Új Könyvek, 1966 (3. évfolyam, 1-13. szám)
1966 / 3. szám
lalkoztatták, minden műfajban jelentőset alkotott. Alkotói programjába szervesen illeszkednek elbeszélő költeményei. A helység kalapácsa című komikus eposzában a népi költészet vívja meg harcát az addig uralkodó irodalmi formák ellen. A János vitéz, a tündér-elbeszélés a mese világában juttatja diadalra a nép gyermekét. Művészete a szabadságharc idején érte el csúcsát, amikor azokért az eszmékért folyt a harc, melyekért eddigi költészetével küzdött. Költészete együtt tartott a forradalom és szabadságharc minden eseményével. Csatadalai, harcos politikai versei, sőt nagy epikai alkotása (Az apostol) születtek a politikai és társadalmi harcok közepette. Hatása az utókorra felmérhetetlen. Minden haladó társadalmi és politikai mozgalom ősét találta meg benne, nagy költőink (Ady, Illyés) elődként tisztelték, harcaikban segítségül hívták. Élete tökéletes összhangban volt költészetével. Halála, titokzatos eltűnése a segesvári csatában hozzájárult, hogy a nép nem akarta tudomásul venni elmúlását. Évtizedekkel utána is legendák keringtek felbukkanásairól. Az utóbbi években megjelentek közül a leghasználhatóbb, és könyvtári célra leginkább alkalmas kiadás, mely időrendben közli összes verses művét. Valamennyi közművelődési könyvtár törzsanyaga. 660181. VAS István (1910—) Földalatti Nap. Versek. Bp. 1965, Szépirod. Kiadó, Nyomda- V 54 ip. Tanulóint. [ny.] 90., 1 t. 24 cm. —,— 15.— Ft B. 894.511—14 Vas s Kossuth-díjas költő, író, műfordító, igazi intellektuális költő. Legutóbbi verskötete, az összegyűjtött versek 1964-ben jelent meg. Új kötetének versei mindenekelőtt az élet végső kérdéseiről, halálról, emlékekről, elmúló időről és megmaradó emberi értékekről szólnak. Jó péda erre a kötet egyik legszebb verse, az Óda tegnapi asszonyokhoz. Költői eszközeinek fejlődésében két irányzatot figyelhetünk meg: egyrészt egyre klasszikusabban pontos, másrészt mindinkább elengedettebb, spontánabb igyekszik lenni. Némelykor egy-egy versében mind a két törekvést megtalálhatjuk (Változatok Horatius témájára), máskor külön-külön verse kapja a klasszikusabb, illetve spontánabb veretet (Párbeszéd két ismeretlen között; Istenek). A Változatok Horatius témájára egyike azoknak a mind gyakrabban feltűnő makáma- és prózavers-szerű költeményeknek, melyek már előző önálló kötetében, a Római rablásban is fontos szerephez jutottak. Ebben a formában íródott a Rapszódia József Attiláról is: szerzője ezzel a szokásosnál hajlékonyabban alakítható versformával új lehetőségeket nyitott a magyar lírában. Irgalmatlan, kemény versek sora ez a könyv: aki a Branyiszkót, Az idő metszeteiben-t, a Költözést, vagy a Kimondhatatlant olvassa, nem fog elandalodni „szép” verseken. Vas számára már hosszú idő óta mást jelent a szépség, mást a vers is: a végső, leplezetlen igazság felderítésének engedelmes eszközét, még akkor is, ha e valóság tudomásulvétele közben el-elfogy lélegzete. Városi könyvtárakban az összegyűjtött verseket kiegészítően törzsanyag, másutt javasolt. 11