Új Magyar Szó, 2006. február (2. évfolyam, 21-40. szám)
2006-02-01 / 21. szám
Vallon érvek a romániai régiókért „Európa-szerte azok a régiók fejlődnek a legjobban, amelyekben a legnagyobb számban találkoznak a különböző kisebbségek által képviselt kultúrák” - mondta a Régiók Európája címmel hétfő este Bukarestben megtartott konferencián Philippe Suinen, a belgiumi Francia Közösség nemzetközi kapcsolatokért felelős főfelügyelője. Az előadás a nemzetközi közreműködéssel megszervezett A Frankofónia Nagy Konferenciái rendezvénysorozatot nyitotta meg. A számos diplomáciai tisztséget betöltött Suinen szerint több fajta Európa létezik, de közülük az egyik legfontosabb, minden bizonnyal, a Régiók Európája, amelynek az emberközeliségre és a különbözőségre kell épülnie. Az országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét és biztosítani az állampolgárok konkrét beleszólását a minél egyszerűbben megszervezett döntési folyamatokba. A régiók szerepének növekedését az is bizonyítja, hogy noha 1975-ben régiófejlesztésre csupán két-három százalék jutott az Európai Közösség költségvetéséből, erre ma az Európai Unió (EU) büdzséjének legalább 35 százaléka fordítható. 2007-2013 között azonban 44 százalékra emelkedik a kohéziós alapok aránya, amely tíz százalékkal több, mint a mezőgazdaságra fordítható öszszeg. Philippe Suinen azt is kifejtette, hogy az európai régiók kialakításánál hasznosabb lett volna a kulturális szempontokat figyelembe venni, a gazdasági mutatók helyett. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy be kell szüntetni a kulturális szolgáltatások véget nem érő kommerszesítését. „Az önkifejezés szabadságának növekedésével egyetemben, növekedni fog a másság, a másfajta nemzeti vagy kulturális identitás iránti kíváncsiság is” - mondta a diplomata. Hangsúlyozta, hogy az európai régiókban már szinte egyáltalán nem lelhető fel a nemzeti identitás alapján jelentkező megkülönböztetés vagy megvetés. ■ „Veszélytelen a kulturális autonómia" Interjú Philippe Suvien-nel, a belgiumi Francia Közösség képviselőjével ■ Bizonyára hallott róla, hogy Romániában egyre nagyobb igény mutatkozik a régiók átszervezésére. Ön szerint milyen szempontokat kell figyelembe venniük a hatóságoknak a sikeres átszervezés érdekében? - Elég nehéz tanácsot adnom, hiszen minden országban sajátságos helyzet van. Az Európai Unió (EU) különböző államaiban azonban megfogalmazódott az igény a régiók létrehozására. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az állampolgárokhoz, nagyon fontos megalkotni, megszervezni vagy megerősíteni a régiókat, amelyeket választott vezetőknek kell irányítaniuk. Az EU regionális fejlesztési politikája is előírja azoknak az entitásoknak a létrehozását, amelyek megfogalmazzák és képviselik a térség fejlesztési szükségleteit, és az állampolgárokkal szoros kapcsolatban, azok igényeinek figyelembevételével tevékenykednek. Az egyéni választókerületek bevezetése jelentheti az efelé vezető jó megoldást. ■ Ön azt mondta, hogy Európa legjobban fejlődő régiói azok, ahol nemzeti kisebbségek is élnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos romániai régióknak nagyon gyors ütemben kellene fejlődniük, hiszen az országban 19 nemzeti kisebbséget tartanak számon. Általánosságban beszélve, mindig érdekes és hatékony ezeknek a régióknak a megszervezése és a szükséges gazdasági stratégiák kidolgozása. A másik valóság azonban a kulturális kisebbségek létezése. Ez a másik módja a fejlődésnek, ami az EU régiófejlesztési politikája szerint összeegyeztethető az általános régiószervezési stratégiával. Arra is lehetőség nyílik azonban, hogy ezt összhangba hozzák bizonyos kulturális és oktatási autonómiaformával. Gondolom, ez az, amit a romániai kisebbségvédelmi szervezetek is akarnak. ■ Ön szerint, tehát, a kulturális autonómia jelenti a jó irányt és az ellene tiltakozó hazai politikus tévednek, mikor azt állítják: mindez területi autonómiatörekvéseket rejt? — Ha ezt az autonómiát valóban a kultúrára és az oktatásra korlátozzuk, úgy gondolom, semmiféle veszélyt nem jelent a biztosítása. Ha garantáljuk, hogy egyéb területeknek megvan a maguk helye és rendszere, nincs veszély. Figyelembe kell venni a szubszidiaritás-elvet, azonban hangsúlyozni kell, hogy ennyit lehet és nem többet. Azaz kulturális és oktatási autonómiát, ami azonban nem egyenlő például a gazdaságpolitikával. ■ Talán sikerült beleolvasnia az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvénytervezetbe... - Sajnos nem, de ebben a kérdésben amúgy is óvatosan nyilatkoznék. ■ Kiálltak Adrian Mie mellett e és spekulációnak nevezte az erre utaló újságcikkeket. ■ ■ a MU Mircea Geoana, a PSD elnöke a párt vezetősége és a parlamenti frakciók tagjai előtt mondott beszédében ahhoz a feltételhez kötötte Adrian Năstase támogatását: a házelnök biztosítsa a pártot, hogy nincs oka módosítani a támogatással kapcsolatos döntést. Beszéde elején leszögezte, továbbra is érvényes marad a PSD vezetőségének brassópojánai döntése azzal kapcsolatban, hogy támogatja Adrian Nastasét a képviselőház elnöki tisztségében. Geoana bejelentését az jelenlevő honatyák tapssal fogadták. Nastase kijelentette, nem létezik olyan tény, amelynek alapján le kellene mondania a házelnöki tisztségről, és hozzátette, az ártatlansági vélelemnek a parlament esetében is működnie kell. Mint hangsúlyozta, egyetlen pártbeli kollégája sem kérte, hogy mondjon Adrian Nastase fellélegezhet? Magyaroknak magyar rendőrt Folytatás az 1. oldalról Markó Béla szövetségi elnök a tárgyaláson elmondta, az RMDSZ- nek a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közvélemény tájékoztatására, illetve a rendőrség intézményével szemben kialakult előítéletek leküzdésére. A tárgyaláson arról nem esett szó, pontosan hány helyet is biztosítanának a magyar nemzetiségű rendőrök számára a román rendőrség kötelékeiben. Vasile Blaga miniszter azonban elképzelhetőnek tartja, hogy településenként a magyarság számarányával egyenlő számú magyar rendőrt vegyenek föl a rendőri intézményekbe. Fontos szempont az is, hogy a kisebbség soraiból származó rendőröknek nem kellene elhagyniuk saját településüket, hiszen kihelyezésük oda szólna. A tegnap megalakult munkacsoport már holnap összeül kidolgozni a kisebbségek képviselőinek rendőrségi kötelékekbe való bevonására vonatkozó stratégiát. A kezdeményezés az Etnikumközi Hivatal támogatását is élvezi. ■ Kovács Péter Új Magyar Szó I O 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA | |] Markó Béla lemondását kéri a háromszéki PSD A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezete szerint kormánytisztségével öszszeférhetetlen álláspontra helyezkedett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, amikor marosvásárhelyi beszédében szemrehányást tett Traian Basescu államfőnek. A miniszterelnökhelyettes javasolta az államelnöknek, hogy a magyarországi modell alapján orvosolják a hazai kisebbségek helyzetét. Nem tekinthető példaképnek - a háromszéki szociáldemokraták meglátásában - a magyarországi kisebbségek kezelése a romániai ellenében, mert a szomszédos országban asszimilálták az ott élő nemzeti kisebbségeket. Ioan Mugur Topolnitchi PSD-alelnök szervezete nevében tegnap követelte Markó lemondását kormánytisztségéből. Hajtóvadászat indult a szervezett bűnözés ellen Az Országos Rendőr-főkapitányság és a hollandiai Nemzetközi Rendőri Együttműködési Egység képviselői beindították tegnap a Matra 2004 — Drogkereskedelem elleni harc nevű projektet. Bár a kezdeményezéssel főként a nemzetközi drogcsempészet ellen próbálnak föllépni, a rendőrök figyelme nem kerüli el a szervezett bűnözés egyéb területeit - a prostitúciót, az illegális határátkelést, a kényszermunkát, a pénzmosást - sem. A kétéves terv lebonyolítására 350 ezer euró áll rendelkezésre. Mircea Geoana a Szocialista Internacionálé bizottsági elnöke Mircea Geoanát a Szociáldemokrata Párt elnökét választották meg egyöntetűen a Szocialista Internacionálé Délkelet- Európáért felelős bizottságának elnökévé. Az Internacionálé alapszabályzatának megfelelően Geoana a következő kongreszszusig tölti be a tisztséget. Társelnöke Szergji Sztanisev, a Bolgár Szocialista Párt elnöke. Emil Boc: Macovei nem kell beszámoljon a demokratáknak „Nem tárgyaltunk Monica Macovei igazságügy-miniszter és a miniszterelnök közötti szóváltásról a Demokrata Párt állandó bizottságában” - mondta a bizottság ülése után Emil Boc demokrata párti elnök. Macovei nem tagja semmilyen pártnak sem, független politikai szempontból, ezért nyilatkozatairól nem kell elszámolnia a demokratáknak, annak ellenére, hogy ők javasolták a tisztségre. Sorin Oprescu nyerte a kórházháborút Tegnap visszatért a Bukaresti Egyetemi és Sürgősségi Kórház élére Sorin Oprescu, miután megnyerte az egészségügyi minisztérium elleni perét. A bukaresti bíróság hatálytalanította Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter Oprescut állásából felmentő határozatát, valamint elrendelte az eredeti állapot visszaállítását.