Új Magyar Szó, 2007. március (3. évfolyam, 42-63. szám)
2007-03-01 / 42. szám
2 Új Magyar Szó 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK AKTUÁUS Szerbeket tartóztattak le albánok meggyilkolásáért Őrizetbe vettek tegnap a szerb hatóságok négy személyt azzal a gyanúval, hogy közük volt három olyan albán származású amerikai állampolgár 1999-ben történt meggyilkolásához, akik a szakadár koszovói albán gerillák oldalán harcoltak a szerb és jugoszláv fegyveres erők ellen. A háborús bűnök ügyében eljáró különleges belgrádi törvényszék szóvivője tegnap számolt be erről. Tegnap a boszniai szerb kormány bocsánatot kért az 1992-95-ös boszniai háború áldozatainak hozzátartozóitól és a túlélőktől. Megfenyegették Kaczynskit Fenyegető levelet kapott Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő, benne három tölténnyel - jelentette tegnap a Gazeta Wyborcza című napilap. A levél a hét végén érkezett a miniszterelnöki hivatalhoz. A hatóságok megerősítették a kormányfő ikertestvérének, Lech Kaczynski elnöknek és édesanyjuknak, Jadwiga Kaczynskának a védelmét is. Fizetőssé válik az orvosi ellátás Csehországban Vizitdíjat, receptdíjat és napidíjat vezetnek be januártól a cseh egészségügyben - jelentette be tegnap Tomás Julínek cseh egészségügyi miniszter. A javasolt intézkedéscsomagot azonban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A miniszter szerint a most bejelentett intézkedéseket mintegy két éven belül valósítanák meg. Az elképzelések szerint januártól 50 koronás vizitdíjat kellene fizetni az orvosoknál, s ugyanennyibe kerülne egy kórházi nap is, valamint orvosi segélyszolgálat igénybevétele. A receptdíj 20 korona lenne. Jelenleg Csehországban az uniós állampolgárok számára is ingyenes az ellátás. Washington nem adja ki a megvádolt CIA-ügynököket Az Egyesült Államok nem hajlandó kiadni azokat az amerikai CIA-ügynököket, akik ellen bírósági eljárás indult Olaszországban. Egy milánói bíró február közepén rendelte el a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 26 ügynökének bíróság elé állítását, akiknek feltehetően közük volt a terrorizmussal vádolt Abu Omar egyiptomi imám milánói elrablásához, majd ezt követően Egyiptomba való átszállításához 2003. februárjában. Az egykori muzulmán pap négy évet töltött egy egyiptomi börtönben, ahol - saját állítása szerint - megkínozták. Berlin nem támogatja az amerikai rakétatelepítést Az amerikai rakétaelhárító rendszerek tervezett kelet-európai telepítése csupán az Egyesült Államokat védi, ezzel szemben Európa számára kockázatot jelent - hangsúlyozta tegnap egy magas rangú német konzervatív politikus. Karl von Wogan, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti képviselője szerint az Európai Uniónak meg kell vizsgálnia, hogy a telepítés milyen mértékű veszélyeztetettséget jelent a kontinens számára. Nemzeti paranoia vs. uniós adópolitika A tagországok pénzügyminiszterei hallani sem akarnak a német javaslatról ■ 111 ysmm/imnim______ Egyfajta paranoia így jellemezte közleményében az Európai Bizottság (EB) egyes tagországok pénzügyminisztereinek reakcióját az adópolitika harmonizálását célzó német javaslat kapcsán. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németország kedden mutatta be a tagállamok pénzügyminisztereinek kezdeményezését, amely előreláthatólag szerepel majd az uniós vezetők következő csúcstalálkozójának napirendjén is. Tulajdonképpen a közös gazdaságpolitikát érintő tervezetről van szó, amely azonban utalásokat tartalmaz a vállalkozások adóztatására, illetve egyes „veszélyes gyakorlatokra”. Ahogy az január végén történt, a kérdés ezúttal is heves ellenreakciókat váltott ki több tagország részéről. Elsősorban Flollandia, Dánia, Svédország, az Egyesült Királyság és Csehország pénzügyminisztere tiltakozott azon bekezdés ellen, amely szerint a közösség belső piacának működését javíthatná, ha európai szintű szabályozás születne a vállalkozások megadóztatását illetően. „Fontos az adórendszerek közötti különbségek csökkentése” - áll a tervezetben, amelynek elfogadása esetén a tagországok „üdvözölnék a folyamatban lévő szakértői munkát különösen a profitadót illetően”. A vitatott dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy közös fellépésre van szükség az adócsalás és a káros adóztatási gyakorlatok ellen. Egyes tagországok - elsősorban Nagy-Britannia és Csehország - ellenben azzal érveltek, hogy az adóversenynek pozitív hatása van. Mások, amelyek korábban támogatták a közös adópolitika irányába mutató erőfeszítéseket - mint Svédország vagy Hollandia - szintén a javaslat elvetése mellett foglaltak állást. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a találkozó után azt nyilatkozta újságíróknak, hogy a vita ismételten felszínre hozta a nézetkülönbségeket, de rávilágított arra is, hogy a téma továbbra is meglehetősen „érzékeny”. Azonban - Steinbrück szerint - a tagállamok többsége hajlik arra, hogy elfogadja a közös adópolitikát érintő, sokkal konkrétabb javaslatot, amellyel a Bizottság várhatóan májusban rukkol elő. A Kovács László adóügyi biztos által kidolgozott kezdeményezés közös szabályrendszert vezetne be többek között az osztalékadóra vonatkozóan, és rendelkezne az adómentességekről is. Sokan attól tartanak, hogy az adóalapot érintő közös szabályok elfogadása tulajdonképpen a közös adózási rendszer megalapozását jelenti, bár a Bizottság cáfolja az ilyen összefüggés-teremtések helyességét. A Bizottság egyfajta paranoiát lát e feltételezések mögött, amelyeket - egy közlemény szerint - a nemzeti szuverenitás elvesztése miatti félelem vált ki. ■ Az ambiciózus német kancellár egyre több akadályba ütközik „líisszhangos" magyar szolidaritás Az EU-n kívüli magyarok támogatásáról cikkezik a határon túli sajtó ■ tímsz A határon túli magyar szervezetek szolidaritását emelték ki a környező országokban megjelenő lapok a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának megalakulása kapcsán. „Magyar-magyar szolidaritás”, „Előnyben a nem európai uniós magyar kisebbség” - ilyen címekkel számoltak be az újságok arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) helyét átvevő testület első ülésén az uniós tagországok magyar szervezeteinek vezetői lemondtak a támogatások egy részéről a közösségen kívül rekedt nemzettársaik javára. „Pozitívnak tartom, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarság megkülönböztetett figyelemben részesül” - idézi a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnökét a Magyar Szó. A Szerbiában megjelenő lapnak nyilatkozva Kasza József ugyanakkor kijelentette: ebben a pillanatban még nem lehet eldönteni, hogy elégedettek lehetnek-e a megállapodások eredményeivel. „A szükségletek persze sokkal nagyobbak, mint a rendelkezésre álló támogatási összegek, de figyelembe kell venni, hogy az anyaországban is megszorítások vannak” - tette hozzá. A pozsonyi Új Szó is azt emelte ki, hogy a REF az Európai Unió területén kívül élő magyarok támogatását tekintette elsődlegesnek, azonban a lap hozzáteszi, hogy az abszolút számokat tekintve a legtöbb pénzre az erdélyi magyarok számíthatnak. ■ ^ Jó elvek alakultak ki a Szülőföld Alappal kap- csolatban, és ilyen szempontból a meghozott döntés rendben van - nyilatkozta tegnap Markó Béla a MÁÉRT örökébe lépő Regionális Egyeztető Fórum (REF) alakuló ülése kapcsán. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a támogatási alapok elosztásánál megállapodtak abban, hogy az EU-n egyelőre kívül maradt magyar közösségek a százalékarányoknál nagyobb összeget kapjanak. „Nekik nagyobb szükségük van a támogatásra” - fűzte hozzá Markó. A támogatási prioritások kapcsán elmondta: minden közösség az anyanyelvi oktatást és az oktatási törvények támogatását jelölte meg elsőként. „Erdély esetében mi kiemeltük a szórvány támogatásának fontosságát, az oktatáson belül pedig a felsőoktatás elsődlegességét. Az elkövetkező időszak nagy kihívása, hogy versenyképessé tegyük az erdélyi magyarságot az EU-ban. Azt is nagy eredménynek tartom, hogy a Szülőföld Alap tíz százaléka kis pályázatokra, rendezvények, évfordulók megszervezésére, falumonográfiák kiadására, különböző alkalmi programokra, emléktáblákra fordítható” - nyilatkozta az RMDSZ elnöke, hozzáfűzve „meglátjuk, mennyi lesz a pénz a valóságban”. Markó „nagy pénznek” nevezte a több mint kétmilliárd forintnyi előirányzott összeget, úgy vélte azonban, hogy kevés lesz, ha a tárcáknál nem marad pénz határon túli célokra. A Az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő Németország támogatja Ukrajna európai integrációját, de Kijev uniós csatlakozására Berlin szerint belátható időn belül nem kerülhet sor. Közvetve ezt hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár szerdán a Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon. A kancellár elismerően szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Ukrajna az európai integráció érdekében tett. Másfelől nem hagyott kétséget afelől, hogy az unió elsődleges feladata a huszonhét tagúra bővült szervezet cselekvőképességének biztosítása. Német hivatalos eorrások szerint Merkel biztosította az ukrán kormányfőt arról, hogy Kijev - mint fogalmazott - különleges viszonyra számíthat az EU-hoz fűződő kapcsolataiban. A német kancellár állásfoglalása egyáltalán nem meglepetés. Berlini kormányforrások az elmúlt időszakban több ízben utaltak arra, hogy Németország ellenzi a bővítés folytatását, addig mindenképp, amíg az Európai Unió új alkotmánya nem kerül elfogadásra. Janukovics ezzel szemben ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajna az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik. Reményét fejezte ki, hogy az Unió ajtaja nyitva marad Kijev előtt. Ugyanezt hangsúlyozta tegnapi nyilatkozatában Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Egy német lapnak adott nyilatkozatában Juscsenko közvetve halogató magatartással vádolta az uniót, felróva, hogy sem az EU, sem a NATO nem méltányolja Ukrajna integrációs erőfeszítéseit. Tíz éves csúcson az MDF népszerűsége ■ MN_____________________ Tíz éve nem volt ennyi támogatója a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) - derül ki abból a Szonda Ipsos felméréséből, melyet a Népszabadság közölt tegnap megjelent számában. Ha most vasárnap lennének a választások, az MDF a szavazatok hét százalékát kapná. A pártnak utoljára 1996- ban volt ilyen széles támogatói tábora. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy valamelyes csökkent a különbség a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz és a kormányzó szocialisták között. A polgári szövetség továbbra is vezet, de egy hónap alatt tizenháromról tíz százalékpontra csökkent előnye az MSZP-vel szemben az összes választókorú polgár körében, a biztos pártválasztóknál pedig az előny 22 százalékról tizenhat százalékra mérséklődött. Elmozdult az őszi mélypontról az kisebbik kormánypárt, az SZDSZ is, amely jelenleg a választók öt százalékának szavazatára számíthat. ■