Uj Kelet, 1938. szeptember (21. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

507144T1•/!•* I *I. díj. Str. *יימ !י• ■»•י ״ -It. Tekfti: 1m 0»voat* N•, negyedévre «0, W~ «rr« m *t«—é»H» 11•• H* ft,ftklre: BwiH 2, megjndim % 0bvre It, «gMm M dollár. — ZSIDÓ NAPILAP Jk. tuU* a vikotiban Aid figyelemmel Ideéri napjaink pakbz**־ ״ H répádé^ meg kell állapítsa a Jtar emb^refaról, hogy Igád hősök. (ájukat*#• niM^töhb földet kell W1«hDlsá'lí. • Ez év eladtt hónapjában MeMrui ■Mó) nem kevesebb, mint UM9 dtxaam ittlet vásároltak. A példát jó lenne ha követnék aifrita, Amerika és más oranágofc nádéi, Egy aJM* területek jussanak zsidó kénre földjén. Tiinjutv, hogy » Keren Kálómét LHjbbr■», mely maa ország egyik megtekintÉjfüsehb 1 leggazdagabb földbirtok-Uitéanénjfü, egyittál aa a közül«*, amely Iránt a ■sídé nép 1 legnagyobb hivalosrumal viseltetik. Ennek intézménynek a vezetői p°dlg kijelentették, egy haji ■adók támogatni a n*gán»okat a ■tazttnában való földvásárlás körül. Rendívül fontos es a Wielmtée, mert lényegében ő kell hogy segítse a zsidó földnek gytsza»dását a zsidók exoságában. És éppen ma mto» ez, napjainkban, amikor a világ egy *zének gyűlölete annyira a zsidó nép ezen ínyül. Bizonyos, hogy igaz hősöket kell tiszteln Ink a ,Jisav italban*4. Mialatt a félvad és *renfiző ellenség állandó tűz alatt tartja a *dó népet, uj generáció nő fel kemény,felségen izmokkal, gazdag, erőteljes kullával és előkészíti a galut megnyomorított Idfaágának útját a «■*dó otthon fölé. Megdemlik, hogy pata den lépésüket hálás ■zolettel figyeljük. .. ■ «..*.!«a״ *...... O■*■e ־־ ־־ י־~ Akár csak régmali időkben, Ezra én Nehed» karába», ad is egyik kmvitikfe«« építed, a miekkel a külső ellenség enen harcolnak. «**ük feláldozásával ktkxdepok, mint 0. eiMök és egyre újabb és ujabb pozíciókat B^rt«nek az országban. Lassú ugyan a hóétán folyamata, de minden lépésükkel meg•tukrditJAk unibbirJalEwdnit, , A két év CM év «*a tartó arab terror eilegirt• a midó őrszem nem csukta le »*emelt, » zsidó munkás keze nem lankadt, hogy felépítse *áldó tőke segítségével az országot. Nem lenne csoda, ha a fiatal Jlsnv elfáradna, mégis tele van bátorsággal, tele van hittel, a nap minden órájában uj e»nyékft, aj Inkstattvájcat termel, uj lelkesedést ébreszt, elszántan küzd a súlyos gazdasági krízis ellen és talpalatnyit nem enged a fej- IWM eddigi vívmányaiból. Ami a tervt kikötő, épül az aerodrom, ■mely összeköti Európát Ázsiával, új kálóniákat alapítanak a régiek mellé és a régiélét kifejlesztik, aj hatalmas paloták épül■ek a kormány és testületek költségein. a*Mí, vállalkozások rendre keletkeznie. Iti Íme, emit lapunk más részében adunk UHU: a widók rendületf*nm tovább le földet vásároltunk Eroc Jlssraelben. Benső Msntout az parancsolja, hogy éppen ezekben aa Irigiba is masahad begy egyik midó’ eladj* B máftnak földjó♦. rüystt Inkább iMntfaWtb• . M vásároljanak «*ágy területeket. Ma «má UisoHreud f \Kcttytacots9fy Blodben diplomáciai modus vivendi léteztek a kisantant és Magyarország között. 1íz esztendő után ezúttal első alkalommal létre a három utódállam és Magyarorsz között nyilvános megegyezés. Alkalmunk volt a megegyezés politikai vo- Utazásait kommentálni, kdeké» azonban nyomon követni a megapodás nemzetközi jogi előzményeit, amey még az 1980-as stresai egyezményre vethetők vissza. tagba, Franciaország és Olaszország ezen נ konferencián, — amelyet Németország ?oldala fegyverkezése idézett elő, —*@ indo- 1 *t «terem arról, hogy a trianoni, st. ger- íni és neutityi szerződések katonai rendel- ו '*♦",It hasonlóképpen revízió alá akarják 1"1- — azt ajánlották az érdekelt államok- 1 1, vagyis Ausztriának, Magyarországnak 1 Bulgáriának, hogy ״ igyekezzenek ezt a 1 ,d_t szerződéses után megoldani, az általa- 1 1 db regionális aztonság keretein belül." 1 Henderson angol nagykövet ma közli Hitlerrel a londoni minisztertanács határozatait •' •. *־' %*■ Chamberlain a miniszterelnök Balmoralba érkezett, hogy Informálja György királyt a nemzetközi helyzetrél. Roosevelt elnök békekiáltvényt Intéz az európai Katal noktoir Benes elnök három és félórán át tárgyalt a szudétanémet képviselőkkel London, augusztu 31. A tegnapi angol minisztertanács után pillanatnyilag enyhült a nagy feszültség, amely ezt megelőzte, de távolról sem szűnt meg. A közeli napokban döntő események várhatók még A helyzet válságos ▼oltára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy az angol kormány összes tagjai a főváros közelében maradtak, hogy bármikor rendelkezésére állhassanak a miniszterelnöknek, aki ezeket az Európa sorsára oly sorsú döntő jelentőséggel éló napokat György király mellett tölti. Fewhlle Ommbersdin miniszterelnök ma gaslatértel érkezett, ahol a hét végéig marad György király vendégeként. A miniszterelnök, akit a pályaudvaron királyi autó várta, minden bizonnyal informálni fogja az ámlkodót a londoni minisztertanács határozatairól és a nemzetközi helyzetről. A minisztertanács ugyanis felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy a király személyi körüli miniszteri teendőinek megfelelően tájékoztassa György királyt a nemzetközi eseményekről és a kormány politikájáról. A miniszterelnököt a balatoni pályaudvarról a királyi autó a Balmoral királyi kastélyba vitte. Londonban azt mondják, ha a miniszterelnök a hét végén Balmoralból skóciai birtokéra utazik szabadságának folytatására, úgy ez azt jelenti, hogy elsimult a nagy válság. Ha azonban viaszát•? Londont,vagy ez a helyzet Súlyosbodásának jele lesz. Henderson Berlinbe utazott az angol kormány üzenetével Neviile Henderson berlini angol nagykövet, aki részt vett az angol kormány tegnapi minisztertanácsán, ma délután negyed két órakor a holland-indiai légiforgalmi társaság egyik repülőgépén visszatért Berlinbe. Elutazása előtt kihallgatáson jelent meg Halifax külügyminiszternél, aki azután Kennedy amerikai és Corbin francia nagyköveteket is fogadta. Londonban különböző verziók keringenek arról, hogy milyen üzenetet visz Berlinbe Henderson nagykövet. Erősen tartja magát a hír, hogy jegyzéket visz a kormány nevében és személyes levelet Chamberlaintől Hitlerhez. Másrészről azt állítják ugyan, hogy a minisztertanács egyelőre eltekintett a Hitlerhez címzett üzenet tervétől , hivatalos tényezők azonban nem cáfolták meg az üzenetről és a levélről szóló híradást. Henderson személyesen tájékoztatja Hitlert A Reuter berlini tudósítása szerint Henderson személyesen fogja tájékoztatni Hitlert az angol kormány határozatairól, ezt megelőzőleg azonban Ribbentropp külügyminisztert keresi fel nyomban . megérkezése után én lehet, hogy csak Rolbbentrop meghallgatása után fogadja ez angol nagykövetet. Németország várakozó állásponton A Havas jelentése szerint a német közvéleményre mély hatást gyakoroltak a londoni minisztertanács határozatai. Berlinben biztosra veszik, hogy az angol kormány ál(Folytatás* a nyolcadik oldalon.) Ezt a szöveget Mussolini javasolta és Macdonard és Laval elfogadták. Indokolása az volt, hogy miután Németország egyoldalú elhatározással, a versaillesi szerződés katonai rendelkezéseinek felmondásával jogegyenlő-séget teremtett magának, nem lehet büntetni éppen azokat az államokat, amelyek a szerződések katonai rendelkezéseit tiszteletben tartották. Másrészről azonban hangsúlyozták, hogy Ausztria, Magyarország és Bulgáriának a békeszerződések útján való lefegyverzését a szomszéd államok biztonsága tette szükségessá. Ezeknek tehát jogukban AH, tárgyalások útján, megfelelő általános és regionális biztonsági feltételeket kikötni maguknak. Genf eddigi klasszikus jelszava: ״ Lefegyverzés és biztonság•4, — vagyis lefegyverzés a győzők és szerződéses Jogi bitonság » Legyőzött államok részéről, — fordított helyzetté alakult át: a legyőzött államok fegyverkeztek fel és a győző államoknak kellett biztonságukat szerződéses úton garantálni. A stresszkonferencia ajánlása sokáig következmények nélkül maradt. Az olasz-jugoszláv megegyezésnek 1087. március 5-ikén történt aláírása után az olasz diplomácia ismét felvetette a *tresa! javaslatot és kitartóan ajánlja úgy Budapestnekt, mint a kis סמtant államoknak, hogy egyezzenek meg egymással a jogegyenlőség elismerése alapján. A kluantant államoknak egyrészről le kellett mondaniok a trianoni szerződés katonai klauzoláiról, hozzájárulva Magyarország felfegyverkezéséhez, másrészről Magyarországnak kezeskednie kellett ahhoz, hogy fegyverkezése nem fogja csökkenteni a kisantant államok biztonságát. A tárgyalások több, mint egy éven át folytak és igen lassan haladtak előre. Magyarország mindenekelőtt is azzal érvelt, hogy a jogegyenlőség a magyar állam szuverén járuléka, ami nem képezheti csere tárgyát. Ezen felül a magyar kormány a jószomszédi viszony helyreállításnak előfeltételéül kötötte ki, hogy az általános megegyezést a három kisantant államban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos szerződések egészítsék ki. Formai akadályok is késleltették a meg- állapodást. Magyarország kétoldalról és successiv szerződéseket akar költni, a kisantant viszont többőldali és szimultán megállapodást akart. Egy évig tartó tárgyalások után a nehézségek egy részét sikerült kiküszöbölni. A megegyezésben kölcsönösen lemondanak egymással szemben az erőszak alkalmazáséról Ez a kötelezettség bennefoglaltatik a népszövetségi alapokmányban és a Kollegpaktumban, a bledi egyezmény tehát tulajdonképpen ünnepélyes megerősítése előző nemzetközi kötelezettségeknek. VILAO TÜ&MM sz Hi parancsa: a fegyelem Zrta: BASZHAT ISTVÁN (Tel-Aviv) A nemzeti építő munkának ahhoz a pontjához érkezett el most Palesztina, amikor a véráldozat és a gazdasági megpróbáltatások jelentősége eltörpül a nagy cél mellett. A legnagyobb érték ma ebben az országban a fegyveres védelemből származó pozitív alkotás: mit védtünk meg és mit teremtettünk,Minden egyéni megpróbáltatás és vérveszteség fölött áll a tény, hogy eddig sikerült megóvni a zsidó település minden pontját, egyetlen egyet sem kellett feláldozni és a terror dühöngése közepette húsznál több új zsidó kolónia született meg, ahol zsidó munkások teszik termővéPalesztina földjét. Ennek a kis nemzetnek ezen a talpalattnyi földön a maga erejéből és a maga áldozataival kell felépítenie otthonát, nemcsak a már itt élő félmillió számára, hanem azoknak a millióknak is, »tehnot ide kell jönniük. De azzal is tisztában van minden jólanul gondolkodó zsidó, hogy egy mozgalomnak, amely reális célokért küzd, az adott történelmi lehetőségekhez kell igaz Magány és gyenge nép vagyunk. De Palesztinában megmutatjuk, hogy harcolni tudunk és nemcsak szívós kitartás, de felemelő bátorság is lakozik bennünk. És a harcolni tudás pedig nem virtuskodásokban, hanem mélységes komolyságtól és valóságos léttől áthatott küzdelemben nyilatkozik meg. A Palesztinai zsidóság vezetői a jisuv bátorságát és erejét egybevetették azokkal a realitásokkal, amelyek helyzetünket és lehetőségeinket determinálják. Ezek a realitások pedig a zsidó nép belső helyzetéből, financiális és politikai erejének felméréséből, valamint a külső erők mérlegeléséből világosodtak meg. A zavargások kirobbanásának pillanatában, amikor minden felelős zsidó vezető tisztában volt azzal, hogy mögöttünk nem állanak európai hatalmak, amelyek pénzzel és fegyverrel alimentálják harcunkat és seregeinket és amikor nyilvánvaló volt, hogy az arabok harcának főcélja az ország belső rendjének és gazdasági életének felborítása, — a chclista vezérkar kiadta a jelszót: Harlaga, ami önfegyelmet, és önmérsékletet jelent. A világ fegyelmezetlenebb és legtöbbet zaklatott népére ráparancsolták a nemzeti fegyelmet. Lehet, hogy a világ egyetlen más zsidó közösségében sem sikerült volna ez. De Palesztinában sikerült. Ez a maroknyi népcsoport csodát művelt: megvalósította a zsidó nép nemzeti fegyelmét, legnagyobb megpróbáltatásának pillanatában. Az idő parancsa a fegyveres önvédelem volt: ezt valósította meg a palesztinai zsidóság. És kiderült, hogy ez a jenvő nemcsak védekezésre szolgál, hanem gyümölcsöző politikai tőke, bizonyító eszköz is politikusaink kezében: ez a zsidó nép nemzeti öntudatának, ■államalapító jogosultságának próbaköve, politikai érettségének bizonyítéka. Bizonyíték arra, hogy ez a nép kétezer éves tehetetlenség után önálló jogokra érdemes, hadsereget szétvezhet magának, önálló napi céljai Α ו׳ י- nek és nemzeti kultúrájában megújhodva kapcsolódhatik be a történelmi fejlődésbe, mint olyan népcsoport, mely harag rágalmakkal és üldöztetésekkel szemben bebizonyította a többi népekkel valól egyenlőségét.