Új Helikon, 1963
Kemenchey Jenő: Űjabb adatok kerültek napvilágra a balatonfüredi Jókai villa történetéről
Kemenchey Jenő: Újabb adatok kerültek napvilágra a balatonfüredi Jókai villa történetéről A balatonfüredi Jókai villa, mely Mikszáth szerint Jókai irodalmi ,,aranykorában” majd két évtizedig adott otthont a nagy mesemondónak, s melyben 1954-ben Jókai Emlékmúzeumot létesítettek, ma már világirodalmi jelentőségre is számot tarthat. Alátámasztja ezt Balatonfüred mindinkább nemzetközi fürdőhellyé váló jellege, valamint a magyar és idegen nyelveken megjelenő újabb és újabb Jókai kiadványok, filmek és színdarabok. A múzeum bejáratának tábláján jelenleg ez áll: „Épült 1867-ben” Az újabban előkerült adatok szerint ez nem fedi a tényeket. A villa történetével kapcsolatos kutatásaink során iratok kerültek elő abból a perből, melyet Mindszenthy Aurélné indított Jókai Etelka ellen, s mely per 1912- ben a veszprémi bíróságon kezdődött és 1915-ig a budapesti Kúriához jutott. Váli Mari, aki Jókai magánéletéről a legbőségesebb anyagot hagyta ránk 1867-ben így írt: „azzal a nevezetes hírrel jött haza Füredről Móric bátyám, hogy: villatelket vettünk Füreden Hurayék szomszédságában. Nénétek (Laborfalvy Róza) már csináltatja is az ott megépítendő nyaraló tervét”. A peres iratokból megállapíthatóan e telek vételi szerződése 1867. július 27-én készült. 1870-ről naplójában ezt írta Váli Mari: „Móric bátyám igen örült, hogy feleségének minden kényelme meg lehet pompás új villájukban, melybe mára a fürdőidény kezdetével beköltözhettek.” Hogy ezen évszám nem lehet téves, bizonyítja naplójának folytatása. Nagyon hamar eljött életem ez örökkön emlékezetes évének utolsó napja is. .. Az 1871 év első napja Hathalmon virradt rám.” Ezt az adatot veszi át Lipták Gábor Jókai Balatonfüreden c. munkájában, de nyilván több adat átkutatása után, mint precíz kutató, már óvatosan hozzátette: „nem tudjuk pontosan mikor készült el a füredi villa.” Ezen adatokkal szemben Jókai Etelka, ill. jogi képviselője a győri ítélőtáblához, majd a budapesti Kúriához intézett fellebbezéseiben ezt írta: „2. sz. alatt csatolom telkem hiteles telekönyvi kivonatát. Ebben bejegyezve van, hogy Jókai a tulajdonomat képező villát 1871-ben építtette. Kenyeres Benő tanúsította, hogy a bástya kövét ő szállította, s a költő parkom körülvevő bástyáját egyidőben, vagyis 1871-ben készítette.” Ez tehát kétségtelen pontos adatot ad a jelenlegi műemlék villa építési idejére és ez: 1871. Ami Váli naplójának 1870-es évszámát illeti feltehető, hogy 1870-ben Jókaiék már beköltöztek a villába, azonban az még nem volt teljesen készen, különösképpen a díszkertet, az azt körülvevő kő és vaskerítést, valamint a mintegy 25 m hosszú és 4 m magas bástyafalat illetően, így a telekkönyvi bejegyzés a teljesen kész objektumra történt 1871- ben. E Jókai villa közvetlen szomszédságában (Jókai u. 33.) lévő villa falában lévő márványtáblán ma ez áll: „A Jókai centenárium alkalmából Jókai nyaralóját örök emlékezetül e táblával jelölte meg Róth Antal.” A peres iratokból ugyancsak kiderül, hogy ezen tábla adata sem felel meg a valóságnak. Jókai 410 négyszögölnyi telke egy elég erősen emelkedő domboldalon feküdt. A villája építésével kapcsolatban ezen két 51