Új Helikon, 1963

Kemenchey Jenő: Űjabb adatok kerültek napvilágra a balatonfüredi Jókai villa történetéről

Kemenchey Jenő: Újabb adatok kerültek napvilágra a balatonfüredi Jókai villa történetéről A balatonfüredi Jókai villa, mely Mikszáth szerint Jókai irodalmi ,,aranykorában” majd két évtizedig adott otthont a nagy mesemondónak, s mely­ben 1954-ben Jókai Emlékmúzeumot létesítettek, ma már világirodalmi jelen­tőségre is számot tarthat. Alátámasztja ezt Balatonfüred mindinkább nemzetközi fürdőhellyé váló jellege, valamint a ma­gyar és idegen nyelveken megjelenő újabb és újabb Jókai kiadványok, fil­mek és színdarabok. A múzeum bejáratának­ tábláján je­lenleg ez áll: „Épült 1867-ben” Az újabban előkerült adatok szerint ez nem fedi a tényeket. A villa történetével kapcsolatos kutatá­saink során iratok kerültek elő abból a perből, melyet Mindszenthy Aurélné in­dított Jókai Etelka ellen, s mely per 1912- ben a veszprémi bíróságon kezdő­dött és 1915-ig a budapesti Kúriához ju­tott. Váli Mari, aki Jókai magánéletéről a legbőségesebb anyagot hagyta ránk 1867-ben így írt: „azzal a nevezetes hír­rel jött haza Füredről Móric bá­tyám, hogy: villatelket vettünk Füreden Hurayék szomszédságában. Nénétek (La­­borfalvy Róza) már csináltatja is az ott megépítendő nyaraló tervét”. A peres iratokból megállapíthatóan e telek vételi szerződése 1867. július 27-én készült. 1870-ről naplójában ezt írta Váli Mari: „Móric bátyám igen örült, hogy felesé­gének­ minden kényelme meg lehet pompás új villájukban, melybe már­a a fürdőidény kezdetével beköltözhettek.” Hogy ezen évszám nem lehet téves, bizo­nyítja naplójának folytatása. Nagyon ha­mar eljött életem ez örökkön emlékezetes évének utolsó napja is. .. Az 1871 év el­ső napja Hathalmon virradt rám.” Ezt az adatot veszi át Lipták Gábor Jókai Ba­­latonfüreden c. munkájában, de nyilván több adat átkutatása után,­­ mint pre­­cíz kutató, már óvatosan hozzátette: „nem tudjuk pontosan mikor készült el a füredi villa.” Ezen adatokkal szemben Jókai Etelka, ill. jogi képviselője a győri ítélőtáblához, majd a budapesti Kúriához intézett fel­lebbezéseiben ezt írta: „2. sz. alatt csato­lom telkem hiteles telekönyvi kivona­tát. Ebben bejegyezve van, hogy Jókai a tulajdonomat képező villát 1871-ben épít­tette. Kenyeres Benő tanúsította, hogy a bástya kövét ő szállította, s a költő par­kom körülvevő bástyáját egyidőben, va­gyis 1871-ben készítette.” Ez tehát kétségtelen pontos adatot ad a jelenlegi műemlék villa építési idejére és ez: 1871. Ami Váli naplójának 1870-es évszámát illeti feltehető, hogy 1870-ben Jókaiék már beköltöztek a villába, azonban az még nem volt teljesen készen, különös­képpen a díszkertet, az azt körülvevő kő és vaskerítést, valamint a mintegy 25 m hosszú és 4 m magas bástyafalat illetően, így a telekkönyvi bejegyzés a teljesen kész objektumra történt 1871- ben. E Jókai villa közvetlen szomszédságá­ban (Jókai u. 33.) lévő villa falában lévő márványtáblán ma ez áll: „A Jókai cen­tenárium alkalmából Jókai nyaralóját örök emlékezetül e táblával jelölte meg Róth Antal.” A peres iratokból ugyancsak kiderül, hogy ezen tábla adata sem felel meg a valóságnak. Jókai 410 négyszögölnyi telke egy elég erősen emelkedő domboldalon feküdt. A villája építésével kapcsolatban ezen két 51

Next