Uj Kelet, 1964. október (45. évfolyam, 4920-4945. szám)
1964-10-01 / 4920. szám
je Megrontotta , és meghurcolta... ן Házasságszédelgő és naiv leányka esete A haifai törvényszék egyévi elzárásra ítélte Mose I Aschendorf 22 éves kirját-hájimi fiatalembert, aki az utolsó pillanatban visszalépett házassági tervétől, miután 1500 fontot vett kölcsön menyasszonyától. A tárgyalás során kiderült, hogy a fiatalember már megadta a pénzt volt menyasszonyának, a törvényszék azonban ennek ellenére súlyos ítéletet hozott, mert úgy vélte, hogy elrettentő példát kell szolgáltatni mindazoknak, akik ki akarják használni a lányok naivságát. Az askeloni bíróság 5000 font kártérítésre ítélte Dávid Azuláj 20 éves ifjút, aki megszegte Kirját Maláchiban lakó menyasszonyának tett házassági ígéretét és meghurcolta a fiatal lány jóhírnevét. Keresetében a fiatal leány előadta, hogy Dávid Azuláj apján keresztül kérte meg a kezét és a házasságot illetően írásbeli szerződést is kötöttek Ezután ״ vőlegénye” egy petach-tikvai szállodába csalta, ahol megrontotta, majd Kirját-Máláchiban fűnek-fának elmondotta az éjjeli szállodai kalandot. Az alperes meg sem jelent a tárgyaláson és a bírósághoz intézett levelekkel próbált kibújni a felelősség alól, amikor azonban Sámir bírónő tegnap felolvasta az ítéletet, sírásban tört ki és azt mondotta, hogy nincs módjában megszerezni a pénzt. Ezzel szemben a fiatal leány kijelentette, hogy ma is hajlandó feleségülmenni a fiúhoz, mert jóhírének megrontása után már senki sem akarja,elvenni. " Kína az atomklub ajtaja előlt Mit tudunk a titokzatos óriásról? Ilonnán veszi információit a nyugati világ? — Politikai körök számára bombaként hatott Dean Rusk amerikai külügyminiszter jelentése, hogy a kommunista Kínának is módjában áll a közeljövőben felrobbantani első atombombáját. A rendkívül fejlett tudományos-technológiai vívmányok korszakában egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy úgy Amerika, mint a Szovjetunió szinte abban a másodpercben tudomást szerez a kínai atomrobbantásról, amikor Mao Cr tung végtelen birodalmában az ég felé emelkedik az első gombafelhő. Nyilvánvaló, hogy amennyiben Kína is belép az „atomhatalmak klubjába”, úgy döntő fordulatot vehetnek a kommunista világon belüli kapcsolatok és megváltozhat a Kelet és a Nyugat egész globális stratégiája is, mert most már semmiképpen sem lehet „kihagyni” Kínát bármilyen nemzetközi rendezés keretéből. Ennek a küszöbönálló nemzetközi fejleménynek az árnyékában nyugati hírmagyarázók vegyes érzésekkel teszik fel a kérdést, mit tud a nyugati világ arról a nagy ismeretlenről, amelyet formálisan a Kínai Népköztársaság, avagy közkeletűen a kommunista Kína néven tart nyilván a nyugati közvélemény. Mindenekelőtt tudjuk: Kína a világ legrégibb kultúrájával rendelkező országa. Tudjuk, hogy egész történelme folyamán, egyes területein olyan éhínség Sok minden jel arra mutat, hogy az öreg kínai marxisták 1949-es forradalmi győzelme után, felfejlődött egy modernebb, kínai kommunista nemzedék. Számtalan jel mutat arra, hogy a két elképzelés és a két osztály viszonya és kapcsolata nem zökkenésmentes. Senki nem tudja azonban a két nemzedék közötti ellentét igazi mélységét felmérni. Tudjuk, hogy a kommunista Kína lakossága jelenleg hozzávetőlegesen 750 millió. A szám nem lehet teljesen pontos, mert soha még az ország történetében nem történt hivatalos és pontos népszámlálás. Tudjuk, hogy lakosság jelenlegi szaporodási arányszámát tekintve, a kommunista Kína lélekszáma 1980 táján, hozzávetőlegesen egy milliárd lesz. A jelen pillanatban, a Föld összlakossága közül minden ötödik személy kínai és tudjuk azt is, hogy pusztított időnként, amelynek következtében milliók haltak éhen. Jelenleg Kínában olyan rendszer uralkodik, amely teljes mértékben diktatórikus. A rendszer célja: minden áldozattal és minden körülmények között megteremteni Kína iparát. A jelenlegi rendszer 15 esztendős múltra tekint vissza. Ez alatt a 15 év alatt a rendszer gazdasági erőfeszítései merőben sikertelenek voltak. Éppen úgy, mint Kína egész történelme folyamán, milliók haltak éhen, az iparosítási kísérletek a legteljesebb mértékben kudarcot vallottak, ennek ellenére folytatják azokat. A kommunista Kína mindenesetre elért egy bizonyos semleges, úgynevezetett „álló” helyzetet a koreai kérdésben és kétségtelenül, elért bizonyos sikereket akkor, amikor Indiát megtámadta, minden öt kínai közül négy a mezőgazdasági munkás. Kétségtelen adatokból tudjuk, hogy a kommunista Kína olyan óriás, amely képtelen saját lakosságát eltartani és megfelelően élelmezni. A kínai ipar — minden erőfeszítés ellenére — jelentéktelen. Az ország kép telen arra, hogy saját óriási természeti és emberi erőforrásait kiaknázza és felhasználja. A tudósok tévedtek A statisztikusok szerint, a kommunista Kína rövidesen eléri az 1957-es esztendő termelési kapacitását, ekkor azonban még mindig legalább 100 millió lakosát nem fogja tudni ellátni a legszükségesebb ennivalóval sem. Tudjuk azt, hogy a kommunista Kínában hatalmas területeket használ fel a kommunista kormány arra, hogy munkatáborokat tartson fenn. Ugyanakkor, hozzávetőleges becslésünk sincs arról, mennyien vannak ezekben a munkatáborokban. Tudjuk azt, hogy évekkel ezelőtt a kommunista Kína hadseregében fegyelmezetlenség bizonyos jelei mutatkoztak. Tudjuk viszont azt is, hogy amikor Kína megtámadta Indiát, a lázadásra hajlamosak nem voltak a hadseregben, amelynek fegyelme ebben az időpontban töretlen volt. Érdekes egyébként, hogy a szakemberek és a tudósok néhány év előtti megítélése szerint, Kína csak a hetvenes években érkezik majd el ahhoz, hogy komoly és figyelemreméltó atombomba mennyiséggel rendelkezzen. Nem lehet tudni, mennyiben változtatja meg ezt a prognózist Dean Rusk külügyminiszter mostani bejelentése, hogy Kína közeláll az első atombomba felrobbantásához, de az elsődleges óvatos becslések szerint, a pekingi kormánynak sikerült a jelek szerint meggyorsítani atomkutatási tevékenységét. Mao, a lírai sztálinista Ebbenkétségkívül oroszlánrésze van a kommunista Kína igazi urának és diktátorának, Mao Ce-tungnak, aki az erőltetett gazdaságitudományos fejlesztés fanatikus híve. Keveset tudunk Mao Ce-tungról. Tudjuk azonban róla, hogy régi kommunista politikus, filozófus és lírai költő. Tudjuk a hetvenesztendős Maoról, hogy sztálinista. A kommunista Kína másodrendű politikusainak nem Folytatás a 7-ik oldalon ! Minden ötödik ember kínai ! MAO CE TUNG Csak erőszak útján! RUSK :Mindenről tudni fognak ... Az amerikai nagybankok is alkalmazkodnak az arab bojkotthoz Dr. Prinz panaszt emelt az amerikai kormánynál New York, (ITIM, Reuter). Dr. Joachim Prinz, a Zsidó Világkongresszus amerikai elnöke táviratban tiltakozott Luther Hodges amerikai kereskedelemügyi miniszternél az ellen, hogy néhány nagy amerikai bank behódolt az arab bojkottnak. A bankok intézkedéseinek velejárója az, hogy az Izrael-ellenes feltételek mellett folyósított hitelek és kölcsönök által az amerikai ipart is bevonják az Arab Liga és Izrael között folyó gazdasági háborúba. Ezáltal ezek a nagy bankok a politikai gyűlöletet is szítják. Dr. Prinz bejelentette, hogy kezében vannak a Bank of America, a Chase Manhattan Bank és a New York Trust Co. igazgatóinak Jordániában és Szíriában működő ügynökeikhez intézett utasításainak fotokópiái, amelyek előírják a hitel, vagy kölcsön kiutalásának feltételeit. A fotokópiákból kiderül, hogy a hitel kiutalásának egyik feltétele az, hogy az amerikai kereskedőknek tilos ebben a két arab országba izraeli hajókon, vagy izraeli kikötőkben horgonyzó más nemzetiségű hajókon hozni amerikai árukat. Ezeket az árukat tilos Izraelben vásárolt nyersanyagból gyártani, vagy nem lehetnek olyan cikkek, amelyeket külföldi nyersanyagból Izraelben dolgoztak fel. Dr. Prinz rámutatott arra, hogy az amerikai pénzintézetek behódolása az arab bojkottnak, szöges ellentétben áll az Egyesült Államok és Izrael között fennálló kereskedelmi egyezményekkel és követelte, tegye meg a szükséges intézkedéseket az arab ügyet szolgáló amerikai bankok ellen. Igazságtalan börtönfogság után Koppelson pihenni akar — A gyilkossággal vállalt izraeli „rejtekhelyre” vonult — ״ Halálosan fáradt vagyok... Ez az egész, amit most mondhatok. Nyugalomra van szükségem, legalább néhány napra, amíg magamhoz térek és elmondhatom teljességében mindazt, ami velem történt... Higgye meg, hogy legrettenetesebb álmomban sem képzeltem, hogy valaha is egy olyan bonyodalom középpontjába kerülök, amelyből csak csodálattal határos módon menekültem meg__Még most sem tudtam megemészteni a puszta gondolatot, hogy sikerült kimenekülnöm a mexikói pokolból” — mondotta óvadék ellenében való szabadlábra helyezése után az újságíróknak Chájim Harry Koppelson. Tulajdonképpen ez volt első és utolsó nyilatkozata, amelyet Szimchát Tora előestéjén való hazatérése óta tett. Koppelson, akinek drámai kalandjai és a mexikói börtönben kitöltött közel kétesztendős fogsága nemcsak az izraeli, de a világsajtó bűnügyi rovatait is élénken foglakoztatta, most, négy és félévi távollét után újra Izraelben tartózkodik és kijelentése szerint új életet akar kezdeni az országban. Ez az új élet azonban kellemetlen incidenssel indult. Mint arról már beszámoltunk, a luddi repülőtérre érkezése pillanatában a határrendőrség egy évek óta függőben lévő körözőlevél alapján a helyszínen letartóztatta a kínos eleganciával öltözött és kalandos események szövevényébe cseppent Koppelsont, akit egy állítólagos váltóhamisítás gyanúja miatt vittek a repülőgéprel egyenesen az abu-kabiri fogház cellájába. Időközben ezer font óvadék ellenében a járásbíróság tárgyalásának lefolytatásáig, szabadlábra helyezte Koppelsont. A bírósági tárgyalóteremből Koppelson fivérével együtt ismeretlen helyre távozott, hogy szabadon kibeszélje magát családjával és feleségével, valamint ügyvédjével való tanácskozás után megtegye a következő lépéseket életének restaurálására. A magas, szikár Koppelson, aki csakis az izraeli cellafogság után ölelhette keblére feltűnő szépségű feleségét és két gyermekét, most tehát egy ,,rejtekhelyen" pihen és próbálja kiheverni a szörnyű fizikai és lelki élmények utóhatásait. Chájim Harry Koppelson azonban anélkül, hogy behatóbban nyilatkozott volna most a sajtónak, mégis az újságok érdeklődésének a középpontjába került, mert regénybe illő kalandos életével és szabadulásával egy olyan izraeli ״ karrier érvelését eleveníti meg, amelynek megítélése és kiértékelése feltétlenül eltérő lehet a közönség körében volna, 1963 márciusában közölték vele, hogy a nyugatnémet hatóságok kiadják Mexikónak az amerikai milliomos meggyilkolásának a gyanúja miatt. Bilincsbe verve, repülőgépre tették két mexikói detektív kíséretében s útnak indították Franciaországon keresztül. Ezt megelőzőleg azonban Koppelsonnak sikerült a németországi börtönből értesítenie párisi barátait, akik ügyvédet fogadtak, hogy megpróbálják, valósággal az utolsó percben megakadályozni, Mexikónak való kiadatását. Bobby Kennedy interveniál... Amikor a Koppelsont szállító repülőgép a párisi repülőtérre érkezett, a helyi hatóságok — egy párisi törvényszéki feltartóztató rendelkezés alapján — nem engedték továbbutazását. Kétségbeesett jogi-diplomáciai küzdelem fejlődött ki Koppelson visszatartása, illetőleg továbbvitelének a joga körül és már-már úgy látszott, hogy a rejtélyes nemzetközi események fonákságába merült izraelinek sikerül Párisban letölni a rabláncokat. Az utolsó pillanatban azonban személyesen interveniált Francia(Folytatás a 7־ ik oldalon) Nemzetközi kábítószer-csempészek ? Koppelson a felszabadító háború során megrokkant, majd taxisofőrként dolgozott Tel-Avivban. Később, külföldre utazott, hogy szerencsét próbáljon. Ennek a szerencsepróbának különböző állomásai voltak és Chájim Harry Koppelsont kontinenseken keresztül Amerikától Franciaországon át Németországig vezette, nem mindig nyilvános üzleti tevékenysége során. A döntő fordulat 1962 októberében történt, amikor Köppelson történetesen Németországban tartózkodott. A német rendőrség két embere jelent meg lakásán egy szép napon és a helyi kapitányságra vitték. Meglepetésére közölték vele, hogy egy nemzetközi kábítószer csempész bandában való tagsággal vádolják és a mexikói hatóságok gyanúja szerint ő is részt vett Melchior Vidal amerikai milliomos, egy mexikói cukorgyár tulajdonosának a meggyilkolásában. Hiába tagadott Koppelson és hiába hangoztatta, hogy semmi köze a kábítószer csempész bandához, a német rendőrség változatlanul őrizetben tartotta. Közel félévig sínylődött az izraeli állampolgár a német börtönben és végül ahelyett, hogy szabadságra helyezték volna, avagy a helyszínen bíróság elé állították Az Ágadét Jiszráél kilép a natanjai városi koalícióból Ben Ami hazatérése után Neuwirth tanácsos lemond . A koalíciónak csak egy szavazatnyi többsége lesz Natanja. (Az Új Kelet tudósítójától.) Natanjai városi és városházi körökben már hosszabb ideje tartja magát a hír, hogy az egyik városi tanácsos kilép a koalícióból és ezzel egy szavazatra csökkenti az eddigi 9:6 arányú többséget. Az Agudát Jiszráél legutóbbi városi bizottsági gyűlésén annak tagjai éles kritikát gyakoroltak a város vezetősége felett, rámutattak arra, hogy a város vezetősége minden téren megnyilvánuló bizonytalan vezetése nemcsak 11ási téren, hanem minden más tekintetben károsan érezteti hatását. Az Agudát Jiszráél városi tanácsosa, Jediezkiel Neuwirth, Kirját Cánz ״ külügyminisztere”, aki a város vallásos rétegének körében általános rokonszenvnek örvend és a szociális irodának az elnöke, már hónapok óta nem vesz részt a város vezetőségének ülésén, hogy ezzel is demonstrálja nemtetszését a város vezetőségének politikájával szemben. Az Agudát Jiszráél városi bizottsága arra a határozatra jutott, hogy bevárja Ovéd Ben Ami polgármester hazatérését Boatonból, amelyet ezekre a napokra jeleztek és utána bejelenti, hogy képviselője kilép a koalícióból.• Munkatársunk felkereste Neuwirth városi tanácsost, aki kijelentette, hogy a hír minden valószínűség szerint igaz, ám a végső döntés az Agudát Jiszráél bizottságának kezében van. Amennyiben Neuwirth városi tanácsos kilép a koalícióból, ennek többsége mindöszes egy szavazaton múlik és könnyen meglehet, hogy még a választások előtt belső válság és ennek folyamataképpen a városi tanács lemondása várható. .. 1964 XIIIj Kelet 3