Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-19 / 4. szám - Surányi Miklós: A windsori víg nők / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

Torokör I óvatosságból ezt szopogassa!­­ A lehullott hó... fehérségével kelhet versenyre az a ruhanemű, amelyet az okos háziasszony H­E­N­K­O áztatással s az önműködő PERSIL mosószerrel mos. A modern háziasszony ház­tartása e kettő nélkül elkép­zelhetetlen semmitmondó, biztató szavakat mon­danunk! BIZÁNC. 62. Ön drámai jelenetté „alakította át" Gyulai Pál „Pókainé" című költeményét. Az átalakítás an­­nyiban áll, hogy nehézkes prózával igyekszik elmondani, lehetőleg van, a vers mondanivalóját. Az pont m­ilyen­fajta munka legföljebb, mint stílusgya­korlat jöhet számításba, annak pedig nagyon gyönge. Kérjük, alakítsa vissza, kár a szép versért. ÁRPÁD. 176. Költeményei mélyről fa­kadtak, őszinték, megindítóak. Mondani­valójuk rokonszenves, de formájuk csi­szolatlan. Közlésre, sajnos, egyik sem alkalmas. A többi kéziratról Icsik Hzelphch Szépségápolás Rovatvezető dr. Bród Miksa Lúdtalp A neve bizony csúnya. A beteg­ség sem valami költői, de mégis be­szélnünk kell róla ezen a helyen. Egészséges testtartás és biztos já­rás nélkül nincs szépség. A lúdtalp pedig a testtartást, a járást rú­títja el. A lúdtalp betegség, bár a közvé­lemény nem tartja annak. Pedig be­teg ilyenkor a láb, a szalagjai, izomzata, sőt nemcsak a lábfej, de az alszár izomzata is. És mint beteg­ségnek, ennek is tünete a fájdalom, a megnehezült mozgás, a járás ru­galmasságának csökkenése. 1. A lúdtalp keletkezhet már a gyermekkorban is. a) Lehet az oka átöröklés, de az a helytelen szokás is, hogy a kicsi­nyeket idő előtt állni, járni tanít­gatják. b) Szerzett baj is lehet, okozhatja Rossz a közérzete? Fél pohár H^nM'littlbUi gyorsan megelőz komoly bajokat is kapható Id­a üvegben is, elég 2—3-szorra 5l­ fillérért. A háziasszony a szép lakás . . . büszkesége SZŐNYEG, FÜGGÖNY, KÉZIMUNKA SZEKERESTŐL VIII., Rákóczi­ út 63. szám. a gyors hízás, aránylag kicsiny, gyenge lábalkat mellett. Ilyenkor a láb boltozata nem képes megtar­tani a rá nehezedő súlyt. c) Az úgynevezett „foglalkozási betegségek" között is szerepel a lúd­talp. Azoknál fejlődik ki, akiknek a foglalkozása egyhelyben való, órák­hosszat tartó állást kíván. d) Nem megfelelő cipő viseléséből is származhat. Túl magas sarkú és hibás szabású cipőnél a lábnak nincs támasztéka. Sőt! A hibás cipő oly megterhelést jelenthet, hogy a láb a fokozott munkát csak úgy tudja elvégezni, ha a szalagok meglazulnak és a láb lesüllyed. II. A lúdtalp lényege abban áll, hogy a talp elveszti természetes boltozatát, a boltozat ellaposodik. A mezítelen, vizes láb lenyomata megmutatja a bajt. A lábnyom nem a sarok és a láb elejét összekötő vékony, a kisujjmenti csíkot mu­tatja, hanem az egész talpat. A lábtő- és lábközépcsontokat erősen és rugalmasan összetartó szalagok meglazultak, az ízületek is lazáb­bak lettek, a boltozat lesüllyedt, teljesen, vagy részlegesen eltűnt. Ezáltal természetesen az egész láb alakja megváltozott, „deformáló­dott". III. A lúdtalp­ következményei: a) A láb alakjának megváltozása. A lesüllyedt, ellaposodott talp sem­miképen sem válik a láb alakjának előnyére. A láb alakja szélesebb, laposabb, esetlenebb. b) A járást is befolyásolja a lúd­talp. A boltozat tulajdonképpen arra szolgál, hogy a járásnál a lábra nehezedő testsúly elviselését a bol­tozat, rugalmasságánál fogva, könnyebbé tegye, hogy ne lapos fe­lületre essék a test egész súlya, ha­nem megoszoljék a rugalmas talp­boltozaton. Ha ez a boltozat rész­ben, vagy egészen hiányzik, akkor a teljes testsúly a talpra esik, a járás nehézkes, csoszogó, vontatott lesz, a testtartás is megváltozik, mert a súly nem oda összpontosul, ahova a természetszabta törvények szerint esnie kellene, hanem a talp közepére. c) Az állás és járás fájdalommal jár, fokozott fáradtságérzéssel, ne­hézségekkel. A fájdalmat rendszerint az alszárakban érzik a betegek, a boka táján és általában az egész alsó végtagban. Sokszor annyira fokozódhat ez a lúdtalp okozta fáj­dalmasság, — különösen idősebb egyéneknél, akik a bajt az évek hosszú során át elhanyagolták — hogy megnehezíti, sőt valósággal megakadályozza a járást. Az állás­nál meg különösen fájdalmas. Úgy, hogy azok, akiknek lúdtalpuk van, szinte képtelenek hoszabb ideig egy helyben állni. IV. A lúdtalp meggátlására a kö­vetkezőket tehetjük: Figyelembe vesszük a lúdtalp kifejlődésének okait és ezeket igyekszünk kiküszö­bölni. a) Hogy már gyermekkorban ne fejlődjék ki: nem szabad a kicsi­nyeket addig lábra állítani, amíg ők maguktól fel nem állnak, míg el nem indulnak. A gyermekek járá­sát állandóan figyelni kell, ha cso­szogva, vontatva járnak, akkor orthopaed-orvosnak kell őket meg­mutatni, aki, helyesen és jókor al­kalmazott betéttel helyrehozhatja a hibát. Így felnőtt korukra nyoma sem marad a gyermekkori rendelle­nességne­k. Pldigrolax-tea Kiváló hashajtó, modern hölgyek súlyszabályozója Főraktár: TÖRÖK PATIKA Király­ u. 12. b) Az aránytalanságból származó lúdtalpnál az aránytalanságot kell megszüntetni, vagyis lehetőleg kell fogyni, hogy ne érje a talp bor­ lo­tozatát túl nagy megterhelés. H­a ez valamely oknál fogva keresztül­vihetetlen, akkor a boltozatot kívül­ről kell segíteni, megtámasztani. Erre szolgálnak a magas, fűzős ci­pők, alacsony sarokkal, jól kidol­gozott kéreggel. De erre szolgálnak a cipőbe alkalmazható betétek is, amelyek támaszt adnak a boltozat­nak. Nem kell megvárni, míg a lúd­talp teljes mértékben kifejlődik, a betétet már akkor kell viselni, ha a járásnál, vagy az állásnál fokozott fáradtságérzés, szokatlan kényel­metlensé­gi érzés lép fel. c) A „foglalkozási betegségként" szereplő lúdtalpnál nincs egyéb te­endő, mint az állandó betétviselés, hiszen a foglalkozást nem lehet megváltoztatni. Figyelmeztetés a háziasszonyoknak: Sohase álldo­gáljunk vagy járjunk sarkatlan papucsban! A papucs kényelmes vi­selet és főleg a középkorú és idő­sebb hölgyek kedvelt otthoni ci­pője, de előmozdítja a lúdtalp kép-MÉZ RT. 80 JHP 1ST -W^WATAb 155,

Next