelmét és nemzeti intézményeit annyira szereti. Elmondotta a kormányzó, hogy az ország elvesztette a békeszerződés köövetkeztében területének kétharmadát, lakosságának háromötödét, köztük több millió tiszta magyart, ércbányáit, erdőségeit és egyéb természeti kincseit, úgy, hogy jóformán semmije sem maradt a derék férfiakon, jó búzán és jó lovakon kívül. A kormányzó azzal kapcsolatban, hogy a magyar revíziós mozgalom az utolsó években tett-e előhaladást, rámutatott arra a tényre, hogy a háború előtt aránylag kevés külföldi kereste fel Budapestet. Bécsben maradtak az idegenek, akik azt hitték, hogy azontúl már „a Kelet kezdődik." Ma azonban sokezer külföldi létogatja meg Magyarországot, akár mint turista, akár mint üzletember. Magyarországot részben szenvedései miatt jobban ismerik és mindinkább tudatára jutott a világ