Uj Kelet, 1923. június (6. évfolyam, 81-105. szám)
1923-06-08 / 87. szám
SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉSNYOMDA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Zs. N. Sz. - 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek cíntzendők. Kéziratokat nem adunk vissza * Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 87. szám Ara 3 lej Igazgató: SZÉKELY BÉLA ELIésZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre — — 620 Félévre — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára, pályaudvaron és vidéken is, 3 lej Bukarestben — 350 Csehszlovákiában Egy hónapra — 20 ck Egy szám — 1*20 ck 5683. Szíván 24. — 1923. junius 8. Péntek A történész gesztusa A román akadémia ma küldöttséget menesztett Iorga professzorhoz, hogy rábírja lemondásának visszavonására. Így szól a távirati iroda rövid híradása, amely az avatatlan olvasóból aligha fog mélyebb emóciókat kiváltani. Nem világrengető esemény: a tudós hisztérikus nem óhajt többé tagja lenni a román akadémiának, bizonyára oka van reá, bizonyára nincs szüksége , erre a dekórumra, hiszen Európa majd valamennyi akadémiája kitüntette őt vele. Aromán akadémiától viszont érthető, hogy megszeretné tartani Iorgát. Ezért megy a küldöttség. Az ügy lényege nem terjed tovább s a közvélemény nyugodtan napirendre tér felette. De mi kiragadjuk a jelentéktelen eseményt a napihírek szürke rovatából és feltárjuk hasábjaink élén, ahol csak a legnagyobb és legfontosabb eseményekről írunk. Nem mai igazság, hogy kis dolgoknak gyakran nagy következményei vannak és birodalmak mentek már tönkre egészen jelentéktelen, alig észrevehető események következményekép. Mindenki ismeri a Talmud meséjét Jeruzsálem pusztulásáról, amelyet két zsidó ember, Kamca és Barkamca perpatvarára vezet vissza. Belebotlunk néha mindennapi, életünk országútján kis göröngyökbe, elhaladunk mellettük érzéketlen, könnyű lélekkel, pedig országok és népek sorsa akad fenn a jelentéktelen torlaszon. Ez a Jorga-ügy is az események eme fajtájához tartozik. A felületről nézve szürke esemény, de a mélyén sorsdöntő erők gomolyognak. Benne van a mai Románia megfertőzött közéletének minden nyomorúsága, kilüktet belőle a nagy bajok kutforrása, a korrupció, a minden tiszta szándékot megfojtó nepotizmus, az uram-bátyám világ rothasztó levegője, mindaz, ami lefelé húzza ezt az országot a lejtőn. Iorga lemondásának kulisszatitkai a következők: A román akadémia az utóbbi napokban megválasztott a történelmi szakosztály tagjai közzé egy mérnököt. Valami Bors nevezetűt. Mint történész, alig volt ismeretes, sőt némelyek szerint nem is konyit a történelemhez. Mindössze egy jogcíme volt arra, hogy az akadémia halhatatlanjai közébe jusson. Bratianti miniszterelnöknek az unokaöccse. Ez a jogcím elegendő volt az akadémia urainak, hogy a tudomány nagyjai közzé emeljék a jelentéktelen embert. Nem kutatták múltját, tudományos működését, nem kérték számon műveit, alkotásait, elegendő volt a rokonsági bizonylat felmutatása. A választás idején Iorga nem volt odahaza. Mihelyt tudomást szerzett róla, felemelte tiltakozó szavát és súlyos kijelentésekkel bélyegezte meg a román kultúrálét botrányát. Iorga professzor nem törődött azokkal az oportunitási szempontokkal, amelyek az akadémia tagjait meghajlásra késztették és a tudós biztos fölényével dobta oda a kesztyűt: vagy megsemmisítik Bols mérnök választását, vagy ő hagyja ott az akadémiát. Az akadémiának választania kell, Jorgát akarja-e, vagy Borsot. Még erre a kemény filipikára sem találták meg a román akadémikusok a méltó feleletet. Nem vetették ki maguk közül az ismeretlen arrivét, nem volt erejük, hogy beismerjék tévedésüket, ugyanolyan gerinctelenséggel, mint a választás történt, könyörgő küldöttséget menesztette Jorgához, hogy hunyjon ő is szemet és térjen vissza. Mi azonban tudjuk Jorga válaszát. Nem először mutatott ez a férfiú, aki nagy hibái mellett mégis az egyetlen korszakos egyénisége a mai Romániának, olyan gesztust, amely az igazság döbbenetes fényével világított rá a romlás jeleire. A diákzavargások alkalmával Jorga volt az egyedüli, aki felismerte a mozgalom megszégyenítő tendenciáit s amikor figyelmeztetése nem használt, odadobta az egyetemi katedrát, amelyről évtizedeken keresztül hirdette a román igazságot. Ilyen atmoszférában, ilyen ifjúság előtt nem akarta többé viselni a tanítómester tisztét. Ez a mostani lépése is megrázó kiáltás az ország uraihoz, harsogó figyelmeztetés, hogy nem ez az út, amely az új Románia nagyságához és dicsőségéhez vezet. Jorga lemondása beszédesebb politikusok szócsatáinál és benne van a mérhetetlen megvetés, amelyet a mai rendszer ellen érez. A történész Jorga világos szemmel látja, mi rágja ennek az országnak élet gyökereit, mi az, ami a legszerencsésebb természeti adottságok mellett is minden fejlődést, minden izmosabb lendületet csírájában fojt meg Bols mérnök és a Bols mérnökök esete. Nem az érdem, nem a tudás, nem a tehetség az alapja itt az érvényesülésnek, de a származás, a rokoni kapcsolat, az összeköttetés, a protekció. S bár jól tudja Iorga, hogy lépése nem fogja megváltoztatni a helyzetet, de példát akar statuálni. Példát az összes jó románoknak. Hogy nem szabad szemet hunyni sem a kis, sem a nagy gazságok előtt. A korrupció egyformán káros, akár hivatalokban, akár az akadémián üti fel a fejét. És egyformán romboló, akár ártalmatlan választási visszaélésben nyilatkozik meg, akár milliós vesztegetésben. A hisztérikus világos szemmel látja: a kis eseménynek nagy következményei lehetnek. Herek Bratianu Jones visszavonulásáról Bratianu Vratilla lép fivóra örökébe. A „Viitorul“ pótolja a ki rákat. Újabb törvényjavaslatok a Hés előtt (Bukarest, június 7. Az Új Kelet tudósítójától.) Utolsó üléseiket tartják a törvényhozó testületek. Szombaton ülnak utoljára össze a kamarák, utána nyomban kezdetét veszi a nyári szünet. A belpolitikai életen máris észlelhető a nyári szünet. Egynémelyik ellenzéki képviselő ugyan még szívósan tiltakozik az újabb törvényjavaslatok ellen, de az új törvények tüneményes gyorsasággal kerülnek szavazás alá. Visszavonul a miniszterelnök? Az ellenzéki lapok még egyszer módot találtak arra, hogy az elcsendesült belpolitikai élet hullámait hatalmas szenzációvá kavarják fel. A fővárosi ellenzéki lapok közlése nyomán tegnap futótűzként terjedt el a fővárosban az a híresztelés, hogy Bratiano Jones miniszterelnök az ülésszak lezárása után véglegesen visszavonul a közéleti szereplés teréről. A lapok tudni vélték, hogy a legutóbbi minisztertanács után Bratiano Jones komoly politikai megbeszélést tartott fivérével, Vintilával. Ezen a megbeszélésen a miniszterelnök állítólag közölte fivérével, hogy végleg vissza akar vonulni a politikai életből. Elhatározását még azzal indokolta, hogy politikai misszióját befejezte. Tető alá juttatta az új alkotmányt, végrehajtotta a király koronázását és megszavaztatta a szükséges törvényeket. Minthogy már semmi tennivaló sincsen, de még előretolt személyével árt a liberális pártnak, nincs más hátra, mint visszavonulásának útját előkészíteni. Politikai örököséül Bratiano Vintilát jelöli ki, aki a legalkalmasabb arra, hogy a párt vezére legyen. Az ellenzéki lapok közlése szerint Bratiano Vintilának nem sikerült fivérét tervéről lebeszélni. A kormány cáfol A legújabb belpolitikai szenzáció igen rövid életű volt. A kormány hivatalosa mai számában már megcáfolja az ellenzéki lapok értesüléseit és kijelenti, hogy a miniszterelnök nem foglalkozik a távozás gondolatival. A lap sorai közül azonban kiolvasható, hogy ilyen természetű megbeszélés valójában megtörtént a két miniszter között, de Bratianu Vintilának sikerült maradásra bírni a miniszterelnököt. A „Lupta“ mindezek ellenére fentartja híresztelését és beavatott forrásból nyert információkra hivatkozva kitelt, hogy a miniszterelnök a parlamenti szünet ideje alatt feltétlenül lemond, a miniszterelnök készülő visszavonulását a lap azzal indokolja, hogy a legutóbbi időkben a parlamenti tghhaig egyrésze a vezér ellen fordult és egyre nő a liberális pártban a Bratiano Joneslel elégedetlenkedők tábora. A nemzeti párt nem tiltakozott a civillista felemelése ellen Parlamenti tudósítások nyomán az összes lapok hírt adtak arról, hogy a nemzeti párt tiltakozott a civillista felemelése ellen. Az „Adevărul” most illetékes helyről vett értesítés alapján azt írja, hogy a nemzeti párt nem tiltakozott a király civillistájának felemelése ellen, mert jól tudja, hogy erre szükség van, de a jelenlegi parlamentet és annak minden eddigi munkáját törvénytelennek tartja és ezért kérni fogja a királyt, várja be, míg alkotmányos parlament szavazza meg az emelést Tárgyalják az új tisztviselő státust A kamara mai ülésén Rakovicza interpellációt jelent be a fővárosi vendéglőkben és szállodákban űzött uzsora miatt. Ezután megszavazták a volt ellenséges államok alattvalói zár alá vett vagyonának likvidálásáról szóló törvényjavaslatot, majd az állami tisztviselők szolgálati statútumának tárgyalására tértek át. Jorga, Tomna nincs megelégedve a javaslattal, Hateganu a nemzeti párt nevében tiltakozik e parlament törvénytelen munkája ellen és élesen bírálja a törvényjavaslatot. Pistiner szocialista szerint a javaslat csak a tisztviselői kötelességekről szól, de elfelejtkezik a tisztviselők jogairól. Reméli, hogy a törvény életbeléptetésére kijelölt időpontban, vagyis a jövő év januárjában a kormány már nem lesz a helyén és a törvény nem fog életbe lépni. A szenátus ülésén jelentéktelenebb törvényjavaslatok kerültek elintézés alá. Hágában döntenek a román-magyar határkérdésben Hága. június 7. A hágai döntőbizottság júúnius 15-én ülést tart, melynek napirendjén a románmagyar határmegállapítás felett megindult vita szerepel. Bukarestben konferenciázik a kisantant Belgrád, június 7. A kisantantnak Párisba tervezett konferenciáját Bukarestben fogják megtartani július folyamán.