Uj Kelet, 1938. augusztus (21. évfolyam, 171-195. szám)

1938-08-02 / 171. szám

2. aUXAX. A gherlai zsidók Vásár­os örmény városban. Intézmény, amire nem fizetnek rá. Egy csodálatos karrier Obi­rta, augusztus 1. Gherlát nem kell kü­lön bemutatni, tudják az országban, hogy a legnagyobb örmény település, talán a legré­­gibb is, kereskedő és disznóhizlaló nép lakó­ja. Ebben a tekintetben a gherlai örmények verseny nélkül állanak, minthogy a város zsidósága, az intellektueleket is beleértve, konzervatív. Szombaton egyetlen zsidó bolt nara nyit, a zsidó üzemek is zárva vannak e napon és az udvar felől nem árulnak. Ezt egy kultuszügyekben otthonos ember mon­­dotta, természetesen garancia nélkül. Nagyvásár van. Ilyenkor a főtér és mellék­­tér»-ek zsivajom életében a fejedelmek kora elevenedik meg. Krónikák leírásai és fsmér­­­etek ábrázolásai játszódnak le a modern ember előtt. Motoros vonat, autók, villany, az utolsó évtizedek vívmányai, bagatell-ügyek Itt, ahol százával vonultak fel e falusi sze­­kerek, rengeteg néppel, amely a gabonát már szonyára behordta, talán előleget se vett fel reá. Sátrakat vertek a templomok és szép barokk­ házak árnyékában, lacikonyhák zsa­­szaga, komédiások és kikiáltók harsány lár­­mája — ez a t­ansylván kisváros atm­oszfé­­rája. A zsidó kereskedőkhöz pénteken, a vásár második napján, amikor az üzlet már lány­­hól (különösen szilárd az első napon sem volt) a megye snorreejei látogatnak el. Nép mámban, ebben nincs hiba. Ők is simák a rossz vásár miatt Annyian vannak ezek a ״ vevők״, hogy már csak banikat kapnak a jómadóaktól is, akik ilyen tekintetben villám­­gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez. ״ Zsidó ember azonban tanácsot ad önmagá­­nak*', — Így szól a közmondás és néhányan úgy segítenek magukon, hogy átváltoznak ״ előadó művészekké". Rögtönzött előadást csinálnak zsidó boltokban vicces kupl­ékkal, egy-egy jiddis népdallal, amit érdemes lenne feljegyezni, mint a somosmenti zsidó népi fös­­tészet sajátos termékeit.­ » • Közel száz éves a zsidó hitközség Gherlán és közel kétszázötven család él itt, kultusz­­adót azonban csak százötven fizet. Legrégibb családok: az Abrahám, Schönfeld, Schönthal és Oser. Klein famíliák. A kicsiny hitközség, amelynek élén Deutel Jakab ált, a takaré­­kosság politikáját folytatja. Diplomás tanító működik hétosztályos elemi iskolájában, de van talmud-tóra is három melameddal, hat­­van növendékkel. A főrabbi, Illés Jakab úr nyolc év óta szellemi vezére a községnek, amely tisztséget elhunyt apjától, rabbénu Elomotól örökölte, aki évtizedeken át volt Gherla zsidóinak lelkipásztora. Nem találtam otthon, valamelyik közeli községbe utazott, ״ er soll Jidn möszaka sem­״, hogy zsidókat megjavítson, ahogy ezt errefelé mondják; prédikál, biztat és vígasztal, megnézi a me­­züzéket, a törllint, nem rágta־­ ki a­szu. Ilyesmivel javít rajtuk. A hívek bizonyára jó néven vennék, ha a rabbi úr magával hozna valakit, aki ezenfelül a ״ pornószéju­­kon** javítana.­­ A ״ hivatalos“ rabbin kívül Gherlán ״ reb­­be״ is működik, reb Mose Taub, akinek kü­­lön kész hamidrása van, hívekkel, gherlai méreteknek megfelelő szerény udvartartás­­sal. A rebbe természetesen kvitlit vesz és bő­­kezűen áldást osztogat. Talán ez az oka, hogy neki olyan kevés marad. Nagyon ösz­­tövér sorban él, minden luxusa a mik­ve, amelyet reggelente felkeres. A hitközség mikvéje egyébként nevezetes­­sége a városnak. Gőzfürdő, amelyet nemzsi­­dók is szívesen látogatnak, mert tiszta és komfortos. Olyan zsidó intézmény, amire nem fizetnek rá. Ez a legnevezetesebb benne. Évente 30—40 ezer lejt hajt. A cionista élet a zsidó Nemzeti szövetség helyi csoportjába tömörül. 1920-ban kezdődött a szervezkedés, amelynek lelkes irányító­­munkása Braun Sándor volt, aki azóta in­­nen elkerült és nem is akadt, aki a munkát olyan Intenzíven folytatta volna. 1923-ban alakult meg az Aviva-Barisszia dr. Vajda Jenő orvos (most Bucurestiben van), dr­öhl­­baum Sándor gherlai ügyvéd, Horacikovits­­Benjámin (Palesztinában van) és a közben elhunyt Deutel Benjamin vezetésével. Az Aviva élén Gottlieb Ilona állott, aki azóta Bucur­estibe költözött. Most a munkát a Feuerstein nővérek végzik. Keren Kajeznet­­biztos: Salamon Sándor, Keren Hajjeszod biztos: Schwartz Sándor, titkár: Vajda Andor. • Szép és üdvös munkát végez a Wizo, Goldstein Adolínéval az élen. A többi cio­­nista közület, sőt a Nőegylet is együtt dol­­gozik vele, aminek alapján valahogy megál­­lapítható, hogy a cionizmus bevonult a hit­­községbe. Legalább is az asszonyok és leá­­nyok közé. • É érdekes, sőt regényes alakja a gherlai zsidóknak, Teleki Samu, a kevesek egyike, aki az utóbbi években nagyszabású ingatlant vásárolt. Típusa a szívós, kitartó munkás zsidónak, akinek azonfelül vállalkozásaiban is kivételes szerencséje volt. Valamikor a Juc határában elhúzódó nagy birtokot kezelte, amely ma is jórészt a Teleky grófok tulaj­­dona. Egy alkalommal összekülönbözött a gazdájával és minden teketória nélkül el­­hagyta helyét, bejött Glóriára, ahol pékmű­­helyt nyitott. Szorgalmával nemsokára oda fejlesztette üzletét, hogy nemcsak kenyeret és süteményt árult, hanem lisztet is és pe­­dig nagyban, ami lehetővé tett számára olyan tőkegyűjtést, amivel földet vásárolat­­tott. A búzatermést az időközben nagya­­­­nyára fejlesztett pékségben és lisztüzletében értékesítette, míg a melléktermékeket állat­­tenyésztésre használta. Előbb a környékbeli malmokkal dolgozott, majd a banat lakkal. Előbb határidőre, majd készpénzzel vásárolt. Végül már előlegeket adhatott későbbi szál- I irtásra, amivel a délvidék legnagyobb mal­­mait ,,kontrollálta״. Egészen amerikai mé­­retű üzleteket bonyolított le és kitűnő érzék- I­ k kel, jóval a dekonjuktu­m előtt likvidálta pékségét és észtüzletét eladta Ingatlanainak jórészét és csupán hizlaldáit tartotta meg az export számára. Egy időben ő volt az or­­szág marha- és disznó-kiviteléne­k legalsó ex­­ponense. Mihály fia állandóan Bécsben la­­kott, hogy könnyen és főleg megbízhatóan bonyolódhassék le­­Romániából Ausztria felé az állatexport. Az Anschluss óta azonban ez a kiviteli üzlet befagyott, a fiatalabb Teleki sok izga­­lom és nagy veszedelmek után haza tudott menekülni Az öreg úr pár héttel ezelőtt ki­­lencmillióért, vagy talán többért megvette az Oradea melletti Okányi Schwartz-féle mintagazdaságot, hogy legyen mit aprítani a tejbe.­­ • Érdekes, hogy Teleki Samu öccse, Izsák, más földrészen, más körülmények között a meggazdagodásnak majdnem hasonló kar­­rierjét futotta be, s Newyorkban kezdte, ahol élete Javakorában a konjunktúra szár­­nyain magasra lendült és jól ügyelt, nehogy lebukjon. Előbb kicsi vocal ambuláns­ üzlete volt, aztán kisüzeme, majd gyám, majd primhegedűs lett egy ipari tröszt élén. Ma ugyanannyija van, — mondják, — mint Samu bátyjának, csakhogy — dollárban. Ami az álmoskönyv szerint a legrosszabb esetekben is kizárólag jót jelent. (m.) 9015 szerint — az új zsidó állam karhatlg,­mi szervezetébe. MacDonald gyarmat­ügyi miniszter vál­­­sásában hangoztatta, hogy az ilyen önkén­­tes csapatok létesítését nem tartja lehető­ségesnek és szükségesnek. A miniszter beszélt a Palesztinát rend­­őrségiben szolgáló zsidók szerepéről­­* Közölte, hogy jelenleg 758 zsidó teljesít szolgálatot a reguláris rendőrségi csapa­­tok­ban. Ehhez járul még 3040 zsidó se­­gédrendőr és 240 zsidóból álló rendőrta­talék, amelynek fegyverzete készenlétben van, úgy ahogy ezt a rendőrtartalékot bár­­mely percben föl lehet fegyverezni. Milyen esetekben hívnák össn nyáron a Házat ! Végül mind az alsóház, mind a Lordok Háza november 1-ig elnapolta Üléseit és felhatalmazta a speaker­, illetve a lord­­kancellárt, hogy közérdekből a szünet ide­­jén is összehívják a Házat, ha a kormány őket erre felkéri. Erre az intézkedésre beavatottak ez­e­rint a következő okokból kerülhet sor: 1. Angol hajók elleni nagyobb arányú bombatámadás megismétlése spanyol vide­­ken. 2. Az antrororasz egyezmény szente­­sítése. 3. A c­sehsztovdí­ai helyzet fejlőd­ményei Az alsóház november elsejére kitűzött legközelebbi ülésének napirendjét már ed­­dig is túljegyezték a külpolitikai kérdések özönével. November 2-án terjeszti a Hál elé a jelentését a Sandtys mentelmi ügyé­­ben eljáró pártközi bizottság. Az eddigi tervek szerint a Ház november 4-én te­­rjeszti be folyó ülésszakát és a következő héten V. György király a hagyományos ünnepségek keretében trónbeszéddel nyit­­ja meg az új ülésszakot. ai KD N­­ET A gyarmatügyi miniszter szerint külföldi államok szitják a Palesztinai zavargásokat az •sztoik is ■tani •■lírádé kérdésé*•! fsmlslkarett zárói!*­*• az •■!•1 alsókéz Londonf augusztus 1. Az alsóház ülésén az elnapolás! indítvány során Alexander képviselő hosszasan fejtegette, hogy Ang­­lia külkereskedelmének passzivitása ag­­gasztó módon növekedik. A kormány ke­­reskedelmi politikáját hibáztatja ezért é a nagyarányú közmunkákat, valamint a nemzetközi kereskedelem fejlesztését sür­­gette, javasolva, hogy Anglia azokkal az országokkal, amelyek hajlandók kereske­­delmeiket felszabadítani Európában, ala­­csony vámtarifaterületet építsen ki, ami serkentőleg hatna az ország többi részének külkereskedelmére. Sanley kereskedelemügyi miniszter vá­­laszában kijelentette, hogy Anglia nem mondhat le a legtöbb kedvezményezettsé­­gi záradékról, egyébként elhárítja a kép­­viselő vádjait, rámutatva arra, hogy Ang­­lia élt a legkevésbé a kereskedelem sza­­badságát korlátozó eszközökkel, mint a valutakorlátozással, cserekereskedelem­ egyezményekkel, behozatala rohamosan növekedett, legvilágosabb cáfolata Ale­­xander képviselő vádjának, mintha Anglia akadályozná a nemzetközi kereskedelem Harris képviselő a németországi és ausztriai menekültek letelepítésének kér­­dését hozta fel. Lord Winterton a kormány nevében fe­­lelve, hangoztatta, hogy a londoni mene­­kültügyi értekezlet kizárólag a német­or­­szági és az ausztriai kivándorlók kérdésé­­vel fog foglalkozni. Alapelvei a követ­­kezők lesznek: 1. A jelen viszonyok között a beszivár­­gás célszerűbb a tömeges bevándorlásnál. 2. A befogadó országok csak felvevőképes­­ségük arányában engedhetik be a német és az osztrák menekülteket. 3. Anglia ál­­láspontja a középutas politika, azaz min­­den egyes bevándorlási kérelmet az ügy érdemi vonatkozása alapján, de jóindulat­­tal bírál el. 4. A menekültügy intézésére felállítandó szervezet a legsyorgalmasab­­ban együttműködik a népszövetség mene­­kültügyi szervezetével.­­ Feltétlenül ízlik­­séges Németország közreműködése, hogy a kivándorlók bizonyos anyai eszközöket vi­­hessenek magukkal új hazájukba. A londoni értekezleten résztveeő Myron ,Taylor, az Egyesült Államok eviani meg- Wjottja és Berenger ׳ szenátor 18, akik ve­­zető állásokat foglalnak el az új szervezet­­ben. A gyarmatügyi miniszter szerint a palasztina zavargásokat külföldről szítják Az alsóház pénteki ülésén hosszabb vita folyt le a Palesztinai helyzet ügyében is. Malcoln MacDonald gyarmat­ügyi minisz­­ter a különböző kérdésekre válaszolva is­­mertette a jelenlelegi palesztinai helyze־­tét Hangoztatta, hogy az utóbbi napok­­ban újabb zavargások törtek ki, amelyek­­nek méreteit egyelőre még nem lehet át­­tekinteni. A miniszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy a legújabb zavargásokat külföldről szítják. E zavargások rendezői Palesztinán svüleső országokban kérésén­­dók. Általában tudott dolog, — mondotta a miniszter —, hogy fegyveres arab bandák jöttek át hetekkel ezelőtt Palesztina ha­­tárain. A gyarmatügyi miniszter a paleaszk­ai helyzet további kifejlődéséről szólva, ki­­jelentette, hogy egyelőre még nem tudja megmondani, hogy a kormány november elsején, amikor újra összeül az alsóház, abban a helyzteben lesz-e, hogy jövőbeni Palesztinai politikáját körvonalazhassa. Mindenesetre kívánatos lenne, ha ennek a politikának alapvonalait miel­őbb leszögez­­hetnék, ez azonban mindaddig nem lehet­­séges, amíg a jelenleg Palesztinában tar­­tózkodó Pal­eszt­ina-bizottság munkálatait be nem fejezi. A bizottság — mint isme­­retes — a Palesztina felosztását célzó terv végrehajtásának lehetőségeit tanulmá­­nyom! Mander munkáspárti képviselő azt kér­­dezte, hogy az angol mondati­us furtásá­­­gok fontolóra vették-e zsidó önkéntes csapatok létesít­ését , hogy Palesztinának tisztán zsidó rénzeit megvédelmezhessék. Ezeket a létesítendő zsidó önkéntes csapa­­tokat később be Tehetne c3nn* — a Ttépul* Schwartz Naveil orthodox reádó leány Interneta» Fia és Leánygyermekek nyaralótelepe Bratcan (a hegyek között) festve a gyem­ekeket augusztus bőre. nap* 100 leje® panzió árak mellett. Haxescura! Tökéterce» felügyelet! Érdeklődnd ORADEAN, bít. Bp. Cloro­­____________garlu No. a Telefon 12-11, vagy Bratcan (jud. Bihor).I KEDD, 1938. AUGUSTUS 2■ 1 RÁDIÓ MŰSOR «J—— 1 II ■— Kedd, augusztus 1. Bucureşti. Torna, hírek, reggeli hangver­­seny. 13: Időjelzés, Időjárás, kulturális hírek, sport, vízállásjelentés. 13.10: Déli hangver­­seny. Közben: Sporthírek. 13.40: Gramofon­­lemezek. 14.15: Átok, idő­járásjelentés, rá­­dióhiradó. 14.30: Gramofon lemezek. 10: Hí­­rek. 16.40: Előadás. 19: Közlemények rádió־ amatőrök számára 19.10: Nagy zeneszerzők: Cesar Frank, előadás lemezekkel 20.20: Stroescu Konstantin énekel. 20-40: Szimfóni­­kus hangverseny lemezekről 21.30: Felolva­­sás. 21.40: A hangverseny folytatása. 22.30: Hírek, sport. 22.46: Hangverseny közvetítés egy étteremből. 23.45: Hírek angol nyelven. Majd: Közlemények. Jeruzsálem. Délután 0.30: Fontos idő, hí­­rek. Az angol nevelés alapelve! 8: Chaim Sohirmann előadása a héber drámáról. 8.20: Koncert. 8.00: Előadás. 9: Pontos idő, idő­­járás, hírek. 9.30: Az angol program kereté­­ben kamarazene. Budapest. 7.40: Torna, utána gramofon. 11: Hírek. 13.06: Balalajka-zene. 13.30: Hí­­rek. 14.20: Pontos időjelzés. 14.30: Hangle­­mezek. 16.30: Hírek. 19.30: A rádió szalon­­zenekara. 21: Magyar nóták. 22.10: Szabados Piroska és Nagy Adorján előadóestje. 2250: Hírek. 23.16: Tánclemezek. 24.10: Cigány­­zene. Mit hallgassunk a külföldi műsorból: Prága II. 21: Rádiózenkar. Droitwich. 21.30: Nagyzenkari hangver­­seny. • , tfeerda,­ugusztus 8. Bucureşti. 7.80: Torna, hírek,­­reggeli hang­­verseny. 13: Időjelzés, időjárás, kulturális hírek, sport 13.10: Déli hangverseny. Köz­­ben: Sporthírek. 13.40: Gramofonlemezek. 14.10: Hírek, időjárásjelentés, rádióhíradó. 14.30: Gramofonlemezek. 15: Hírek. 16.45: Előadás. 19: Új könyvekről. 19.16: A Motzol zenekar. 20.20: Hanglemezek. 2056: Felolva­­sás. 21.10: Vataneacu Felicia énekel. 21.86: Teodorescu Sándor hegedühangversenye. 22.10: Román népdalok. 22.30: Hirek. ■port 22.40: Hangverseny közvetítés egy étterem­­be! 23.45: Hirek külföldre francia és német nyelveken. Majd: Közlemények. Jeruzsálem. Délután 0.30: Pontos idő, hí­­rek. A héber nevelés alapelvei. Előadás az állatvilágból. 8: Múzeumi előadás (közvetítés a tel-avivi városi múzeumból). 8.30: Héber templomi dalok Zsoltárok és Juda Halévi költeményei. 9: Pontos idő, Időjárás. hirek. 9.30: Az angol műsorban komáért. Budapest. 7.45: Torna, utána gramofon. 11: Hirek. 13.00: Zongoraszámok. 13.40: Hi­­rek. 14: A rádió szalonzenekara. 14.20: Pon­­tos Időjelzés. 15.35: Híreik. 17.45: Pontos idő- Jelzés. 18.30: Jazz. 20: ״ Hajtóvadászat".

Next