Uj Kelet, 1923. június (6. évfolyam, 81-105. szám)

1923-06-08 / 87. szám

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS­­NYOMDA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Zs. N. Sz. -­­ 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek cínt­­zendők. Kéziratokat nem adunk vissza * Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 87. szám Ara 3 lej Igazgató: SZÉKELY BÉLA ELIésZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre — — 620 Félévre­­ — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára, pályaud­varon és vidéken is, 3 lej Bukarestben — 350 Csehszlovákiában Egy hónapra — 20 ck Egy szám — 1*20 ck 5683. Szíván 24. — 1923. juniu­s 8. Péntek A történész gesztusa A román akadémia ma küldöttséget menesztett Iorga professzorhoz,­ hogy rábírja lemondásának visszavonására. Így szól a táv­irati iroda rövid híradása, amely az avatatlan olvasóból aligha fog mélyebb emóciókat ki­váltani. Nem világrengető esemény: a tudós hisztérikus nem óhajt többé tagja lenni a román akadémiának, bizonyára oka van reá, bizonyára nincs szüksége , erre a dekórumra, hiszen Európa majd valamennyi akadémiája kitüntette őt vele. A­­román akadémiától viszont érthető, hogy megszeretné tartani Iorgát. Ezért megy a küldöttség. Az ügy lényege nem terjed tovább s a közvélemény nyugodtan napirendre tér felette. De mi kira­­­gadjuk a jelentéktelen eseményt a napihírek szürke rovatából és feltárjuk hasábjaink élén, ahol csak a legnagyobb és legfontosabb ese­ményekről írunk. Nem mai igazság, hogy kis dolgoknak gyakran nagy következményei van­nak és birodalmak mentek már tönkre egészen jelentéktelen, alig észrevehető események kö­­vetkezményekép. Mindenki ismeri a Talmud meséjét Jeruzsálem pusztulásáról, amelyet két zsidó ember, Kamca és Barkamca perpatvarára vezet vissza. Belebotlunk néha mindennapi, életünk országútján kis göröngyökbe, elhala­dunk mellettük érzéketlen, könnyű lélekkel, pedig országok és népek sorsa akad fenn a jelentéktelen torlaszon. Ez a Jorga-ügy is az események eme faj­tájához tartozik. A felületről nézve szürke ese­mény, de a mélyén sorsdöntő erők gomolyog­nak. Benne van a mai Románia megfertőzött közéletének minden nyomorúsága, kilüktet be­lőle a nagy bajok kutforrása, a korrupció, a minden tiszta szándékot megfojtó nepotizmus, az uram-bátyám világ rothasztó levegője, mindaz, ami lefelé húzza ezt az országot a lejtőn. Iorga lemondásának kulisszatitkai a következők: A román akadémia az utóbbi napokban megvá­lasztott a történelmi szakosztály tagjai közzé egy mérnököt. Valami Bors nevezetűt. Mint történész, alig volt ismeretes, sőt némelyek szerint nem is konyit a történelemhez. Mind­össze egy jogcíme volt arra, hogy az akadémia halhatatlanjai közébe jusson. Bratianti minisz­terelnöknek az unokaöccse. Ez a jogcím ele­gendő volt az akadémia urainak, hogy a tudo­mány nagyjai közzé emeljék a jelentéktelen embert. Nem kutatták múltját, tudományos működését, nem kérték számon műveit, alkotásait, elegendő volt a rokonsági bizonylat felmutatása. A válasz­tás idején Iorga nem volt odahaza. Mihelyt tudomást szerzett róla, felemelte tiltakozó sza­vát és súlyos kijelentésekkel bélyegezte meg a román kultúrálét botrányát. Iorga professzor nem törődött azokkal az oportunitási szem­pontokkal, amelyek az akadémia tagjait meg­hajlásra késztették és a tudós biztos fölényével dobta oda a kesztyűt: vagy­ megsemmisítik Bols mérnök választását, vagy ő hagyja ott az akadémiát. Az akadémiának választania kell, Jorgát akarja-e, vagy Borsot. Még erre a ke­mény filipikára sem találták meg a román akadémikusok a méltó feleletet. Nem vetették­­ ki maguk közül az ismeretlen arrivét, nem volt erejük, hogy beismerjék tévedésüket, ugyan­olyan gerinctelenséggel, mint a válasz­tás történt, könyörgő küldöttséget menesztet­te Jorgához, hogy hunyjon ő is szemet és tér­jen vissza. Mi azonban tudjuk Jorga válaszát. Nem először mutatott ez a férfiú, aki nagy hibái mellett mégis az egyetlen korszakos egyénisége a mai Romániának, olyan gesztust, amely az igazság döbbenetes fényével világított rá a romlás jeleire. A diákzavargások alkalmával Jorga volt az egyedüli, aki felismerte a moz­galom megszégyenítő tendenciáit s amikor fi­gyelmeztetése nem használt, odadobta az egye­temi katedrát, amelyről évtizedeken keresztül hirdette a román igazságot. Ilyen atmoszférá­ban, ilyen ifjúság előtt nem akarta többé vi­selni a tanítómester tisztét. Ez a mostani lé­pése is megrázó kiáltás az ország uraihoz, har­sogó figyelmeztetés, hogy nem ez az út, amely az új Románia nagyságához és dicsőségéhez vezet. Jorga lemondása beszéde­sebb politikusok szócsatáinál és benne van a mérhetetlen megvetés, amelyet a mai rend­szer ellen érez. A történész Jorga világos szem­mel látja, mi rágja ennek az országnak élet gyökereit, mi az, ami a legszerencsésebb termé­szeti adottságok mellett is minden fejlődést, minden izmosabb lendületet csírájában fojt meg Bols mérnök és a Bols mérnökök esete. Nem az érdem, nem a tudás, nem a tehetség az alapja itt az érvényesülésnek, de a származás, a rokoni kapcsolat, az összeköttetés, a protekció. S bár jól tudja Iorga, hogy lépése nem fogja megváltoztatni a helyzetet, de példát akar statuálni. Példát az összes jó románoknak. Hogy nem szabad szemet hunyni sem a kis, sem a nagy gazságok előtt. A korrupció egy­formán káros, akár hivatalokban, akár az akadémián üti fel a fejét. És egyformán rom­boló, akár ártalmatlan választási visszaélésben nyilatkozik meg, akár milliós vesztegetésben. A hisztérikus világos szemmel látja: a kis ese­­­ménynek nagy következményei lehetnek. Herek Bratianu Jones visszavonulásáról Bratianu Vr­atilla lép fivóra örökébe. A „Viitorul“ p­ótol­ja a ki rákat. Újabb törvényjavaslatok a Hés előtt (Bukarest, június 7. Az Új Kelet tudósító­jától.) Utolsó üléseiket tartják a törvényhozó testületek. Szombaton ülnak utoljára össze a kamarák,­ utána nyomban kezdetét veszi a nyári szünet. A belpolitikai életen már­is észlelhető a nyári szünet. Egynémelyik ellenzéki képvi­selő ugyan még szívósan tiltakozik az újabb törvényjavaslatok ellen, de az új törvények tü­neményes gyorsasággal kerülnek szavazás alá. Visszavonul a miniszterelnök? Az ellenzéki lapok még egyszer módot találtak arra, hogy az elcsendesült belpolitikai élet hullámait hatalmas szenzációvá kavarják fel. A fővárosi ellenzéki lapok közlése nyomán tegnap futótűzként terjedt el a fővárosban az a híresztelés, hogy Bratiano Jones miniszterel­nök az ülésszak lezárása után véglegesen vissza­vonul a közéleti szereplés teréről. A lapok tudni vélték, hogy a legutóbbi minisztertanács után Bratiano Jones komoly politikai megbeszélést tartott fivérével, Vin­­tilával. Ezen a megbeszélésen a miniszterelnök állítólag közölte fivérével, hogy végleg vissza akar vonulni a politikai életből. Elhatározását még azzal indokolta, hogy politikai misszióját befejezte. Tető alá juttatta az új alkotmányt, végrehajtotta a király koronázását és meg­szavaztatta a szükséges törvényeket. Minthogy már semmi tennivaló sincsen, de még előre­tolt személyével árt a liberális pártnak, nincs más hátra, mint visszavonulásának útját elő­készíteni. Politikai örököséül Bratiano Vintilát jelöli ki, aki a legalkalmasabb arra, hogy a párt vezére legyen. Az ellenzéki lapok köz­lése szerint Bratiano Vintilának nem sikerült fivérét tervéről lebeszélni. A kormány cáfol A legújabb belpolitikai szenzáció­ igen rövid életű volt. A kormány hivatalosa mai számában már megcáfolja az ellenzéki lapok értesüléseit és kijelenti, hogy a miniszterelnök nem foglalkozik a távozás gondolatival. A lap sorai közül azonban­ kiolvasható, hogy ilyen természetű megbeszélés va­lójában megtörtént a két miniszter között, de Bra­­tianu Vintilának sikerült maradásra bírni a mi­niszterelnököt. A „Lupta“ mindezek ellenére fentartja hí­resztelését és beavatott forrásból nyert informá­ciókra hivatkozva kitelt, hogy a miniszterelnök a par­lamenti szünet­ ideje alatt feltétlenül lemond, a miniszterelnök készülő visszavonulását a lap azzal indokolja, hogy a legutóbbi időkben a parlamenti tghhaig egyr­észe a vezér ellen fordult és egyre nő a liberális pártban a Bratiano Joneslel elége­detlenkedők tábora. A­ nemzeti párt nem tiltakozott a civillista felemelése ellen Parlamenti tudósítások nyomán az összes la­pok hírt adtak arról, hogy a nemzeti párt tilta­kozott a civillista felemelése ellen. Az „Adevărul” most illetékes helyről vett értesítés alapján azt írja, hogy a nemzeti párt nem tiltakozott a király civillistájának felemelése ellen, mert jól tudja, hogy erre szükség van, de a jelenlegi parlamentet és annak minden eddigi munkáját törvénytelen­nek tartja és ezért kérni fogja a királyt, várja be, míg alkotmányos parlament szavazza meg az emelést Tárgyalják az új tisztviselő státust A kamara mai ülésén Rakovicza interpellációt jelent be a fővárosi vendéglőkben és szállodákban űzött uzsora miatt. Ezután megszavazták a volt ellenséges államok alattvalói zár alá vett vagyoná­nak likvidálásáról szóló törvényjavaslatot, majd az állami tisztviselők szolgálati statútumának tárgya­lására tértek át. Jorga, Tomna nincs megelégedve a javaslattal, Hateganu a nemzeti párt nevében tiltakozik e parlament törvénytelen munkája ellen és élesen bírálja a törvényjavaslatot. Pistiner szocialista szerint a javaslat csak a­ tisztviselői kötelességekről szól, de elfelejtkezik a tisztviselők jogairól. Reméli, hogy a törvény életbeléptetésére kijelölt időpontban, vagyis a jövő év januárjában a kormány már nem lesz a helyén és a törvény nem fog életbe lépni. A szenátus ülésén jelentéktelenebb törvényjavaslatok kerültek elintézés alá. Hágában döntenek a román-magyar határkérdésben Hága. június 7. A hágai döntőbizottság jú­ú­nius 15-én ülést tart, melynek napirendjén a román­magyar határmegállapítás felett megindult vita­­ szerepel. Bukarestben konferenciázik a kisantant Belgrád, június 7. A kisantantnak Párisba tervezett konferenciáját Bukarestben fogják megtartani július folyamán.

Next