Új Magyar Szó, 2006. február (2. évfolyam, 21-40. szám)

2006-02-01 / 21. szám

Vallon érvek a romániai régiókért „Európa-szerte azok a régiók fej­lődnek a legjobban, amelyekben a legnagyobb számban találkoz­nak a különböző kisebbségek ál­tal képviselt kultúrák” - mondta a Régiók Európája címmel hétfő este Bukarestben megtartott konferencián Philippe Suinen, a belgiumi Francia Közösség nem­zetközi kapcsolatokért felelős fő­felügyelője. Az előadás a nemzet­közi közreműködéssel megszer­vezett A Frankofónia Nagy Kon­ferenciái rendezvénysorozatot nyitotta meg. A számos diplomáciai tisztsé­get betöltött Suinen szerint több fajta Európa létezik, de közülük az egyik legfontosabb, minden bizonnyal, a Régiók Európája, amelynek az emberközeliségre és a különbözőségre kell épülnie. Az országok szuverenitásának tiszte­letben tartása mellett, alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét és biz­tosítani az állampolgárok konkrét beleszólását a minél egyszerűb­ben megszervezett döntési folya­matokba. A régiók szerepének növekedését az is bizonyítja, hogy noha 1975-ben régiófej­lesztésre csupán két-három szá­zalék jutott az Európai Közösség költségvetéséből, erre ma az Eu­rópai Unió (EU) büdzséjének legalább 35 százaléka fordítható. 2007-2013 között azonban 44 százalékra emelkedik a kohéziós alapok aránya, amely tíz százalék­kal több, mint a mezőgazdaságra fordítható öszszeg. Philippe Suinen azt is kifejtette, hogy az európai régiók kialakítá­sánál hasznosabb lett volna a kul­turális szempontokat figyelembe venni, a gazdasági mutatók he­lyett. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy be kell szüntet­ni a kulturális szolgáltatások véget nem érő kommerszesítését. „Az önkifejezés szabadságának növe­kedésével egyetemben, növekedni fog a másság, a másfajta nemzeti vagy kulturális identitás iránti kí­váncsiság is” - mondta a diploma­ta. Hangsúlyozta, hogy az európai régiókban már szinte egyáltalán nem lelhető fel a nemzeti identitás alapján jelentkező megkülönböz­tetés vagy megvetés. ■ „Veszélytelen a kulturális autonómia" Interjú Philippe Suvien-nel, a belgiumi Francia Közösség képviselőjével ■ Bizonyára hallott róla, hogy Ro­mániában egyre nagyobb igény mutatkozik a régiók átszervezésé­re. Ön szerint milyen szemponto­kat kell figyelembe venniük a ha­tóságoknak a sikeres átszervezés érdekében? - Elég nehéz tanácsot adnom, hi­szen minden országban sajátságos helyzet van. Az Európai Unió (EU) különböző államaiban azon­ban megfogalmazódott az igény a régiók létrehozására. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az állampol­gárokhoz, nagyon fontos megal­kotni, megszervezni vagy megerő­síteni a régiókat, amelyeket válasz­tott vezetőknek kell irányítaniuk. Az EU regionális fejlesztési politi­kája is előírja azoknak az entitá­soknak a létrehozását, amelyek megfogalmazzák és képviselik a térség fejlesztési szükségleteit, és az állampolgárokkal szoros kap­csolatban, azok igényeinek figye­lembevételével tevékenykednek. Az egyéni választókerületek beve­zetése jelentheti az efelé vezető jó megoldást. ■ Ön azt mondta, hogy Európa legjobban fejlődő régiói azok, ahol nemzeti kisebbségek is élnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos romániai régi­óknak nagyon gyors ütemben kelle­ne fejlődniük, hiszen az országban 19 nemzeti kisebbséget tartanak számon.­­ Általánosságban beszélve, min­dig érdekes és hatékony ezeknek a régióknak a megszervezése és a szükséges gazdasági stratégiák ki­dolgozása. A másik valóság azon­ban a kulturális kisebbségek léte­zése. Ez a másik módja a fejlődés­nek, ami az EU régiófejlesztési po­litikája szerint összeegyeztethető az általános régiószervezési straté­giával. Arra is lehetőség nyílik azonban, hogy ezt összhangba hozzák bizonyos kulturális és okta­tási autonómiaformával. Gondo­lom, ez az, amit a romániai kisebb­ségvédelmi szervezetek is akarnak. ■ Ön szerint, tehát, a kulturális autonómia jelenti a jó irányt és az ellene tiltakozó hazai politikus té­vednek, mikor azt állítják: mind­ez területi autonómiatörekvéseket rejt? — Ha ezt az autonómiát valóban a kultúrára és az oktatásra korlá­tozzuk, úgy gondolom, semmifé­le veszélyt nem jelent a biztosítá­sa. Ha garantáljuk, hogy egyéb területeknek megvan a maguk helye és rendszere, nincs veszély. Figyelembe kell venni a szub­szidiaritás-elvet, azonban hang­súlyozni kell, hogy ennyit lehet és nem többet. Azaz kulturális és oktatási autonómiát, ami azon­ban nem egyenlő például a gaz­daságpolitikával. ■ Talán sikerült beleolvasnia az RMDSZ által szorgalmazott ki­sebbségi törvénytervezetbe... - Sajnos nem, de ebben a kér­désben amúgy is óvatosan nyilat­koznék. ■ Kiálltak Adrian Mie mellett­ ­e és spekulációnak nevezte az erre utaló újságcikkeket. ■ ■ a M­U Mircea Geoana, a PSD elnöke a párt vezetősége és a parlamenti frakciók tagjai előtt mondott be­szédében ahhoz a feltételhez kö­tötte Adrian Năstase támogatását: a házelnök biztosítsa a pártot, hogy nincs oka módosítani a támogatás­sal kapcsolatos döntést. Beszéde elején leszögezte, továbbra is érvé­nyes marad a PSD vezetőségének brassópojánai döntése azzal kap­csolatban, hogy támogatja Adrian Nastasét a képviselőház elnöki tisztségében. Geoana bejelentését az jelenlevő honatyák tapssal fo­gadták. Nastase kijelentette, nem létezik olyan tény, amelynek alap­ján le kellene mondania a házelnö­ki tisztségről, és hozzátette, az ár­tatlansági vélelemnek a parlament esetében is működnie kell. Mint hangsúlyozta, egyetlen pártbeli kollégája sem kérte, hogy mondjon Adrian Nastase fellélegezhet? Magyaroknak magyar rendőrt Folytatás az 1. oldalról Markó Béla szövetségi elnök a tár­gyaláson elmondta, az RMDSZ- nek a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közvéle­mény tájékoztatására, illetve a rendőrség intézményével szem­ben kialakult előítéletek leküzdé­sére. A tárgyaláson arról nem esett szó, pontosan hány helyet is biztosítanának a magyar nemzeti­ségű rendőrök számára a román rendőrség kötelékeiben. Vasile Blaga miniszter azonban elképzel­hetőnek tartja, hogy településen­ként a magyarság számarányával egyenlő számú magyar rendőrt vegyenek föl a rendőri intézmé­nyekbe. Fontos szempont az is, hogy a kisebbség soraiból szárma­zó rendőröknek nem kellene el­hagyniuk saját településüket, hi­szen kihelyezésük oda szólna. A tegnap megalakult munkacsoport már holnap összeül kidolgozni a kisebbségek képviselőinek rend­őrségi kötelékekbe való bevonásá­ra vonatkozó stratégiát. A kezde­ményezés az Etnikumközi Hivatal támogatását is élvezi. ■ Kovács Péter Új Magyar Szó I O 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA | |] Markó Béla lemondását kéri a háromszéki PSD A Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei szervezete szerint kormánytisztségével ösz­­szeférhetetlen álláspontra he­lyezkedett Markó Béla minisz­terelnök-helyettes, amikor ma­rosvásárhelyi beszédében szem­rehányást tett Traian Basescu államfőnek. A miniszterelnök­helyettes javasolta az államel­nöknek, hogy a magyarországi modell alapján orvosolják a ha­zai kisebbségek helyzetét. Nem tekinthető példaképnek - a há­romszéki szociáldemokraták meglátásában - a magyarországi kisebbségek kezelése a romániai ellenében, mert a szomszédos országban asszimilálták az ott élő nemzeti kisebbségeket. Ioan Mugur Topolnitchi PSD-alel­­nök szervezete nevében tegnap követelte Markó lemondását kormánytisztségéből. Hajtóvadászat indult a szervezett bűnözés ellen Az Országos Rendőr-főkapi­tányság és a hollandiai Nem­zetközi Rendőri Együttműkö­dési Egység képviselői beindí­tották tegnap a Matra 2004 — Drogkereskedelem elleni harc ne­vű projektet. Bár a kezdemé­nyezéssel főként a nemzetközi drogcsempészet ellen próbál­nak föllépni, a rendőrök figyel­me nem kerüli el a szervezett bűnözés egyéb területeit - a prostitúciót, az illegális határ­­átkelést, a kényszermunkát, a pénzmosást - sem. A kétéves terv lebonyolítására 350 ezer euró áll rendelkezésre. Mircea Geoana a Szocialista Internacionálé bizottsági elnöke Mircea Geoanát a Szociálde­mokrata Párt elnökét választot­ták meg egyöntetűen a Szocia­lista Internacionálé Délkelet- Európáért felelős bizottságának elnökévé. Az Internacionálé alapszabályzatának megfelelően Geoana a következő kongresz­­szusig tölti be a tisztséget. Társelnöke Szergji Sztanisev, a Bolgár Szocialista Párt elnöke. Emil Boc: Macovei nem kell beszámoljon a demokratáknak „Nem tárgyaltunk Monica Ma­covei igazságügy-miniszter és a miniszterelnök közötti szóvál­tásról a Demokrata Párt állan­dó bizottságában” - mondta a bizottság ülése után Emil Boc demokrata párti elnök. Maco­vei nem tagja semmilyen párt­nak sem, független politikai szempontból, ezért nyilatkoza­tairól nem kell elszámolnia a demokratáknak, annak ellenére, hogy ők javasolták a tisztségre. Sorin Oprescu nyerte a kórházháborút Tegnap visszatért a Bukaresti Egyetemi és Sürgősségi Kór­ház élére Sorin Oprescu, miu­tán megnyerte az egészségügyi minisztérium elleni perét. A bukaresti bíróság hatálytalaní­totta Eugen Nicolaescu egész­ségügyi miniszter Oprescut ál­lásából felmentő határozatát, valamint elrendelte az eredeti állapot visszaállítását.

Next