Új Magyar Múzeum 7/2 (1857)

Értekezések - Történettudományi osztály - Wenzel Gusztáv: Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez

MAGYAR AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ. XVI. Év. 1857. VI. Sz. KRITIKAI FEJTEGETÉSEK MÁRAMAROS MEGYE TÖRTÉNETÉHEZ. Olvasta az akadémiában febr. 5. 1855. WENZEL GUSZTÁV. Máramaros Magyarország legérdekesebb megyéinek egyike, nem csak geographiai, hanem ethnographiai és tör­téneti tekintetben is. „Maga a természet, mond Vahot Imre *), egy különös önálló tartománynyá, egy nagyszerű határvidéki védvárrá alkotta ezt, midőn mindenfelől magas hegyek kő falaival keríté be; s azért különösen Máramaros földének is neveztetik.“ Galicia, Bukovina és Erdély közt képezi Magyar­­ország é­szakkeleti végvidékét, mely sóaknái és rengeteg er­deinek roppant fabősége, orographiai és hydrographiai con­­juncturái s közlekedési és közgazdászati viszonyai által egy­aránt nevezetes. Ehhez járul, hogy a magyar, az oláh vagyis román és az orosz népségek egészen sajátságos combinatió­­ját mutatja, mely a XIV. század közepe táján számos olá­hoknak azon kivándorlása által, mely a moldvai vajdaság ke­ *) Magyarország és Erdély képekben. Pest, 1854. II. k. 142.1. 2. AKAD. EBT. 1857. VI. 23

Next