Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)
1923-03-01 / 10. szám
SZERKESZTŐSÉG. ICUDfjhivatal is nyomda Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai-utcs) IO. As „DJ KELET" telefsajsi Szerkesztőség és kiadóhivatal — _ _ 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek elntendők. Kéziratokat nem adunk vissza VI. évfolyam, 10. szám Cluj •• Kolozsvár, 5683. Adar 13. /] t.p. •"■”‘Casseu-rureau 1 • Sächstache sir. 8. Berlin yjj Egész évre — — 450 Félévre - - 240 Negyedévre — — 130 Egy hónapra — 45 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is 2 b) Csehszlovákiában Egy hónapra — 12 ck egy szám — 1 ck 1923. márciusi. Csütörtök A liberális kísérte! Egészen bizonyos: Bratianu miniszterelnök európai horizontú ember. De horizontja az ötven év előtti Európáé. És a liberális párt, ahogy szavaiban és programjában a politika porondján megjelenik, valóban liberális eszmék hirdetője, csakhogy ez a liberálizmus a múlt század liberalizmusa. Ötven év előtt ezek az eszmék az elnyomott európai tömegek felszabadítását jelentették, kitaszított milliók előtt emelték fel a jogok sorompóját, de elvégre a rabszolgafelszabadítás is nagyszerű emberi gesztus volt a maga idejében, ám próbálja meg ma valaki tele szájjal hirdetni a rabszolgafelszabadítás szükségét, mint legfőbb politikai eszményt, nagyon jól jár, ha csak kikacagják. Anghelescu közoktatásügyi miniszter tegnapi kijelentése, melyet az Új Kelet nagyváradi munkatársa előtt tett, ennek a liberalizmusnak klasszikus megnyilatkozása. „A zsidóknak most románoknak kell lenniök, mondotta naiv egyszerűséggel a miniszter, minthogy Magyarországon magyarok voltak. Mi a zsidókat izraelita vallású román nemzetiségű polgároknak tekintjük.“ Még egyszerűbb szavakkal élve ezt mondta a miniszter: A nagy leltározásnál, amikor átvettük Erdélyt vasutaival, bányáival, házaival, barmaival és juhaival, itt találtuk a zsidókat, — nos, átvettük őket is. Ebből aztán messzemenő következtetéseket von le a miniszter. Liberális politikusok részéről nem először halljuk a zsidókérdés ilyen megvilágítását. Ép a napokban, az alkotmányjavaslat bizottsági tárgyalása során lett világossá az erdélyi népkisebbségek előtt, hogy a liberális párt még mindig az egységes politikai nemzet elvére akarja felépíteni az új Romániát. A múlt század politikai elmélete volt ez : csak egyetlen nemzet alkotja az államot s a más fajtának csak akkor válhattak az állam teljesjogú tagjaivá, ha előbb feladták népi karakterüket és hajlandóságot mutattak, hogy teljességgel beolvadjanak a többségi nemzetbe. Ez volt a vezérlő motívuma a zsidók egyenjogúsításának és ebből a politikai elgondolásból fakadt a heterogén államokban a nemzetiségek elnyo-,, matása, amely alatt oly sokat szenvedett a román nép is. Maga az egyenjogúsítás, még ilyen fentartásokkal és megszorításokkal is az emberi előrehaladás nagy lendületét jelentette, hiszen jogtalan és elnyomott tömegeket emelt ki sorsuk nyomorúságából. Annak idején csakugyan liberalizmus volt ez és akik küzdöttek érte, azokat szent akarások bevitették. Ám azóta majdnem egy évszázad telt el, egy világháború rémségeivel és tanulságaival öregedett Európa és az emberiség politikai szótára nagyon megváltozott. A „politikai nemzet“ elméletén rég átgázolt az idő s a múltat idézi sírjából, aki mindenáron ragaszkodik hozzá. A mi korunk liberalizmusa egészen mást jelent, a szabadság fogalma élet új oldalait világítja meg. Ebben az általános előrefejlődésben a zsidó nép is új életformák felé törekszik. Az egyéni felszabadulás hajszolását a népi elismertetés vágya váltotta fel. Nem akar többé gazdátlan leltári tárgy lenni a népek csereberéjében, de saját értékeire támaszkodva a maga népi életét akarja élni. Ez nem jelenti azt, hogy a zsidóság izolálni akarja magát a környezettől. És ellenkezőleg, hirdetjük, hogy az erdélyi zsidóságnak közelednie kell a román néphez akarjuk, hogy ifjúságunk megtanulja érteni és szeretni a román kultúra kincseit. De alapul a magunk népiségét akarjuk, saját kultúránk talaján akarunk állani, amelyet nem rángathat ki a legkisebb szélvihar, vagy egy könnyed miniszteri szeszély a lábunk alól. A román államnak sem lehet célja, hogy egy új asszimilációs folyamatot indítson meg, amelynek sehol sem voltak üdvös eredményei. Anghelescu miniszter is érzi ezt, amikor belső ellentmondásokkal teli nyilatkozatában szükségét érzi a megállapításnak, hogy a zsidó iskolák tanítási nyelve csak héber, vagy román lehet. Miért hát elsikkasztani a zsidó nemzetiséget és miért erőszakos kézzel megbolygatni e kisebbség legféltettebb kulturális intézményeit? Nem liberalizmus ez, Miniszter úr, csak kísértete a liberalizmusnak. Holnap nyik meg a nemzetgyűlés A kormány az alkotmányhoz többséget keres Az Új Kelet tudósítójától -Holnap nyitjákmeg a nemzetgyűlést és a formalitások elintézése után szombaton az alkotmánytervezet már a Ház elé kerül. A bizottság még dolgozik, néhány pontban azonban már eddig is deferált a liberális ellenzéknek. A pártonkívüli ellenzék nem tartja kielégítőnek a módosításokat és parlamenti és parlamenten kívüli akcióval igyekszik megakadályozni a törvény megszavazását. A parasztpárt, az ellenzéki küzdelem előharcosa, mint tegnap megírtuk, már meg is kezdte parlamenten kívüli akcióját a bukaresti népgyüléssel. A liberális „Viitorul“ ma folytatja ellentámadását a parasztpárti akcióra és a következőket írja : .... ..A népgyülés forradalmi határozatát Lupu doktor provokálta, aki miután külföldön elvégezte nemzetellenes munkáját, most itthon folytatja ugyanazt. Tudnunk kell azonban, — írja a „Viitorul“ — hogy a párt ebben a kérdésben nem egységes. A beszarábiai caranisták, élükön Sterével és Halipával, a parlamentben való további munka mellett foglalnak állást, az utcai harcot károsnak ítélik. Sokan vannak még a párttagok és főleg a vidékiek között, akik nem hajlandók Luput a forradalom felé követni. A kilépések megindultak és az erdélyi szervezet elnökének, Bogdán Duica lemondása után a vidékiek egyre többen hagyják el a pártot. A kormányt a caranisták belső ügyei nem érdeklik, csak szeretné, ha jobb belátásra jutnának, mert nem szívesen nyúlna erélyes eszközökhöz ellenük. Mirescuék belső ellenállása A parasztpárti „Aurora“ az altalaj nacionalizálásával kapcsolatban a liberálisok belső békétlenségével foglalkozik. Ploestiben — írja az „Aurora“ — a peróleumforrás-tulajdonosok értésére adták Bratianuéknak, hogy nem egykönnyen mondanak le jogaikról. Az érdekszálak sok liberális képviselőt és szenátort fűznek a nacionalizálás ellenes mozgalomhoz. Ezzel szemben a pénzügyminiszter nem hajlandó engedni, mert — úgymond — nagy nemzetgazdasági érdekek fűződnek a reformhoz. A „nemzetgazdasági érdek“ nem egyéb, minthogy a liberális bankok már megegyeztek Zaharoavékkal, akik bérbe kapják majd a román föld mélyét. Ilyenformán döntést egyelőre nem hoznak és azt hisszük, a kormány a nacionalizálás kérdésében bizalmi szavazatot fog kérni ... Az ellenzék egységén múlik a szavazás eredménye. A kétharmad többség A kormány egyébként a kétharmad többség bizosítására megtette az intézkedéseket és a kamara, valamint a szenátus elnöke közölték a törvényhozókkal, hogy szabadságot semilyen címen nem kaphatnak. A kormányban a tervezett személyváltozások sem lesznek meg egyelőre, nehogy a felmerülő aspirációk veszélyeztessék az egységet. Csak két miniszter távozik, a közmunkaügyi és a szépművészeti, de ők is az alkotmány megszavazása után. Az ellenzék egy részét is meg akarják nyerni a javaslat részére a „következő kormány“ kérdésének felvetésével. A következő kormány A „Lupta“ vezércikket ír azokról a híresztelésekről, amelyek szerint Bratianu utódának kérdése már most aktuális. — Bratianuék — kezdi a vezércikk — ügyesen lanszírozzák az utódlás híreit. Mivel lehetne jobban megbontani az ellenzék egységét, mint a kormányrajutás lehetőségének felvetésével. Csak természetes, hogy a pártok nagy része nem merészel határozott ellenzéki magatartást tanúsítani, ha holnap kormányra kerülhet. A kulisszatitkok azonban a következők : A király Bratianura bízta az alkotmány elkészítését, mert arról győzték meg, hogy mások nem respektálnák az eddigi királyi jogokat, sőt a kormányforma kérdését is felvethetik. Amikor tehát az alkotmány elkészül, olyan kormánynak kell jönnie, amely elismeri és nem revideálja az alkotmányt. Az utódnak követnie kell a liberálisok munkáját. Bratianuéknak gazdasági politikájuk csődje miatt távozniok kell. A „csak mi és általunk“ elve megbukott, külföldi tőke nélkül nem lehet konszolidálni. Ezért kell Averescu, akinek van még hitele a külföldön. Ez a helyzet, — végzi a „Lupta“ — és a következő kormány kérdését bármily külső célzatokkal hozzák is összefüggésbe, aktuális, azt tudnia kell az ellenzéknek is, de azt is, hogy a miniszterek biztatólag megsúgják bizalmasaiknak : csak 1924 őszén távozunk. Az alkotmányozó bizottságból Bukarest, február 28. A parlament alkotmányreform bizottsága késő estig folytatta a reform tárgyalását. Elfogadták a bírói hatalomra, valamint a képviselői immunitásra vonatkozó szakaszokat és elejtették a régi alkotmány ama szakaszát, amely a képviselői immunitás alól kiveszi a lapszerkesztő képviselőket. Elfogadták a parlament összetételére vonatkozó részt és elhatározták, hogy a parlamenti ülésszakok két 5-5 hónapos időszakból fognak állani,amelyek egyike márciusban, másika októberben kezdődik. A bizottság egyébként ma befejezi munkálatait és holnap jelentését a Ház elé terjeszti. Az alkotmányreform általános vitája március 6-án, kedden kezdődik. ■ Bukarest, febr. 28. A „Monitorul Oficial“ mai száma királyi dekrétumot közöl, amely szerint a parlament jelenlegi ülésszakát május 1-ig meghosszabították. A nemzeti párt manifesztuma Bukarest, febr. 28. A nemzeti párt a fővárosi, lapok mai számában manifesztumot tesz közzé, amelyben követeli a parlament feloszlatását és szabad választásokon alapuló új parlament összehívását. Németország valutajavító alapot létesít. Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés elfogadta a valuta javítására szolgáló alap létesítéséről szóló törvényjavaslatot.