Új Barázda, 1936. június (18. évfolyam, 23. szám)
1936-06-07 / 23. szám
1936 Itt Prag 7, vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA , a „Rádiós gazdasági előadások" eműi füzetekkel együtt: Egész évre 3.— P. Félévre 1.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. Ara 6 fillér FŐSZERKESZTŐ MEGAY MEISSNER KÁROLY országgyűlési képviselő Sudapest XVIII. évf. 23. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS EIADÓHIVATAL, Budapest, VIII. kerület, Szüz utca 5. szám Telefon: 372—14. LEVÉLCÍM: Budapest, VIII., Szüz-utca 5. sz. Junius 4-én ,.És odatekintve látták, hogy ii kő el van hengeritve". (Márk 16. 4.). (Hb.) A kereszténység minden évben gyásszal ünnepli Nagypénteket, Jézus halálának évfordulóját. Gyász lepi meg junius 4-én a magyar sziveket is. Ez az évfordulója annak a szomorú napnak, amelyen keresztre feszítették a halálraítélt magyar igazságot. Tizenhat év múlt azóta el. Tizenhat keserves esztendő. Évrőlévre reméltük, vártuk a feltámadást és nem szűnünk meg várni mindaddig, amíg csak meg nem érjük a trianoni határok megszüntetését. Nincs ebben az országban senki, férfi, nő, gyermek és aggastyán, aki valaha is bele tudna törődni abba az igazságtalanságba, ami az állítólagos „európai béke" ürügye alatt Páris mellett történt, ítéletet hoztak Trianonban törvényes vád nélkül. Azok vádoltak, akik érdekeltek voltak, akiknek foguk fájt a „tejjel - mézzel folyó" Kánaán földjére és azok hoztak ítéletet, akiknek érdeke volt a központi hatalmak meggyengítése. Ítélethozatal előtt meg szokták hallgatni a vádlottat. A rablónak, a gyilkosnak is joga van védekezni. Pilátus is felhívta Krisztust, hogy adja elő védelmét. Csak bennünket nem kérdezett senki, előterjesztéseinket meg sem hallgatták és sok millió magyar felhördülése süket fülekre talált. Nem béketárgyalás volt Párisban, hanem macska játéka a vergődő egérrel. Minden évben türelmetlenebbül várjuk a jövőt. Minden évben kétségbeesetten kérdezzük: meddig maradhat ez így? Meddig kell tűrnünk a szenvedést, megaláztatást, Trianon átkát? Éjfél után virrad. Álom után jön a felébredés. Halál után a feltámadás. A nagypénteket követő vasárnap reggel asszonyok mentek a sírhoz, hogy drága alabástromedényben vitt drága kenőcsökkel balzsamozzák be az Üdvözítő testét. És gondja vola a három gyenge asszonynak: Kicsoda hengeriti el a sir szájából a követ, mert az felette nagy vala?... És midőn az első Húsvét derengő hajnalán elérték a sirt, csodát láttak: a kőel volt hengeritve, a názáreti ácsmester fia feltámadt, az isteni igazság győzött a halál felett. Trianon nagy követ hengeritett a magyar sirra, s ez a kő ólomsulyként nehezedik minden magyar szivre és gondunk van. Kicsoda hengeriti el a nagy követ sirunk szájáról, ki hozza meg a magyar szabadulást?... A Gondviselés. A több, mint másfél évtizedes sötét éjszaka után pirkadni kezd a magyar ég. A hosszú kábító álom után ébredezünk. A magyar igazság fel fog támadni. Hosszú évek után felénk fordult a külföld figyelme. Alig néhány hét előtt olvastuk a nemes lord Rothermere cikkét, amelyben kilátásba helyezi az ünnepi harangok megkondulását. Megértő barátot találtunk a Duce személyében. A lengyel miniszterelnök minapi látogatása kimélyítette azt az évszázados barátságot, amely évszázadokon át fűzte egymáshoz a két testvérnemzetet. Minden egyes idegen, aki Magyarországra jön, megismer bennünket, barátként megy el. Ezeket a barátokat köszönhetjük a Gondviselésnek. Bíznunk és hinnünk kell abban, hogy sírunk szájáról elhengerjük a követ, de csak akkor, ha érdemesek leszünk rá. Ha hívek maradunk az ősöktől ránk hagyott eszmékhez, ha soha sem felejtkezünk meg arról, hogy vérünk minden csepjével ragaszkodnunk kell ahhoz az anyaföldhöz, amely ápol és eltakar. Ellenzéki oldalról is elismerés illeti a gazdaminisztert — mondta Kun Béla képviselő a földmivelésügyi tárca részletes vitájában A kormány javaslata szerint át kell térni a jobban jövedelmező termelési ágakra, emelni kell a mennyiségi és minőségi termelés színvonalát. Az országban a nyugati állatfajták tenyésztése magas színvonalon áll. A búzatermelés eredményei javultak. Megfelelő közraktárak szükségesek. Okszerűen kell gazdálkodni és a talajt javítani kell. Fokozni kell a juh- és a szarvasmarhatenyésztést. Nagy mezőgazdasági átalakulás közepén vagyunk és megnyugtató, hogy a gazdaközönség teljesen átérzi az új agrárpolitika irányelveit. A gazdasági iskolák zsúfoltak, a gazdasági tanfolyamok száma egyre emelkedik. Csoór Lajos szerint az ország másfélmillió kisgazdája megérdemli, hogy a szociális szempontok jobban érvényesüljenek. A mezőgazdálkodás tengelyét alkotják az állattenyésztés egyes ágazatai. Az uradalmi cselédek helyzetének megjavítását és az öregségi biztosítás megoldását követelte. Örömmel üdvözölte abból az alkalomból Schandl Károly a minisztert, hogy a földművelésügyi tárca költségvetési előirányzata számára a legnagyobb százalékrészt sikerült elérnie az összköltségvetésben. Bár világszerte javulás látható, nem szabad termelésünket korlát nélkül fokozni. Amerika kedvezményekkel, a szövetkezeti hálózat kiépítésével fejleszti a mezőgazdasági termelést. Olaszország ellenőrzéssel serkenti nagyobb termelésre a gazdaságokat. Csehországban gabonamonopólium van. Németország hihetetlen erőfeszítéseket tesz. A magyar mezőgazdaság legégetőbb kérdése a búza. A néhány év előtti nagy búzafeleslegek eltűntek, mivel Amerikában roszszak voltak a termések. De ne feledjük el, hogy a világ búzatermésének a felét az orosz terület adja. Néhány év múlva újból nagy válság fogja fenyegetni a búzapiacot. Olcsó és jó termelésre kell törekedni. A vámközösség nyújtaná a legjobb biztonságot a kilengésekkel szemben. Ennek ideális megoldása lenne az olaszosztrák-magyar vámközösség. Többtermelés helyett versenytermelésre kell nevelni a gazdát. A mezőgazdasági kamarák saját hatáskörűben fejtsenek ki tevékenységet és ne várjanak mindent a kormánytól. Mezőgazdaságunk létalapja az állattenyésztés. Sertésállományunk három millió darabra emelkedett. A szarvasmarhatörzskönyvezést általánosítani kellene. A már készen levő tejszövetkezeti törvényjavaslatot nyújtsa be minél előbb a miniszter. Járásonként szükséges lenne téli gazdasági iskola felállítása. Petró Kálmán legfontosabb kérdésnek a gazdasági szakoktatást tartja. Kénytelen megállapítani, bár a miniszter jóindulatúlag kezeli ezt a kérdést, hogy ezen a téren elmaradtunk. Harminckét közép- és felsőfokú gazdasági iskolánk és tíz szakiskolánk van. Ez azonban elenyészően kevés. A saját birtokukon gazdálkodó gazdaifjak számára kétéves gazdasági tanfolyamokat kellene létesíteni. A téli gazdasági iskolák működése mintaszerű, ezé az iskolatípusé a jövő. A tanárok szeretettel végzik munkájukat. Czermann Antal szerint kulturális felkészültség nélkül nem lehet helyes birtokpolitikát folytatni. Gazdasági oktatásunk a háború óta nagyot fejlődött. Az alsófokú mezőgazdasági iskolák számát szaporítani kell. Kun Béla azt kívánja, hogy a földi művelésügyi miniszter munkáját külső erők ne befolyásolják. Még ellenzéki oldalról is elismerés illeti meg a minisztert. A magyar földnek még sok súlyos problémája van. A gazdatársadalom nem heverte még ki az ipar által felvert túl magas árakat. A kartelek uralmát le kell törni. Bár a mezőgazdaság terén haladás van, de még nem elegendő. Teleki Mihály gróf az alacsony mezőgazdasági munkabérekről beszélt. Ezért járásonként a legalacsonyabb munkabéreket meg kell állapítani. Négyszáz községben ez már meg is történt. Szükséges lenne, hogy a Duna—Tisza közén több mezőgazdasági tanfolyamot tartsanak. Az Alföldet jobban fel kellene karolni. Délpest megyében legalább egy gazdasági iskolára lenne szükség. A kertmunkásképző iskolák annyira beváltak, hogy a növendékeket már előre lekötik az állásokra. A tengeri termelést okvetlen fel kell karolni. A mezőgazdaságnak nagy problémája az adórendszer. Az utóbbi időben több nagybirtok cserélt gazdát és most részvénytársaság kezén van, talán nem utolsó sorban azért, hogy kevesebb adót fizessen. Gyökeres adóreformra van szükség, mely az igazságos teherviselés elvén épülne fel. Megas Meissner Károly statisztikai adatokat sorol fel, mely szerint az ország mezőgazdasági lakossága ki van szolgáltatva a kereskedelemnek. A fogyasztói és termelési ár között indokolatlanul óriási különbségek mutatkoznak. Káros és megengedhetetlen a jelenlegi láncolási rendszer fenntartása. Tarthatatlan, hogy a kereskedő nagyobb és sokszor aránytalanul nagyobb haszonhoz jusson, mint a termelő. Az értékesítés megszervezése elsőrendű feladata a kormánynak. Ennek leghelyesebb útja a szövetkezeti hálózat kiépítése.