Új Kelet, 2018 (99. évfolyam, 20649-20653. szám)
2018-12-01 / 20653. (20654.) szám
1920-ban az Új Kelet napilappá alakult, és a teljesen új Kadima Kiadóvállalat Rt. kezelésébe került. 1923-tól „az egyetemes erdélyi és bánáti zsidóság napilapja"-ként jelent meg. Példányszáma az első évben 3500, a húszas években (már napilapként) 15-20.000 volt. [A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon adatai szerint.] Főszerkesztője 1920 és 1922 között Fischer József. Giszkalay János neve 1924 és 1927 között jelent meg szerkesztőként az impresszumban, Jámbor Ferenc pedig 1927-1938 között volt felelős szerkesztője a lapnak, míg 1929-ben Kasztner Rezső, azt követően pedig Hátszegi Ernő voltak az Új Kelet bukaresti szerkesztői. Közülük néhányukat viszontláthattuk a Tel-Avivban 1948-ban újraindított lapban. Az újság első 22 évének szerzői között az alábbiakban röviden említjük meg Székely Béla, Szabó Imre, Salamon László, Hátszegi Ernő nevét, illetve rövid életrajzát. Talán kevésbé ismert újságírók, szerkesztők voltak ők, ám mindannyian rendkívül változatos publicisztikai és irodalmi alkotásokkal gazdagították az újságot. Székely Béla (Bethlen, 1891- Chascomas, Argentína, 1955) költő, publicista, pszichológiai szakíró. Aktív részt vállalt az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség tevékenységében, ennek keretében megszervezte az Aviva zsidó leány-világmozgalmat. 1938-tól Argentínában élt, ahol magyar nyelven szerkesztett lapot, Jövő címmel. Az antiszemitizmus története (Budapest, 1936) című könyvét saját fordításában portugál nyelven is megjelentette (Buenos Aires, 1940). Szabó Imre író, újságíró, műfordító (Érsekújvár, 1882 - Kolozsvár, 1943), az Új Kelet munkatársa. 1930-1931-ben a Kelet Népe című, szintén Kolozsvárt megjelent, rövid életű irodalmi, kritikai és közgazdasági havi szemlét szerkesztette, ugyanakkor munkatársa volt a Zsidó Jövő című kiadványnak is. Regényeket és novellákat írt. Kelet kapujában című útikönyvének, később Az utolsó máglya című históriai regényének nagy közönségsikere volt. Salamon László (Nagyvárad, 1891 - Kolozsvár, 1983) költő, író, esszéista, újságíró, szerkesztő. Újságírói pályáját 1913-ban a Nagyváradi Naplónál kezdte. 1924 elején Kolozsvárra költözött, ahol az Új Élet napilap irodalmi szerkesztője volt a lap megszűnéséig. Közéleti írásai a II. világháború alatt a Népszavában jelentek meg. 1942-ben a Vajda János Társaság levelező tagjává választotta. 1944-ben deportálták, a dachaui koncentrációs táborból annak felszabadulása után, 1945-ben tért haza Kolozsvárra. Hátszegi, eredeti nevén Zuckermandel Ernő (Hátszeg, 1904 - Auschwitz, 1944) újságíró. 1922-től 1926-ig a kolozsvári Consum közgazdasági lap munkatársa. Párizsi tanulmányútján újságíró akadémiát és kereskedelmi tanfolyamot végzett, hazatérve 1928-tól 1940 szeptemberéig a RADOR hivatalos román távirati iroda külügyi osztályának szerkesztője, egyidejűleg a kolozsvári Új Kelet bukaresti tudósítója. Emil Carasso francia íróval társulva és eredeti családi nevén Ady-versek francia fordítását jelentette meg az Aujourd'hui c. folyóirat kiadásában (Párizs, 1926). Önálló verseskötete: Olvastam a csillagokban, Kolozsváron jelent meg 1927-ben. Talán lesz még alkalmunk bemutatni a 21. század olvasójának a valamikori kolozsvári Új Kelet többi, ismert és kevésbé ismert szerzőjét is. Különleges időkben, különleges helyen éltek és alkottak. Zsidók voltak, magyarul írtak a Romániához tartozó Erdélyben - talán éppen a kettős kisebbség tudata vezette tollakat, emelte magasra a fiatal Új Kelet irodalmi és publicisztikai nívóját. Előttük és társaik előtt tisztelgünk a jubiláló Új Kelet minden írásával. Büszkék vagyunk a ránk testált örökségre. ■ A sorozat korábbi részei az Új Kelet 2018 augusztusi és októberi számában jelentek meg. A kolozsvári Új Kelet szerkesztőségének épülete (ma Brassai Sámuel, 1918-1940-ig Baron L. Pop utca) Fotó: Rohonyi Iván