Uj Kelet, 1974. február (55. évfolyam, 7770-7793. szám)
1974-02-15 / 7782. szám
ág ember, aki már életében emlékmű lett A brit történetírás és olvasóközönség érettségét bíró nyitja az a vállalkozás, amely négy ismert történész , egy pszichiáter megszólaltatásával igyekszik kritikusan felmérni Churchill érdemeit és hibáit, erényét és gyengéit. — A könyv címe: CHURCHILL REVISED. A CRITICAL REAPPRAISEMENT. Churchill eletéről és tevékenységéről kapunk szakértő, bár szándékosan szubjektív képet öt szerző tollából. A hangnem kritikai, egy árnyalattal több hangsúly esik a negatívumokra és a tévedésekre, de a cél nem a leleplezés, inkább a portré, a szobor emberi méretűvé tétele. A szerzők megfogadták Churchill szavait: „Ahhoz, hogy igazságot szolgáltassunk egy nagy embernek, nélkülözhetetlen az alapos kritika“. NEM POLITIKUS, HANEM ÁLLAMFÉRFI A.J.P. Taylor azt hangsúlyozza, hogy Churchill nem po■ litikus, hanem államférfi volt, nem lassan verekedte magát pozícióiba, hanem rögtön lőni kezdte. Tulajdonképpen nem volt liberális, sem konzervatív, a pártokat csak eszköznek te■ kintette politikai álláspontja ér■ vényre juttatásához. Nem volt számító reálpolitikus, inkább romantikus lelkesedő, aki is egyszer állást foglalt valami mellett, abba teljes energiája val vetette magát, véleményét a legritkább esetben változtatta meg. Több súlyos tévedése is volt: India domínium státuszának ellenzése, Mussolini és Olaszország iránti rokonszenve a háború előtt, romantikus lojalitása VIII. Edwardhoz. Nagy harcait nem egy új világ megteremtéséért vívta, hanem a régi megőrzéséért, egy olyan múltért, amit részben saját retorikája és olvasmányai teremtettek meg képzeletében. ״ A sza- I vakut fegyverként használta és azok őt magát is leigázták“. Némileg mesterkélt különválasztással a politikus Churchillről ír Robert Rhodes James. Lendülete és leplezetlen ambíciója nem tették népszerűvé a konzervatív párt megnyitójának a fiát, aki 26 éves korában lett képviselő és öt év múlva már miniszter, de ő nem is kért a népszerűségből. Érdekesek James megállapíttásai Churchill szónoki tehetségéről: ״ A legnagyobb parlamentariánus“ képtelen volt a rögtönzésre, minden beszédét leirta és kívülről betanulta, ezek a beszédek mégis atmoszférát teremtettek és nem egy történelmi hírűvé vált“. Könyvei is ugyanebben a magasztosai a kollokviálissal keverő stílusban íródtak, ״ beszédeit írta, könyveit mondta“. Mindez azonban a múltból táplálkozott, ״ a mai új nemzedék számára nem hagy hátra üzenetet és nem nyújt távlatot־‘ — állapítja meg a Sussex'us egyetem tanára. De amikor minden elveszettnek látszott, akkor olyan emberre volt szükség, aki a kétségbeesést el tudta űzni, mert maga sem egészen a jelenben, a realitásokban élt. KEMÉNYKEZŰ DIKTÁTOR Basil Liddel Hart a katonai stratégát vizsgálja. Churchill katonai elgondolásai, különösen pedig az a tény, hogy a II. világháború alatt a brit hadvezetést legfelső szinten mindvégig a kezében tartotta, számtalan vihart váltottak ki annak idején és azóta is. Ezeket a sokat vitatott hadászati, s egyben politikai kérdéseket tárgyalja az ismert katonai teoretikus és hadtörténész, az első világháborús kudarc Gallipolinál, Chur- Chili szerepe a flotta, a légierő és a tank fejlesztésében, Norvégia és Görögország sikertelen inváziója a második világháború elején, a második front és a Földközi-tengeri hadszíntér viszonya, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nincs szó a balkáni partraszállás tervéről, mert komoly formában ez soha fel sem merült! Liddel Hart végső konklúziója talán meglepő: Churchill első világ■ háború alatti katonai elgondolásait kortársai és a történet- írás alábecsülték, míg második világháborús stratégiáját — súlyos hibáit, figyelmen kívül hagyva — túlértékelték. LELKI DEPRESSZIÓBAN SZENVEDETT Igen érdekes és újszerű megközelítést nyújt Anthony Storr írása. A jónevű és jó író pszichiáter véleménye szerint Chur- chili őseitől örökölt és gyermekkora lelki élményei által megerősített ״ elhúzódó és visszatérő depressziós rohamoktól szenvedett“, ez ellen csak felfokozott aktivitással tudott védekezni, de a politikai kudarcok, a kényszerű visszavonulás évei, egyben a lelki depresszió eluralkodását is jelentették. Érvelését a szerző Churchill saját írásaira (köztük Savrola című regényére) és a kortársak, barátok beszámolóira alapozza. A kötet talán legmeggyőzőbb tanulsága, hogy Churchill politikája és életszemlélete azt a történelmi korszakot képviselte, amikor a liberális szellemű tradicionáns uralkodó osztály még össznemzeti célok kifejezője tudott lenni. A második világháborúban ennek az osztálynak egy kitűnő képviselője még egyszer be tudta tölteni ezt a szerepet és a nemzeti egység megteremtője és megtestesítője lett, de eszméi a háború után majdnem teljesen megszűntek hatni az angol társadalom többségére. ALEX MAY AlFRF.D KF.RR F״ S A ZSIDÓSÁG A most 25 éve elhunyt Alfred Kerrt, aki mint költő és drámaíró, de elsősorban mint rettegett sztárkritikus vlághírre tett szert, a szintén keskenyszemű szitán rostáló Hans Habe legújabb, ״ Erfahrungen” (Tapasztalatok) című művében a ״ toll Degas“-jának nevezte. Elévülhetetlen érdemek fűződnek a találó méltatás hőséhez. A 90-es években tért hódító impresszionizmus hatalmába kerítette az európai szellemi és művészi alkotások legjavát. Rodin a plasztika, Debussy a zene, Renoir a festészet, Viery a líra terén volt hangadó és a műveit Nyugat követte a formabontó irány élményserkentését. Alfred Kerr is beállt az irodalmi előőrsök sorába, ami megszabta a Thália templomában serénykedő drámaírók és aktorok, rendezők és műsorfelelősök színházkultúrájával szemben elfoglalt álláspontját. Kritikája döntőbírói erővel bírt, amivel számolnia kellett a világpolitikai- és szemléleti problémákat szétszálazó íróknak, szereposztóknak és vállalóknak egyaránt. .The Kerr nemcsak korholt, hanem olykor vállveregetett, sőt magasztalt is, így fejet hajtott Shaw, Schnitzler és Hauptmann zsenije előtt. Kerrnek köszönhető, hogy elnémította a múzsakegyeltek alkotásával szemben megnyilatkozott ellenzéki hangokat. Fenti három szerző szociális indítékú darabjai még ma is részt kérnek a nagy színházak műsortervezeteiben. Mindezt Kerr tény- és tárgyszerűségét szem előtt tartó okárata ösztönözte, amelynek, Habe szerint is, az a stiláris jel'-־*gzetessége,hogy kevés szóval sokat mond, míg a kritikusok általában sok szóval keveset mondanak. Kerr néha tévedett is, — például Brecht esetében, akinek jelentőségét és kötetlen hangulati keretbe foglalt helyzettudatát bagatellizálta. Viszont Kerr tekintélye veszélyeztetése nélkül megengedhette magának, hogy szorosra fogott vizsgálódásai gyeplőjén lazítson.Ezt a tételt igazolja önmaga csalhatatlanságát megkérdőjelező következő számvetése: Emberek tévedhetnek. Kritikusok is. „ Az esszé-irodalmat a színházkritika standard műveivel —az öt kötetes ״ Die Welt im Drama“ és a kétkötetes ״ Die Welt im Licht“ című oeurrekkel gazdagító Kerr 1867 december 25- én született Breslauban. Művészhajlamú apjából szülei borkereskedőt faragtak, míg Alfredet történelem- és irodalomszakos tanári pályára nevelték. Nyelvanalitikai tehetsége hivatott stilisztává avatta szenvedélyes esztétikai prédikátorrá. Fanatikus igazságszeretete patetikus, izes,de nem modoros cikkekben és más írta: NASCHITZ FRIGYES I ______________ , írásművekben, így Urai röptűs útleírásokban jelentkezett, valamint az általa szerkesztett ״ Pán“ ! című folyóiratban. Persze a szó zsonglőrt póztalan művészete arra képesítette, hogy hozzáállásait úgy színezze, ahogyan a szembesített kép, szöveg és a konfliktus megkövetette: szigorral, gyöngéden árnyalt iróniával és a rácsodálkozás röntgenszerűen átvilágított előérzetével. Tipikusan zsidó létlátás és nemzedékeken át kitenyésztett tartalmi- gondolati csel fekvésvágyból folyó mérlegelő lezárás cseng ki Kerr bírálataiból. Kerr sokat utazott, de leghosszabb, 15 évig tartó útja az emigrációba vezetett. A nácik uralomra jutása késztette gyors menekülésre, mert tudomására jutott, hogy neve a rezsim-ellenesek listáján szerepel. Könyveit 1933 május 10-én máglyára vetették, majd Göbbels az állam ellenségének bélyegezte, s ami állampolgárságának elvesztésével járt. Családja úgyszólván utolsó percben követhette Londonba, ahol szögre akasztotta a sztobázkritikai tevékenységét, hogy ragyogó tehetségét a barna hordák elleni propagandának szentelje. Első művének, „A diktatúra háziszolgája“ címet adta. — a fedőlapot a korbácspattogtató, horogkeresztet hordó Führer ״ díszítette“. Közben közérthető felvilágosító ,antifasiszta röpiratokat terjesztett, amelyek egyszerű fogalmazásban a nép fülébe dobálták a Hitler elleni keresztesháború szükségességét. Ezeket a megalkuvás elől óvó pamfleteket a Német Szabadság-adón keresztül a Harmadik Birodalomba és a megszállott országokba sugározta, sőt milliós példányszámban repülőgépekről ledobatta, a náci csizma alatt nyögő lakosság okulására. Az antiszemitizmus elvkancájának nyerítése elleni küzdelem inspirálta Kerrt ״ Walther Rathenau“ című biográfiájának meg-árására. Ebben a zsidó, külügyminiszteri posztot betöltő történelmi személyiség arcélét profitálta, akit a demokrácia érdekében folytatott életműve jutalmául zavart agyú fajvédők még 1922-ben meggyilkoltak. Az akkori gyilkosság most az össz-zsidóság fizikai létét veszélyeztető üldöztetésekben merült ki. De a civilizált világnak a totális kiirtásáért síkra szálló kormányprogram megvalósítása ellen minden rendelkezésre álló eszközzel harcolnia kell. Bátor és párját ritkító kiállásának is.terét a londoni metró, a Themse pártja, színházak és koncerttermek előcsarnoka és minden megközelíthető gyülekezési hely képezte. A BBC-ben angolokhoz, franciákhoz, a Baltikum népeihez, olaszokhoz, de főleg a (Folytatás a 11-ik oldalon) 17ז*י Szíla *זז vr A tens asszonyt csak a boltban hívtak tini asszonynak, mi a házban úgy hivtuk: mama. ..!, ha tréfás hangulatot akartam benne ébreszteni, úgy szólítottam: mámé zisze, ahogy a faluban egynémely zsidó fiútól hallottam. Ilyenkor egy pogácsát, vagy egy hosszúcukrot nyomott a kezembe és mosolygott. Tetszett neki ez a szó, mert egykor ő is így szólította az anyukáját, hogy mámé zisze, az apját meg táte ziszer. Csak ezt a négy szót mondta így, a többi mondanivalóját a falu nyelvén mondta, mert géresi volt, Nagy-Géresi, bodrogközi. Az apámat igazán nem tudom, hogyan szólítottam volna, ha derűs perceket kivántam volna számára szerezni, mert azapám aprólegényke koromban elhagyott bennünket, anyámat, tizenhárom gyerekét és kiköltözött vagy inkább kiköltöztették a faluszéli akácosba örök nyugalomra és az apám szót se igen gyakorolhattam életében. Az anyámat kímérgettük, amennyire csak lehetett, különösen korosabb idejében. Akkoriban ez a divat járta és azelőtt is néhány ezer évre visszamenőleg. Ezt a divatot a Szinájról örököltük a kőtáblákkal, amelyekre rá volt írva, hogy tiszteld anyádat és apádat. Nekünk, akiknek nem volt már apánk, megkétszereztük a tiszteletet, rávittük az apának járó tiszteletet, szeretetet a mamánkra. Akkoriban, mondom, így volt, mert akkor nem jártak tankok, nem kattogtak gépfegyverek és nem repültek repülők a Szinájban és nem ontották az ártatlan emberek vérét százával, ezrével. Azt se mondtuk meg a mamának jelen század első tizedének végén, hogy besoroztak katonának a nyíregyházi huszárokhoz. De hogy jelen sorok írója sohse került közelebbi ismeretségbe lóval, boszszú kunyerálás, kérvényezés után, a miskolci tízesekhez osztották. Minek azt egy szegény anyának, özvegyasszonynak tudni, hogy drágaságos gyermekét Ferenc Jóska kosztján tartják, ahol nem forditanak gondot a kászálra, templom sincs a kaszárnya udvarán és hogy a káplár ur naphosszat a ״ jobbra át“-tál, ״ balra át“tál, meg a ״ kettősrendek“-kel igy meg amúgy, szórakoztatják. Irta hát Kálmuska a mamának Aranyosmarótról és később Békéscsabáról keltezve, hogy Kedves Mamám, százhúszig! Hála a Teremtőnek egészséges vagyok, mint a makk, amit a k. Mamámtól is óhajtok minél előbb hallani. Csomagot ne tessék küldeni, mert ide igen jó helyre kerültem, a Rebbe minden tanítványáról atyailag gondoskodik. Ne tessék pészáchra hazavárni, mert a Mester ragaszkodik hozzá, hogy az ő asztalánál tanuljam meg a széder rendezését. De különösen az első világháború idején kellett a kedves Mama előtt takargatni a valót. Akkor meg már a tátrai ski és hegymászó tanfolyamra kerültem. No, még csak ezt kellett volna a k. Mamának megtudni! Zemplénricsén nem volt hegy, a skiről meg azt se tudták, mi fán terem, így csalogattam hát éveken keresztül. Akkoriban már a hetüket a pápaszemén keresztül se tudta egymástól megkülönböztetni. Megírhattam hát az otthoniaknak mindent és szőtték a meséket színesen a Mamának rólam. Csak 1918 őszén kerültem haza. — Hát te meg ־־־ ilyen maskarába öltöztél? — És jót nevetett rajtam. De nevettem én is és zengett az egész ház a nevetéstől. Nevetett még Mari is, a ruthén cseléd, mert ő is be volt avatva a több éves komédiába. Az anyám komiszkenyérrel és puszerlivel traktált és kéjesen nézte, ahogy jóízűen fogyasztom. Aztán a nagy boldogság, jól elpityeregte magát. Majd meg én is utána. Erre megfogtam a kezét és megcsókoltam és azt mondtam neki: Mámé zisze. LÖWENKOPF KALMAN A téns asszony és a háború KIVONAT AZ 1973 DECEMBER 31-111 MÉRLEGBŐL A BANK EGYESÜLT _____rí. ______ ______■ 1L. 10,056,999,866 11,605,340,681 9,107,135,368 10,225,604,532 6,501,957,568 7,382,313,230 4,455,980,465 4,967,828,012 3,358,887,276 4,209,663,174 1,726,822,525 2,125,274,105 239,827,244 276,490,271 34,405,147 37,267,682 A merleg összesen Letétek (beleértve letéteket kölcsönök nyújtására) A közönség letétjei Készpénz és egyenlegek a bankoknál Kölcsönök (beleértve kölcsönöket a letétek■ ből kölcsönnyújtásra) Kölcsönök a bank pénzeiből Vagyoni eszközök Tiszta haszonadók levonása után Uahat 1974. L. 15 UJ KELET 7