Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 1-27. szám)
1936-02-23 / 9. szám - Mouche: Már késő / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
A 6. SZÁM 430-AS KERESZTREJTVÉNYÉNEK MEGFEJTÉSE: TEE ERE R N M Y O É E S DD Z E E T T L ö TEL A N Ö N Ü ILO K V É G P L A L O R EVA TEH O T A T 0 D P 1 UE SVAI ELB T V, A N T A G I D KU AC E T S É E T R S É G E R N F D O Z Ö G E A N 0 T A TÁR RHU E S E L E R T K E NE M 1 O N GTE A J Z E K P L E Y T O M A R N A N IKS s o z S L E L ALL Y M E O N M T T E T L O D E LEN I M Ü U V N A A K A DAR 0 S R R Z L A s Á S s M'A E R S U O ELE L L Ö L M E MU N S Z 0 SOR K O R O S G Z 0 O 0 1 R B A S L Z OKA K O G O T J R A V S A H O R AKO S G R O K Á K MÉSZT NEK PIA L RA GA I NUELLLLO A A dósa-csipke örök érték, Móga csipke fogalom vasárnapjait egy idő óta nem Önnel, hanem más nővel tölti. Legokosabb nem kérdezni semmit, hanem szívesen fogadni, ha jön. „Építeni" a szavaira talán akkor sem lenne tanácsos, ha gyakrabban jönne és gyakrabban vinné önt szórakozni. Szakítani azért egyelőre nem szükséges. Vannak szerelmek, amelyek lassan érnek meg. Még az ő érdeklődése is komoly elhatározássá érlelődhet. Ha most haragosan, vagy nyersen szakítana vele, ezzel elárulná, hogy többet várt tőle, amennyit kapott és talán ez az, mint amit legkevésbbé szabad elárulni a férfi előtt. Hadd higyjem, hogy nem várt tőle semmit. SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK. 1112. Szép az a gondolat, amelyet, felfogásának jellemzésére, idézett: „Az élet Isten szép szövete, melyben a szerelem színes, rózsás beszövés. Aki méltatlan módon pazarolja ezt a szerelmet, az hasonló a balga gyermekhez, aki a szép, mintás szövetből ollóval kivagdalja a rózsákat." Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy aki életében egyszernél többször volt szerelmes, az vétkezett és nem érdemli meg, hogy végre az igazi szerelemmel találkozzék. Azért, hogy olyan szigorú önmagához, tisztelet illeti, de úgy látjuk: erősen túloz. Arra mindenesetre jó volt ez a keserű tapasztalat, hogy, mint írja is, elnézőbbé hangolta jövendő élettársával szemben. Az, hogy általában nem tetszik a férfiaknak, valószínűleg szintén túlzás. Kellemetlen, szubjektív érzés, amelynek semmi tárgyi alapja nincsen. A képről látjuk, hogy csinos. Ebből A MEGFEJTŐK KÖZÜL JUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK Csondor Istvánná Fodor Istvánné Hadfy Terézia Lévay Gyuláné Soós Nándor Vidor Istvánné NYEREMÉNYEK: Tíz pengő áru könyv a Singer és Wolfner irodalmi intézet kiadványai közül. Kiadványjegyzéket díjtalanul küld a szerkesztőség, megállapíthatjuk a harmadik túlzást is! Hogy hogyan hódíthatja meg a férfit, akit szeretne meghódítani, azt, szerkesztői üzenetből, eddig még csak igen kevesen tanulták meg. Sok olyan leány megy férjhez, aki nem ért a férjfogás művészetéhez, bár nem hogy sok olyan is férjhez tagadhatjuk, megy, aki ért hozzá. Hogyne lenne lehetséges, hogy meg tudja magát kedveltetni vele? Biztosat, persze, nem ígérhetünk. A kor bizony keveset számít. Sokszor győz az idősebb asszony a fiatal leánnyal szemben. Reméljük, hogy ebben az esetben mégis ön fog győzni. Valamivel több bátorság, több önbizalom nem ártana. Segíthet a véletlen is, segíthetnek a jóbarátok is, de a legnagyobb erő mégis az ön fiatalsága, tiszta, meleg kis szíve, nagy intelligenciája. Szeretetét hálásan köszönjük. A képet postán visszaküldjük, írjon máskor is. G. B. 1042. Azt írja: „Amikor szabad időm van, mindig az a lány jut eszembe. Talán azért jut eszembe, mert szeretem". Nem talán, hanem biztosan azért jut eszébe. De az a szerelem, amely csak szabad idejében foglalkoztatja gondolatait, nem veszedelmes. A szerelem akkor kezd komoly lenni, ha munkaközben és minden egyéb foglalkozás közben, a nap minden szakában előre tolakodik. Igaz, hogy a férfiakat ritkábban fenyegeti az ilyen szerelem veszedelme, mint a nőket. Zsigray Julianna igen elmésen és kicsit keserűen a jegyezte meg egyik novellájában, hogy férfiak csak délután , szerelmesek, vagyis csak akkor, amikor ráérnek. Lám, az ön példája is ezt bizonyítja. Különben örüljön, hogy így van. Úgyis korai még ez a szerelem. A házasságra sokáig kellene várni; jobb, ha egyelőre a szabályozható, csak szabad órákban működő szerelemnél marad. Más akadályát nem látjuk a házasságnak, mint mindkettőjük nagy fiatalságát. De ez az akadály múlik el a legbiztosabban, minden akadály között. A társadalmi különbség nem számottevő. Azt könnyen át lehet hidalni a külcsönös szerelemmel. Az, hogy a szülők mindkét részről jó szemmel nézik a dolgot, még inkább megkönnyíti a helyzetet. Köszönjük, hogy bizalommal fordult hozzánk. Mindig örülni fogunk, ha ír. ŐSZIRÓZSA. 1040. Hiába akarna, a természetén úgy sem tudna változtatni. Mi azt hisszük, a legfontosabb mégis csak az, hogy szeressék egymást. Jó lélekkel tehát nem merjük ajánlani, hogy menjen hozzá a kérőjéhez. Miért is akarna mindenáron férjhez menni? Később esetleg keservesen megbánná ezt az elhamarkodott házasságot. Az, hogy idáig nem találkozott a szerelemmel, nem jelenti azt, hogy most már nem is fog találkozni vele. Sok, ennél jóval idősebb leány köt kitűnő házasságot. „Ósdi" erkölcsi felfogásáért mi nagyra becsüljük és reméljük, hogy akad majd olyan férfi, akiben ez a becsülés mély szerelemmel párosul. JÖJJ VISSZA, EGYETLEN SZERELMESEM. 1075. Köszönjük, hogy előfizetők gyűjtésén fáradozik. Akit említ, még nem fizetett elő. A mutatványszámokat elküldöttük. Azt kérdezi, hogyan hódíthatná vissza első, nagy szerelmét. Leveléből úgy látjuk, hogy nem kell visszahódítania, mert hiszen nem pártolt el magától. Viselkedésével egy időre elriasztotta ugyan, de mihelyt szabad volt az út, boldogan visszatért. Úgy látszik, a legjobb mederben folynak a dolgok. Valószínűleg ő is rájött már arra, hogy a másikhoz nem fűzte komolyabb érzés, hanem csak Önt akarta ugratni. Ezt nem szükséges szavakkal is tudtára adni, mert akkor talán nagyon is elbízná magát. Legyen hozzá kedves és ezentúl becsülje meg a szerelmét. Várjon türelemmel, amíg ő kezd beszélni. Talán jobb is, ha még nem nyilatkozik, hiszen a házasságra csak évek múlva kerülhet sor és magát ez a bizonytalanság erősebben köti hozzá, mint a teljes bizonyosság. FEBRUÁR, 1119. Igaza van abban, hogy okos asszony megbocsátja az ura apró kilengéseit de kár volt ezt az ura előtt hangoztatni. A férfiaknak nem esik jól, ha feleségük cseppet sem féltékeny és ha ezt még hangsúlyozza is, önkéntelenül arra a gondolatra jutnak, hogy az asszony azért nem félti őket, mert nem szereti. Sőt! Gyakran még arra a következtetésre is képesek, hogy feleségük lebecsüli férfiasságukat és nem tételezi fel róluk, hogy más nőket is meg tudnak hódítani. Ezért az asszonynak ilyen értelmű megjegyzéseit sokszor kihívásnak tekintik és részben azért, hogy bebizonyítsák, hogy igenis tudnak hódítani, részben azért, hogy a hiúságukon esett sérelmet a feleség hiúságának megsértésével torolják meg, minden más belső indítóok nélkül Don Juan szerepére vállalkoznak. Nem akarjuk az urat menteni, de választása is csak azt jelenti, hogy ez volt első félrelépése és nincs gyakorlata a kalandokban, így a súlyosbító körülményt is enyhítő körülménynek kell tekintenie. Fogadja az ura megbánását bűnbocsánattal és térjen végre napirendre az egész dolog felett. „Jobban szeretem az uramat, mint valaha — írja — és a szívem megszakadna, ha itt kellene hagynom." Miért kellene otthagynia? Hiszen azóta szakított azzal a lánnyal és folytonosan bocsánatért könyörög. Otthagyásra tehát csak akkor kerülhet sor, ha az ön örökös szemrehányásait és szüntelen szidásait az ura egyszer mégis csak megelégeli és válni akar. Miért akar olyasmit előidézni, ami — bevallása szerint — a „halála" volna? Szedje össze magát, amíg nem késő és hagyjon fel ezzel a Istent kísértő játékkal, ha nem akar érte nyugalmával és boldogságával fizetni. Felejtse el az egészet, mint egy rossz álmot és tanuljon belőle. Reméljük, kiérezte sorainkból a segíteni akarást és nem veszi rossznéven, hogy ilyen őszintén megmondjuk véleményünket. 330, háló, ebédlő, hobbihAlt BÚTOR CYCII El V bútoráruház í'K'VBfc ¥ (Berlini-tiniéi) Vilmos császár-út 63. sz. Bútoraink jóminősségét elismerő levelek százai igazolják. WundsmnkimÚL azt ihemjuk; sziejent rutotej