Új Barázda, 1938. október (20. évfolyam, 40-44. szám)
1938-10-02 / 40. szám
2 Anglia, Franciaország és Olaszország megállapodtak abban, hogy a kiürítésnek okt. 10-ig meg kell történni. Rombolásért a cseh kormány felel. A részleteket nemzetközi bizottság állapítja meg. Ebben a bizottságban Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország és Csehország képviselői vesznek részt. A német csapatok a túlnyomórészt németek által lakott területeket okt. 1-én szállják meg. A többi részt pedig okt 2. és okt 7. közötti időben. A nemzetközi bizottság állapítja meg, hogy mely területeken lesz népszavazás. Ennek megtörténtéig ezeket a területeket nemzetközi alakulatok szállják meg. A népszavazást november végéig meg kell tartani. A határok végleges megállapítását nemzetközi bizottság végzi. Optálási jogot biztosítanak. A németeket el kell bocsátani a cseh hadseregből és rendőrség kötelékeiből. A politikai bűnösöket a cseh kormány négy héten belül szabadon bocsátja. Az egyik pótnyilatkozatban Anglia és Franciaország kijelenti, hogy a cseh állam határait nem provokált támadás esetén garantálják. Németország és Olaszország a maga részéről is garanciát ad, ha a magyar és lengyel kisebbségek kérdését is rendezték. Végül az utolsó pótnyilatkozatban megállapítják, hogy a nemzetközi bizottságban a német külügyi államtitkár, Anglia, Franciaország és Olaszország Berlinben levő nagykövetei és a cseh kormány által kinevezendő tag vesz részt. * 1938 szeptember 29-ike nagyon nagy események napja. Fokozza ezt a pápa békeszózata is. A katholikus egyház feje, a pápa, szózatában arról beszélt, hogy milliók teljesen felkészülve élnek a háború közvetlen közelségében. Felszólítja összes püspökeit, papjait és a híveket, hogy imádkozzanak a békének igazságban és szeretetben való fennmaradásáért. Felajánlotta életét a békéért a pápa és az egész világra áldását adta. * Feljegyzésre érdemes eset történt Münchenben. Daladier csütörtök délután elindult szállásáról, hogy a Führer házba menjen. Egy idősebb német asszony odalépett hozzá és mind a két karjával átölelte. Meg akarom önnek köszönni az összes anyák nevében — mondotta — hogy eljött Münchenbe a béke megmentésére.* A világszenzációt jelentő 1938 szeptember 29-ike után egy újabb meglepetés érte a népeket. Hitler és Chamberlain 1938 szeptember 30-án a következő tartalmú nyilatkozatot adták ki: — A mai nap folyamán újabb megbeszélést folytattunk és egyetértünk abban, hogy az angolnémet kapcsolatok kérdése elsőrendű fontosságú mindkét ország és Európa szempontjából. A tegnap este aláírt egyezményt és a német-angol flottaegyezményt népeink ama kívánságának jelképéül tekintjük, hogy a két nép soha sem akar többé egymás ellen háborút viselni. Határozott szándékunk, hogy más kérdéseket is, amelyek országainkat érdeklik, a megbeszélések módszerével intézzük el és továbbra is azon fáradozunk, hogy a véleményeltérések esetleges okait kiküszöböljük, hogy ezen az úton hozzájáruljunk az európai béke biztosításához. Adolf Hitler, Neville Chamberlain. UIBARAZM 1938 október 2. Tiltakozunk az áremelkedések ellen! A fogyasztóközönség tekintélyes része a nyugtalanító hírek hatása alatt megrohanta az élelmiszerárusító üzleteket. A hisztériára hajlamos tömeg nem gondolkodik és mindenféle mendemondát elhisz. A legkülönfélébb híreket terjesztették és sokan voltak, akik gondolkodás nélkül hitelt adtak ezeknek. A hatóságok bizonyára megtalálják a módját annak, hogy azokat, akik a mostani válságos időkben bármilyen, a közhangulatot károsan befolyásoló híreket közölnek, mint ellenséges kémeket kezelje és a legszigorúbb büntetéssel sújtsa. Magyarországon az idén senkisem beszélhet élelmiszerhiányról, hiszen ilyen jó gabonatermésünk már régen nem volt. A rendes szükségletet meghaladó 10 millió mázsa feleslegünk van. Szarvasmarhaállományunk kielégítő. A német és olasz kivitel mellett is elegendő mennyiségű vágóállat van az országban. Sertésállományunk a lakosság zsírszükségletét ellátja. Húshiány nem fenyegethet. Finomított cukorkészletünk kb 600.000 méter mázsa. Tudott dolog, hogy belföldi évi fogyasztásunk 1 millió mázsa körül van. A cukorgyárakban tároló készlet több mint egy félévi fogyasztást fedez. Itt állunk az új cukorgyártási évad küszöbén. Az idén nagyszerű a cukorrépa cukortartalma, ezért a gyárak számítása szerint az új cukortermelés 15—16.000 vagon. A tartalék és az új menynyiség az ország szükségletét, még fokozottabb igénybevétel mellett is kielégítheti. Burgonyánk is elegendő a következő évi termésig. Ezt tudni kell az ország minden lakosának. Már most, ha ez így van, akkor érthetetlen, hogy akadhat józan ember, aki élelmiszerhiányról beszél. Csak a tudatos rosszakarat lehet az indító oka a rémhírterjesztésnek. A kormány kellő időben összeült, hogy az európai nyugtalanító politikai helyzetet kihasználni akaró árdrágítókat és az oktalan élelmiszerrejtegetőket ráncbaszedje. A legközelebbi órákban már megjelennek a kormány célirányos rendeletei, amelyek megakadályozzák, hogy spekulációs vagy más célból bárki is felesleges élelmiszer vagy más közszükségleti cikkeket halmozhasson vagy tarthasson raktáron. élesztőkérdést és ezt az érvényesülést elzáró rendelkezést visszavonja. Ezzel egyidejűleg követeljük, hogy a detailélesztő eladás is keresztény kezekbe kerüljön. Az eddigi gazdálkodást fejezzük be. Nem elég az elméleti védelem, gyakorlatilag is támogatni kell a feltörekvő keresztény kereskedőket. Új élesztőgyártási engedélyeket követel a mezőgazdaság Évekkel ezelőtt nagy meglepetést keltett az a pénzügyminiszteri rendelet, amely nagyon megszigorította az új élesztőgyárak létesítését. Olyan súlyos feltételeket írt elő a minisztérium, hogy méltán felvetődött a kérdés: váljon olyan fontos nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz,hogy csak két gyár, a Krausz-Moskovits rt. és a Gschwindt rt. állítson elő élesztőt?! Még most is eleven kérdőjelként mered mindenki elé ez az érthetetlen rendelet. A kincstár bevétele akkor is biztosítható, ha sokkal több gyár foglalkozik élesztőgyártással, mint jelenleg. Kényelmi szempontok nem játszhatnak szerepet ennél a kérdésnél. A keresztény magyarság gazdasági megerősítésének útja csak az lehet, ha sokaknak megengedik, hogy gyarapodhassanak és ne állják el ilyen rendeletekkel az egyén boldogulását. Nem szeretünk személyeskedni, bár most az egyszer kivételt teszünk. Kinek a szívéhez nőtt anynyira oda Moskovits dr., hogy az ő kedvéért életbe léptettek ilyen gyártási zártszámnak nevezhető intézkedést. Reméljük, hogy Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter rövidesen áttanulmányozza az A kaposvári gazdakamara október 3-án újjáalakul Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területén az összes fokozatokban a választások befejeződtek. A többi intézmények az általuk választható és kiküldhető tagokat a kamarába kiküldötték. Ezért a kaposvári kamara alakuló közgyűlését 1938 október 3-ikára kitűzték. A kamara vezetősége az alakulógyűlésen beszámol az elmúlt esztendő életéről és vázolni fogja, hogy az elkövetkezendő hat esztendőben mit akar elvégezni. A gyakorlati munkát helyezi előtérbe és minden községre külön gazdaságfejlesztő tervet dolgoztat ki. A mezőgazdasági értékesítést is meg kell reformálni. A mezőgazdasági kamaráknak meg kell engedni, hogy bepillantást nyerhessenek a bel- és külföldi értékesítés szervezetébe. A programban benne van a termelési, földbérlő, mezőgazdasági ipari szövetkezetek megalakítása is. Mi az Stux ur, menekül ? A közgazdaság berkeiben hihetetlen hir kelt szárnyra. Azt mondják, hogy Stux ur, a malomipar koronázatlan királya, elhagyja trónját és a már jól megérdemelt nyugalomba vonul. örülünk, hogy eltávozik a közgazdaság teréről és legfőképpen örömünk azért olyan nagy, mert nem lesz a malomipar modernizálásának továbbra is legnagyobb kerékkötője. Stux úr nem ebbe a világba való, ahol az élet lázasan lüktet. Ahol nincs megállás és folytonos a küzdelem, ő a régi jó békevilág embere. Nem értette meg a mai időket. Nem hisszük, hogy lenne valaki, aki sajnálná és visszatartaná. A gazdatársadalomnak sok borsot tört az orra alá. Távozása előtt is a Molinum-üggyel bosszantotta. De terve nem sikerült. Reméljük, hogy a mezőgazdasággal annyira szorosan egybefonódó malomipar most majd megtalálja az útját annak, hogy nem a mezőgazdaság ellen, hanem vele karöltve oldja meg a problémákat.