Uj Kelet, 1961. július (42. évfolyam, 3932-3957. szám)
1961-07-02 / 3932. szám
x* X MACTAB ZSIDÓSÁG '. az Uj Élet tükrében As Uj Met június 15-atí •Bánnának ״ Olvasás közben‘1 eünü vezércikkét Sós Endre írja és abban egyes nyugati sajtóorgánumok zsidó-ellene*1 megnyilatkozásaival foglálkoai*. A ״ Welt Der Arbevt” mnteine־ .rew.o Ir Wt־ lt Iljrtfflg'dt LIilixivL 02/ait־ tervezeti orgánum cikke szerint is zsidók rákdaganatot jelentenek. Az a nép lesz, amely nem védekezik M ilyen daganat ellen és nem xxwsobolja azt szét, elpusztal Amit arról a hatmillió zsidóról beszélnek, akit isi — állítólag — megöltünk, fecsegés. De, ha már arról van szó, — várhattunk volna a csadókérdés megoldásával a győzelem utáni időkig. Később is utánaénhettük volna, őket." Sós Endre ezután egy francia lapot idéz, amely felfogásotja, hogy Franciaországban a magyar emigránsok nyilas lapjait, a Hídfőt, a Hídverőket, az Ultat és a Délt, még mindig engedik terjeszteni. Ezután még az „Amerikai Magyar szó”-ból idéz, amely a Jeruzsálemben folyó Eichmann-perrel kapcsolatban mondja el a véleményét. ,JLoráck szelleme" című Vezető cikkében dr. Geyer Arthur rabbi egy külföldi csikó folyóirat olvasóinak az Eichmann-perben hangoztatott véleményét teszi vitagálát tárgyává. A külföldi lap zsidó olvasói közül sokan vannak az ellen, hogy Eichmannt kivégezzék. — ,״ Természetesen — mondja a cikkíró —, nem a szánalom érzése szólalt meg ezekben az olvasókban, hanem egyrészt a politikai, másrészt a pszichikai hatás megfontolása. Ha Eichmajn elnyeri méltó büntetését, ez lehet az általa megsértett jogrend kiengesztelése, de elégtétel-e ez hatmillió ártatlanul legyilkolt testvérünk mártíromságáért ? És ha sikerülne még néhányszáz háborús bűnöst vérpadra, vagy börtönbe juttatni, ez kiengesztelné a rettenetes bűntényt, hogy a zsidó deportáltakon és munkaszolgálatosokon kívüli száz és százezer szovjet partizánt, francia maquizárdot, holland, belga és olasz ellenállót embertelen kínzások közepette elpusztítottak?” ..A Talmud szerint nem a bűnösöket kell elitélni hanem a bűnöket. Nemcsak az egyéneket kell a vádlottak padjára ültetni, hanem az egész bűnös rendszert.. . ':?*־ kérestek Eichmann g . ” című cikkében a 15מ a német nagyipar és kis'.Idösen az I.G. Farbenin Justice-t állítja a pellengére a szerencsétlen deportáltak munkájából szerzett milliók miatt. ..Kis József magyarsága?• című cikkében Sós Ákos a nagy magyar-zsidó költőt méltatja a ,,Tüzek” címmel most megjelent verseskötete alkalmából. Riportoldalán a lap 4 ? Eichmannn - tárgyalás sötét mozaikjai” című cikkét hozza Eichmann képével és felvételekkel. A Dohány-utcai templomban június 4-én megrendezett mártír-ünnepségen dr. Fisok Henrik főrabbi beszédében többek között ezeket mondotta: ״ Köranyen tekintetünk ezekben a napokban Jeruzsálembe, a Bét Háám tárgyalótermére szegződik, mi azt reméljük, hogy ottan nem egy tömeggyilkost ítélnek el, nem egy személyt, hanem egy szellemet egy szemléletet...” Az istentászkeleten Loránd Márkóm főkántor énekelt. J&S1» tragikus sorsú zsidó orvos” c. cikkben Deutsch Dezsőről, a budapesti 2. 37. Belklinika tanársegédjéről emlékezik meg, aki a reu»a» betegségek Mstamin- Mi való kezelésének egyik •MM!• «alt A HaWimi 1983-ban, 30 éves korában, a zsidó heccek miatt öngyilkosságot követett el . Beszámol a judeai sivatagban talált újabb archeológiai leletekről. A Magyar Vöröskereszt a budapesti hitközséget arról értesítette, hogy az ausztriai (Burgenland) Siegendorfbatt nyilvántartást vezetnek olyan magyarországi zsidókról, akik ott 1945 január 1-től március 31-ig elhaltak. Az Osztrák Vöröskereszt, címek hiányában, a hozzátartozókat nem tudja kiértesíteni. A Siegendorfban elhunytak neveit itt adjuk: Abráhámovics Jenő, szül. 1904; Bérány Sándor, szül. 1898 Tamariban; Donátik Endre, szül. 1905 Tétén; Donáti Miksa, szül. 1923, Győr; Fiedler György, Komárom; Fleischmattn Aladár, 1898; Fletschmann Zoltán, 1926. Szene; Gross Lipót, 1906, Granetem Lázár, 1905, Beregkövesd; Haas Armin, 1904, Dombóvár; Hajnal Sándor, 1904, Pusztaszentlászló; Hegyei Ferem, 1896 Herskovits Bernát, 1901, Sátoraljaújhely; Hirschitzider, 1907, Nagyvárad; Kelt■nor Ernő, 1905, Nagyszörjén; Kesztenbaum Sámuel, 1912, Kleinmarin Izsák, 1912, Budapest; Kun Dávid, 1923; Kosics Sándor, 1900; dr. Krausz Ferenc, 1908, Györség; Landesmaum Lajos, 1903, Munkács; Markovics Simon, 1907; Moldovám Hermann, 1908, Máramaros-megye; Mütter Dénes 1897, Rákospalota; Mütter Jenő, 1904, Negyed; Neuhaus Arnold, 1898, Szabadka; Neuhims Arnold, 1905, Kiskunhalas; Neuhaus Lajos, 1907, Pintér György, 1897, Budapest; Politzer Antal, 1907, Róth Farkas, 1904, Beregszász; Seidenfeld Izsák, 1896, Munkács; Sichermannn Ábrahám, 1913, Sztánfalva; Szirtes László, 1905, Kaposvár; Tropp Dezső, 1897, Vajda János, 1907, Budapest; Varkas János, mezőgazda, Herbicse, Varsányi Iván, 1912, Szombathely; Waldmann Miklós, Kecel; Weil Hugó, 1898, Budapest; Weiss József, 1905, Hidasbonyhád; Wirth László, 1907, Keszthely; Zipper Armin, 1897, Budapest. (s. m.) . í ן< b u 1 » > j e t ; ■ f ,■ י • : י * • ׳ ׳ י * , 1 ׳*• í - t i • í 4 Az ÚJ KELET nyereménypályázata A szerkesztőség és az olvasóközönség közötti kapcsolatok kimélyités* cetjéből, az ESI Kelet nyereménypályázatot hirdet olvasói számára az alábbi feltételekkel: 1. 1961 július I1.-től kezdődőleg — IB napom, át — mmécm, m*p egy xmmowM szstvémi fog a lapban megjelenni. % Aki mind a, 112 számomat a jelvényt — vakmint a Tapbom megjelenő kérdőívet Mutatom — máj Kelethez beküldi, a nermiénypályázato* mite péeméteén jogosult. V ■׳־ 1 darab repülőjegy Párizsba és vissza. (A nyeremény a jegyen kívül az utazási adót és az illetékeket is magába foglalja.) 1 darab villany frigidaire 1 darab (egyenként négynapos tévémunkázás Ciprusba. 1 darab Pilot Windsor rádió 1 darab Pilot Lady rádió 1 darab Pilot tranzisztoros rés 84 2 darab gramofon 2 darab ״ Christel” gyártmány« mivel 1 Gabhelet-befizetés (gyermekek középiskolai tandíj biztosítása) 1 darab ebédlőasztal 4 székkel (formaika) 2 darab villanyvasaló 2 darab villamos kenyérpirító 1 evőeszköz garnitúra (6 személyes) 30 darab Long Play lemez 20 magyar nyelvű könyv 30 negyedéves előfizetés az Uj Keletre redvények 1861 szeptember 15-ig a következő címre kUMfindffim UJ KELET, P.OB. 881, TEL-AVIV. A sővédé«* 1061 szeptember 28-áoz résztvevők jelenlétében támadai®» bizottság ejti meg. A sorsolásban résztvevők neveit — a sorsolásra jogosító számmal együtt — 1961 szeptember 15. és 28. között fogjuk a■ Új Keletben közzétenni. Azok a előfizetők, akik előfizetési díjukat 1961 december ■11-ig előre kifizetek, két számmal vesznek részt a sorsoláson. lilkfaff kiadóhivatala Hogyan látja a vészkorszakot az Encyclopaedia Britannica? Eichmannak, ha módjában állna, védekezését olyan megbízható tájékoztatási forrásra alapíthatná, mint a híres ״ Encyclopaedia Britannica.” A tudomány e tiszteletreméltó forrása 200 év óta szolgálja az emberiséget és legutolsó teljes kiadása 1952-ben jelent meg, hét évvel a nácizmus letörése után. E kiadás 13־ ik kötetének 63-ik oldala 450 szót áldoz azoknak a zsidóknak a sorsára, akik a németek által elfoglalt területeken ért utót a világháború. A Britannica munkatársa igen óvatosan és fenntartással írja le a vészkorszakot, mintha el akarná kerülni, hogy a náci hordák kegyetlen szadizmusa felizgassa az olvasót. Ennélfogva minden pianóra van letompítva. ״ A nacionálszocialistáknak az volt a célja, hogy ,,nagyszámban pusztítsák az orosz és lengyel zsidó polgári lakosságot” és az elfoglalt országokban ״ úgyszólván minden zsidó elvesztette politikai és polgári jogait; ingóságaikat és üzleteiket elkobozták ... Sőt egyes országokban csaknem valamennyi kulturális és szórakozási lehetőségtől és társadalmi kapcsolatoktól is megfosztották őket." A továbbiakban azt olvassuk, hogy ,,sokan ipaso־kodtak olymódon javítani sorsukon, hogy áttértek a keresztény vallásra, különösen Szlovákiában, Horvátországban, Magyarországon és Olaszországban.” Ez annál is inkább túlzás, mert tudott dolog, hogy a nácik válogatás nélkül mészárolták le a kitért és nem kitért zsidókat egyaránt és egyetlen zsidó nagyszülő elégséges volt, hogy valakit zsidónak nyilvánítsanak. „Különösen szomorú volt a zsidók sorsa Németországban, Ausztriában, Bohémiában és Morvaországban.” Milyen gondos kiválogatása az enyhe jelzőknek! *A végső megoldás, a Britannica munkatársa csodálatosan sima tükrében a következő képet kapja: ״ A nácik a kitoloncolások és deportálások sorozatát hajtották végre és ezek az intézkedések főleg a keleteurópai származású zsidókat érintették csaknem az összes európai országokban.” Kitoloncolások és deportálások, — de nem gázkamrák és halálmarsok! A náci brutalitás hat mi!־lió zsidó áldozata helyett, akiket siratunk, a Britannica csupán ezrekről tud, akiket ״ Lengyelországba és Fehéroroszországba küldtek.” Milyen csodálatraméltó stílus, csupán „küldték” őket. Aztán jön a tetőpont. ,,Keleten a zsidókat nagy koncentrációs táborokba tették, vagy munkaszázadokban átépítésre, mocsárlecsapolásra küldték ki őket. Az embertelen életfeltételek között nagyon sokat közülük elpusztultak." A Britannica munkatársa nem tudta, vagy nem tartotta említésre méltónak, amit az egész világ tudott, hogy a zsidókat lelakatolt marhavagonokban deportálták a haláltáborokba, ahol milliószámra pusztították el őket ciángázzal. A történész nem tudta, vagy nem tartotta fontosnak, hogy megemlítse a szadizmust a tömeggyilkosságokat és a tömegsirókát. Az Encyclopedia Britannica cikkét J. R. M. kezdőbetűkkel szignálták. A munkatársak névsorából kitűnik, hogy a szerző, Jacob Rader Marcus, a zsidó történelem témára a Cincinnati-i (Ohio állam) Hebrew Unkin College-ben, illetve az amerikai reform-zsidóteg rabltt tópar intézetében.1 Állatidomitás mini háziipar Akit az útja Floridába vezet az idén, ne mulassza el megtekinteni Sarasotában a„Circus Hall of Fame”-t, másszóval a cirkuszmúzeumot. A maga nemében példátlan intézmény ez, valószínűleg az egyetlen a világon. Sarasota különben is afféle cirkuszváros, itt volt a híres Barnum, majd később a Ringling cirkusz téli szállássa és a lakosság jókora részének a cirkusz volt a kenyérkereseti forrása. Mindez ma már a múlté, mert a televízióval a cirkusz jórészt kiment a divatból és sokkal szerényebb méretek között dolgozik. A cirkuszmúzeum azonban a régi, nagy időkre emlékezteti az embert, a cirkusz fénykorát. A turistának még így is néhány meghökkentő pillanatban lesz része, miközben áthajt Sarasotán. Senki se lepődjék meg, ha egy fához kötözött tigrissel találkozik, vagy egy ház hátsó udvarában legelésző zsiráfot lát. Sarasota egyik „háziipara” az állatidomítás. Ez még a régi jó időkre nyúlik vissza, amikor a cirkuszoknak sok idomított állatra volt szükségük. Ma már ez az üzlet szerényebb keretek közt működik, de azért van még néhány tucat család, amelynél hagyomány az állatidomítás. Idomítanak a bolhától és kígyótól kezdve kutyáig és patkányig minden házi- és vadállatot. Egy Hymálatatomítótól tudtam meg, hogy a háziállatok közül legtöbb esze a disznónak van. Ennek az idomítónak a farmján több száz állm él és azt mondja, hogy az idomítás nála mellékkereset, afféle hobby. Ha például a disznó idomitás jól sikerül, reméli, hogy jó pénzért eladja egy cirkusznak, ha pedig nem, akkor egy hentesnek. A disznó kiváló szellemi képessége meglepett és további unszolásra az ember elmondta, hogy a kutya és macska is elég magas rangot foglal el az állatok szellemi arisztokráciájában, de a legbutább állatok egyike a 16. Az igazság az, hogy az ember mindent önzően a maga szempontjából ítél meg és azt az állatot tartja okosnak, amelyből a legtöbb haszna van — például a kutyát, mert őrzi a házat, a lovat, mert dolgozik, stb. A világért se ismernék el például, hogy a legokosabb állatok egyike a patkány. Ha az igazság az állatvilágról befészkelné magát a köztudatba, egész sereg kiszólást kellene módosítani. Nem lehetne például azt mondani, „hogy buta, mint az ökör”, mert az ökörről kiderült, hogy sokkal több esze van, mint a lónak. És a disznót a jövőben nem csak sonkájáért fogom tisztelni, hanem az eszéért is. Az elmondottak mindenesetre azt bizonyítják, hogy az emberi előítélet az állatvilág frneeetvén sem állt meg. Az uráeli rádió magyarsálohá minden este 19.45-kor a 33.3 au rovidigillámon, 20.10-kor a 400, 422.5 és 292.7 m középhuzamon hallható. 6: MÁ tova, 0.05: rövid hírek, 6.10: zenélő óra,0.30: torna, 6 40: zenélő óra, 0.57: műsor- Ismertetés, 7: hírek, 7.17: hanglemezek, 7.40: izraeli dalok, 7.58: hírek, 11.01: Auber: ״ A bronzló״• nyitány; Lalo: Csellóverseny, hi dur; Ramea: Izráeli táncok; Ba• lakierv: ,,Islamia”, keleti i&ntfe• zia, 12: asszonyrovat, 12.30: ke»leti népdalok, 12.45: hanglemezek, 13.30: hírek, 13.45: könnyű zene, 17: rövid hírek, 17.15: gyermely sarok, 17.45: vasárnapi zene a keresztény lakosság részére, 18.30: ifjúsági műsor, 18.57: mezőgazdasági tanácsadó, 19: hírek, 19.20: ,,Tanuljunk egy dalt” ־ Meir Hartnik összeállításában, 19.40: kör• napi héber nyelv, 19.45: Zongora•• számok (Mozart: Fantázia, d־ moll; Brahms: Intermezzo, b-moll; Cra*nados: Allegro; Chopin: Berceuse; Sussa - Horovitz: Amerikai induló feldolgozásai 20.15: zenei egyveleg, 21: hírek. 21.30: holland kamarazenekar hangversenye (Bach• Hegedűverseny, a-moll; ־ Bartók: Divertimento, az izraeli filharmó־׳ nikus zenekar előadásában, O*■ Anándy Jenő vezényletével Beethoven ,Eroica” III. Szimfóniáéi 231 hítösszefoglalóa. Reklámok, hirdetések párhuzamos műsor 16: Jeruzsálem hangja (andte nyelvű adás), 17: rövid hírek, — 17.06: hanglemezek, 17.45: dalok és trgok kívánságműsora, 18.02: kívánságlemezek, 18.15 ־: könnyű zeneszámok, 18.40: ,,Háju zmSmm*׳ (népdalok), 18.55: hírek és tőzsdejelentések, 21.31: hanglemezműtor, 23: hírösszefoglalás. A hadsereg műsora 18.03: Kívánságlemezek, 18.40 fe dallam és ritmus, 19.10: Dvorzsák: Szlávtánc; Chopin: Valse Brillante, F-dúr, 19.50: A belépőjegy, 20.45: népdalok, 21.15: Vidám ritmusok, 21.30: hanglemezek 22.15: kedvelt melódiák. Ügyeletes gyógyszertárak Tel-Avívban 19-24 óráiV Abrámszky, Allenby 42, tel. 63520; Frenkel, King George 28., telefon 23721־. Nordau, Ben Jehuda 183. tel. 42073־, Jehuda HiUévi 91. teL 66159־. Noga, Jefa, telefon 8189• 123 orszigi. 0721 januur 18. 1901 július 2., vasára 100. % 1M0 VB2 tölteteit •