Új Magyar Szó, 2007. augusztus (3. évfolyam, 147-169. szám)
2007-08-01 / 147. szám
2007. augusztus 1., szerda I Sepsiszentgyörgy első, Arad utolsó Mihály László, Oborotea Mónika ► Kovászna megye székhelye büszkélkedhet a legeredményesebb város címmel, miután egy országos felmérés alapján kiderült: Sepsiszentgyörgy érte el a legmagasabb mutatókat. A Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett tanulmány - amelyet Nagy-Britannia finanszírozott - azt vizsgálta: az ország 40 megyeszékhelye, Bukarest, valamint a hat fővárosi kerület közül melyik teljesített a legjobban különböző szempontok alapján. Az IPP valamennyi megyeszékhelynek elküldött egy kérdőívet, arra próbálva választ kapni, milyen eredményeket értek el az egyes városok önkormányzatai a vízszolgáltatást és csatornahálózatot, a közvilágítást, a köztisztaságot és az útkarbantartást illetően. Az intézet felmérésének eredménye meglepte a „díjnyertes” város polgármesterét is, aki lapunktól értesült a rangsorolásról. „Végre egy jó hír - reagált megkeresésünkre a szabadságát töltő Albert Álmos. - Meglep az eredmény, természetesen örülök neki, de az én véleményem szubjektív lehet. Én még sok mindent látok nálunk, meg azt is, hogyan működik ugyanaz más megyeszékhelyeken. De ez az eredmény a lakosok érdeme is, és ők kellene tudomásul vegyék, hogy Sepsiszentgyörgy nem áll rosszul. Vannak a világon jobb helyek, természetszerű, de örülök, hogy ez a pozitív vélemény nem belülről jön, hanem kívülről is látszik.” Radu Comşa, a bukaresti főpolgármester tanácsosa viszont elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy néhány önkormányzat komolytalanul reagált, esetleg kényelmetlen kérdésekbe ütközött, emiatt pedig csak hiányosan vagy egyáltalán nem közölt adatokat. Ennek ellenére szervezet felkérte a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumot, vegye figyelembe ezeket a mutatókat, hiszen ezek számos közigazgatási problémára rávilágíthatnak. A Kovászna megyei „főváros” 2004-ben - amikorra az adatok vonatkoznak - a megyei utak 14,13 százalékát újította fel külföldről behozott tőke felhasználásával. A megyei múzeumok számára - szintén az említett évben - 83 ezer lejt szerzett ugyancsak nem hazai pénzekből, így az államkasszából kapott büdzsét sikerült kibővítenie 713,61 ezer lejjel. Ebből a szempontból egyébként Kolozsvár áll a legjobban, 9.380,05 lejjel. Bukarestet és Csíkszeredát is maga mögé utasítva, Sepsiszentgyörgy a legteljesebben használta ki az állami közpénzeket is. A szennyvízcsatornázásért és víztisztításáért a nyolcadik hellyel jutalmazták a megyeszékhelyek rangsorán. A közvilágítást illetően hetedik helyen állt, az utak állapota és karbantartása alapján a második helyre taksálták. Közhigiéniája a 17. helyezést kapta. A kormány által kirendelt büdzsét a város, például Bukarestet és Csíkszeredát is maga mögé utasítva, az élen járó helységek mellett a legteljesebben használta ki. 2005- ben ezek a mutatók javultak. A megnyitóbeszédében Alexander Brown, a brit nagykövetség titkára elmondta: az erőforrások hiánya jelentheti a legnagyobb gondot a közigazgatásilag alulmaradt önkormányzatok számára. Aradnak talán ez a mentsége, amiért a felmérések alapján legelmaradottabb megyeszékhelynek bizonyult. •« ro „Harmadik utas” lenne Nagy Zsolt? Lokodi Imre Előválasztásokat javasol az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának összeállításához Nagy Zsolt, az EP-jelöltlista jelenlegi első helyezettje. „A leghatékonyabb és leginkább elvszerű eszköz az előválasztások rendszere. Közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szervezni, amely segítségével az emberek is véleményt mondhatnának arról, hogy ki az a három személy, aki elsőként szerepeljen az RMDSZ EP-választási listáján” - írja Nagy Zsolt személyes blogjának egyik bejegyzésében. A volt távközlési miniszter úgy tartja, ez az eljárás megoldást jelenthet a mostani helyzetben. „Egy szakszerűen megszervezett előválasztás garanciája lehet egy korrekt összefogásnak, amely során nem csak a személyek, de a különböző programok, elképzelések is ütközhetnek, és így lemérhetőek lennének a magyar közösségnek a jövőre irányuló elvárásai, céljai, prioritásai” - írja Nagy Zsolt. Az RMDSZ-Tőkés egyeztetések kapcsán szerinte romániai „összmagyar” listát kellene állítani. Winkler nem ért egyet Winkler Gyula, az RMDSZ europarlamenti jelöltlistájának második helyezettje nem ért egyet Nagy Zsolt javaslatával. A múlt hét végén Déván tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre kijelentette: az RMDSZ-ben általánosan elfogadható és alkalmazható az előválasztások módszere, de nem hiszi, hogy ugyanúgy kellene eljárni az europarlamenti listák összeállítása esetében is. „A független jelölt senkitől sem kérdezte meg, hogy jelöltesse magát-e vagy se. A független jelölt akár ki is iktathat minket ebből a csatából” - tette hozzá Winkler, Tőkés Lászlóra utalva. Frunda: nincs már erre idő Frunda György szenátor - akiről információink szerint az RMDSZ-ben újabban felmerült, hogy maga is befutó helyre kerülhet az EP-jelöltlistán - Nagy Zsolt felvetése kapcsán az ÚMSZ kérdésére azt nyilatkozta: „Nagy felvetésében nincs semmi új, az RMDSZ-ben többször is felvetődött, sőt gyakorlat volt annak a lehetősége, hogy előzetes belső választásokon döntsünk, ki kerüljön bejutó helyre a parlamenti és önkormányzati választásokon. Most országos szinten előválasztásokat tartani az EP-jelöltek részére, véleményem szerint nehéz, vagyis idő- és költségigényes lenne, de nem elképzelhetetlen. Ezen el lehet gondolkodni. Ha az előválasztások mellett döntenénk, akkor azokat szeptember első két hetében meg kellene tartani. Az Állandó Tanács először is meghallgatná a jelölteket, majd az SZKT-ra hárulna a jelöltlista megerősítése, hiszen ha az SZKT-nak kellett elfogadnia a jelöltlistát, akkor ugyanaz a testület tud módosítani rajta” - nyilatkozta lapunknak Frunda György. Frunda György Winkler Gyula Nagy Zsolt Az elnök választói „európaibbak” nála Az államfő szabados beszédmodorával egyetértenek a hazai választópolgárok, de ellenzik, hogy Traian Băsescu nyilvános helyeken alkoholt fogyaszt és dohányzik - derült ki egy, a hazai Közpolitikai Intézet (IPP) által végzett felmérésből. A megkérdezettek 49,1 százaléka kevésbé, 12,5 százaléka kifejezetten nem ért egyet azzal, hogy az államfő nyilvánosan italozik. Hasonló arányban ítéli el a közvélemény az ország első emberének közterületen való dohányzását (41,4%, illetve 15,1% közt oszlik meg a kevésbé és a kifejezett ellenzők csoportja). Az államfő szabadosabb beszédmodorában 41%-ban nem látnak kifogásolnivalót. A politikából való kiábrándultságát jelezte a megkérdezettek 64,7%-a. Szerintük az országot politikailag független szakértői testületnek kellene kormányoznia. A megkérdezettek alig 46,1%-a egyezne bele abba, hogy az államfő a kormánytól és parlamenttől függetlenül hozza meg döntéseit. ◄ Zambaccian-ügy, magyaráz az Alkotmánybíróság K. A. Nem csak Adrian Năstase Zambaccian-ügyében, hanem több volt kormányzati tisztségviselő esetében is új kivizsgálási iratcsomót kell összeállítaniuk az ügyészeknek. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésében ki akarja iktatni azt a megkülönböztetést, amelyet a bűnvádi eljárások folyamatában tesznek a volt és a jelenlegi miniszterek között. A Zambaccian-dossziét szeptember 7-én nyitja meg újra az Ügyészség, de akkor az ügyészeknek már figyelembe kell venniük az Alkotmánybíróság által legutóbb meghozott, kötelező jellegű és általános érvényű döntéseket is. Az Alkotmánybíróság a Zambaccian-ügyben előzőleg már jóváhagyta Năstase alkotmánysértésre hivatkozó fellebbezését. Legutóbbi, ugyancsak az ügy kapcsán meghozott döntésében úgy vélte, a volt és jelenlegi miniszterek kivizsgálási folyamatban tapasztalható megkülönböztetése „esetleges”, mert a mandátum idején elkövetett visszaélések kivizsgálásában döntő kritérium az, hogy jelenleg is funkcióban lévő tisztségviselő ellen folyik-e az eljárás. Amíg a funkcióban lévő tárcavezetőkre vonatkozik a miniszteri felelősségről szóló törvény védelme, a volt tisztségviselőket nem védi jogszabály. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárás elindításához szükségesnek tartja a parlament és a cotroceni-i különleges bizottság véleményezését. Az Alkotmánybíróság szerint Adrian Năstase volt kormányfő és több más bűnvádi eljárásnak alávetett volt tisztségviselő - köztük George Copos és Şerban Mihăilescu - esetében is új kivizsgálási iratcsomó összeállítására van szükség, a későbbiekben pedig módosítani kellene a miniszteri felelősségre vonatkozó jogszabályt is. ◄ JMSI AKTUÁLIS I3 Időutazás Králik Lóránd A népi bölcsesség szerint az okos ember a más hibáiból tanul, valójában azonban a legtöbben a mások kárából okulunk. Azt hisszük, hogy velünk nem történhet megugyanaz, s végül csodálkozunk, amikor magunk is nehéz helyzetbe jutunk. Rengeteget hallhatjuk az utóbbi időben, hogy azért van szükség az uniós tagtársainkkal folytatott tapasztalatcserére, hogy tanuljunk tőlük, és főleg amikor a később csatlakozókról, mint például szomszédainkról van szó, elkerülhessük azokat a hibákat, amelyeket ők már elkövettek. Sajnos azonban - s nem csak azért, hogy egy újabb közhelyet pufogtassak - a rossz példa sokkal ragadósabb. A bukaresti, inkább jobboldalinak mondható kormánynak ugyanis szinte egy az egyben sikerült lemásolnia a Medgyessy-kormány 2002. évi száznapos programjának azon lépéseit, amelynek következményeit még ma is nyögi a magyar gazdaság. Tény, hogy nálunk ezt nem a rekordidőnek számító 100 nap alatt, hanem a laza balkáni tempóval egy jó kétéves időszak alatt sikerült elérni. Már korábban sikerült a közalkalmazottak bérét az országos átlagnál és főleg a gazdasági teljesítőképességét meghaladó mértékben megemelni, de igazán a jövő évtől hatályos nyugdíjemelés teheti be az ajtót a román költségvetésnek. Már maga az a tény is elgondolkoztató, hogy a nyugdíjemelés szintje tízszeresen haladja meg a hivatalos inflációs célt, de aggodalomra adhat okot, hogy az amúgy is törékeny költségvetésben a növekedő kiadások ellentételezéseként a bevételi oldalon szinte semmilyen új, kézzelfogható forrás nem található. A szociáldemokraták által sarokba szorított kormány még azt sem gondolhatta végig, hogy ez az intézkedés két táborra szakítja a társadalmat, hiszen egymásra uszítja az adófizető alkalmazottakat és a szerény létkörülmények között tengődő, ám szintén a jobban reménykedő nyugdíjasokat. Sajnos győzött a politikai ráció, s a kormány nem csupán a jövő évi választások fényében hozta meg ezt a súlyos döntést, hanem azzal is számolva, hogy a Cotroceni-palota nyughatatlan lakója is ráharap a csalira. Számításuk be is vált, s Traian Băsescu hiába magyarázta fogvicsorgatva a nyugdíjasoknak, hogy valójában az ő javukat akarja, amikor a gazdasági alap nélküli döntés felülvizsgálatát kéri. Az államfő már túl sokszor kiáltott farkast, s most, amikor az ordas árnya megjelent a fák között, már egyre kevesebben hisznek neki. A liberálisok számítása bevált: az elnök egy hónap alatt 20 százalékot esett a népszerűségi listákon, a kormányfő pedig ugyanannyit növekedett. Csak nehogy a száz lépés után itt is jöjjön egy balatonöszödi beszéd. Román lapszemle Újabb orosz mágnásra tette rá a kezét a Kremlin. A Russneft olajcsoport igazgatóját, Mihail Guterievet arra kötelezték, hogy részvényeit adja el egy, a Putyin elnökhöz közel álló oligarchának. (Adevărul) A romániai emigráns menedékhelyek az európai romák mentsvárává váltak. Itt jól érzik magukat, szállást, ételt kapnak. „Mi kell ennél több?” - kérdezik. (Gândul) Új paragrafusa van a munkatörvénykönyvnek: ha a főnök fizikai vagy verbális agressziót követ el alkalmazottjával szemben, az beperelheti, és kártérítést követelhet. (Románia liberă) A moldvai sajtó Románia és Oroszország között őrlődik. A két országból jövő nyomások és hatások rányomják bélyegüket a moldvai tévékre, rádiókra, újságokra. (Jurnalul naţional) Románia példáját követve Bulgária is rátér az egységes adókulcsra. Csakhogy ott nem 16, hanem 10 százalékos adó lesz. Elemzők szerint ezzel Bulgária lesz az üzletemberek paradicsoma. (Cotidianul)