Uj Kelet, 1925. október (8. évfolyam, 225-249. szám)
1925-10-01 / 225. szám
Szerkesztőség kiadó, hivatal és nyomda 3166 I der Zi,mnit,isrlien Or, " ' Stiffhsi,se 'sr her straw«smanisations —Borit ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy számára pályaudvaron és vidéken is 4 lel Bukarestben — 5.— Csehszlovákiában Egy hónapra — ők 35’— Egy szám — 1’50 1925 október 1 Csütörtök J napKolozsvár * Vili. évfolyam ★ 225 szám 5686. Tisri 13 Holtponton A rendőrség a napokban egy rendeletet adott ki, amely szerint azok, akik adóhátralékban vannak, nem kaphatnak személyazonossági igazolványt. Vagyis ez azt jelenti, hogy aki ötszáz, vagy hétszáz, vagy kétezer lejjel tartozik az adóhivatalnak, az este nem mehet ki nyugodtan az utcára, nem utazhat zavartalan lelkiismerettel, nem változtathatja meg a lakását és semmiféle polgári aktust nem végezhet. Az ilyen embert egyszerűen megkötik személyes szabadságában és megtiltják neki a legelemibb jogot: a mozgást. Elérkeztünk tehát odáig, hogy most már az adóhivatal is belenyúl mindennapi életünkbe és a rendőrségi állambiztonsági és közigazgatási hivatalok után az adóhivatal is, ha nem is közvetlenül, személyi jogokat gyakorol. Kizárt dolog, hogy a rendőrségnek ez az intézkedése kormányjóváhagyással történt volna. Az adóhivatalok ugyanis egészen más jelleggel bírnak, mint az államok ama intézményei, amelyek a közrendet és az állambiztonságot hivatottak ellenőrizni. Az adóhivatalok kizárólag a gazdasági élettel vannak összefüggésben és mint ilyenek úgyszólván vámszedői annak az üzleti viszonynak, amely az egyes polgárok és az állam között fennáll. A polgárok, akik kereskedelmet, vagy ipart űznek, vagy a magánosok, akik ebben az országban munkájuk után jövedelmet élveznek, kétségtelenül bizonyos anyagi kötelezettségekkel tartoznak az államnak. De éppen úgy, amiként az általuk lebonyolított ügyletek a gazdasági élet százféle körülményétől vannak befolyásolva és amiként jövedelmük, amelyek után az adót fizetni kell, a gazdasági konstellációk legkülönbözőbb hullámzásai szerint alakulnak, noha teljesen bizonytalanná válnak, vagy egészen távoli terminusokra tolódnak ki, éppen úgy az adók is, amelyek csak a bizonytalan ügyletek és jövedelmek után lesznek esedékesek, nem képezhetik formához kötöttség vagy éppenséggel időbeli kényszermegállapodás tárgyát. Nagyon sok kivetett adó áll felebbezés alatt, gyakran rendelnek el új becsléseket, néha az is megtörténik, hogy a felebbezés alatt lévő adót csökkentik, vagy egészen elengedik, nem is szólva arról az esetről, amikor az adóalany képtelen az adóhivatallal szemben fennálló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Mindezekben az esetekben pedig az adóhivatal nem állít ki adóbizonylatot és így a rendőrség sem ragaszkodhat ahhoz, hogy a személyazonossági igazolványhoz adóbizonylatot bemutassanak. De vegyük most az egészet megfordítva. Az adóalany valamilyen fenti oknál fogva nem fizette ki az adóját, nem kap adóbizonylatot és a rendőrség megtagadja a személyazonossági igazolvány kiadását. Mi történik ? Az adóalany nem tud egyetlen lépést sem tenni az ügyeiben. Már éppen azon volt, hogy az adóhátralékainak kifizetéséhez szükséges pénzt megszerzi, de ahhoz el kellene utazni Nagyváradra, vagy ki kellene menni ma este a kávéházba, ahol tízórára egy fontos tárgyalása van, de az adóalany, akinek nincsen személyazonosságija és aki emiatt Nagyváradon nem szállhat meg a szállodában, sőt Kolozsváron sem mehet végig későn este az utcán, ezekre a tárgyalásokra nem tud elmenni, nem intéz semmit, az ügyleteket nem köti meg és az adóját nem fizeti ki. Ugyanez megtörténhetik azokkal a magántisztviselőkkel, akiknek adóját nem a cégük fizeti ki, de akik szintén nem kapnak majd személyazonosságit, aminek következtében előállhat az az eset, hogy egy szép este, amikor irodából jön, éppen razzia van és lefogják. A rendőrség ominózus intézkedése tehát éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart. Az adófizetéseket meg akarta gyorsítani és ezért komplikálja a szabad mozgás biztosításához szükséges eljárást — ami viszont akadályozza a gazdasági forgalmat — ez tovább késlelteti az adófizetést — és, ha a rendőrség konokul kitartana rendelete mellett, ez ismét szorosabbra és szorosabbra korlátozza a polgárok mozgási lehetőségét. Vagy talán az volt a rendőrség célja, hogy egész életünket egy holtpontra fixírozza ? A külföldi kommunisták tiltakoztak Rákosiék bántalmazása ellen 227 napon keresztül egyenként 1138 órán át figyelték a detektívek az Összeesküvőket. (Budapest, szeptember 30. Az Új Kelet tudósítójától.) .A Rákosi-ügyben ma a szenzáció erejével hatott az a tiltakozó távirat, amelyet a német, francia és cseh kommunisták közösen intéztek Bethlen miniszterelnökhöz és amelyben kemény szavakkal tiltakoznak az ellen, hogy a letartóztatott kommunistákat a rendőrség bántalmazza és mint közönséges büntetőket kezelje. A külföldi kommunisták távirata már a kora délelőtti órákban megérkezett a miniszterelnökségre, ahová azonnal felrendelték Hetényi Imre főkapitányhelyettest, aki a letartóztatások ügyében a nyomozást vezette. Hosszabb tanácskozás után Hetényi a következő nyilatkozatot tette a Budapesti Hírlapnak. „A rendőrség politikai osztályának tisztviselői és detektívjei hónapokon keresztül végeztek körültekintő alapos nyomozást, mielőtt bárkit is letartóztattak volna. Kétszázhuszonhét napon keresztül egyenként 1116 órát töltöttek a detektívek megfigyeléssel. Ezáltal olyan óriási adathalmaz birtokába jutottunk, amely az egész kommunista szervezkedés képét tisztán tárja fel előttünk. Nyomozásunk alaposságának tudható be az is, hogy az elfogottak teljesen részletes és töredelmes vallomást tettek. Hogy a nyomozás milyen tökéletes volt, arra jellemző Rákosi Mátyás ismeretes kijelentése, amelyet a rendőrség dicséretére tett. Felelősségem tudatában — mondja Hetényi — kijelentem, hogy az elfogottakat nem bántalmaztuk és hogy az eljárás teljesen perrendszerűen folyik. Hajlandó vagyok Rákosit, Weinbergert, vagy bármelyik letartóztatottat akármilyen semleges bizottság elé vezetni annak bizonyítására, hogy a rendőrség politikai osztályán egyetlen hajukszála sem görbült meg.“ Hetényi nyilatkozatával egyidejűleg a magyar sajtó nagy megütközéssel utasítja vissza a külföldi kommunisták beavatkozását. A baloldali lapok közül a „Világ“ is azt írja, hogy tudomása szerint egyetlen letartóztatottat sem bántalmaztak és olyan cellákban helyezték el őket, ahonnan a beszélgetés is kihallatszik és így, ha esetleg bántalmazták volna valamelyiküket, a jajveszékelést feltétlenül hallották volna künn. Kétségtelen, — írja a „Világ“ — hogy a külföldi kommunista szervezeteket, amelyek most tiltakozásukat jelentették be, félrevezették. Az új védkötelezettségi törvényjavaslat Huszonkilenc évre terjed a védkötelezettség (Bucureşti Bukarest, szept. 30. Az Új Kelet tudósítójától.) Az „Universul“ mai száma közli az új védkötelezettségi törvényjavaslatot, mely a közelebbről összeülő legfőbb honvédelmi bizottság elé fog kerülni jóváhagyás végett. Ezt a törvényjavaslatot a vezérkar állította össze és a legfőbb katonai tanács hagyta jóvá. Úgy hírlik, hogy a legfőbb katonai tanács ezt a javaslatot, mielőtt még a törvényhozó testület elé lenne terjesztve, újból revízió alá veszi. A katonai szolgálat ideje Az új törvényjavaslat értelmében a katonai szolgálat ideje huszonkilenc év, vagyis a huszonegyéves korhatártól az ötvenedik évig terjed. Azokat az ifjakat, akik december 31 ikén töltik be a tizenkilencedik életévüket, minden évben bevezetik a hadkiegészítő parancsnokság listáiba. A huszonegy évet betöltöttek a hadügyminisztérium rendelkezésére vannak bocsátva és bevonulás előtt katonai testnevelésben lesznek részesítve, amint az a többi országokban is gyakorlatban van. A katonai szolgálat huszonkilenc éve feloszlik: 1. aktív szolgálatra, amely két évig tart az összes fegyvernemeknél, kivéve a tengerészetet, amelynek szolgálati határideje három év. 2. Tartalékra, amely tizennyolc évig tart és 3. a kilencéves népfelkelési állományra. A bevonulás terminusa minden évben február elsején, az önkéntesek bevonulása pedig minden év augusztus 15-én lesz. Az önkéntesek szolgálati éve változatlanul egy év marad, azonban felvételi vizsgálatnak kell magukat alávetniük. Ha a hivatalos nyelvet (a románt) nem bírják, egyévi halasztást kapnak. A második évben újra behívják őket s ha bebizonyosodik, hogy a hivatalos nyelvet még mindig nem sajátították el, a rendes kétévi szolgálati időt kell leszolgálniok. Ebben az esetben természetesen nem lehetnek tisztek. Minden év szeptember havában a tizennyolc évet betöltött fiatalok jelentkezni kötelesek a hadkiegészítő parancsnokságnál, amely az erre szolgáló listákba őket beírja. A sorozások Minden év március elsején kezdődnek a sorozások és hatvan napig tartanak. Az alkalmasnak talált fiatalemberek mindjárt helyben kapják meg a behívójukat. Az önként bevonultak kétévi szolgálatra vannak kötelezve. A besorozottak elhelyezése az erre kijelölt bizottság által történik. A bizottság tagjai a következők : a hadkiegészítő bizottság főnöke és két ezredparancsnok. Az önkéntesek elhelyezése az elvégzett tanulmányok alapján történik. A törvényjavaslatban tervezet van a különböző iskolák, úgymint politechnikumok, tanítóképezdék, építészeti intézetek és testnevelő intézetek militarizálására vonatkozólag. A fentnevezett iskolák végzett növendékei nem fognak rendes katonai szolgálatot teljesíteni, hanem többrendbeli gyakorlatra lesznek behiva, hogy elnyerhessék a tartalékos hadnagyi rangot. A katonai adót módosították, az új egyenes járulékos adórendszer alapján. Azon egyéneket, kik a sorozásra menő ifjakat bármily módon bevonulásukban megakadályozzák, a törvény a legsúlyosabb börtönbüntetéssel sújtja. A törvényjavaslat azon aktív vagy tartalékos tiszteket, kiket ledegredáltak és a hadseregből kizártak, a hadsereg állományába újra felveszi közkatonai minősítésben.