Uj Kelet, 1960. szeptember (41. évfolyam, 3680-3703. szám)

1960-09-01 / 3680. szám

M­artié Ernő halálára ׳ (Folyt, az 1. oldalról) élik fel olyan jól. Tudta, hogy sejtem, a­­kii nem akart kimondani, ■lem megy el üdülni, félt s tüntelenül félt s szinte olgozott; benne a félelem, hogy meg­talál halni pihen­és közben, tétlenül. Holott ■eki itt annyi elintézetlen olga van. Az ágyában is z Íróasztalánál akart mo­­adni. Az íróasztalánál halt meg és már nem került issza a jó ágyába. ★ A sakálok már nem üvöl­­enek,a kutyák is elhallgat­­ók,az ébredő utcáról már­­ tovaügető talyigás sza­­marak kiáltozása hallik.­zeretnék elaludni, de nem adok. Már hallom a szom­­zéd rádióját és valahogy mégis elszunditok. Sokáig­yomasztó álmaim vannak, végén azonban meglazul ennem valami a vágyás- 10k helyén. Már a kolozs­­ári Mátyás-téren sétálok ,mivel az oldalamon. Fia- 11, nyúlánk, mint amilyen egyven évvel ezelőtt volt , azt mondja, éppen most apta a váratlan értesítést, úgy Amerikába kell utaz­­ia. Már a hajójegye is :megvan. — Amerika messze van,­­ mondom neki. — Vonn­­on és hajón legalább há­­om hét. — A sk­ác­nak — feleli - mennie kell, na küldik. Mialatt a Romolusz-Ré­nusz-szobor előtt állunk, valaki hozzálép és leszámol­t kezébe kétszáz jő angol outsterlinget. Hogy legyen elég pénze és ne jöjjön za- ' ,arba odaát. Felriadok az alvásból, de még benne élek az álmom- ban. Csökönyösen ismét­­em. — Amerikába ment. Csak ! Am­erikába utazott. Még visszajöhet. Aztán a levegőbe bámu­­lok és rázom a fejem ön­­magam megcáfolására. ★ Huszonnégy éves volt, a­­mikor összetalálkoztunk, törékeny termetű, szinte singár fiatalember. De a-t hogy jobban megismertem, ׳ érett ,tudatos férfiúnak lát­­j­­am. Az első nagy férfiúi c­­selekedete már csaknem­ két évvel mögötte volt, fel­­ismerve a helyi és törté­­lelm­i lehetőségeket, meg­­alapította az első erdélyi zsidó nemzeti szellemű heti­­lapot, az Új Keletet. A má­­sodik nagy tette, amikor a Weissburg Chájim segítsé­­gével a kis vidéki hetilap 10t fővárosi nívójú napi­­appá fejlesztette. A szer-­­kesztésbe nem avatkozott b­­e senki, azt egyedül és ki- I •■árólag ő végezte. Itt mu­­tatkozott meg a fiatal Mar­­­on zsenije. Megtudta tar­­ani a szellemi vezetést több mint féltucat hétpró-1­­ás újságíró között, akik ' Budapest nagy szerkesztő­ fel-Aviv, Kikár Hamedina 'a Jabotinsky- és Weizmann-utca között.) Tegyek az ismert összes jegy­­irodákban, cégeiben szereztek maguk­­nak nevet és akik egytől­­egyig idősebbek voltak ná­­la. Egyik-másik elkényezte­­tett primadonna :3 volt, a­­kik egymás közt néha ve­­szekedtek. De a főszerkesz­­tő Marton Ernővel sose volt szóváltásuk, még kritiku­­sabb megjegyzésük sem. Nagyon okos volt és na­­gyon liberális, tisztelte a jó írót és a jó írást és külö­­nösen becsülte a józan és eszes okfejtéseket, ame­­lyekn­ek ömaga is már ily korán mestere volt. Mint rabbi Eliezer ben Azárj­a, korán bölcs lett, mert öre­­gekkel volt körülvéve. Uj­­vári Péter az apja lehetett volna, huszonhét évvel volt öregebb nála. Faragó Mik­­lós közt és közte tizenkét év korkülönbség volt. Gisz­­kalay nyolc évvel volt idő­­sebb és jómagam félévvel előttem Giszkalayt. Sass László, Darvas Simon, Knöpfler Bernát, mind idő­­sebb évfolyambeliek voltak. És ha a szerkesztőségben az ifjú Marton néha még ifjú titánok között érezte magát, a közéletben, a Zsi­­dó Nemzeti Szövetségben nagyjából aggok és koravé­­nek vették körül. Marton Ernő szívesen vált bölccsé, de ifjúsága integritásán nem esett csorba. Fiatal maradt lélekben mindvégig. Még most is, amikor a be­­tegség ráütötte bélyegét a mozdulataira, szellemi lé­­nye ifjú volt és néha szülte még kölykös.­­ Mondják, hogy nagy sze­­rencséje volt mindig a mun­n­katársaival. Ez azonban nem csupán szerencse dol­­ga. Nem is hiszem, hogy volna olyan szerencse, a­­mely változatlanul tart negy­ven évig. Fortuna kereke forog, mondják már a régi írók. Hogy Marton Emil megtarthatta kiválasztott munkatársait és megtart­­hatta őket akkor is, amikor lapjának nem volt konjunk­­túrája, magyarán, amikor rosszul ment a bolt, ezt ő kizárólag az ő nagy szemé­­lyes magnetizmusának kö­­­­szönhette. Tudott szigorú­­ lenni, de sose volt igazság- s talán. A munkatársainak ן mindig barátja volt és ta-­­­nítója. És megbízható tá­­masza. És hovatovább, a­­hogy öregebb lett, az apja. Aki mindenki máson ereje megfeszítésével segített, mi­­ért lett volna más a tulaj­­don embereihez. Jómagam, aki több mint három évig voltam az Új Kelet belső szerkesztőségi tagja és fia­­talos haraggal váltam el, nem Marton Ernőtől, ha­­­­nem az akkori vezetőség­­től, vissza-visszatértem hoz­­zá Bécsből, Berlinből, Po­­zsonyból, Prágából, Lon­­donból, holott más elha­­gyott újságokat, köztük­­ világlapokat, sose keres­­tem fel újra írásaimmal. Talán nem sokat dolgoz­­tam, cikkeim sose készül­­tek futószalagon, de perma­­nenciában maradtam ked­­velt lapommal és egyre in­­kább a szívemhez nőtt ba­­rátommal negyven éven át. Az Új Keletnek írtam há­­rom regényemet és a ne­­gyediket, a Ne félj szol­­gám Jákobot itt kezdtem el, 1938-ban, miután ezt Marton Ernővel egy kolozs­­vári látogatásom alatt meg­­beszéltem. Hogy a regény­­nek csak kétharmada jelen­­hetett meg a lapban, mert közben történelmi napok jöttek és futnom kellett Londonba, nem egészen az én hibám. Az Uj Keleté sem, amely nem éppen fe­­jedelmien honorált akkori­­ban. A regény csak a hábo­­rú végefelé készült el, de akkorára a legtöbb olvasó­­mat, hacsak meg nem fo­­gadták az Új Kelet taná­­csát és nem jöttek Izrael­­be, sajnos elnyelte a hitleri süllyesztő. És ha már az embereiről beszélek, beszélhetek végre az ő legkitartóbb munka­­társáról, a feleségéről. Mar­ton Gizi jóban-rosszban mel­lette maradt, vasfegyelem­­mel és önmagára parancsolt pontossággal már kora reg­­gel benn volt a szerkesztő­­ségben, hogy a férje még pihenhessen és hogy leve­­gye a válláról a lapcsinálás száz és egy apróbb-nagyobb gondját. Amellett ideje ma­­radt arra is, hogy a lap színházi és művészi vona­­lát irányítsa. Marton Ernő maga talán ellene volna az ilyen családi sza laudáció­­nak, de talán ebben az esetben az ő kedves és im­­már égi bölcsességével meg­­bocsátja a dolgot. Talán meg is enyhült az idők fo­­lyamán. A minap, amikor Gizi egyik úti cikkét di­­csértem előtte, jóváhagyóan mosolygott, mint aki azt mondja: erről nekem már előbb is ez volt a vélemé­­nyem. ★ Vérbeli szerkesztő volt, aki szűkös körülmények kö­­zött, mindig elszigetelt hely­zetben, kicsi, de fontos la­­pot szerkesztett. A helyzet e tekintetben ebben az or­­szágban se változott, írás­­tudása, ítélőképessége és kohéziós ereje akkora volt, hogy akár a Timest vagy a Guardiant is nyugodtan rá­­bízhatták volna. A Times­­nek és a Guardiannak csak különb eszközei vannak és az Új Kelet szerkesztője vízzel főz. De az ő diétás lapjának is megvan a lét­­jogosultsága. Marton Ernő tudta a maga értékét, tud­­ta az elhivatottságát, de tudatában volt korlátainak és mesterségesen vont ha­­tárainak is. Talán ez is egyik oka volt, hogy élete utolsó percéig szerény ma­­radt. Nagy lélek volt, nagy szív, nagy zsidó, nagy új­ságíró. Volt mire szerénynek lennie. (a párisi jégbalett) 0: Mo­tova, 6.05: rövid hírek, 6.10: zenélő óra, 6.30: torna,­­ 6.40: zenélő óra, 6.58: műsor­ismertetés, 7: hírek, 7.17: hang­­lemezek, 7.58: rövid hírek, 11: néphangverseny, 12: asszonyrovat, 12.30: Mozart: Zongoraverseny, d-moll, 13: filmzene, 13.30: hí­rek, 13.45: ,,Hová menjünk es­­te?’17 ׳: rövid hirek, 17.05: Suppé: ,,Boccaccio״­ — nyitány, Bizet: ,,Carmen” — szvit, 17.45: gyermeksarok, 18: ifjúsági mű­­sor, 18.45: Metulától — Éjlátig, 19: hirek, 19.20: Leclaire: Szo­náta, Grieg: Szonáta — hegedű­­zongorára, F-dúr, 19.50: ,,Az egészségedért 20 ,״: Olasz ének­­fesztivál, 21: hírek, 21.30: olim­­piai hírek, 22.15: könnyű zene, 22.30: jazz zene, 23: hírösszefog­­lalás, 23.10: olimpiai napló, 23.30 Hatikva. Reklámok és hirdetések — párhuzamos műsor 17: Rövid hírek, 17.06: hang­­lemezek, .18: idő­járás jelentés és jazz-zene, 18.15: izraeli népda­lok, 18.30: Kalandos történetek, 18.45: hanglemezek. A h­adserel­ műsora 18.03: Kivánságlemezek, 18.40: népdal-együttesek, 19.10: .,Mit érdemes meghallgatni’*, 20: ,,üde és friss” — egyveleg, 20.45: nép­­dalok, 21.15: ,,Vidám ritmusok״, 21.30: Operarészletek, ügyeletes gyógyszertárak Tel-Aviv 19-24 óráig Dr־. Michlin, Allenby 112, tel. 63- 253. Kiteibitz, Hájárkon 22, tel. 63—566. Nordau, Ben Jehuda 183, tel. 23—573. Báruch, Schm­­­át Hátikvá, ed­. 32—105. Noga, Jaffo, tel. 81—896 (23 óráig.) A TEL-AVIVI MOZIK HETI MŰSORA: ELŐADÁSOK KEZDET■. *. 7.30 fő• 9.30 *•mbar ALLENBY: Elephant Hulk ARRION DAVID: John Paul Jones BEIN JEHUDA: ■de• as élet CAFON: Sapphire CHEN: Chaplin-revü GAN RENA: A nők barátai GAT: Fern­an­del a nőorvos HOD: Nőtlenek öröme EDEN: Népítélet ESZTER: Forr a vér MAXIM: Botrány a katonalányok közt MIGDALOR: Pier Canela MUGRABI: A tengerparti ifjúság OPHIR: Sziget a világ végén ORION: Valerie PEER: Sámson és Delila SDÉROT: Hirtelen, a múlt nyáron TAMAR: Lángoló éjszakák Tel-AVIV: Viva Zapata ZAMIR: Ballerina a holdfényben TCHÉLET: Hadvezér a veszélyben ROS HASANA - ÜDVÖZ­­L­ETEKET szept. 16־ ig be­­zárólag veszünk fel közlés­­re. A legkisebb üdvözlet megjelenési ára 9.50. (Ren­­des ár, minden felár nél­­kül) Küldje be már most ros­ hásána üdvözleteit. ★ Nem Izraelben történt... Egy külföldi film­lapban olvastam ezt a történetet. Az egyik újság szerkesztő­­ségének idős hivatalszolgá­­ját elküldték valami levél­­lel a televíziós kisfilmeket gyártó vállalat produkciós irodájába. Odaér, s mert úgy látszik, nehezen for­­gatja a nyelve az idegen szavakat, így érdeklődik a portásnál: — Hol van a protekciós iroda ? Nem győzöm hangsúlyoz­­ni, hogy mindez külföldön történt. Hiszen nálunk nincs is — televízió ... B. P. — Megérkezett Fenner Brockway. Tegnap az or­­szágba érkezett Fenner Brockway angol munkás­­párti képviselő. A képvise­­lőt, aki első ízben jár Iz­­raelben, az angol—izraeli barátsági egyesület, vala­­mint a New Outlook szer­­kesztősége látja vendégül. Az angol vendég ma tart előadást az Amerikai Cio­­nisták tel-avivi házában. — Nem volt fék a bicik­­lin. Jaffa Lipschitz 46 éves asszony, Kirjat Bialik laká­­sa súlyosan mesebesült teg­­nap, mert kerékpárján nem volt rendben a fék. Az asz­­szony hirtelen azt látta, hogy egy teherautó állja el útját, de nem tudott meg­­állni és belerohant az autó­­ba. Súlyos fejsérüléssel szállították a haifái Roth­­schild kórházba. — ״ Olcsó aranyór­ák.” A tel-avivi emberek jól ismerik a főposta előtti „óravásárt”, ahol minden­­kor lehet kapni, meglehető­­sen olcsó áron, csillogó aranyórákat. A posta előtt vásárolható aranyórák ára általában 45 font, viszont van egy hátrányos tulaj­­donságuk, hogy mindössze félóráig járnak. Ez pedig nem elég teljesítmény egy aranyórától. Ezért is tar­­tóztatta le a rendőrség teg­­nap azt a három embert, akik rendszeresen foglal­­koznak az olasz gyártmá­­nyú „aranyórák” árusításá­­val.­­ Egy haifai postatiszt­­viselő hirtelen halála Tibé­­riáson. Baruch Laufer hai­­fai postatisztviselő a tibé­­riási telefonközpont vezető­­jénél volt látogatáson, mi­­kor hirtelen rosszul érezte magát és összeesett. A ház­­beliek nyomban hívták az orvost, aki már csak a be­­állott halált állapíthatta meg. Laufer holttestét a portai kórházba szállítot­­ták, majd onnan a haifai Rambam kórház kórbonc­­tani intézetébe vitték át. IZRAELI OPERA Szombat, szept. 2., este 8.30 AIDA Ella Lee néger vendégénekesnővel Jiddis Folksz Teáth Sálom Aléchem vígjátéka: NAPOLEON KINCSE Ludd, szept. 1., csüt., 8.30 JIDDIS KOMÉDIA színház Inzer Rebenya 2 felvonásos operett Petách-Tikva, szept. 1. csüt. utoljára, este 8.30-kor i¥b a­­״־ TÁNCEGYÜTTES új műsora: Bat-Jam, szept. 2, péntek Bat-Jam mozi, 8.30 TAMARmozi T.-A.” MÁSODIK HAT Lángoló éjszakák A mai fiatalság valódi élete Francia film MA CSÜTÖRTÖK ESTE 8 ÓRAKOR az ACHVA KLUB KERTHELYISÉGÉBEN Tel-Aviv, Brenner utca 21. sz. JEHUDA LAHAV újságíró MAGYARNYELVŰ ELŐADÁSA:" ״ Mit láttam Budapesten 1980 júliusában?” Az előadás után bemutatásra kerül a .Két vallomás״ C I M O MA GYÁR FI L.M Csecsemöiabló csimpánz Belgrád. (Reuters) — A Borba különös gyer­­mekrablási históriáról szá­mol be: a dél jugoszláviai Skoplje (Üszküb) város­­ban rendőrök és tűzoltók drámai mentőakcióban vettek részt, miután egy csimpánz majom egy gyermekkocsiból kiraga­­dott egy csecsemőt és vele együtt egy 18 méter magas fa tetejére má­­szott. A hír szerint a ketre­­céből kitört majom a vá­­rosi parkban ragadta el a gyereket. Az állatkert személyzetének nem sike­­rült visszacsalni a maj­­mot a földre, ekkor alar­­mírozták a tűzoltókat ׳ és a rendőrséget. A tűzoltók egy órán keresztül erős fényszórók­kal kápráztatták el a majmot, csak azután en­­gedte ki mancsai közül a csecsemőt, amely egy elő­re kikészített ugróhálóba esett és súlyos sérülések­­kel beszállították a kór­­h­ázba. A lázadó majom nem volt hajlandó visz­­szatérni ketrecébe, úgy- hogy üldözői a végén kénytelenek voltak lelőni. A Hitachdut Olej Hungária közleményei ★ NATANJA A natanjai Hitachdut Olej Hun­díjmentes ivrit kurzust kezd a mondonban (Sohám 6 .11־.). Felkérünk mindenkit, akit érdekel, hogy szeptember 1־ én, csütörtök este jelentkezzenek ugyanott. ★ CHOLON A choloni HOH héber ta­nfolya­mot indít GROSZ ELIEZER tanár vezetésével. Kérjük tagjainkat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt. Beiratkozások szeptember 5-én, hétfőn és szeptember 8־ án csü­­törtökön este 22­8-tól 1/210-ig a Shenkár iskolában, Ád­ác­ Háám­­utca, a Savoy kávéház közelében. Tagjainknak kedvezményes tandíj. ★ Nyíregyháza és vidéke találkozója a tel-avivi HOH-ban. A Nyíregyháza és vidékéről származók köre 1960 szept. 5-én, hétfőn este 7 órától tartja baráti találkozóját a tel-avivi H. O. H. ,,Ohel Jicc­ák” kultúrtermében. A szervezőbizottság, melynek élén Bleich Lajos, a ,,Chug Kadi­­ma” főtitkára áll, ezúton hívja meg az érdeklődőket. A terem már délután 6 órától az érdeklődők rendelkezésére áll baráti megbeszélések céljából. Költségmegtérítés fogyasztással együtt: 1,5 font. A találkozóra meghívják a Nyírségből származó, jelenleg az országban tartózkodó turistákat is. ״ IV4co. já CSÜTÖRTÖKÖN OLVASSA A­­WMS»P.M« MEGJELENT EL­SE LEGFRISSEBB *׳»■!*»«.Híjszak­mra számát amely gazdag híranyagot, riportokat, filmrovatot, keresztrejtvényt, horoszkópot és az aktuális képek egész sorát TARTALMAZZA 12 OLDAL ARA: 35 AGORA NEMZEKÖZI MÉRKŐZÉS — BEÉR-SÉVAN ן Nagy eseményre készül­­ Beér Séva sporttársadal­­­­ma: első ízben kerül nem­­zetközi mérkőzésre sor a Negev fővárosában. A fa­­magusztai Anortozisz, Cip­­rus labdarúgó bajnoka lá­­togat el a délvidékre és a Hapoél Beér Sévával mér­­kőzik ma délután az új vá­­rosi stadionban. A rendkívüli sportcseme­­­­ge már hetek óta izgalom­­­­ban tartja a Negev sport­­kedvelő lakosságát. A ren­­ן deze egyesület sokirányú­­ előkészülettel kívánja biz­­­­tosítani a mérkőzés sport­­sikerét, de amellett a tár­­sadalmi sikert is. Nincs kétség afelől, hogy ,rekord­­számú nézője lesz a mér­­kőzésnek, mert a város la­­kóin kívül is, még távoli­­ lakótelepekről is, sokan se­­r­teglenek Beér Sévára, hogy a­z első ott játszó külföldi­­ csapatot láthassák. A Ha­­poél különös szorgalommal­­ igyekezett csapatát meg­­felelő formába hozni és na­­ponta tartottak tréninget mindazok, akiknek a játé­­kos keretből esélyük van arra, hogy a mérkőzés sze­­replői lehessenek. A Negev labdarúgó sport­­jára nézve nagyjelentősé­­gű mérkőzést valószínűl­eg Priesner fogja vezetni. Elő­­mérkőzésnek két ifjúsági válogatott fog pályára lép­­ni Beér Léva legjobb nö­­vendéklabdarúgói közül. A keret labdarúgói szorgalmasak Mándi Gyula 20 játékost hívott meg az e heti első válogatott tréningre. Kettő kivételével valamennyi meg is jelent és a Bné Jehuda új pályáján 500 néző előtt, jókedvvel, buzgón végezte a részére előírt gyakorlato­­kat. Ezúttal először élvez­­ték a keret tagjai a nem­­régiben felépült új öltözők és zuhanyozók előnyeit, me­­lyeket a Bné Jehuda ren­­delkezésükre bocsátott. Ez a tréning a védőjátékosok foglalkoztatását célozta. A támadósor ma délután tart gyakorlóórát, erre a szö­­vetségi tréner 15 játékost hívott meg. Nincs potyajegy Számos ellenséget szer­­zett magának az utolsó he­­tekben Carlo della Vida, a római olimpia jegyirodájá­­nak főnöke. Hasonlóan más országokhoz — Izrael sem kivétel — Olaszországban is széleskörben elterjedt a potyajegy-igénylés. Valósá­­gos betegsége az olasz sporttársadalomnak. Nos, az olimpián nincs tisztelet­­jegy, nincs ingyenjegy. A rendezőség ezt az intézke­­dését már hónapokkal előbb tudtára adta a nyilvános­­ságnak, sőt még azt is kö­­zölte, hogy minden gyerek is csak úgy léphet be a versenyek színhelyére, ha saját jegyével rendelkezik. Akár a legifjabb korú le­­gyen is. — A jegyek dik­­tátora irodája falára egy nagyméretű plakátot akasz­­tott ki, amelyen ez a szö­­veg olvasható: ״ A mészá­­ros vajon ingyen méri-e ne­­ked a húst? Ugye, nem!­ő húst ad neked pénzedért, én — látványosságot. Ezt ugyanúgy meg kell fizet­­ned.” — Különösen a sze­­nátorok és képviselők mél­­tatlankodtak, amikor kéré­­sük nem talált méltánylást. Küldöttségben fordultak az új miniszterhez, Folchihoz, akinek tárcája körébe tar­­tozik a turizmus, szórakoz­­tató ipar és a sport. Tóle akarták megszerezni a tisz­­teletjegyeket. A miniszter azt válaszolta, hogy ő csak most került a kabinetbe, mire tisztjét elfoglalta, már nem volt egyetlen ingyen jegy sem, nem segíthet raj­­­tuk.

Next