Uj Kelet, 1959. február (40. évfolyam, 3196-3219. szám)
1959-02-01 / 3196. szám
Gálib sarok: Salom Áléchem emlékének csáti harcosa Megírta az Új Kelet, hogy Salom Aléchem, a nagy jiddis iró születésének 100-ik évfordulójára a posta 250 pluta névértékű bélyeget bocsát ki. Izraelben azonban kevesen tudják, hogy ki volt a bélyeg kezdeményezője. Arról sem írtak még eddig, hogy milyen viták és harcok előzték meg a postaigazgatóságnak ezt az elhatározását. A Csáton lakó Cvi Horovitz tette az első lépést, aki a múlt év novemberében beadványt intézett a postaügyi minisztériumhoz, hogy új bélyeggel emlékezzék meg a nagy jiddis íróról. A minisztérium azonban részint költségvetési okokra, részint pedig arra való hivatkozással, hogy a posta bélyegkibocsátási programja már elkészült, visszautasította ezt a javaslatot. Cvi Horovitz nem nyugodott bele a visszautasításba. A „Heimis” című hetilap december 5-iki számában Horovitz kezdeményezésére cikk jelent meg, amely felelősségre vonja a minisztériumot, hogy miért nem veszi fel az izraeli bélyegek sorozatába Salom Áléchemet is, a nép többi nagyjai mellett, akiknek nevét már megörkítették bélyegekben. Ezután Szimcha Bábé klábcionista képviselő interpellált a Kneszetben. Ez az intervenció hatott és a postaügyi minisztérium január 8-ikán kelt levelében értesítette Horovitzot, hogy javaslatát elfogadták. A vita híre azonban közben a külföldi jiddis sajtót is foglalkoztatta. A Buenos Airesben megjelenő Jidische Zeitung, az egyik jiddis lap, majd pedig a new-yorki rádió jiddis adása is csodálkozásának adott kifejezést, hogy Salom Aléchemről éppen Izraelben feledkeznek meg, holott a világ minden zsidó központjában nagyszabású ünnepségekkel emlékeznek meg a centenáriumtól. Horovitz ezután is folytatta tevékenységét a nagy jiddis író emlékének megörökítése érdekében és Csát város utca névadó bizottságához is fordult azzal a kéréssel, hogy a város számozott utcái közül, az egyiket Sálom Aléchemről nevezzék el. A város tudatta Horovitzcal, hogy erre vonatkozólag már előzetesen is fennállt tanácsülési határozat és a centenárium alkalmával az egyik utcát a jiddis íróról nevezik el. * Ki voltaképpen ez a Cvi Horovitz, aki ilyen lelkesedéssel tud harcolni meggyőződéséért? Krakkóban 1899-ben született, a híres Horovitz rabbicsalád sarjaként Ez a család a XVI. századig vezeti vissza eredetét Horovitz Göttingenben élt, onnan alisjázott 1951-ben és átmentette a híres egyetemi városból magángyűjteményét is amelyet lakásában helyezett el. Horovitz állandóan zsidó tudományos tevékenységet folytatott és 1939-ben Lengyelországban jelent meg egy jiddisnyivű műve, amelyet a nácik bevonulása után a többi zsidó művekkel együtt elégettek. A nácik elől Oroszországba menekült, majd 1946-ban visszatért Göttingenbe, ahol felállította a Zsidó Történeti Tanácsot. Ebben a városban szerencsére megmaradt épen a múzeum zsidó osztálya. Talált az egyetemen zsidó vonatkozású kéziratokat is A környéken lévő ősi zsidó temetők évszázados sírfelira■ tait is összegyűjtötte. Mindezt a hatalmas gyűjteményt magával hozta és Csáton az Egyed állomása mellett létesített magánmúzeumban állította ki. Gyűjteményében megtalálhatók nagy német hitközségek 200—300 éves menórái, bibliái, kegyszerei és könyvei. Max Liebermann néhány értékes képe és Herman Hirsch professzor hatalmas képtárának számos nagyértékű darabja díszíti a terem falait. ★ Ez a Cvi Horovitz a meg nem értett emberek keserű életét éli. Horovitz szerény és visszahúzódó ember, aki nem szeret protekciót s nem ért a hatalmasoknak való hízelgéshez. Ez a hatvan éves ember feketemunkás, két kezével keresi meg nem éppen bőséges kenyerét, de szegényes keresetének egy részét magánmúzeumának a fenntartására fordítja. Úgy látszik nem akadt még olyan mértékadó személyiség, aki erre az értékes emberre és nagyjelentőségű munkásságára felhívta volna az illetékesek figyelmét Gálik G. Ervin Az iraeli rádió magyar adása *1.15 órakor a 33.3, 43.9, 407 és 160 m-es hullámhosszon hallható. Vasárnap: Magyar adás. Hírek. Kauftheil Ernő előadása a héber nyelvtanulás problémáiról. 6.30: Máh tova, 6.35: rövid hírek, 6.37: torna, 6.47: zenélőóra. 7: hírek, 7.17: hanglemezek, 7.58: rövid hírek, 11: Donizetti: ,,Don Pasquale”nyitány, Mozart: Szimfónia, Cour, Gluck: Blettszvit No. 1, Thomas: ,,Mignon”nyitány, 12: asszonyrovat, 12.15: hanglemezműsor, 13: fúvószenekari számok, 13.30: hírek, 13.45: ,,Hová menjünk este?”, 13.50: könnyű zene, 17: rövid hírek, — 17.05 :,Vidám ritmusok”, 17.30: keleti dalok kívánságműsora, 18: Ifjúsági műsor, 18.30: köznapi héber nyelv, 18.25: közzene, 19: hirek, 19.20: .,Tanuljunk egy dalt”. — 19.40: zenei egyveleg, 20.30: kedvelt melódiák, nagy művészek előadásában. 21: hirek, 21.30: az izraeli filharmónikus zenekar hangversenye, — 22.45: zongoraszámok, 23: hírösszefoglalás. Párhuzamos műsor 18: Vasárnapi zene a keresztény lakosság részére, - Couperin: Motette; Lully: Dies Irae, - 18.45: könnyű melódiák, - 20.15: hirek könnyű héber nyelven. A hadsereg műsora, 18.33: Tábori énekek, 19.30: Estcsillag” ־ zeneszámok, 19.45: a katonai soffőrök negyedórája, 20: ,,Perpetuum mobile” ־ könnyűzene, 21.15: Vidám ritmusok, 21.30: a hadsereg zenekarának műsora a telavivi ,,Hobby kiállt- Washingtonban Nasszer elleni manővernek tartják a romániai alittát Nem bíznak az orosz-zsidók kivándorlásának engedélyezésében Washington (STA). Az amerikai külügyminisztérium köreiben megerősítették politikai megfigyelőknek azt a véleményét, hogy a Szovjetunió azért járult hozzá a romániai zsidók tömeges kivándorlásához, hogy ezáltal zavarokat idézzen elő a Közelkeleten. A New York Times washingtoni munkatársa pénteken részletes tudósítást közölt erről a kérdésről és azt írja, hogy washingtoni kormánykörökben, valamint a nyugati országok amerikai diplomatái között az az általános vélemény, hogy Moszkva a román zsidók alistájával politikai nyomást akar gyakorolni az egyiptomi diktátorra. Ezt a feltevést erősíti meg Chruscsevnek a kommunista pártkongresszuson az Egyesült Arab Köztársaság ellen intézett támadása is. A lap vezércikkében is kihangsúlyozza, hogy Chruscsevnek az egyiptomi kommunisták ellen folyó hajszával kapcsolatos megjegyzései ellentámadást váltottak ki az egyiptomi sajtóban Chruscsevel szemben, ami először történt meg a Szovjetunió és az Egyiptom közötti közeledés kezdete óta. A lap felsorol más érveket is a román alista engedélyezése mellett. Megállapítja többek között, hogy a romániai kommunisták szívesen veszik a zsidók távozását, mert nagyon sok, zsidók által elfoglalt magas pozíció szabadul fel, másrészt pedig a kommunisták véleménye szerint a zsidók nem tudtak beilleszkedni a romániai kommunista rendszerbe. Emellett a román kormány ezáltal meg akarta javítani külföldi kapcsolatait és főleg a nemzetközi zsidó szervezetekkel, amelyek évek óta szorgalmazzák az alista engedélyezését a kettészakított családok egyesítése érdekében. A New York Times azt is megállapítja, hogy amerikai és külföldi szakértők véleménye szerint, nincs alapja Ben Gurion miniszterelnök azon feltételezésének, hogy a román zsidók alistáját az oroszországi zsidók kivándorlása fogja követni. Egyes szakértők azt állítják ezzel kapcsolatban, hogy a csatlósállamok mindig élveztek bizonyos autonómiát zsidókérdésük megoldásában és így nem lehet szükségszerű összefüggést találni más kommunista államok zsidóságának alistára és az oroszországi zsidóság helyzete között. Ez a vélemény egyébként ellentmond azon felfogásnak, hogy a romániai alitja a moszkvai kormány közbelépésének eredménye. Ugyanakkor diplomáciai körök arra is felhívják a figyelmet, hogy a Szovjetunióban állandóan folyik az Izrael ellenes rágalmazás, ami főként az orosz zsidóknak szól, hogy ezáltal nyomják el a cinonizmus és a világ zsidósága iránti ragaszkodásukat. A román zsidók tömeges kivándorlása és más menekült problémák egyébként a Fehér Házat is foglalkoztatták és Eisenhower elnök megbe- szélést folytatott ezekben a kérdésekben Francis Walter képviselővel, aki a jelenleg Amerikában érvényben lévő bevándorlási törvény egyik kezdeményezője volt. Néhány amerikai zsidó szervezet annak a lehetőségét is tanulmányozni kezdte, hogy a romániai zsidók egy része az Egyesült Államokba akar kivándorolni. A román kormány azonban olyan módon szervezte meg a zsidók kivándorlását, hogy nincs más lehetőségük csak az, hogy Izraelbe távozzanak — írja a New York Times. AMERIKAI ZSIDÓK NEM KAPNAK LAKÁST "ELŐKELŐ" NEGYEDEKBEN New York (STA). Az amerikai Bne Brit páholy a faji megkülönböztetések ellen küzdő tanácsa jelentést adott ki, amely megállapítja, hogy az amerikai zsidók leginkább a lakások bérlete tekintetében szenved a diszkriminációtól. A jelentés szerint egyes városnegyedek, vagy épületcsoportok lakói előzetes megállapodás alapján nem adnak bérbe, vagy nem adnak el lakásokat zsidóknak. Ugyancsak ilyen belső megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy zsidók egyes kluboknak tagjai legyenek. A lakásügynököknek több mint 56 százaléka beismerte, hogy mellőzik azokat a zsidókat, akik a legelőkelőbb negyedekben akarnak lakást bérelni azzal a kifogással, hogy a lakók nem akarnak zsidó szomszédokat! Ezzel szemben a szervezet megállapította, hogy a lakók nem ellenzik a zsidó szomszédságot és az ügynökök állítása nem felel meg a valóságnak. A jelentés azt is közli, hogy Csikágóban a gazdag negyedek teljesen megközelíthetetlenek zsidók száma. Izraeli kötvények terjesztéséről tárgyalt Pinchász Szapir Angliában Pinchász Szapir ipar- és kereskedelemügyi miniszter nagyfontosságú tárgyalástkat folytatott Londonban, ahol azt akarja elérni, hogy az angol kormány engedélyezze az izraeli fejlesztési kölcsön-kötvények terjesztését. Szapir felkereste Sir David Eccles angol iparügyi minisztert, akivel 40 perces beszélgetést folytatott. Szapir többek között tárgyalt a haifai petróleumfinomító átvételével kapcsolatos problémákról és a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról is. Az izraeli nagykövetségen adott fogadás keretében Pinchász Szapir kihangsúlyozta, hogy Anglia az izraeli export legnagyobb átvevője majd Izrael égető problémáiról szólva, elmondotta, hogy a legnagyobb feladat ez idő szerint 25 ezer lakás felépítése 25 ezer új élc család számára, ami 100—120 millió fontba kerül. Az izrael ipar és mezőgazdaság az elmúlt két évben örvendetes fejlődést ért el, aminek praktikus eredményeként a szükségleti cikkek behozatala fejenkénti 97 dollárról 76 dollárra esett, az 1957 és 1959 közötti időszakban. Szapir részt vett a haifai Technikum baráti körének társasvacsoráján, amelyre a Joszéf Sprizák házelnök halála fölötti gyász ütötte rá a bélyegét. Isaac Wolfson, a szervezet elnöke nyitotta meg a szónoklatok sorozatát, majd Elijáhu Ejlát nagykövet mondott rövid emlékbeszédet Sprinzakról. Pinchász Szapir Izráel fejlesztésének problémáiról beszélt. 1W ■ . . ־'־* . MOST SZABADON VÁLASZTHAT A Hitachdut Oléj Hungária közleményei: ★ TEL-AVIV Fontos nevelési probléma a tel-avivi HOH kultúrrendezvénye keretében. A tel-avivi HOH 1959 febr. 4-én, szerdán este 8 órai kezdettel a Social Center helyiségében (Ha׳• Jarkon 61.) dr. Meren Menáehem, gimn, tani® ״ A ZSIDÓ ÖNTUDAT A NEVELŐ SZEME VÉL” és Galor Elijáhu, gimnáziumi tanár ״ UJ OLE GYEREKEK BEILLESZKEDÉSE A KÖZEPE ISKOLA KERETEIBE” címmel tartanak előadást. — Költséghozzájárulás: 500 pruta. ★ JERUZSÁLEM Uj alpán osztályok nyílnak Kirját-Hájovélben A közoktatásügyi minisztérium nyelvterjesztő osztálya és Jenzsálem városi tanácsa közösen új alpánokat nyitnak február 1-én kezdők (mátchilim), haladók (mitkádmim) és tökéletesebők (mistálmim) részére. A tanfolyamok Kaafthell Krna vezetése alatt állnak. Kirját-Hájovél (Bét Mázmtl♦; nagy kiterjedésére való tekintettel a tanfolyamokat négy helyen tartják meg. 1. Az általános isko- lában (két széfer mámláchti); — 2. az aszbeszt sikunokban (máábárá); 3. Ir-Gánimban (kertváros) és Kirját-Hájávél bejáratánál lévő 4. Sikun-Ovdimban. Beiratkozások: vasárnap, kedden és szerdán este 6—8 óra között Kauftheil Ernő igazgatónál az általános iskolában. A már meglevő különböző fokozatú osztályokba is felvesznek még korlátozott számban hallgatókat. ★ HAIFA Szociális bizottságunk legközelebbi TERDELOTANJÁT február 11-én, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel tartja a Karmel Mária-u. 12. sz. alatt levő Montana klubban. Háziasszony: dr. Kahan Niszonné. - A magyar sisuv aszszonyait felkérjük, hogy továbbra is szorgalmasan látogassák teadélutánjainkat, amelyeknek tiszta jövedelme az ájulék megsegítését szolgálja. Miután technikai akadályok miatt a Goldstein Manci által, a•hov Jesurum 5. sz. alatt megrendezett teadélutánt nem tudtál idejében lehirdetni, ezúton mondunk köszönetet Goldstein Mancinak az általa sikeresen m megrendezett teadélutánért. ★ CHEHERA Értesítjük t. tagjainkat, •OCT f. évi február 2-án, hétfői este 7.30 órai kezdettel a Pinati -ávuház különtermében (szemlelik a Chor-mozival) kultúrestet tartunk. Előadó: dr. Frigyes Lífdolá, kórházi főorvos. Előadásának tárgya: Mit kell tudni a szív rendelenességekről, különös tekítetted az izraeli klímára. •KRISON S.ECION Felhívás. Mindnyájan tudjuk, hogy az új élék csak kézibogygyásszal érkeznek, és amíg ingóságaik megérkeznek, tőnapos, telnek el. Hogy az első hetek nehézségein átsegíthessük őket, nézzünk szét háztartásunkban és szív-,élunk össze minden fölösleges vagy nélkülözhető háztartási és taks ■Itásf cikket, régi jégszekrényt,árfákat, bútordarabokat, ezek nekik nagy értéket jelentenek. Juttassuk el a dolgokat a HOH risoni sznifljéez,׳ Rothschild u. 52. sz., hogy azokat az Ezra Ubicáronba továbbítva, az azokra igényt tartók fűzött szétoszthassuk. Aki azonnal segít, duplán segít.