Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)
2018-02-01 / 20649. szám
Ultraortodox túlkapás VAGY EGY ÚJ IZRAEL KÖR VONALAI A Mediin Ilit nevű közép-izraeli város ultraortodox vezetése a 2018-ra vonatkozó adónyomtatványok mellé új viselkedési szabályzatot adott a városi alkalmazottak számára, és felszólították őket, hogy írják is alá. Az ortodox rabbik által évekkel ezelőtt összeállított „ajánlás" mostanra kötelező normává vált a városban. A szabályrendszer teljesen elkülöníti a városházának dolgozó nőket és férfiakat, akik még egy helyiségben sem tartózkodhatnak, nem beszélhetnek egymással. Ha munkaügyben mégis egyeztetniük kellene, akkor ezt csak úgy tehetik meg, ha őket legalább egy asztal választja el egymástól. Az illendő viselkedésről szóló új követelmények szerint a város buszain a nőknek - még a férjes asszonyoknak is a férjüktől külön - hátul kell ülniük, és nem szabad beszélgetniük. A munkahelyen tilos nem a munkavégzéssel kapcsolatos dolgokról beszélgetni, viccelődni. A férfiaknak és nőknek tilos egy asztalhoz leülni, együtt enni, tilos egymással bárhová egy kocsiban elmenniük, együtt vásárolniuk, megkínálniuk egymást. Munkaidő után a férfiak és a nők nem találkozhatnak munkaügyekben sem, tilos együtt munkába utazniuk vagy ezt megbeszélniük, tilos egymás családját meglátogatniuk, közösen kirándulniuk. Mindezt a Teremtést követő 1778. évben, a világ egyik leginnovatívabb országában, ahol a kiváló eredményeket nők és férfiak együtt érték el. Innováció és versenyképesség IZRAEL AZ ÉLCSAPATBAN 2017-ben a Világgazdasági Fórum (WEF) innovációs listáján Izrael a második helyen szerepelt, továbbá a versenyképességi rangsorban a tizenhatodik lett és így nyolc helyet javított 2016-hoz képest. A amerikai Bloomberg magazin szerint Izrael a világ tizedik leginnovatívabb országa a kutatás és fejlesztés terén elért eredményei, valamint hightech vállalatainak magas száma alapján. Az US News és a World Report is nyolcadik helyre tette Izraelt a világ legerősebb államai sorában. A lista háttérkutatását a Pennsylvaniai Egyetemen működő Wharton School és a BAV Group végezte 21 ezer ember bevonásával. A felmérés szerint a zsidó állam ütőképes katonai erejének, kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak, valamint erős gazdasági és politikai befolyásának köszönhetően ért el magas besorolást - olvasható az Algemeinerben. Százmillió forintot különít el a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) a holokauszttúlélők második generációja szociális és egészségügyi problémáinak megoldására. „Ez a döntés egyedülálló jelen pillanatban a világon, és remélhetőleg egy hoszszú, évek óta tartó diskurzust fog lezárni" - olvasható a Mazsök közleményében. Szabó György, a Mazsök elnöke elmondta, hogy gyógyellátásban, otthoni ápolásban, segítségnyújtásban részesülhetnek majd az arra rászorulók. A programot kidolgozó szakértői munkába bevonják a zsidó szeretetszolgálatot, a zsidó egészségügyi intézményeket és a holokauszttúlélőkkel foglalkozó legjelentősebb szervezeteket. Hozzátette: a reményei szerint az év második felére elkészülő programot a Mazsök kuratóriuma hagyja majd jóvá, és ezt követően kezdődhet a konkrét segítségnyújtás. Világszerte komoly probléma, hogy a túlélők gyermekei sok esetben a szüleiknél súlyosabb egészségügyi, főként pszichés problémákkal küzdenek. Ezek a problémák elsősorban az 1945 és az 1960-as évek eleje között születetteket sújtják. Problémáik sok esetben megnehezítették a munkahelyük megtalálását, illetve megtartását is, így a mára jobbára nyugdíjas korosztály számára ez komoly szociális problémává is vált. A holokauszt utáni kárpótlások minden esetben csak a túlélőkre vonatkoznak, a másodgenerációra nem, ezért az ő nehézségeik kezelése világszerte foglalkoztatja a zsidó közösségeket. Támogatás a holokauszttúlélők gyermekeinek A MÁSODIK GENERÁCIÓ IS SÉRÜLT Impresszum Főszerkesztő: Vadász Éva • Vezető szerkesztő: Steiner Kristóf • Olvasószerkesztő: Bedő J. István, Kristóf Juli • Korrektor: Sebő Anna • Képszerkesztő: Salamon Sára • Tördelő szerkesztő: Dániel Zsófia • Szerzőink: Arje Singer, Avi Ben Giora, Balázs Ibi, Berger Gabi, Borgula András, Egervári Vera, Eldad Hani, Fleischer Ferenc, Frank Peti, Halmos László, Halmos Sándor, Horváth-Nehab Katalin, Kádár Elza, Korányi Eszter, Krasznai Éva, Lackfi János, Nimrod Dagan, Politzer Maymon Krisztina, Róna Éva, Singer Zsuzsa, Schnapp Lea, Sivan Brush, Steiner Kristóf, Surányi J. András • Email: ujkelet@gmail.com • Új Kelet online: ujkelet.com • Ára: 21 sékel, Ellátón: 18,50 sékel • Az Új Kelet újságot 1918-ban Kolozsváron Chaim Weisburg alapította • Felelős kiadó: Steiner Kristóf, Salamon Sára, Vadász Éva • Hirdetés: +972-54-472-7472 • Információ a terjesztésről: +972-50-528-8982 • Nyomdai kivitelezés: Hadiusz Hediadas Kft. • A szerkesztőség nem felel a hirdetések tartalmáért. A kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. 2018. FEBRUÁR Izrael Állam köszönetét fejezte ki Milutin Stanojevicnek, a Szerb Köztársaság Izraelben akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kimagasló tevékenységéért, amellyel hozzájárult a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséhez. Az ezt a tényt leíró elismerő oklevelet 2017. december 26-án adták át Jeruzsálemben. A Kneszetben tartott ünnepélyes rendezvény házigazdája Oded Forer országgyűlési képviselő, az Izrael és Szerbia közötti parlamentáris kapcsolatokat építő baráti egyesület elnöke, valamint Dán Organ, hazánk Skopjei nagykövete, a külügyminisztérium Balkánért felelős igazgatója volt. Ez alkalommal köszönték meg a két ország kooperációját elmélyítő, szerbiai születésű izraeli személyiségeknek - köztük magyar ajkúaknak is - azt a több évtizedes szellemihíd-építő munkát, amit kettős vagy többes identitásuk tudatában, teljes odaadással, szakmai és emberi tehetségüket latba vetve, kapcsolatrendszerük megmozgatásával végeztek Izrael és Szerbia érdekében. A kitüntetettek a vészterhes történelmi időkben is a két nép közötti barátság jegyében munkálkodtak, s ez a tény reményt keltő derűlátással töltötte el a díjazottakat és az eseményen megjelent, csaknem ötvenfőnyi közönséget. A kitüntetettek: Michael Freund újságíró, az Izrael-Szerbia Baráti Egyesület elnöke; Dan Reisinger dizájner, tervezőgrafikus, festő, szobrász; Dušan Mihalek zenetudós; Ana Šomlo Ninia író, televíziós újságíró; Dina Katan Ben Zion költő, műfordító, irodalomtudós, továbbá a korábbi Jugoszlávia zsidó közösségének képviselői: Miriam Steiner-Aviezer, Aleksandar Nikolić, Eliezer Papo, Ivan Ceresnjes és Milan Fogel. Végül, de nem utolsósorban említjük e tiszteletre méltó csoport doyenjét, a nyolcvanöt esztendős, magyar ajkú Zsámboki Józsefet. Ő volt az izraeli-szerb gazdasági társaság kezdeményezője, feleségével, Rutival együtt pedig az IMVAJ nemzetközi mesterkurzus és operagála ötletgazdája, valamint az ahhoz kapcsolódó Zsámboki-díj létrehívója. A népszerű netanjai faipari mérnökbútortervező és sikeres operaénekesi pályát befutott felesége 2014-ben alapította a nevével fémjelzett International Masterclasses Zsámboki Awards of Vocal Arts, Jerusalem pénzdíjas énekversenyt. Mint mondják, minden évben vásárolhatnának egy full extrás luxus limuzint abból az összegből, amit a kultúra mecénásaiként a művészek inspiráló támogatására és a mesterkurzust követő jeruzsálemi gálakoncert megszervezésére fordítanak, de ők így boldogok... Kádár Elza Elismerések az Izrael-Szerbia Baráti Egyesületnek ZSÁMBOKI JÓZSEF ÉS DAN REISINGER A MAGYAR AJKÚ DÍJAZOTTAK KÖZÖTT Visszatetszést keltő lengyel törvény „NEM SZABAD ELFELEJTETNI A MÚLTAT" Izraelben visszatetszést keltett a holokauszttal kapcsolatos, vitatott lengyel törvény megszavazása, vezető politikusok holokauszttagadásnak nevezték a még elnöki aláírás előtt álló jogszabályt. Jiszrael Katz miniszter az ország varsói nagykövetének konzultációra szóló, azonnali visszahívására szólította fel Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. „A lengyelek által elfogadott törvény súlyos, tagadja Lengyelország szerepét és felelősségét a zsidók elleni holokausztban - mondta Katz. - A politikai és a morális megfontolások egyensúlyában világosan dönteni kell - tette hozzá -, a holokauszt áldozatainak emléke felette áll minden más meggondolásnak." Joáv Galant építésügyi miniszter szerint: „A hatmillió emlékezete erősebb minden törvénynél. Megőrizzük emléküket és megértjük a tanulságokat: képesnek kell lennünk megvédeni magunkat." Az ellenzéki Cipi Livni nyilatkozatában keményen fogalmazott: a törvény megszavazása „kétszeresen is szembeköpi Izraelt". A zsidó népet, de még a miniszterelnököt is, aki bejelentette, hogy a törvény elfogadása előtt egyezségre jutott a lengyel kormányfővel a további konzultációról. Livni szerint Izraelnek azonnal és határozottan kell lépnie, nyilvánosságra kell hoznia dokumentumokat a holokausztban zsidók elleni bűnöket elkövető lengyelekről, s világosan meg kell üzennie: „nem szabad elfelejtetni a múltat". A Jad Vasem holokausztmúzeum közleményében megismételte, hogy a „lengyel haláltáborok" kifejezés kétségtelenül hibás. A haláltáborokat a németek hozták létre a nácik megszállta Lengyelországban azért, hogy a „végső megoldás" keretében kiirtsák a zsidó népet. Azonban a lengyel szenátusban megszavazott törvény más elemekre is vonatkozik, amelyek „veszélyeztetik a lengyel nép szerepének szabad és őszinte megvitatását" a zsidók akkori üldöztetésében. A Jad Vasem leszögezte: továbbra is támogatni fogja azokat a kutatásokat, amelyek a lengyel lakosságnak a zsidókkal szemben a holokauszt idején tanúsított hozzáállására vonatkoznak, hogy feltárják a bonyolult igazságot. ÚJKELETI