Új Magyar Szó, 2006. február (2. évfolyam, 21-40. szám)
2006-02-06 / 24. szám
81 Új Magyar Szó , 2006. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ OTP-fiók Marosvásárhelyen „Nagyon fontos számunkra, hogy közel legyünk ügyfeleinkhez az ügyintézés gyorsasága révén” - állította Gedő István kirendeltség-vezető a hét végén Marosvásárhelyen az OTP Bank Románia első marosvásárhelyi bankfiókjának megnyitóján. „A kirendeltségavató része annak a terjeszkedési politikának, amelyet az egykori RoBank felvásárlása után a legnagyobb magyar pénzintézet Romániában folytat”– fejtette ki az ünnepségen jelen levő Hárshegyi Frigyes vezérigazgató. A Tudor-negyedben megnyitott egységgel harmincra nőtt az OTP bankfiókok száma. Tovább nő a tartalék Mintegy 120 millió euróval többet ért január végén Románia aranytartaléka, mint egy hónappal korábban. A jegybanki 104,8 tonna értékben már meghaladja az 1,587 milliárd eurót. Románia valutatartaléka is majdnem félmilliárd euróval gyarapodott az év első hónapjában: a valutatartalék 17,266 milliárd eurót tett ki. Az ország tartalékai 18,85 milliárd euró körül mozognak. Megkapják a részvényeket A kormány megerősítette azt a korábbi döntését, hogy a Petrom kőolajipari vállalat részvényeinek 8 százalékát eladja az alkalmazottaknak, akik a jelenleg 63 banit érő részvényt ugyanazon a 17-18 banis áron vásárolhatják meg, mint amennyit az osztrák OMV fizetett értük. A gond azonban továbbra is a vásárlás módja, ugyanis a kormány nem szeretné, ha a Petrom körül érdekelt üzleti körök kaparintanák meg a cég részvényeit, amelyeket a jelenlegi és volt alkalmazottaknak szánnak. Jövőjében bízik a hazai faipar Kilencedik alkalommal szervezte meg az elmúlt hét végén az Asimcov Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének Ko- Fa faipari szakosztálya a bútorkiállítással egybekötött faipari tanácskozást Sepsiszentgyörgyön. Bútorkiállítást nyitottak meg a Kogs Kft. csarnokában, és a hazai faipar jövőjéről tárgyaltak a hétvégén Sepsiszentgyörgyön. Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke szóvá tette, hogy a kelet- és nyugat-európai termelőket elsősorban az olcsó kínai, távolkeleti áru piaci térnyerése fenyegeti. A vállalkozói szövetség elnöke megjegyezte, a termelési kapacitások bővíthetők. Példaként említette a multinacionális cégek termelési szervezettségét, és beszélt a szakma trendjeiről is. „Nincs igény a nyugati piacokon szekrényre, annál inkább például rusztikus benyomású ágyakra, multifunkcionális, de klasszikus vonalú bútorokra is, ahol kidolgozottak a formák és finomak a felületek” - vélekedett Bagoly Miklós. A tematika miatt kevésbé volt népszerű Vasile Manecutának, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetőjének előadása az új adókról, valamint a megemelt engedélyeztetés-mulasztási pénzbírságokról. A 2005. évi 196-os sürgősségi kormányrendelet ugyanis számos környezetvédelmi adót és illetéket szab ki a faiparosokra az üzemanyagtípus és fogyasztás szerint sújtja a vállalkozások járműveit, égetőkemencéiben megszabja az elhasznált fűrészkorpa arányát, illetve pontosan szabályozza az újrahasznosításra kötelező módon beszolgáltatandó bútor-göngyöleganyag mennyiséget. A felügyelő azt is hangsúlyozta, hogy a sürgősségi kormányrendelet alapján kiszabható szabálysértési bírságok akár több tízezer új lejt is kitehetnek. „Egységes fellépéssel, hatékony és gyors törvényhozási információkkal, a közvetlen forgalmazók igénybevételével, s nem utolsó sorban a vásárlónak és termelőnek egyaránt előnyös árpolitikával lehet csak jövője a háromszéki faiparnak” — nyilatkozta az UMSZ-nek Kató Béla, az Asimcov faipari szakosztályának elnöke. Kuti János, a házigazda Koqs elnöke elmondta, a vállalatok helyzete nehéz, mert egyelőre veszteségesek, ugyanis 2004 decembere óta a lej-euró árfolyam 17 százalékkal esett, s így az exportőr faiparosok tavaly 60-70 ezer új lej értékű veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Domokos Péter Kidolgozott formák, finom felületek - ez a trend a bútoriparban Kibővítik a nagyváradi körgyűrűt A Szállításügyi Minisztérium támogatásával bővítik ki a nagyváradi körgyűrűt, jelentette be Petru Filip. A polgármester szerint már meg is kapta Gheorghe Dobre tárcavezető ígéretét, s a terv finanszírozása a minisztérium hatáskörébe tartozik majd. A helyi tanácsnak a következő, február 14-i rendkívüli ülésén kell jóváhagynia azt a határozattervezetet, mely kimondja a terelőútnak a minisztérium hatáskörébe való áthelyezését. „A projekt értéke mintegy 10 millió euró, s a szállítási miniszter megértette, hogy a nagyváradi körgyűrű nemcsak helyi érdek, hanem regionális és országos fontossággal bír” - hangsúlyozta Petru Filip polgármester. A városvezető azzal érvelt, hogy az adatok szerint a nyugati határon jelenleg a borsi átkelőn halad át a legtöbb kamion, évente mintegy 300 ezer. A terelőút kibővítésére a váradi önkormányzat 30 millió új lejes kormánytámogatást igényelt, ezt két részletben kapnák meg, 10 milliót még az idén, a fennmaradó összeget pedig 2007-ben folyósítaná a kormány. Az önkormányzat műszaki osztálya által összeállított terv szerint a beruházás két szakaszban valósulna meg, az első, 8,6 kilométeres útszakasz a dévai utat (DN 76) és a kolozsvári utat kötné össze, míg a második az aradi út (DN 79) és a Szatmárnémeti felé vezető DN 19-es országút között teremtené meg a kapcsolatot. A beruházás részeként bővítenék és egyúttal fel is újítanák a Densuseanu hidat, kiszélesítenék a vasúti hidak aluljáróit, 6 kilométeres szakaszon pedig 7-10 méteresre szélesítenék ki az utat, új kamionparkolókat építenének, s az útszakasz mintegy 80 százaléka mentén a csatornahálózatot is kiépítenék. A terelőút harmadik szakasza, amelyről még nem tudni, mikor valósul meg, és mennyibe kerül majd, a körgyűrű északi részét foglalja majd magában, s ennek jelentős részét csak felüljárón lehet a városon átvezetni. A körgyűrű első szakaszát 2003 nyarán vehették használatba az autósok, ez 200 millió új lejbe került, nagy részét uniós támogatásból, a többit a helyi költségvetésből és a szakminisztérium által kiutalt pénzösszegből biztosították. A városnak addig nem volt terelőútja, s emiatt a kamionoknak és a határ felé igyekvő gépkocsiknak keresztül kellett hajtaniuk a városon. Pap Melinda Pólus: felekből üzlettársak Peren kívüli egyezséggel ér véget a jogvita, melynek tárgya a terület volt, melyen a kolozsvári Pólus Transilvania kereskedelmi központ épül meg. A napokban ugyanis megállapodást kötöttek a peres felek: Pászkány Árpád, a Pólust építő befektetőcsoport nevében nyolcmillió eurós kártérítést ajánlott fel a kolozsvári Agrártudományi Egyetemnek, Antonie Iorgovan ügyvéd közvetítésével, hogy a tanintézmény elálljon a további pereskedéstől. Az ősz folyamán ugyanis az Arges megyei törvényszék érvénytelenítette a kolozsvári Agroindustriala és a Pólus Transilvania között 1998-ban kötött, a 34,7 hektáros területre vonatkozó szerződést. Antonie Iorgovan a Ziarul Clujeanului napilapnak elárulta, a befektetők egymillió eurót fizetnek a felsőfokú oktatási intézménynek, 3 milliót a telek egyik sarkában felépítendő kísérleti állomás létrehozásának finanszírozására fordítanak. A felperes egyetem négymillió euró értékű részvénypakettet is kap a Pólus Transilvaniát üzemeltető részvénytársaságból. Liviu Marghitas, az egyetem rektora a napilapnak nyilatkozva tagadta, hogy ismerné Antonie Iorgovant, ám az egyezség létrejöttét nem cáfolta, kijelentve: ő mindig csak a tanintézmény érdekeit tartotta szem előtt. A lépés máris kiváltotta Gheorghe Funar volt polgármester rosszallását, aki a hétvégén feljelentést is tett a Korrupcióellenes Ügyosztálynál. A Szászfenes határában lévő telket egyébként a Mikes grófoktól kobozta el a kommunista rezsim. K. L. I. „Túl alacsony" a munkanéküliség Gondot okoz az ország nyugati megyéiben, elsősorban Arad, Bihar és Temes megyében a rendkívül alacsony munkanélküliségi mutató. Mindhárom megyében a munkanélküliségi ráta lényegesen kisebb az országosnál, két-három százalék körül mozog. Erdély István, a Temes Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója szerint a megyében mindössze 7300 munkanélkülit tartanak számon, a 360 ezer aktív lakoshoz képest. A munkanélküliségi mutató a tavaly 2,3 százalék volt, a legalacsonyabb az országban, az ideális arány valahol 4 százalék körül lenne. A túl alacsony munkanélküliségnek hátrányai is vannak, mert az új befektetésekhez nem áll rendelkezésre a szükséges munkaerőtartalék, másrészt annyira megnyirbálták a munkanélküliek közösségi munkára való alkalmazását finanszírozó keretet, hogy a tavalyi évből 2006-ra átnyúló szerződések sincsenek lefedve fizetőeszközzel. „A tavalyi 1,55 millió új lejes keretből 32 Temes megyei településsel kötöttünk szerződést munkanélkülieknek közösségi munkákra való alkalmazására. Novembertől áprilisig 100 százalékban fedezzük a foglalkoztatásuk költségeit (fizetés, adóalap, biztosítási alap, stb.), májustól októberig 70 százalékos támogatást biztosítunk. Az idei évre átnyúló szerződésünk van mintegy tíz polgármesteri hivatallal, köztük az RMDSZ-es polgármester vezette Zsombolyával és Újszentessel. Kiderült azonban, hogy az idei évre még azt a minimális összeget sem kaptuk meg, amiből a megkötött szerződéseket végig tudnánk vinni” - nyilatkozta lapunknak Erdély István, aki szerint ez a kérdés megoldható, mert a munkanélküli alapba befizetett összegeknek csak egy részét osztják vissza a munkanélküliek támogatására. Temes megyében az alapba befizetett összegnek alig harminc százaléka kerül vissza a munkanélküliekhez! Pataki Zoltán A SZERZŐ FELVÉTELE Erdély István igazgató