Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-20 / 42. szám

/□ A hét vége a fiataloké volt Nyugodtan elmondhatjuk, hogy október második he­tének szombatja és vasárnapja az ifjúságé volt. Három kerület és Bratislava város ifjúsági szervezeteinek kül­döttei találkoztak, hogy életre hívják ismét a kerületi, illetve városi bizottságaikat Szlovákiában, és ezzel fel­tegyék az i betűre a pontot, és lényegében mind tar­talmilag, mind formálisan lezárják az ifjúsági szervezet múlt, eléggé bonyolult időszakát és befejezzék az ifjú­sági mozgalom egyesítését, átszervezését. Fiataljaink előtt természetesen nem ismeretlen a ke­rületi bizottságok gondolata, hiszen korábban az ifjú­sági szervezet fontos alkotó elemei közé tartoztak, és épp úgy, mint a központi és járási bizottságok, ezek­ is a szervezetek és tagok igényeit szolgálták. Most tehát ismét életre keltek, mert a fiatalok úgy érzik, hogy szükség van rájuk, fontos, hogy létezzenek, irányítsák és ellenőrizzék a járási, illetve rajtuk ke­resztül a helyi szervezeteket, egyben pedig segítsenek kidolgozni és ellenőrizni a fiatalokkal való együttmű­ködés minden területét. Hogy mennyire fontos lépés volt a kerületi bizottságok életre hívása, és az ország politikai vezetősége men­­nyire szem előtt tartja az ifjúsági mozgalom kérdé­seit, abból is látható, hogy az alakuló közgyűléseken mindig részt vett képviseletük. A küldöttségek vezetői beszédet mondtak, méltat­ták az ifjúsági mozgalomm­ kérdéseit, az ország politikai helyzetét, társadalmi feladatait. Az alábbi írásainkban és a beszédek összefoglalt, kivonatolt fordításaiban, le­galább részben és lehetőségeinkhez mérten megpró­báljuk közelebb hozni az eseményeket és emlékezetbe vésni az elhangzottak legfontosabb gondolatait is. Mai számunkban há­rom fiatal lány, MÉ­SZÁROS Beáta, HAJNA Tatjána és KITTLER Ilona mondja el véle­ményét a MINI? MIDI? MAXI? divatról. Cik­künk a 12. oldalon. \ Tiszteljük a nemzeteket és nemzetiségeket (Részeletek Vasil’ Bilak elvtársnak, a CSKP KB elnöksége tagjának a SZSZISZ kelet-szlová­kiai kerületi konferenciáján elmondott beszédéből.) A Szocialista Ifjúsági Szövetség alakuló közgyűlései mindenképpen mérföldkövet jelentenek az utolsó tizen­nyolc hónap alatt megtett úton. Ez az időszak az ifjúság számára sem volt könnyű. Az ifjúság is kereste a kivezető utat abból az időszakból, amelyben saját szervezetét is elérte a destrukció és felbomlott egysége. A fiatalok egy része a Lenini Ifjúsági Szervezet megalakításában látta a kivezető utat. Állásfoglalásuk és munkálkodásuk elisme­rést érdemel, mert szélesre tárták a kaput az ifjúság egyesítése előtt. Az elmúlt időszak az ifjúság számára nagyon bonyolult volt. A társadalom vezető erejének, a CSKP-nek is meg­voltak a maga problémái, amelyeket meg kellett oldania. Szükséges volt a gazdasági helyzetet elrendezni, megadni az embereknek a szociális, igazságügyi és politikai bizton­ságérzetet, és megoldani a kommunista párt marxista­­leninista vezetését. Ez alapja, de egyben föltétele is volt annak, hogy országunk a helyes politikai útra térjen. Ezeknek a feltételeknek a megteremtésével megnyíltak a lehetőségek a legközelebbi célok kitűzésére és elérésére. —­— Az egyszerű emberi igazságnak vagyok a híve. Amióta emberek élnek a világon, azóta munkájuk közben hibákat is vétnek. Találkozunk ezzel minden történelmi korban. Most már csak arról van szó — mint ahogy Lenin tanítja — hogy ezek a hibák ne gyökerezzenek mélyen, és hogy időben képesek legyünk őket kiküszöbölni. Ellenségeink azonban a szocializmus és kommunizmus alapvető vívmá­nyait tüntették fel hibáknak, azokat, amelyekben a szo­cializmus egyetlen híve, egyetlen igazi hazafi sem kétel­kedhet. Ezek az eredmények pedig: hűség a szocialista eszméhez, a proletár internacionalizmushoz, a párt vezető szerepének elismerése, a Szovjetunióhoz való barátság, hűség, stb. gondolatai. Hogy az önök új szervezete melyik gondolat elmélyí­tésére fordítsa a legnagyobb figyelmet? A többi feladat felvázolásán kívül mindenek előtt az ifjúság szocialista hazafiságra való neveléséről szeretnék beszélni, önök is jól tudják, hogy a közelmúltban épp a hazafiság — bár a cseh és szlovák nemzetnek ez szent ügye — volt az, amelyet a legnagyobb mértékben kihasználtak. A hazafiság nem az, amikor valaki a mellét veri, hogy ő cseh, szlovák, magyar, ukrán, illetve lengyel. Sőt, még kevésbé hazafi az, aki nem ismeri el a többi nemzetet. Ez nacionalista korlátoltság, de nem hazafiság. Ellenségeink, és nem hazafiak azok, akik nyugatra szöktek és onnan hirdetik, hogy mennyire szeretik hazájukat; minden sza­vukkal azt mocskolják, amit polgáraink felépítettek. Képletesen mondva, az a hazafiság, ha valaki hű ahhoz, a kis házhoz, vidékhez, ahol született, felnevelkedett; a munkaszeretet is hazafiság. Hazafiság azt jelenti, hogy megtanuljuk tisztelni azokat a nemzeteket és nemzetiségeket, amelyekkel együtt élünk és dolgozunk köztársaságunkban, amelyeknek ez az ország a hazájuk és állandó otthonuk. Érzelmeink más nemzetek tiszteletével és szeretetével legyenek telítve, a proletár internacionalizmus gondolata hassa át a többi ország osztály­testvéreivel szemben és főleg az első szocialista ország, a Szovjetunióval szemben kell hogy ilyenek legyenek érzelmeink. Ma az ifjúság új egységes szervezetének egyik alakuló közgyűlésén a legalkalmasabb a pillanat, hogy­ ezeket a felejthetetlen gondolatokat hangsúlyozzuk, hiszen a fiatal­ság lesz az, amely tíz vagy húsz év múlva értékeli majd mai munkánk eredményeit. A fiatalság fog felelni azért, miképpen fejlődik országunk. A Szocialista Ifjúsági Szö­vetség, az új szervezet, minden bizonnyal mindent meg­tesz, hogy munkánk eredményes legyen. A SZSZISZ nyugat-szl­v­vákiai kerületi konferenciájának elnökségében helyet foglaltak a CSKP KB küldöttségének tagjai, élü­kön Jozef Lenárt elvtárssal, az SZLKP KB első titkárával és a SZSZISZ KB küldöttsége, melyet Otto Monoman, a SZSZISZ KB elnöke vezetett. A harmadik oldalunkon közöljük Arany-répa — arany-cukor című riportunkat. Munkatár­sunk a Dunaszerdahelyen nemrég felépült, s az idén már teljes ütemben üzemelő cukorgyár­ba látogatott el. Az új gyár napi kapacitása hatszáz vagon cukorrépa feldolgozása, amely­ből jelenleg Csehszlovákia legjobb minőségű kristálycukrát gyártják. Ez a cukor az üzle­tekben még nem kapható, de rövidesen nagy mennyiségben kerül majd a vásárlók asztalá­ra. a nevetésről A nagy francia komi­kus nyilatkozik lapunk 7. oldalán. 1 ||||h­W 'ki# Í Äf * * I­f$, A­­ % 3mwm !MhB1 ®

Next