Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)
1921-01-13 / 8. szám
ült) (Koloznár; 5(11. sentl I fal tillMtniM li 1-S© u Cm- V. bv Z8nxr*pouTiKiu* Egy uion Tömeget tömeg mellé állíthat a politikai taktika, de sikert csak úgy remélhet, ha azok egyivásúak és az eszmében egységesek. A kibontott zászló kibontott eszmét jelent. A kibontott zászló alatt harcolni és előre menni kell, nem vitatkozni. A nemcionista zsidók, akik a magyar szövetség frontján jelentkeztek, vitatkoznak a kibontott zászló alatt, de még nem harcolnak. A zászló már teljesen kibontott eszmét hirdet meg, de a nemcionista zsidók még állnak és vitatkoznak. Mindenkivel vitatkoznak, még önmagukkal is. Valamelyik vezetőjük azt mondja, hogy most kell határozniok politikai magatartásuk felől. Tehát még nem határoztak. Úgy látszik, a kibontott zászló csak olvashatatlan hieroglifeket kápráztat a szemük elé, amiket jól elolvasni csak a színmagyar tudhat. Ők nem tudják. Hát hiszen nem baj, majd ezután határoznak. A magyar szövetségnek nem sietős és talán a magyarságnak sem, amely nem sokkal több helyet tartott fenn a zsidók számára a maga nemzeti életének keretében, mint ahányat a bizottságban biztosított. Két zsidóért igazán nem muszáj sietni. Nincs is itt semmi hiba, csak az, hogy a nem cionista zsidók nem önmagukból akarják kiszárazni későbbi elhatározásukhoz a döntő szempontokat, hanem a cionista zsidókból. Azt mondják: csak a cionista szövetség programja lehet a döntő szempont akkor, mikor arról kell határozni, hogyan és milyen feltételek mellett helyezkedjenek el a nemcionista zsidók a magyar szövetségben. Ez valahogyan úgy hangzik, mintha nem belső kényszerűségek szorítanák a nemcionista zsidókat a magyar közösségbe, hanem valami egészen mellékes motívum, talán csak az az egyszerű testvérdac, amely csupa konoságból testvért testvér ellen ingerel, vagy olyan önzés is, amely a nemzeti hovatartozásnál ésszerűen nem is jöhet számításba. Nehezen érthető dolog ez, még nehezebb, mikor maguk a nem cionista zsidók elismerik fajiságukat és ezt deklarálják is. A fogalmakat itt kezdik összezavarni. Érzik és elismerik, hogy közös érdekek kötik őket a cionistákhoz, de a fajközösség biológiai ténye nekik nem elég szoros kapcsolat. A fajközösséggel közös kultúrát is követelnek. A tételt meg is lehetne fordítani: közös kultúrája csak a fajközösségben összeforrt népeknek lehet. A nemcionisták politikai elhelyezkedése ennélfogva nem kétséges. Kulturális érdekük csak a cionista zsidókhoz kötheti őket, amelyhez fajiságuknál fogva tartoznak és semmilyen más néphez, amely nem az ő fajtájukhoz tartozik. De ők nem akarják elfogadni a héber kultúrát, amelyet hipokrita törekvésnek bélyegeznek. Ha a zsidóság kebelében hipokritaság a héber nyelv kultúrája, akkor a nemzeti nyelv kultúrája minden nemzetben az, nem csak a zsidóban. Ez világos. Még világosabb, hogy faj és faji kultúra elválasztható és fajiságommal nem forrhatok bele a zudó népbe, kultúrámmal azonban másba. Nem a kultúra állapítja meg a faji hovátartozást, hanem a kultúrához való állásunkat a faj határozza meg. Különben pedig a héber nyelv még nem is jelent héber kultúrát, mert azt még a nem cionista zsidó is elismerheti, hogyha az Erger Bergen héber nyelven énekelnek a magyar ébredők, akkor az még mindig nem volna zsidó nóta. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy „a cionista zsidókkal azért nem haladhatunk egy uton, mert azok nyíltan elvetik, s gyakran pökhendi módon támadják a magyar kultúrát“, hát ez egyszerűen nem igaz. A cionisták nem vetnek el semmiféle kultúrát, legkevésbbé a magyart, amely sok értékes erővel gyarapítja azt a zsidóságot, amelyet a magyar nyelv forrasztott bele az általános művelődésbe. Pökhendi módon pedig sohse támadta, mert ilyen megfeledkezésekre sohsem vetemedtünk legkevésbbé a magyar nyelv ellen, amelyen ma még beszélünk is. Az igaz, hogy a zsidóság nyelvéül csak a héber nyelvet követelhetjük, de ez még nem jelenti azt, hogy más nyelvet lenézünk. Van aztán még egyéb is, ami a neracionista zsidók állásfoglalását zavarosra ku- s szálja. Azt mondják, azért kell a magyar oldalon keresniük elhelyezkedést, mert küzdeni akarnak az antiszemitizmus ellen, de ők másképpen akarnak küzdeni ellene, mint a cionisták. A magyarok nyilván jobban értik, hogyan kell az antiszemitizmust legyőzni és bizonyára őszintébb hévvel óhajtják ezt, mint a cionista zsidók, akik egyszerűenmeg akarják tartani a kiváltságos zsidók összes privilégiumait.“ Először halljuk, hogy Magyarországon és egyebütt kiváltságos zsidók vannak és hogy ezek privilégiumokat élveznek. És hogy ezekért a privilegizált zsidókért éppen a cionisták harcolnak. Mindebből azt a következtetést vonják le, hogy nem haladhatnak együtt a cionista zsidókkal. „Hogy a magyar szövetséggel együtt haladhatunk-e, azt még nem tudjuk, mert erről még csak ezután fogunk határozni, annyira nem tudjuk ezt, hogy még esetleg külön uton is fogunk haladni, ha annak a két zsidónak, akinek a bizottságban helyet biztosítottak, ezt a két helyet nem eléggé jól biztosították. Hát ez lehetséges. De az már nem valószínű, hogy az a zsidóság, amely Erdélyben ma, még nem áll nemzeti alapon és amely ma már csak jelentéktelen töredéke az erdélyi zsidóságnak, szintén külön útra fog térni. Mi megvagyunk győződve arról, hogy akármit határozzon is a magyar szövetségben ama két bizottsági zsidó, az erdélyi zsidók, akik még nem állnak nemzeti alapon, nemsokára szintén cionisták lesznek és velünk egy utón fognak haladni, nem külön utakon. Genf a nemzetközi tanácskozások városa Genf, jsn. 10. Genf ma a nemzetközi tanácskozások színtere. Csak most fejezte be a népszövetség genfi gyűlését, már újabb gyűlésekre készülnek Geifben. A népszövetség legutolsó ülésén Motta svájci szövetségi elnök mondott búcsúbeszédet. Beszédében többek között azt mondotta, hogy minden valószínűség szerint, eseményekben bővelkedő nyár következik. A népszövetség tehát befejezte egyelőre munkáját, de a vezértitkárság már most előkészíti a legközelebbi kongresszust, azokat a konferenciákat, amelyeknek a legközelebbi népszövetségi gyűlést meg kell előzniök. Függetlenül a népszövetségtől, de bizonyos kapcsolatban azzal, február elsején lesz ugyancsak Genfben a jóvátételi konferencia. Ennek a konferenciának a tartama attól függ, hogy mikor fejezik be a brüsszeli pénzügyi konferenciát és mikor történik meg a népszavazás Felsősziléziában. Még ebben az évben pénzügyi konferenciát terveznek, szintén Genfben. Májusban ül össze Genfben a nemzetközi munkásgyűlés, amelyre eddig több mint nyolcszáz delegátust jelentettekbe. Ez a konferencia a washingtoni és genuai konferenciát fogja követni és élen láthatólag négy-öt hétig fog tartani. Utána valószínűleg szeptember első hétfőjén ül össze a népszövetség második nagy kongresszusa, amelytől a függő problémák elintézését várják. Azok azonban, akik ismerik Harding elnök programját és erélyét, azt hiszik, hogy erre a második nagy kongresszusra már sor se fog kerülni, mert Harding keresztülviszi addigra népszövetségi tervezetét, amely első gyűlését minden valószínűség szerint Washingtonban fogja tartani. Amerika bukaresti követe Washington, jan. 11. (Damian.) Az amerikai kormány Peter Auguston Yait kinevezte bukaresti követévé. A németek forrongást szítottak Írországban a háború alatt London, jan. 11. (Damian). Az angol kormánynak több 1916. évbeli okmány került a birtokába, amelyek a németeknek Írországban folytatott izgatásait bizonyítják. Az akták jórészét Vilmos ex-császár írta alá. Májusban választanak Írországban London, jan. 10. Azt hiszik, hogy az ír parlament megválasztására, minthogy a homorúlét mindkét ház elfogadta, májusban rákerül a sor. Az ulsteri parlament jelöltjeinek listája már készen van, sőt már az ulsteri kormányról is beszélnek. Jegyzékváltás a Diesel-motorok miatt Berlin, jan. 11. (Damian.) A kormány jegyzéket intézett a szövetségesekhez, amelyben kijelenti, hogy a Diesel-motorokról március 31- én kimutatást fog küldeni a szövetségesekhez. A német kormány hozzájárul az ellenőrzéshez, de tagadja a nagykövetek tanácsának azt a jogát, hogy a Versailles békeszerződés 1) pontja alá tartozóknak jelentse ki azokat a motorokat, amelyek a tengeralattjárókon voltak és amelyek még nem helyeztettek el a gazdasági életben. Az angol-orosz tárgyalások Paris, jan. 10. Londoni jelentés szerint Kraszin visszautazott már Moszkvába, hogy a szovjet kormány elé terjessze az Angliával való kereskedelmi összeköttetés újrafelvételéről szóló egyezmény tervezetét. Távollétében Kliskó a londoni delegáció vezetője addig, amíg odaérkezik Lomonoszov mérnök, aki most Svédországban és Németországban lokomotivokat vásárol Oroszország részére. Benes Magyarországról és a Habsburgokról Prága, jan. 10. Dr. Benes külügyminiszter több lapban nyilatkozik a külpolitikai helyzetről. A „Ceskoslovenká Republika”-ban azt írja, nagyon valószínűnek tartja az újabb lengyel orosz háborút. A magyar kérdéssel szemben Csehszlovákiának minden energiáját összpontosítania kell ebben az esztendőben és a katonaságnak résen kell lennie. A Habsburgok restaurációjának kérdéséről Benes azt írja, hogy a nagyköveti értekezlet elvi döntése után a Habsburgok visszatéréséről szó sem lehet. Ez a kérdés nem magyar belpolitikai kérdés többé. Konstantinápoly egyezkedik Angorával Konstantinápoly, jan. 10. Angorából jelentik : Izzed pasa a török nacionalistákkal egyezményt kötött és azután Konstantinápolyba utazott, hogy a kemalisták követeléseit az antant képviselői elé terjessze.