Új Magyar Szó, 2006. augusztus (2. évfolyam, 147-169. szám)

2006-08-15 / 157. szám

Betonbiztos bankbetétek A kisbefektetők banki betéteit különálló alap garantálja Az idén még 15 ezer,­ jövőre azonban már 20 ezer euróig garantálja a Banki Betétbiztosító Alap a romániai bankoknál el­helyezett betéteket. A 20 ezer eurós határ egyéb­ként uniós követelmény,­ ­ és Az első nagy romániai bankcsődök után 1996-ban létrehozott Banki Betétbiztosító Alap eddig 512 mil­lió új lejnek megfelelő összeget fize­tett ki a csődbe ment bankok kis­­betéteseinek. A kártérítés felső ha­tárát fokozatosan emelték, s jelen­leg ez már 15 ezer eurónak, vagyis mintegy 53 ezer lejnek felel meg, de jövőre már eléri a 20 ezer eurós, 71 ezer lejes szintet. A betétbiztosító akkor fizet, ha a bank ellen csődeljá­rást rendelnek el, s ebben az esetben a jogerős bírósági ítéletet követő 3 hónapon belül a meghatározott összegig kártalanítja a kisbefektetőt, összevonva az illető banknál veze­tett összes betétszámláját. A kártala­nítás legfeljebb három évig tarthat, eddig lehet bejelenteni a kártalaní­tási igényt. Az első kifizetések 1999- ben történtek, s az Albina Bank ká­rosultjai juthattak hozzá betéteik el­lenértékéhez, vagy kaptak részkár­térítést. Azóta még hat bankcsőd volt, s ezek közül öt esetben kaptak a betétesek kártérítést, ugyanis a ha­todik csődbe jutott bank, a Bancorex beolvadt a Román Keres­kedelmi Bankba. A Bancoop, a Banca Internaţionala a Religiilor, a Columna Bank, valamint maga a betétbiztosító alap által felszámolt Banca Romana de Scont, valamint a Banca Turco-Romana betéteseit is kártalanították. Eddig minden kár­talanítási ügy lezárult, a Columna Bank ügyfelei az idén május 25-ig jelezhették kártérítési igényüket. A Banki Betétbiztosító Alap 33 romániai székhelyű és jogi szemé­lyiségű, illetve hat külföldi jogi sze­mélyiségű bank betéteit garantálja, illetve idén­­áprilistól a Creditcoop hitelszövetkezeti szövetség tagjai­nak ügyfelei is biztonságban érez­hetik a pénzüket. Korábban a jegy­bank megtiltotta más pénzintéze­teknek a bank elnevezés használatát a népbanki botrányok miatt, ame­lyek sohasem minősültek jogilag bankoknak, nem vettek részt a be­tétbiztosítási rendszerben, s így be­téteseik futhattak a pénzük után. A bankok egyébként eddig 0,4 száza­léknyi hozzájárulást fizettek árbevé­telük után, amelyet az idéntől 0,2 százalékra, jövőtől pedig 0,1 száza­lékra csökkentenek, ugyanis a ga­ranciaalap elegendő összeggel ren­delkezik. Biztosítékként az alap egy 150 millió eurós készenléti hitelt is bármikor lehívhat. K. L. I. GAZDASÁG Új Magyar Szó I­Q 2000. AUGUSZTUS 15., KEDD |­Q Nő az eladósodottság Meghaladja az ezer eurót Ro­mániában az egy főre eső lakos­sági hitelállomány: júniusban a bankoktól lejben felvett hitel ér­téke 39,7 milliárd lejt, a valutá­ban felvett hitel pedig 36 milli­árd lejt tett ki. A legtöbb hitelt Bukarestben szerződik le, de az országos átlagnál nagyobb a hi­telezési kedv Konstanca és Kolozs megyében is, derül ki a Román Nemzeti Bank összesí­téséből. A fogyasztási hitelek esetén a lejalapú hitelezés a ked­veltebb, s jelenleg mintegy 23,4 milliárd lej a hitelállomány, míg az ingatlan- és jelzáloghitelek­nél csak 6 milliárd lej körüli, ám itt a valutaalapú hitelezés a ked­veltebb. A hitelállományhoz ké­pest viszonylag kevés, alig 0,35 százalékos a késedelmes fizeté­sek aránya, amely országos szin­ten 270 millió lejt tesz ki. A jegybanki statisztikák szerint a kereskedelmi pénzintézetek ügyfeleinek száma 18,1 millió körüli, s ezek közül több mint 17 millió lakossági ügyfél. A bankszámlát fenntartó ma­gáncégek száma 950 ezer körül mozog, az állami vállalatoké pe­dig meghaladja a 10 ezret. Bu­karestben majdnem hárommil­lió ügyfelet tartanak nyilván a számlavezető bankok, s nagy a banki penetráció Arges, Kolozs és Temes megyében is. PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC (augusztus 14.) euró (EUR) 3,5237 ■0,0082 dollár (USD) 2,7668 +0,0168 100 forint (HUF) 1,2932 -0,0084 gramm arany 55,8294 -0,8894 Bukaresti Értéktőzsde BÉT-index 7800,04 +0,21% Forgalom 14,82 mil. RON 4,22 mil. EUR Top 6 részvények gir. ÁIBS 7, 5 LI­?' SIF5 Bákó 2,0500 RON +0,49% SIF3 Brassó 2,0300 RON 0,00% SIF5 Craiova 2,5600 RON +0,79% Transilvania Bank Kolozsvár 1,0600 RON 0,00% SIF1 Arad 2,3400 RON +0,43% Jegybanki alapkamat augusztus 8,75% em­etközi arutor NYMEX-kőolaj 73,10 USD Brent-kőolaj 74,62 USD arany 635,50 USD -1,25 -1,18 -6,50 ezüst 11,785 USD -0,145 Változás a Román Posta üzletpolitikájában Interjú Dán Mihai Toaderral, a Román Posta Országos Társaság vezérigazgatójával A Román Posta megváltozott üzletpolitikájáról, fejlesztési elképzeléseiről, stratégiájáról, illetve az uniós csatlakozás követelményeiről nyilatkozott Dan Mihai Toader, az intézmény vezérigazgatója a lapunkban megjelenő háromrészes interjúban. ■ Pénzügyi szempontból merre tart jelenleg a Román Posta? - Üzleti szempontból a 2005. év fordulatot jelentett a posta számá­ra, éppen ezért fontos, hogy meg­magyarázzuk, mi is történt. A Ro­mán Posta Országos Társaság a 2004. évet 60 ezer eurós nyereség­gel zárta, 700 milliárd régi lejt meghaladó árbevétel mellett. Ha ezeket a mutatókat tekintjük, 2005- ben már az első félévben kitűnő eredményeink voltak, hiszen adó­zott eredményünk már akkor meg­haladta az 1,4 millió eurót, s ez az év végéig 11 millió euróra nőtt. Ez azért is rendkívüli, mert egy évvel korábban kezdtük meg a nyitást az üzleti szféra felé, s ezt nagyon he­lyesen kezeltük. Tavaly nem hajtot­tunk végre szerkezeti változtatá­sokat, s igazából 2006 lenne az az év, amikor a Román Postán belül­­­­ működő bizonyos szerkezeti ele­meket megreformálunk, illetve ki­cserélünk. Itt arra célzok, hogy Eu­rópa valamennyi nemzeti posta­­igazgatóságán volt egy fordulópont, igaz sokkal korábban, 1999-2000 táján, amit a postai piac növekedése váltott ki. A hagyományos postai szolgáltatás eltűnt, s helyét a direct mail, illetve a door to door, vala­mint a pénzügyi termékértékesítési szolgáltatások vették át. Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a Román Posta nem egy bank, de az infrast­ruktúra szempontjából minden­képp hatékony termékértékesítési hálózattal rendelkezünk, amely pi­acvezető, vagy a piacvezetők között található ezen a téren. Olyan orszá­gos infrastruktúrát birtokló cég va­gyunk, amely a legutolsó falusi gaz­dasághoz is képes eljutni. Ahhoz, hogy ez az egyetemes kiszolgáló rendszer hatékonyan működjön, havonta több kifizetésre van szük­ség, mert Romániában jelenleg háztartásonként egy, legfeljebb kéthavi rendszerességgel fizetendő szolgáltatás van, míg máshol Euró­pában legalább két-három havi kifi­zetés esik egy családra ebben a rendszerben. ■ Vannak-e olyan hivatalok, amelyek nem a leghatékonyabban működnek!­­ Igen, vannak, Románia azon régi­óiban, ahol a vásárlóerő kisebb. Pél­dául az ország kevésbé fejlett térsé­geiben a bevételeink mintegy 50 százaléka a Munkaügyi Minisztéri­umnak nyújtott szolgáltatásainkból, nyugdíjak vagy szociális segélyek kifizetéséből származott. De mivel e szolgáltatás révén nagy tömegek­hez jutunk el, úgy véljük, hogy egy olyan ügyfélportfólióval rendelke­zünk, amelyet más szolgáltatások­kal is megcélozhatunk, s ezt a tevé­kenységet 2005-ben sikeresen be is indítottuk. Itt elsősorban a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatásaink értékesítését próbáljuk gyakorlatba ültetni. ■ Mit jelent az, hogy nyitottak az üzleti szféra felé? Partnerségi meg­állapodásokat kötöttek pénzintéze­tekkel. - Igen, olyan partnereket kutat­tunk fel, akik képesek voltak na­gyobb hozzáadott értéket biztosító szolgáltatásokat hálózatunkba hoz­ni. Különben a vállalat menedzs­mentje is megértette, hogy a pos­tahivatalokba betérő és szolgálta­tásainkat igénybe vevő ügyfelek is partnereinkké válhatnak. A mi partnereinknek képeseknek kell lenniük arra, hogy ügyfeleinknek gyors és olcsó szolgáltatásokat nyújtsanak. Ügyfeleinknek azonos, vagy legalább hasonló színvonalú szolgáltatást kell kapniuk, mint amit versenytársaink biztosítanak, korrektül kell velük bánnunk, és ezért a más szolgáltatók díjszabásá­hoz hasonló árat kell felszámol­nunk. Ha ezt sikerül elérnünk, ak­kor azt mondhatom, hogy a 2005-2006-os időszak sikeres volt a vállalat számára.­­ Mit jelez előre a költségvetés? - Az idén a piac 20 százalékos reál­­növekedésére számítunk. Ha bevé­teli tervünket túlteljesítjük, akkor egy valós növekedést érhetünk el. Ami az első féléves adózott ered­ményt illeti, ez a 3,56 lejes euróár­­folyamon átszámítva 18 millió eurót tesz ki, ami a tavalyi év ha­sonló időszakához képest 550 szá­zalékos növekedést jelent. Beruhá­zásokra az idén 63,857 millió lejt számunk, ami 267 százalékkal több a tavalyi költségvetésünknél. A szá­mokon túl a menedzsment célja a szerkezetváltás, és ennek érdeké­ben nagy beruházások szüksége­sek, ami miatt már megkezdtük egy nagyobb, 50 millió euró értékű hitel felvételének előkészítését. Ezt az összeget infrastrukturális fejlesztésekre fordítjuk, egy mo­dern tranzitközpontot építünk, mint amilyennel a többi európai ország, többek között Bulgária és Ukrajna is rendelkezik. Cégünk lesz egyébként az első olyan állami vállalat, amely kormánygarancia nélkül igényel hitelt.

Next