Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)
2014-09-28 / 40. (3449.) szám
A bibliai történetekre, főként a nem vallásos emberek, gyakran legyintenek, mondván: színes mesék azok. S mi, a Bibliát szent könyvként tisztelők is néha azt érezzük: távoli a kor, a cselekmény, amely feltárul a régi lapokon. Pedig e régi történetek eleven valóságként vannak jelen ma is. S a bibliodráma módszerének köszönhetően úgy tárul fel a bennük elrejtett igazság, hogy azt a magunkénak érezhetjük. Présingné Baracskai Erikával, a Tihanyi Bencés Apátság munkatársával a bibliodrámáról beszélgettünk. Honnan ered a bibliodráma, és mióta van jelen ez a módszer Magyarországon ? - Eredetét a középkori misztériumjátékokra vezethetjük vissza. Tulajdonképpen a passió-, illetve a betlehemes játékok is azt a célt szolgálták, hogy a Szentírás fontos jeleneteit dramatikus eszközökkel megjelenítsék. De az, amit ma bibliodrámának nevezünk, elképzelhetetlen lenne a Jacob Moreno által kidolgozott cselekvésközpontú, tüneti és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer, a pszichodráma nélkül. A bibliodrámának két irányzata is van. Az egyik pszichodráma-alapú, a másik szövegközpontú. Az első inkább alkalmas arra, hogy általa rálássunk a saját életünkre is. A második főként azokra az eseményekre koncentrál, amelyek valóban lezajlottak Jézus korában vagy az ószövetségi időkben. Magyarországon Tomcsányi Teodóra tette ismertté ezt a módszert a kilencvenes évek elején. Az ő nevéhez fűződik a hazai mentálhigiénés és lelkigondozói képzés elindítása, amelynek része a pszicho-, illetve bibliodrámázás. Erre építve pedig folytatni lehet a módszer elsajátítását is. Neves szakemberek: Sarkady Kamilla, Nyáry Péter, Pásztor Antal, Baják Gábor neve jelenti ma is a garanciát arra, hogy a bibliodráma-csoportvezető-képzés jó kezekben van Magyarországon. Hogyan képzeljünk el egy bibliodráma-alkalmat? - Szükséges hozzá egy nyugodt, zárt tér. Az ideális csoport tizenkét-tizennégy fős. A résztvevők egy bejelentkező körben elmondják, hogy éppen akkor kit mi foglalkoztat, ez a csoportvezető számára lényeges információ. Sokszor megesik, hogy különböző emberek hasonló problémákat hoznak, pedig nem is ismerik egymást. Működik a csoportdinamika. A bejelentkező kör után ráhangolódunk a játékra. Ennek módját a vezető határozza meg. Ezután következik a bibliai szöveg megismerése, maga a feldolgozás. A vezető felolvassa, amit kiválasztott az adott alkalomra. A felolvasás után beszél a szöveg történelmi, kulturális hátteréről, zsidó vallásos szokásokról. Gyakran nyilvánvalóvá kell tennünk bizonyos ismereteket ahhoz, hogy jobban megértsünk egy-egy történetet és a benne szereplők helyzetét. A vérfolyásos asszonyról például tudnunk kell - s ebbe legtöbbször bele sem gondolunk -, hogy nem pusztán szenvedő beteg volt, hanem betegsége miatt kirekesztett is, mivel tisztátalannak tartották, s ezért nem érintkezhetett más emberekkel. Ennek fényében egészen másként látjuk azt, amit tett. Hiszen képes volt bemenni a tömegbe, és megérinteni Jézus ruháját. A felolvasott szöveget azután a saját szavaival is elmondja a vezető. Ekkor nyílik lehetőség arra, hogy a csoport tagjai kiválasszák a szerepeiket. Választhatnak „üres helyeket" is. Üres helyeknek nevezzük azokat a személyeket, tárgyakat, élőlényeket, akik/amelyek jelen lehettek a történetben, bár nincsenek megemlítve: egy bámészkodó a tömegben, egy fa a Genezáreti-tó partján, Ábrahám egyik szolgája. Ezekre az üres helyekre a vezető világít rá. Amikor a tagok szerepet választanak, az mindig nagyon izgalmas. Valaki belebújhat például annak a szamárnak a bőrébe, amelynek a hátán menekült a Szent Család, s másvalaki lehet akár a terméketlen fügefa is. Érzést is lehet választani. Például a félelmet nagycsütörtök éjszakáján. Ez utóbbiak nyilván nem a kezdő szinten lévő csoporttagok választásai. A játék után ki kell lépni a szerepből, illetve mindenkinek visszajelzést kell adnia a saját szerepéről. Lényeges, hogy a játékban részt vevők mindannyian megfogalmazzák, mit éltek meg. Mitől függ az, hogy melyik szentírási résszel foglalkoznak? - Lehet több hónapon át egy bizonyos témával foglalkozni, s ahhoz keresni bibliai részeket. De lehet rugalmasabb módon is alakítani egy bibliodráma-csoport alkalmait. Tematikus lehet egy csoport, ha már nem kezdőkről van szó, vagy ha nagyon benne van a levegőben egy bizonyos téma. Az is megtörténhet, hogy a bejelentkező körben hangsúlyosan előkerül egy probléma, akkor a gyakorlott vezető változtathat az eredeti elképzelésen. Aki eljön egy ilyen alkalomra, az keres valamit. Hiányérzete van, amely kapcsolódik az istenkereséshez és önmaga kereséshez. Ha közelebb kerülünk Istenhez, közelebb kerülünk önmagunkhoz és másokhoz is. A csoportlét olyasvalamivel szembesít, amit magunk nem élhetünk át. Azt viszont fontos tudni, hogy egyetlen alkalom semmire sem ad megoldást. Egyetlen alkalommal annyi történhet, hogy egy kicsit kívülről látja magát az ember. Ráláthat a problémáira. A megoldást soksok idő és sok játék hozza meg. Jellemzően milyen korosztályból jelentkeznek a résztvevők? - Eddig döntően a húszasharmincas korosztály képviselőivel találkoztam bibliodrámán. De nagy örömömre egy ideje az ötvenes-hatvanas korosztályból is érkeznek résztvevők. Ez új tapasztalás számomra, mert az idősebbeket eddig nehéz volt megszólítani. Csodálatos látni, ahogyan idősebb emberek hajlandók arra, hogy megnyíljanak és változzanak. Fontosnak tartom ezt a korosztályt is bevonni a bibliodrámázásba. Megszépíti az életüket. Olyan programot ad számukra, ami értelmes elfoglaltságot jelent, amit várni lehet, ami közösségbe viszi őket, és új megvilágításba helyezheti az életüket. Van, akinek ez a módszer egyáltalán nem való, vagy bárki jelentkezhet? Akik nem képesek beleadni magukat a csoportmunkába, azoknak nem való. Akik túlzottan védik magukat a megnyílástól, azoknak sem ajánlom. Ahogy azoknak sem, akik puszta játékként fogják fel a részvételt, és a megélés nem fontos számukra. De bárki részt vehet, aki keres, akár hívő, akár hinni szeretne. Az Önök által meghirdetett bibliodráma-alkalmak címe: Benne vagyok a Bibliában. Ezt pontosan hogyan értsük? - A Szentírásban mindenféle személyiségtípus fellelhető. A történetek pedig olyanok, hogy bárkivel bármikor megeshetnek. A Biblia rólunk szól, csak meg kell találnunk azokat a történeteket, amelyek élethelyzettől függően éppen ránk vonatkoznak. Mi az, ami különlegesen széppé teszi ezt a hivatást? Van olyan tapasztalata, amit megosztana velünk? - Mindig szíven üt, amikor látom, amint zárkózott emberek megnyílnak. Tudom, ez nem az én művem. Azzal, hogy a Szentírás jelenik meg előttünk, egy tőlem független kohézió is jelen van. Csoportvezetőként magam is csupán tanú vagyok. Érezni, hogy itt valami más is működik. Egyszer egy csoportba ellátogatott egy hatvanas úr. Jelezte, csak benéz, legfeljebb a kávészünetig marad. A túracipőjét is hozta magával, hogy ha már Tihanyban jár, kirándul egy jót. A túracipőt végül ki sem vette a hátizsákjából, mert végig velünk maradt. Olyan fantasztikusan nyitottan volt jelen köztünk, amit el sem tudtam róla képzelni. Egy szemlélődő szerepét választotta, aki kíváncsi arra, kicsoda Jézus. A végén azt mondta: „Most hazamegyek, és megmondom az aszszonynak, hogy ő is nézze meg, ki az a Jézus." Ennél több aligha kell... Koncz Veronika (Benne vagyok a Bibliában címmel bibliodráma-csoport indul szeptembertől havonta egy alkalommal. Helyszín: Tihanyi Bencés Apátság. A csoportot vezeti: Présingné Baracskai Erika tanár, mentálhigiénés szakember, pszicho- és bibliodrámavezető asszisztens; Pintér Tamás Piusz SMC szerzetes pap, mentálhigiénés szakember, pszicho- és bibliodráma-vezető aszszisztens. „Benne vagyok a Bibliában" A bibliodrámáról minden keresőnek Présingné Baracskai Erika szentföldi útján Tudható az, hogy ki milyen célból vesz részt bibliodrámán? 2014. szeptember 28 A Szentírás vasárnapja Buzdító üzenetek a tengerentúlról A Mai Ige-jelenség A Szentírást mindennap elővenni és olvasni nem kis feladat. Talán minden hívőnek volt már olyan szakasz az életében, amikor annyira buzgó volt, hogy nem múlt el nap a Biblia olvasása nélkül. Friss megtérőként, útmutatás-keresőként, bajban lévőként le sem tesszük a szent könyvet. S aztán, ha a lelkesedés alábbhagy, vagy a probléma megoldódik, feltesszük a polcra. Még jól is mutat egy szebb darab, és megelégszünk annyival, amit vasárnap felolvasnak nekünk a templomban. S valljuk be, protestáns testvéreinkhez képest bizonyára lemaradnánk egy Szentírás-ismereti teszten. Pontos igehelyeket jómagam például egyet sem tudok mondani. Szomorú tény ez. Mentségemre szóljon, hogy nagyjából tudom, mit hol keressek. Ám ha betéve tudnám is a Szentírást, vajon az biztosíték lenne-e arra, hogy értem is? Továbbmegyek, hogy élem is? Nem könnyű olvasmány a Biblia. S bár Jézus magyarázó példabeszédekben szól hozzánk, időnként nem árt, ha valaki megvilágítja számunkra, hogyan fordítható át az adott szakasz a mai életre. Ezt teszi immár húsz esztendeje Bob Gass is, akinek Élő Ige című füzeteit felekezettől függetlenül egyre többen olvassák és szeretik számos országban, így hazánkban is. De ki is ő? S vajon hogy lehet az, hogy egyszerű magyarázataival bárkit képes arra sarkallni, hogy olvassa a Szentírást? Bob Gass Észak-Írországban született és nevelkedett. Tizennyolc éves kora óta az Egyesült Államokban él. Buzdításai mögött negyvenévnyi keresztény vezetői tapasztalat áll. 1992-ben kezdte el lejegyezni gondolatait a Szentírásról. Egy évvel később barátainak is elküldte ezeket a kis magyarázatokat, s az ihletett írások népszerűnek bizonyultak. Gass, mivel szívügye volt a keresztény rádió az Egyesült Királyságban, felajánlotta Gareth Littlernek (a UCB korábbi vezérigazgatójának) az általa írt elmélkedéseket, hogy azok révén bátorítsa a keresztényeket a UCB rádió támogatására. Ezután következett a bátor lépés. Útjára bocsátotta a Mai Ige (The Word For You To day) címen ismertté vált könyvecskét, amelyet kezdetben háromezer-ötszáz példányban adtak ki az Egyesült Királyságban. Magyar nyelvre egy baptista lelkipásztor, Nemes Nándor kezdte el lefordítani. Ma már százezer feletti példányszámban jelenik meg az elmélkedéssorozat, amely az interneten is elérhető. Gass egyszerű, de velős, minden napra lebontott magyarázatai sokaknak jelentenek útmutatást, vigaszt, erőt. A szerző titka az, hogy a hétköznapi ember életéből vett példákkal él. Azért tegyük hozzá azt is, az „alapanyag", amelyből „dolgozik", a létező legjobb. A Mai Igét egyesek túl emberközpontúnak tartják, mondván, istenképe inkább baráti, mint ítélő. Akadnak olyanok is, akik szerint a szerző időnként nem a túlvilági üdvösségre, hanem a boldogabb földi életre koncentrál. Nos, e sorok írója éppen ezt a gondolkodásmódot tartja a füzetek nagy erényének. Az viszont nem vitás, hogy a magyarázatokat olvasva kelet-középeurópai kereszténységünk helyenként egyfajta amerikai kereszténységgel, sajátos tengerentúli attitűddel találkozik. S az sem biztos, hogy amit a szerző kifejt, az éppen „eltalál" bennünket. De ez nem baj. Bob Gass és szerzőtársa, felesége, Debby Gass buzdítanak, segítenek, megvilágítanak - s ezt szívből, okosan és jól teszik. Természetesen a lényeg marad, és maradjon is: a Szentírás. Kávé Debby Gass és Bob Gass