Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)

2007-08-01 / 147. szám

2007. augusztus 1., szerda I Sepsiszentgyörgy első, Arad utolsó Mihály László, Oborotea Mónika ► Kovászna megye székhelye büszkélkedhet a legeredmé­nyesebb város címmel, miután egy országos felmérés alapján kiderült: Sepsiszentgyörgy érte el a legma­gasabb mutatókat. A Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett tanul­mány - amelyet Nagy-Britannia fi­nanszírozott - azt vizsgálta: az or­szág 40 megyeszékhelye, Bukarest, valamint a hat fővárosi kerület kö­zül melyik teljesített a legjobban különböző szempontok alapján. Az IPP valamennyi megyeszék­helynek elküldött egy kérdőívet, ar­ra próbálva választ kapni, milyen eredményeket értek el az egyes vá­rosok önkormányzatai a vízszol­gáltatást és csatornahálózatot, a közvilágítást, a köztisztaságot és az útkarbantartást illetően. Az intézet felmérésének eredmé­nye meglepte a „díjnyertes” város polgármesterét is, aki lapunktól ér­tesült a rangsorolásról. „Végre egy jó hír - reagált megkeresésünkre a szabadságát töltő Albert Álmos. - Meglep az eredmény, természete­sen örülök neki, de az én vélemé­nyem szubjektív lehet. Én még sok mindent látok nálunk, meg azt is, hogyan működik ugyanaz más megyeszékhelyeken. De ez az eredmény a lakosok érdeme is, és ők kellene tudomásul vegyék, hogy Sepsiszentgyörgy nem áll rosszul. Vannak a világon jobb helyek, ter­mészetszerű, de örülök, hogy ez a pozitív vélemény nem belülről jön, hanem kívülről is látszik.” Radu Comşa, a bukaresti főpol­gármester tanácsosa viszont elége­detlenségét fejezte ki amiatt, hogy néhány önkormányzat komolyta­lanul reagált, esetleg kényelmetlen kérdésekbe ütközött, emiatt pedig csak hiányosan vagy egyáltalán nem közölt adatokat. Ennek elle­nére szervezet felkérte a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumot, ve­gye figyelembe ezeket a mutatókat, hiszen ezek számos közigazgatási problémára rávilágíthatnak. A Kovászna megyei „főváros” 2004-ben - amikorra az adatok vo­natkoznak - a megyei utak 14,13 százalékát újította fel külföldről be­hozott tőke felhasználásával. A megyei múzeumok számára - szintén az említett évben - 83 ezer lejt szerzett ugyancsak nem hazai pénzekből, így az államkasszából kapott büdzsét sikerült kibővítenie 713,61 ezer lejjel. Ebből a szem­pontból egyébként Kolozsvár áll a legjobban, 9.380,05 lejjel. Bukarestet és Csíkszeredát is ma­ga mögé utasítva, Sepsiszentgyörgy a legteljesebben használta ki az ál­lami közpénzeket is. A szennyvíz­csatornázásért és víztisztításáért a nyolcadik hellyel jutalmazták a me­gyeszékhelyek rangsorán. A közvi­lágítást illetően hetedik helyen állt, az utak állapota és karbantartása alapján a második helyre taksálták. Közhigiéniája a 17. helyezést kap­ta. A kormány által kirendelt bü­dzsét a város, például Bukarestet és Csíkszeredát is maga mögé utasít­va, az élen járó helységek mellett a legteljesebben használta ki. 2005- ben ezek a mutatók javultak. A megnyitóbeszédében Alexan­der Brown, a brit nagykövetség tit­kára elmondta: az erőforrások hiá­nya jelentheti a legnagyobb gondot a közigazgatásilag alulmaradt ön­­kormányzatok számára. Aradnak talán ez a mentsége, amiért a fel­mérések alapján legelmaradottabb megyeszékhelynek bizonyult. •« ro „Harmadik utas” lenne Nagy Zsolt? Lokodi Imre Előválasztásokat javasol az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának összeállításához Nagy Zsolt, az EP-jelöltlista jelen­legi első helyezettje. „A leghatéko­nyabb és leginkább elvszerű esz­köz az előválasztások rendszere. Közösen megállapított kritérium­­rendszeren alapuló előválasztáso­kat kellene szervezni, amely segít­ségével az emberek is véleményt mondhatnának arról, hogy ki az a három személy, aki elsőként sze­repeljen az RMDSZ EP-választá­­si listáján” - írja Nagy Zsolt sze­mélyes blogjának egyik bejegyzé­sében. A volt távközlési miniszter úgy tartja, ez az eljárás megoldást jelenthet a mostani helyzetben. „Egy szakszerűen megszervezett előválasztás garanciája lehet egy korrekt összefogásnak, amely so­rán nem csak a személyek, de a kü­lönböző programok, elképzelések is ütközhetnek, és így lemérhetőek lennének a magyar közösségnek a jövőre irányuló elvárásai, céljai, prioritásai” - írja Nagy Zsolt. Az RMDSZ-Tőkés egyeztetések kap­csán szerinte romániai „összma­­gyar” listát kellene állítani. Winkler nem ért egyet Winkler Gyula, az RMDSZ europarlamenti jelöltlistájának második helyezettje nem ért egyet Nagy Zsolt javaslatával. A múlt hét végén Déván tartott sajtótájé­koztatóján újságírói kérdésre kije­lentette: az RMDSZ-ben általáno­san elfogadható és alkalmazható az előválasztások módszere, de nem hiszi, hogy ugyanúgy kellene eljárni az europarlamenti listák összeállítása esetében is. „A füg­getlen jelölt senkitől sem kérdezte meg, hogy jelöltesse magát-e vagy se. A független jelölt akár ki is ik­tathat minket ebből a csatából” - tette hozzá Winkler, Tőkés Lász­lóra utalva. Frunda: nincs már erre idő Frunda György szenátor - akiről információink szerint az RMDSZ-ben újabban felmerült, hogy maga is befutó helyre ke­rülhet az EP-jelöltlistán - Nagy Zsolt felvetése kapcsán az ÚMSZ kérdésére azt nyilatkoz­ta: „Nagy felvetésében nincs semmi új, az RMDSZ-ben több­ször is felvetődött, sőt gyakorlat volt annak a lehetősége, hogy előzetes belső választásokon döntsünk, ki kerüljön bejutó helyre a parlamenti és önkor­mányzati választásokon. Most országos szinten előválasztáso­kat tartani az EP-jelöltek részé­re, véleményem szerint nehéz, vagyis idő- és költségigényes lenne, de nem elképzelhetetlen. Ezen el lehet gondolkodni. Ha az előválasztások mellett dönte­­nénk, akkor azokat szeptember első két hetében meg kellene tartani. Az Állandó Tanács elő­ször is meghallgatná a jelölte­ket, majd az SZKT-ra hárulna a jelöltlista megerősítése, hiszen ha az SZKT-nak kellett elfogad­nia a jelöltlistát, akkor ugyanaz a testület tud módosítani rajta” - nyilatkozta lapunknak Frun­da György.­­ Frunda György Winkler Gyula Nagy Zsolt Az elnök választói „európaibbak” nála Az államfő szabados beszéd­modorával egyetértenek a ha­zai választópolgárok, de ellenzik, hogy Traian Băsescu nyilvános he­lyeken alkoholt fogyaszt és do­hányzik - derült ki egy, a hazai Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett felmérésből. A megkérde­zettek 49,1 százaléka kevésbé, 12,5 százaléka kifejezetten nem ért egyet azzal, hogy az államfő nyil­vánosan italozik. Hasonló arány­ban ítéli el a közvélemény az or­szág első emberének közterületen való dohányzását (41,4%, illetve 15,1% közt oszlik meg a kevésbé és a kifejezett ellenzők csoportja). Az államfő szabadosabb beszédmodo­rában 41%-ban nem látnak kifogá­solnivalót. A politikából való kiáb­rándultságát jelezte a megkérde­zettek 64,7%-a. Szerintük az orszá­got politikailag független szakértői testületnek kellene kormányoznia. A megkérdezettek alig 46,1%-a egyezne bele abba, hogy az állam­fő a kormánytól és parlamenttől függetlenül hozza meg döntéseit. ◄ Zambaccian-ügy, magyaráz az Alkotmánybíróság K. A. Nem csak Adrian Năstase Zambaccian-ügyében, hanem több volt kormányzati tisztségvi­selő esetében is új kivizsgálási irat­csomót kell összeállítaniuk az ügyészeknek. Az Alkotmánybíró­ság legutóbbi döntésében ki akarja iktatni azt a megkülönböztetést, amelyet a bűnvádi eljárások folya­matában tesznek a volt és a jelen­legi miniszterek között. A Zambaccian-dossziét szep­tember 7-én nyitja meg újra az Ügyészség, de akkor az ügyészek­nek már figyelembe kell venniük az Alkotmánybíróság által leg­utóbb meghozott, kötelező jellegű és általános érvényű döntéseket is. Az Alkotmánybíróság a Zam­­baccian-ügyben előzőleg már jó­váhagyta Năstase alkotmánysér­tésre hivatkozó fellebbezését. Leg­utóbbi, ugyancsak az ügy kapcsán meghozott döntésében úgy vélte, a volt és jelenlegi miniszterek ki­vizsgálási folyamatban tapasztal­ható megkülönböztetése „esetle­ges”, mert a mandátum idején el­követett visszaélések kivizsgálásá­ban döntő kritérium az, hogy je­lenleg is funkcióban lévő tisztség­­viselő ellen folyik-e az eljárás. Amíg a funkcióban lévő tárcave­zetőkre vonatkozik a miniszteri fe­lelősségről szóló törvény védelme, a volt tisztségviselőket nem védi jogszabály. Ezért az Alkotmánybí­róság az eljárás elindításához szükségesnek tartja a parlament és a cotroceni-i különleges bizottság véleményezését. Az Alkotmánybíróság szerint Adrian Năstase volt kormányfő és több más bűnvádi eljárásnak alávetett volt tisztségviselő - köz­tük George Copos és Şerban Mihăilescu - esetében is új ki­vizsgálási iratcsomó összeállítá­sára van szükség, a későbbiekben pedig módosítani kellene a mi­niszteri felelősségre vonatkozó jogszabályt is. ◄ ­JMSI AKTUÁLIS I3 Időutazás Králik Lóránd A népi bölcsesség szerint az okos ember a más hibáiból tanul, valójában azonban a legtöbben a mások kárából okulunk. Azt hisszük, hogy velünk nem történhet meg­­­ugyanaz, s végül csodálko­zunk, amikor magunk is ne­héz helyzetbe jutunk. Rengeteget hallhatjuk az utóbbi időben, hogy azért van szükség az uniós tagtársainkkal folytatott tapasztalat­­cserére, hogy tanuljunk tőlük, és főleg ami­kor a később csatlakozókról, mint például szomszédainkról van szó, elkerülhessük azokat a hibákat, amelyeket ők már elkö­vettek. Sajnos azonban - s nem csak azért, hogy egy újabb közhelyet pufogtassak - a rossz példa sokkal ragadósabb. A bukares­ti, inkább jobboldalinak mondható kor­mánynak ugyanis szinte egy az egyben si­került lemásolnia a Medgyessy-kormány 2002. évi száznapos programjának azon lé­péseit, amelynek következményeit még ma is nyögi a magyar gazdaság. Tény, hogy nálunk ezt nem a rekordidőnek számító 100 nap alatt, hanem a laza balkáni tem­póval egy jó kétéves időszak alatt sikerült elérni. Már korábban sikerült a közalkal­mazottak bérét az országos átlagnál és fő­leg a gazdasági teljesítőképességét megha­ladó mértékben megemelni, de igazán a jö­vő évtől hatályos nyugdíjemelés teheti be az ajtót a román költségvetésnek. Már ma­ga az a tény is elgondolkoztató, hogy a nyugdíjemelés szintje tízszeresen haladja meg a hivatalos inflációs célt, de aggoda­lomra adhat okot, hogy az amúgy is töré­keny költségvetésben a növekedő kiadások ellentételezéseként a bevételi oldalon szinte semmilyen új, kézzelfogható forrás nem található. A szociáldemokraták által sa­rokba szorított kormány még azt sem gon­dolhatta végig, hogy ez az intézkedés két táborra szakítja a társadalmat, hiszen egy­másra uszítja az adófizető alkalmazottakat és a szerény létkörülmények között tengő­dő, ám szintén a jobban reménykedő nyugdíjasokat. Sajnos győzött a politikai ráció, s a kormány nem csupán a jövő évi választások fényében hozta meg ezt a sú­lyos döntést, hanem azzal is számolva, hogy a Cotroceni-palota nyughatatlan la­kója is ráharap a csalira. Számításuk be is vált, s Traian Băsescu hiába magyarázta fogvicsorgatva a nyugdíjasoknak, hogy va­lójában az ő javukat akarja, amikor a gaz­dasági alap nélküli döntés felülvizsgálatát kéri. Az államfő már túl sokszor kiáltott farkast, s most, amikor az ordas árnya megjelent a fák között, már egyre keveseb­ben hisznek neki. A liberálisok számítása bevált: az elnök egy hónap alatt 20 száza­lékot esett a népszerűségi listákon, a kor­­mányfő pedig ugyanannyit növekedett. Csak nehogy a száz lépés után itt is jöjjön egy balatonöszödi beszéd. Román lapszemle Újabb orosz mágnásra tette rá a kezét a Kremlin. A Russneft olajcsoport igazga­tóját, Mihail Guterievet arra kötelezték, hogy részvényeit adja el egy, a Putyin el­nökhöz közel álló oligarchának. (Adevărul) A romániai emigráns menedékhelyek az európai romák mentsvárává váltak. Itt jól érzik magukat, szállást, ételt kapnak. „Mi kell ennél több?” - kérdezik. (Gândul) Új paragrafusa van a munkatörvénykönyv­nek: ha a főnök fizikai vagy verbális ag­ressziót követ el alkalmazottjával szem­ben, az beperelheti, és kártérítést követel­het. (Románia liberă) A moldvai sajtó Ro­mánia és Oroszország között őrlődik. A két országból jövő nyomások és hatások rányomják bélyegüket a moldvai tévékre, rádiókra, újságokra. (Jurnalul naţional) Románia példáját követve Bulgária is rá­tér az egységes adókulcsra. Csakhogy ott nem 16, hanem 10 százalékos adó lesz. Elemzők szerint ezzel Bulgária lesz az üzletemberek paradicsoma. (Cotidianul)

Next