Uj Kelet, 1939. október (22. évfolyam, 219-242. szám)
1939-10-01 / 219. szám
2. OUDAL nak, midőn Hitler kijelentette a berlini Sport-palastban, hogy neki ״ egyetlen cseh sem kell", mert ״ a nemzeti szó.־ ilista ideológiával ellentétben állna német uralomnak más fajvak fölé való kiterjesztése." Azóta hatmillió kétszázezer cseh, közel három millió szlovák és most újabban, közel húszmillió lengyel ismerkedett meg a német fennhatósággal. Az ideológiát ezen a ponton éppoly kevéssé vették komolyan, mint amennyire groteszk, hiszékeny, naiv emberek számára feltálalt Andersen mesének tűnik az, amit a nemzeti szocializmus és a bolsevizmus egymásról hat esztendőn át sajtóban, a rádióban, a politikai gyűléseken hirdetett. Csak a történelem régebbi korszkaiban, különböző vallásfelfogások fanatikusai között folyt oly könyörtelen harc, aminő a bolsevikiek és nácik között. Most felosztanak egymás között egy államot, amelyet oroszok és németek a nekik juttatott területen a maguk elképzeléseinek megfelelően rendeznek be. Oroszország a megszállt lengyel területeken gyorsított ütemben végzi a szovjetizálást. Németország sem fog késni a nemzeti szocialista jelszavak és módszerek bevezetésével. Weizmannak valóban minden oka meg volt arra, hogy a genfi kongresszuson megkönnyezze a lengyelországi zsidóságot. Az orosz-német szerződés szembetűnő sajátossága az, hogy a diktátorok őszinte nyelvén van megfogalmazva. Eszerint Lengyelország új területi rendezésével a két fél ״ az ottlakó nemzetiségek békés és etnikai sajátosságaiknak megfelelő létét kívánta biztosítani." A népek önrendelkezési joga ugyanis a világ most kialakuló félben levő új rendjében olyan fogalom, mely csak a hatalmasok, csak az erősek és erőszakra készek vindikálhatják a maguk számát. ..A Német Birodalom kormánya és a szovjet kormány — mondja tovább a nyilatkozat — véglegesen megoldották a lengyel állam feloszlásából származó kérdéseket, és eképpen biztos alapot teremtettek Kelet-Európában, a tartós béke számára.“ Még a fentieknél is sokkal közvetlenebbül hat azonban az indokolás, amelyre a két állam Lengyelország felosztásánál hivatkozik. A felosztás alapját a két kormány azon megegyezése képezi, hogy a megjelölt demarkációs vonalban látják ״ a két állam birodalmi érdekeinek határait״. Ez az egyszerű nyelvezet nemcsak történelmi׳ és kulturhistóriai dokumentum, de ugyanakkor messzemenő perspektívákat nyit meg a közel és távolabbi jövő fejlődése szempontjából. 1918-ban a bécsi kongresszuson résztvevő hatalmak a dinasztikus elv és érdekek alapján intézkedtek Európa felosztásáról. 1856-ban a párizsi kongresszus HUT. Napóleon kezdeményezésére a nemzetiségi elvet vette figyelembe. 1919-ben a versaillesi és azzal kapcsolatos békeszerződések jogbölcseleti és politikai alapjának a népek önrendelkezési jogát tették meg. A Népszövetség eszmei felépítésében, gyakorlati célkitűzéseinek homlokterében az az elgondolás szerepelt, hogy egyrészt kizárják a háborút, mint a nemzetközi viszályok megoldásának eszközét, másrészről pedig megszüntessék az erőt, mint nemzetközi viszonyok jogforrását és a nemzetek egymáshoz való viszonyát, a megértés, az együttműködés és a főleg a jog, a szabad és független élethez való jog alapjára helyezzék. Ez, ami a dolog elméleti részét illeti. A gyakorlati rész éppoly világos. A Moszkvában megkötött orosz-német barátsági 63 határszerződés rövid bevezetése leszögezi, hogy ״ Oroszország és Németország kizárólagos feladatuknak tekintik a béke és rend helyreállítását Európa keleti részében. Ez egyrészről kategórikusan elvitatja Angliától és Franciaországtól a jogot, hogy Kelet-Európa ügyeibe beleszóljanak, másrészről azonban a két nagyhatalomnak vindikálja a jogot, hogy ellentmondást nem tűrően döntsenek a Kelet-Európában élő kis nemzetek sorsáról. Európa történelmében ez a jogigénylés teljesen új fejezetet nyit meg és a versaillesi békeszerződés által inaugurált korszak radikális lezárását kívánja jelenteni. Egy ilyen állásfoglalás várható gyakorlati következményesek lemérése azonban meghaladja az adott lehetőségeket. Az új keleteurópai hatalmi helyzet egyik jellegzetes következménye az orosz-észt ״ segélynyújtási" szerződés. Ebben Észtország ׳ hozzájárul ahhoz, hogy a rigai öböl bejáratánál lévő cseh és dagoi szigeteken az oroszok légi, tengeri és gyalogsági katonai bázist építsenek. A fentiek után természetszerűleg nem szabad csodálkozni azon, ha ezt a szerződést ״ kölcsönös segélynyújtási“ okmánynak nevezik és ha a szerződő felek külön pontban hangsúlyozzák ki, hogy mindkét fél tiszteletben kívánja tartani a másik függetlenségét és szuverenitását". A valóságban a megállapodás orosz protektorátus alá helyezi ezt a kis, a Balti államok között is legkisebb, mindössze egymillió 350 ezer lakossal rendelkező államot. Amikor egy ilyen kis állam egy 160 milliós birodalommal köt „kölcsönös segélynyújtási“ szerződést, a tragikum legalább olyan mértékben érvényesül, mint amidőn Leydoner tábornok az észt hadsereg főparancsnoka kijelentette a minap a rádióban, hogy ״ Észtország kész fegyverrel megvédeni függetlenségét." Ősei és Dago szigeteinek megszállásával az orosz flotta mélyen benyomul a Balti tengerbe és egyrészről Svédország és Finnország, másrészről Lettország, Litvánia és Németország felé tesz szert kitűnő katonai bázisokra. A Balti államok hosszú idő óta a németek keleti terjeszkedésének felvonulási terepeként szerepeltek. 1918 júliusában Hindenburg rendelettörvényt készített , amely Kurland németekkel való betelepít t téséről, a balti nagybirtokok kisajátításéról és a német fennhatóság alatt álló egységes Balti állam létesítéséről intézkedik. E terv megvalósítását keresztülhúzta a háború elvesztése. Az észt, lett és litván népek a forradalmi felbomlás nyomán nemzeti tanácsokat alakítottak és kiharcolták Függetlenségüket. Az oroszok bevonultak ugyan Lettországba, de 1919 májusában kiverték a szovjet csapatokat. A német hadsereg is megkísérelte a békekötés után elfoglalni a Balti államokat, de az angol francia flottának a Balti tengeren való megjelenései visszavonulásra kényszeritette őket. Az emlékezetes angol-francia-orosz tárgyalások folyamán a balti kérdés sokáig szerepelt a napirenden. Moszkva kezdettől fogva olyan befolyás biztosítását igényelte a maga számára ezen a területeken, amely megakadályozza a német expanziót Oroszország felé a balti államokon át és azoknak segítségével. Az angol és francia diplomácia képtelen volt engedékenységre hangolni a balti államokat. Ezek — német befolyás hatása alatt — az oroszoknak bármely beleszólási jogát elutasították és külügyminisztereik nagyhangúan kijelentették, hogy minden hasonló megállapodást „háborús kihívásnak“ fognak minősíteni. Hogy ennek kellő nyomatékot is adjanak, siettek megnemtámadási szerződést kötni a Harmadik Birodalommal, amely a balti függetlenség tántoríthatatlan védőjeként lépett fel. Ma ugyanaz a német diplomácia kijelenti, hogy semmit sem tehet a balti államokért. Lényegtelen, hogy az otoereszt szerződés Berlin hozzájárulásával, vagy anélkül jött létre. A tényeken az nem változtat. Hiábavaló idővesztés vona a történtek morális hátterén tűnődni. A valóság az, hogy Oroszországnak úgyszólván puskalövés nélkül sikerült meghódítania Lengyelországnak közel kétharmadát, kiterjeszteni befolyását a haiti területre és benyomulni Európába. Ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor szétrobbant az antikomüktem-front, hogy Saracsoglu török külügyminiszterrel a Fekete-tenger új helyzetéről tárgyal Moszkva és ha hozzávesszük, hogy Budapest és Belgrád a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét kérte az oroszoktól, akkor megközelítő képet kapunk a Lengyelország ellen viselt német háború első eredményeiről. A moszkvai közös orosz-német nyilatkozat foglalkozik a nyugati helyzettel is és a háború abbahagyására szólítja fel Angliát és Franciaországot. A felhívást egy orosz-német kereskedelmi megállapodás van hivatva kellő nyomatékkal ellátni. Ez azonban a kérdésnek egy másik fejezete, amelyre majd később térünk ki: Kasztner Rezső. Uj Te HÎ1 .!h*1!' VASÁRNAP, 1939. OKTÓBER 1. Az orosz-német szerződés szövege Az orosz-néet szerződés, amelyet Molotov és Ribbentropp Moszkvában kötöttel meg, így hangzik: 1. Német-orosz egyezmény béke és háború esetére. Miután a német birodalom és Szovjet- Oroszország kormányai véglegesen megoldották a lengyel állam széthullásából származó kérdéseket, ezáltal biztos alapot teremtettek a tartós keleteurópai békének, a mai napon aláírt szerződéssel teljes megegyezésben fejezik ki azt a véleményüket, hogy az összes népek igazi érdekeinek megfelelően véget kell vetni az egyrészt Németország, másrészt Anglia és Franciaország között fennálló ׳ hadiállapotnak. A két kormány közös erőfeszítéseket végez abban az irányban,hogy esetleg más baráti hatalmakkal egyetértésben minél hamarabb elérje ezt a célt. Ha a két kétkormány erőfeszítései mégis sikertelennek maradnának,, kétségtelenné válna aza tény, hogy Anglia és Franciaország felelősek a háború folytatásáért. A háború folytatása esetén közös tanácskozások lennének Németország és Szovjet-Oroszország kormányai között a szükséges intézkedések tekintetében. II. A két hatalom határmegállapítási és barátsági szerződése. A német birodalom és Szovjet-Oroszország kormánya, az eddigi lengyel állam felosztása után kizárólag kötelességüknek tekintik a rend helyreállítását ezeken a területeken s biztosítani az itt lakó nemzetiségeknek a békés és népi sajátosságaiknak megfelelő életlehetőséget. Ennek a célnak az érdekében megegyeztek a következőkben: Első cikkely. A német és szovjet kormányok a két ország hatalmi érdekeinek megfelelően az eddigi lengyel állam területén állapítják meg a két ország között levő határvonalat. A határt a szerződéshez csatolt térkép jelzi s egy kiegészítő jegyzék határozza pontosan meg. Második cikkely. A két fél véglegesnek ismeri el a hatalmi érdekeknek az 1. szakaszban meghatározott határát és bármely harmadik hatalomnak ebbe a rendezésbe való beleszólását visszautasítja. Harmadik cikkely. Az első pontban még teljesen befizetett alaptőke. Lei 28,000.000.a kéespénzbeni tartalékok 1938. év végével Lei 269,869.821. 1938. évben kifizetett károk Lei 38,269.807. a társaság fennállása óta kifizetett károk 1 milliárd 621 millió Lei. i /#׳ A* Biztosítsuk *LÉTÜNKET és VAGYONUNKAT a már 57. év óta fennálló Intézetnél, mely műveli a biztosítás ágazatait. Képviseletek az ország minden részében Erdélyi kerületi iroda Caj, Str. Regina Maria 6. (A társaság saját székházában.) okirat A cég bejegyeztetett az Urévi törvényszéknél 71/1884. 87. alatt. Alapítási közzé tétetett Mon. Of. 240/1882, valamint az utóbbi módosítások 172/1933 . 500.000 lej készpénztőkével, valamint Bukarest központjában levő irodával, erdélyi gyárvállalat, vagy nagykereskedő cégnek a bukaresti piacon való képviseletét keresem Ajánlatokat ״ M. I." jeligére az Új Kelet oradeai fiókkiadóhivatala Str. Millerand 4 továbbit. , határozott vonaltól nyugatra fekvő terülteken a német kormány, a keletre félt területeken a szovjet kormány határoz meg a szükséges politikai statútumot. Negyedik cikkely. A német és szo ן kormány a fentebbi rendezést biztosíiapnak tekinti a népeik közti baráti viszon további kifejlesztésére. ötödik cikkely. Ezt a szerződést megerőlítik, a megerősítő okmányokat minél hamarább kicserélik Berlinben. A szerződő az aláírással azonnal érvénybe lép. A német-szovjet határmegállapítási ( barátsági szerződéshez csatolt határra állapító jegyzék a következőket tartamazza: ״ A határ Litvánia déli részén kezdődi innen Augusztusától nyugati irányban német birodalom határáig folytatódik . Pisia folyó mentét követi. A ׳ határ inni délkeleti irányban fordul s Nurnál éri a Bug folyót. A Bug folyó mentét Krisinopolig követi, innen nyugatra fordul Ravaruszkánál és Lubezovtól északra San folyóig terjed. A vonal innen a S folyását követi egész a folyó eredetéig. ///: A német-orosz gazdasági kapcsolat tervezete. A harmadik megállapodás a német־ oro gazdasági kapcsolatok rendezésére votkozik. A megállapodást a tárgyaló fél levélváltás formájában szögezték le. Molotov külügyi népbiztos és a népbitosok tanácsának elnöke az alábbi levél intézte Ribbentrop német külügyminiszethez: ,.Birodalmi miniszter úr! Megbeszéléseinkkel kapcsolatban szerencsém ezennel megerősíteni, hogy szovjet kormány a politikai szerződés alján és szellemében kész minden eszköz kifejleszteni a Németország és Szovjeoroszország közötti gazdasági kapcsolatát és árucserét. E célnak érdekében más két fél gazdasági tervet dolgoz ki, amelyek alapján a szovjetunió nyersanyagok szállít. Mindkét fél úgy dolgozza ki gidasági tervét, hogy a német-orosz árucső elérje az árucsere múltbani legnagy mennyiségét. A két kormány azonnal miteszi a szükséges intézkedéseket és godoskodik arról, hogy a tárgyalások már gyorsabban megkezdődjenek és sikerei fejeződjenek be. Fogadja birodalminiszter ur nagyrabecsülésem ismételt kijezését. Molotov s. k." Ribbentrop külügyminiszter levelet intett Molotovhoz, amelyben igazolta a t többi levél vételét. A válasz megismé Molotov levelének szövegét és a követke szavakkal fejeződik be: ״ A birodalmi kormány nevében és asitására kijelentem egyetértésemet a zöltekkel és tudomására hozom, hogy a rodalmi kormány a maga részéről megte a szükséges intézkedéseket.*" — Idegrohaknában felakhatotta indst egy temesvári szabómester. ׳ Temesvárról lentik: Back János negyvenkilencéves szamester idegrohamában felakasztotta ma a lakásajtó kilincsére és mire hozzátarte észrevették tettét, már halott volt. B! évek óta súlyos idegbajban szenvedett hosszabb időt töltött a zsombolyai elmekt házban is. Kiszabadulása után röviddel gyilkosságot követett el, de a cukorsprc leszakadt alatta és igy megmentették élei Tegnap egyedül tartózkodott otthon, hirtelen rohamában egy nyaksállal akatatta fel magát. A holttestet az életuntból hazatérő fia fedezte fel, aki feltártá a szomszédokat, de a szabómester már jó, halott volt.