Új Ember, 1991 (47. évfolyam, 1/2318-52/2267. szám)
1991-06-30 / 26. (2243.) szám
fi A Magyar Katolikus Püspöki Kar június 12—13- án ülést tartott Seregély István egri érsek elnökletével. Az ülésen részt vett Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius, és most először a külföldi magyarok jezsuita püspöke, Miklósházy Attila is. Mindenekelőtt áttekintették a Szentatya közelgő látogatásának előkészületeit, megállapították az utolsó két hónap soron következő feladatait. A püspöki kar előző ülésén létrehozott vagyonügyi bizottságot kiegészítették a szerzetes elöljárók képviselőivel, Kerekes Károly zirci apát és Kálmán Orsolya szociális missziós nővér személyében. A bizottság feladata, hogy a kinevezendő kormánybizottsággal — a törvény hatályba lépése után — tárgyalásokat folytasson az államosított egyházi ingatlanok ügyében. A püspöki kar Pápai Lajos győri püspök elnökletével megalakította Biblia-bizottságát, melynek feladata lesz a későbbiekben új magyar Biblia-fordítás kezdeményezése. Bejelentették, hogy a Magyar Zsolozsma (Breviárium) megjelenése a közeljövőben, még a pápalátogatás előtt várható. A püspöki kar közös pásztorlevelet készít elő az élet védelmének keresztény feladatairól. „ECCLESIA” A közel hétszáz tagot képviselő Ecclesia Szövetkezet közgyűlése új igazgatóságot választott. E vezető testület létszámát a közgyűlés kilencről tizenötre emelte fel, hogy minden egyházmegye és a szerzetesrendek is egy-egy taggal képviselve legyenek a vezetésben. E tagokat az egyházmegyék főpásztorai ajánlása alapján választotta meg a közgyűlés. Az igazgatóság alakuló gyűlésén Csontos Barna elnök vezetésével kidolgozták a megújulás szellemében azokat az utakat és módokat, amelyek alapján a könyvkiadást és a kegyszerekkel való ellátást a megváltozott körülmények és gazdasági feltételek között, a magyar katolikus egyház igényeinek, valamint a II. Vatikáni zsinat iránymutatásának messzemenő figyelembevételével kívánják megvalósítani. szobormegoldás A paksi Szentlélek templomban, mely a magyar templomépítészet egyik kiemelkedő alkotása. Cserháti József nyugalmazott megyés püspök pünkösd napján ünnepi szentmise keretében áldotta meg a feltámadt Krisztust ábrázoló faszobrot. Az európai rangú fatemplom Makovecz Imre tervei alapján készült. EGYHÁZI kezelésbe került a bakonybéli szociális otthon, melynek kezelési jogát az Egyházi Szeretetszolgálat vette át május közepén Veszprémben. Az épület korábban bencés apátság volt. Jelenleg hatvanöt idős szerzetes nővért gondoznak benne. Az ápolószemélyzet egyetlen tagját sem kívánják elbocsátani. EGER ÚJMISÉS PAPJAI Ebben az évben kilenc újmisés papja van az Egri Egyházmegyének. A szokásoktól eltérően az idén két helyen volt papszentelés. Június 15-én az egri bazilikában Seregély István érsek 6 szerpapot és négy áldozópapot szentelt fel. Áldozópapok lettek: Baranyák Béla, Kocsis Sándor, Szováti Tamás és Takács Tamás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó szerpapok nagy száma miatt június 16-án Nyíregyházán, a Városi Sportcsarnokban volt a második papszentelés. Mintegy ötezer szabolcsi katolikus hívő imádkozó közösségében szentelte pappá az egyházmegye főpásztora Kiss Tibor, Linczenbold Levente, Maga László, Mészáros László és Zubály Lajos ötödéves szerpapokat. „Ahol papszentelés van, ott él az egyház” — hangsúlyozta szentbeszédében az érsek-főpásztor. Reményt keltő jel, hogy ebben az évben kilenc új pappal gazdagodik az egri egyházmegye. A nyíregyházi papszentelés pedig a szabolcsi katolikus hívek életrevalóságát, buzgóságát tanúsítja. ÉREMSOROZAT A PÁPALÁTOGATÁSRA II. János Pál pápa lelkipásztori látogatása alkalmából a Magyar Püspöki Kar Pápalátogatást Előkészítő Irodája éremsorozatot bocsátott ki. A sorozat hét darabból áll. Hat érem egyik oldala a látogatás egy-egy helyszínére utal, a hetediken II. János Pál pápa látható az apostoli kereszttel. Az érmek hátoldala azonos: Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a magyar koronát és vele az országot a Boldogságom Szűznek. Az éremsorozat bronz és ezüst változatban készült. BOLBERITZ PÁL EZÜSTMISÉS Pappá szentelésének 25. évfordulóját ünnepelte június 16-án Bolberitz Pál professzor, a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem I. sz. keresztény bölcseleti tanszékének vezetője a Felsővízi városi Szent Anna plébániatemplomban, illetve a Városmajorban. » ÖKUMENIKUS HALAADÄS JÜNIUS 30-AN A Kereszténydemokrata Néppárt szervezésében június 30-án este 8 órakor ökumenikus hálaadó istentiszteletet tartanak a római katolikus, református, evangélikus és ortodox egyházak részvételével a belvárosi főplébániatemplomban abból az alkalomból, hogy hazánk megszabadult az 1944. március 19. óta tartó idegen katonai megszállástól. A hívek este fél 7-kor találkozhatnak a tabáni templom melletti téren és a Deák téri evangélikus templom előtt. Innen vonulnak a Petőfi térre, ahol a hálaadás előtt Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke mond beszédet. A PÜSPÖKI KAR ÜLÉSE ÉLŐ EGYHÁZ A fásultságon át fogok törni Beszélgetés Márton Mihállyal Ha valami lassan romlik el, nem veszszük észre, csak egy idő után nem használjuk. Ha valami látványosan, hirtelen megy tönkre, felháborodunk, megjavíttatjuk. Ha valami hirtelen megjavul, annak örülünk, másoknak is elújságoljuk, így van ez az élet minden területén. A lassan romló, ám hirtelen megjavuló egyházközségi élet híre is gyorsan terjed, így kaptunk értesítést a pestújhelyi plébánia hirtelen változásáról, mozgalmas életéről. Felkerestük Márton Mihály plébánost, meséljen múltról, jelenről, tervekről. ■ Mire képes egy pap, ha szeretik a hívei? — Bagón voltam plébános már hosszabb ideje. Külföldi tartózkodásom idején püspököm, Marosi Izidor hívatott. Ahogy hazaértem, felkerestem. Közölte velem, hogy Bagót elhagyva, a pestújhelyi plébánia vezetését bízza rám. Ekkorra már befejeztük a bagi templom felújítását, ahol a vidék emberei 15 millió forint értékben végeztek társadalmi munkát. Miután megtudtam, hogy el kell mennem, összehívtam a bagi mestereket, s megkértem őket, hogy segítsenek az új plébánia renoválásában. Felállt az egyik ember és azt mondta, ők ingyen rendbe hozzák a pestújhelyi plébániát, ha én Bagón maradok. A papi engedelmességre hivatkozva sikerült őket meggyőznöm, s ezután adtak nekem egy ingyen hetet, mikor csak nekem dolgoztak. Elkészült a ház külső-belső festése, mázoltak, parkettáztak, fűtést szereltek. Beköltözhetővé tették a plébániát. A templomban viszont nincs fűtés. Télen már a fagy miatt sem jönnek be a hívek. Néhány neon ég csak, sötét van. Egy villanyszerelő azon döbbent, meg, hogy egyáltalán működik valami. Legalább kétezer méter vezetéket kellene a falba beépíteni. ■ Milyen a közösség élete, vallásossága? — A lelkekben is hatalmas munkát kellene végeznem. A Kádár-rendszer, kis jólétével, Isten nélkül az embereket fásulttá tette. Ebből a tespedtségből kell fölráznom őket. Vegyék észre, hogy itt pap dolgozik, templom van és várom őket. Gondoltam egyet és süttettem a gödöllői pékségben ezer darab Erzsébet-kenyeret. Kihirdettem, hogy a következő vasárnap minden rászoruló kap belőle a szentmise után. Megtelt a templom. Vittem a környező iskolákba, munkahelyekre is. Még Bagón voltam plébános, mikor kaptam külföldről egy másológépet. Ezzel készítettem egyházközségi értesítőket. Pestújhelyi Harangszó címen itt is gyártottam négynégyezer példányban kis lapot, most már a harmadik szám is „megjelent”. A húsvéti körmenetre gyártottam olyan lampionokat, mint a lourdes-i, két-háromezer darabot. Arra voltak felírva az énekek szövegei. Készült plakát is a különféle kulturális események hírül adására. Próbálok mindenkit elhívni a templomba, hogy az ítéletkor senki ne hivatkozhasson arra, hogy őt nem invitálta senki. Pásztor nélkül a nyáj szétszéled. Lamentációkat tartok, szerveztem két énekkart, latin misét mondok. Járt nálunk Moldován Stefánia, a MÁV-telepi gitáregyesület stb. Sok fiatalt is sikerült ezekre a programokra elhívnom. Cserkészcsapatot is szerveztem, vezetőjük az országos választmány tagja. ■ Külső segítséget kap-e valahonnan? — Nemrégiben nálam járt Mécs Imre. Ő a környék országgyűlési képviselője. Felvetette, hogy az újpalotaiakkal közösen kellene építeni egy ökumenikus templomot. Megígérte, hogy szerez rá pénzt. Sokan segítenek iskolaszervezésben is. Régen Pestújhelyen volt egy fiú és lánypolgári, s egy felső kereskedelmi iskola. A két első épületében ma nincs tanítás, így azokat szeretnénk visszakérni. A felső kereskedelmi épületében szakmunkásképző működik, jó tanári karral; azt nem akarjuk szétzilálni, nem kérjük vissza. Azt tervezzük, hogy négy-, hat- vagy nyolcosztályos ökumenikus iskolát indítunk jövőre, olyat, amely a háború előtt is nagy megelégedésére szolgált a környék lakóinak. Egy orosz katonai kórház szűnik meg a szomszédban, mely a háború előtt is egészségügyi intézményként működött. Kápolnája is volt; szeretnék ott is miséket mondani, ha már magyar betegeket fogad. Búcsúját mindig tartottuk, de bejutni természetesen nem tudtunk. Visszatérve a segítségekre, szeretném hangsúlyozni, hogy Pestújhely sok híres embert adott már hazánknak. A plébániát Vedres Béla apát és Szűcs István alapították. Szűcs István a jelenlegi kormányfő, Antall József nagyapja volt. Pestújhely már őt is nagyra becsülte, díszpolgár volt. Innen származik Pomogáts Béla és Köves Félix is. Remélem, sokan fognak segíteni nekünk az elkövetkezendő időszakban. Újpalotán a lakótelepen is sok a munkám. ■ Újpalota ehhez a plébániához tartozik? — Egy része feltétlenül. Egyházadót nem szedek, de a híveket megpróbálom ellátni. Ötvenezren laknak ott. Nincs templomuk, nincs papjuk. Készítettem hatezer szórólapot, melyen hírül adtam, hogy az úgynevezett Zöld klubban misézni fogok. Nem fértek be a terembe, olyan sokan voltak. Azóta minden negyedik vasárnap mondok ott szentmisét. Húsvétvasárnap más felentkezetre került a sor, így én a volt MSZMP székházat, a mostani „Mini Centrumot” béreltem ki és ott tartottam misét. Jelen volt a polgármester is. Az ő nevében is boldog húsvétot kívántam a híveknek. ■ Hogy lehet ezt energiával, idővel bírni, ki segít a plébános úrnak? — Időm az rettentő kevés van, energiám az sok. Gyakran előfordul, hogy egy nap négy temetésre kell mennem, különféle helyekre. Keresztelő és esküvő is sok van. Világi apostolokat beszélgetésekkel lehet szerezni, így gyakran látogatok el családokhoz. Át akarom törni a közömbösség falát. Édesapámmal élek itt, aki 95 éves. Szeretném, ha a környék papjai havonta egyszer eljönnének hozzám vendégségbe, hiszen beszélgetés közben derülnek ki a közös problémák, gondok. Reggelente 83 éves paptársam szokott segíteni, de ő most beteg. Házvezetőnőm mindenben támogat, de jövőre nyugdíjba megy. Korábban négy pap látta el a feladatokat, most egyedül vagyok. Régen a templom első két sora megtelt kispapokkal, most a híveket várom, egyre többen jönnek. Remélem bírni fogom, s lesz segítségem is. Itt lent a földön és fent is . . . Bókay László FOTÓ: bókay A múltat be kell vallani Meggyilkolt katolikus papok Szántó Konrád ferences egyháztörténész újabb munkája a közeljövőben jelenik meg a Mécses Kiadónál. A meggyilkolt magyar katolikus papok kálváriája című munka áttekintést ad arról, hogy 1945 óta a magyar katolikus egyházban hányan pusztultak el erőszak s üldöztetés következtében. A könyv nem csupán a határainkon belül élő papság véráldozatát veszi sorra, de a kisebbségben élő magyarság mártírhalált halt papjairól is tudósít. A kiváló történész munkájában nem szenzációkeltésre törekszik. „A múltat be kell vallani” — e költői gondolat jegyében törekszik arra, hogy bizonyos időbeli távolságban az eseményektől, de még eléggé közel ahhoz, hogy minél pontosabban rögzíteni lehessen a történéseket, képet alkosson a magyar egyház nehéz időszakáról. Az alábbiakban abból a fejezetből közlünk részletet, mely a határainkon belüli papi életáldozatokról számol be. 1945-ben Mikla Pál (1883—1945) az 1919- es kommunisták megtorlási akciójának esett áldozatául. Az 1906-ban pappá szentelt Mikla Pál a második világháborús években Ecseren volt plébános. 1944. december 8-án őt és a plébániahivatalt hatóságilag kilakoltatták, s másnap az épületet el kellett hagynia. A rendelet a német katonai parancsnokságtól származott. Mivel Miksa atya beteges volt, nem mert a községben maradni, és a németekkel Budapestre távozott. A plébániaépületben a község elfoglalása után oroszok laktak. A pap Budapestről március 20- án tért vissza állomáshelyére. Még ezen a napon igazoltatás céljából elvitték Gyömrőre, ahonnan többé nem került élve vissza. Az 1919-es kommunista harcosok és partizánok Gyömrőre hurcolták a környék földbirtokosait, jegyzőit, tisztviselőit és papjait, köztük egy református lelkészt és Miksa plébánost. Legalább húsz embert alaposan megvertek, majd agyonlőttek. A katolikus pap meggyilkolásáról az 1945. október 21-én kiadott „Váci Egyházmegye Hivatalos Közleményei” így számolt be: „Mély megdöbbenéssel adok hírt Miksa Pál nyecseri plébános tragikus haláláról. Még május hó folyamán politikai gyilkosságnak esett áldozatul. Annak idején a tettesek a holttestét az erdőszélen ásták el. Mostanában exhumálták, és megállapították, hogy hátulról öt fejlövést kapott. 62 évet élt kedves paptestvérünket szeptember 29-én a kerület papságának és a híveknek részvételével az ecseri temetőben helyezték örök nyugalomra.” A kivégzettek emlékére Gyömrőn a kegyelet emléktáblát emelt. A legkritikusabb időszakban, 1949— 1953. között 10 olyan papról van tudomásunk, akiket ekkor tartóztattak le, és legkésőbb 1954 elejéig meghaltak. A legtöbbjüknek a marxista szocializmus építésével szemben tanúsított magatartás, például a termelőszövetkezeti, illetve a békepapi mozgalommal való szembenállás miatt, vagy az ifjúsággal történt illegális foglalkozás címén, avagy nyugati követségekkel tartott kapcsolat, illetve Nyugatra való disszidálás miatt kellett elpusztulniuk. Részben az Egyesült Államok budapesti követségével fenntartott kapcsolatai miatt fogták el P. Károlyi Ádám Bernát (1892— 1954) ferences atyát 1949. december 28-án. Mivel az ÁVH minden áron bizonyítani akarta, hogy a nyugati követségek, konzulátusok, könyvtárak vagy kulturális kirendeltségek mind kémközpontok, egymás után fogták le elsősorban a különböző követségek magyar alkalmazottait, de azokat is, akik oda gyakrabban bejártak vagy valamelyik követségi alkalmazottal kapcsolatot tartottak fönt. Ez utóbbiak közé tartozott Bernát atya is, aki az 1930-as években és a negyvenes évek elején nyolc esztendőt töltött misszionáriusként Kínában. Már ez is gyanússá tette őt a titkosrendőrség szemében. 1945-ben kecskeméti házfőnök lett és akörnyékbeli tanyavilág közkedvelt lelkipásztora. A rendőrség kétszer is letartóztatta, de a tanyasiak népes felvonulására kénytelenek voltak kiengedni. Kecskemétről Budapestre, a Pasaréti úti rendházba került szintén házfőnöknek. Mint idegen nyelveket beszélő művelt pap, nagy társadalmi életet folytatott, és gyakran találkozott az amerikai követség alkalmazottaival is. 1949. december 28-án tűnt el. Az állandó kihallgatások, kínzások, az internálás szenvedései felőrölték életerejét. 1954. március 2-án halt meg a budapesti rabkórházban. Kovács Antal (??—1950) soroksári plébános 1950. május 23-ra virradó éjjel — ahogyan ezt a plébánia História Domusa hírül adja — rablógyilkosság áldozata lett. Jóllehet arról, hogy minden bizonnyal nem rablótámadásnak esett áldozatul, hanem az ávósok lőtték agyon, még ma sem nagyon mernek beszélni az emberek, a Váci Püspöki Hivatalban készült kimutatás nyíltan megmondja, hogy az ávósok végeztek vele. Hogy erről eltereljék a gyanút, Vehóczky Imre káplánt gyilkosság vádjával letartóztatták. A helybéliek szerint elképzelhető, hogy a tettes vagy tettesek valójában pénzt akartak zsákmányolni. Az ügy ma még nincs teljesen tisztázva. 1991. június 30.