Új Magyar Szó, 2008. december (4. évfolyam, 233-252. szám)

2008-12-02 / 233. szám

21 UMS AKTUÁLIS ­ Röviden Több mumbai terrorista szabadlábon lehet Legalább öt fegyveres sikeresen elmenekült a múlt heti mumbai támadások után, az in­diai hatóságok attól tartanak, hogy egy má­sodik támadásra készülnek. A korábbi hi­vatalos közlések szerint összesen tíz fegyve­res terrorista állt a csaknem kétszáz halálos áldozatot követelő mészárlás végrehajtása mögött, közülük kilencet megöltek a túsz­mentő akciókban. Aggodalomra ad okot viszont, hogy a terroristák által elrabolt in­diai halászhajón tizenöt főnyi felszerelést találtak a rendőrök. A támadók lemészá­rolták a legénységet, és az így megszerzett hajóval közelítették meg Mumbait. A ha­jón talált nyomokból ítélve elképzelhető, hogy még legalább öt terrorista bujkál vala­hol az indiai nagyvárosban. Magyar polgármestere lesz Munkácsnak A tegnap délelőtti, egyelőre nem hivatalos adatok szerint Lengyel Zoltán nyerte meg az időközi polgármester-választásokat a kárpátaljai Munkácson. A szavazók 67,1 százaléka adta le rá a voksát. Miután Vaszil Petrovka, Munkács korábbi vezetője a parlamenti képviselőséget választotta, a­­ hatályos ukrán törvényeknek megfelelően le kellett mondania polgármesteri mandá­tumáról. Funkcióját a most vasárnapi idő­közi választásokig, megbízotti minőségben első helyettese, Lengyel Zoltán látta el. Kárpátalja második legnagyobb városa pol­gármesteri posztjáért összesen kilencen szálltak versenybe. Tömegpusztító támadásra készülnek az USA-ban Az amerikai védelmi minisztérium azt ter­vezi, hogy 2011-ig 20 ezer embert toboroz­nak a hadseregbe belföldi nukleáris terror­­támadás okozta, illetve más katasztrófák elhárítására. Három gyorsan bevethető egy­séget akarnak kialakítani, írja a napilap a Pentagon illetékeseire hivatkozva. Az első, 4700 fős egységet egy már aktív harcoló dandárra építenék, amelynek támaszpontja a Georgia állambeli Fort Stewartban van, és amely már most is képes katasztrófák el­hárítására - közölte Victor Rennart tábor­nok, az északi parancsnokság vezetője. Kína visszautasítja az EU „vádaskodását” Kína nyomatékosan visszautasította tegnap az Európai Unió (EU) „vádaskodását” a kémkedéssel vádolt Vo Vej-han kínai tudós kivégzése ügyében, akit múlt pénteken vé­gezték ki Kínában, miután a bíróság állam­titkok átadásában bűnösnek találta. Az EU közleményt adott ki, amelyben elítéli az 59 éves férfi kivégzését, valamint sajnálatát fe­jezi ki Vo fogva tartásának körülményei és amiatt, hogy a bírósági eljárás nem volt összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A közlemény kitér arra is, hogy Kína az Eu­rópai Unió és számos EU-tagállam ismételt felszólítása ellenére sem vette figyelembe a kivégzés elhalasztására, illetve a halálos íté­let megváltoztatására tett javaslatokat. Svéd szélsőségesek csaptak össze Ötvenhat embert vettek őrizetbe vasárnap a Svédország déli részén fekvő Lundban, hogy elejét vegyék baloldali és jobboldali szélsőségesek összecsapásának. A rendőr­ség szóvivője szerint szélsőbaloldali tünte­tők utcakövekkel támadtak a rendőrökre, akik megpróbálták őket távol tartani egy szélsőjobboldali megmozdulástól. Négy embert hatóság elleni erőszak tervének gyanúja miatt letartóztattak, további 52-öt pedig azért vettek őrizetbe, hogy elkerüljék a további erőszakos cselekményeket. Az összecsapásnak nem voltak sérültjei, de több rendőrautót megrongáltak, közölte a szóvivő. fAmmaszol : I 2008. december 2., kedd Közöny külhonban Kánya Gyöngyvér, Budapest______ ► Magyarországon, a budapesti Román Nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai fő­konzulátuson összesen körülbe­lül 130 fő adta le szavazatát a va­sárnapi parlamenti választásokon - tájékoztatta lapunkat Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az eu­rópai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampol­gárok 221 helyen adhatták le vok­­sukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogá­val, annak ellenére, hogy a kül­ügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Magyarorszá­gon a szavazás különösebb inci­densek nélkül folyt le, számolt be lapunknak Albert Robu, a Ro­mán Nagykövetség sajtóattaséja, azonban voltak olyan személyek, akik megfelelő iratok hiányában nem szavazhattak. Kis Béla sze­rint a zavartalan szavazást zava­ros számlálás követte, a szavaza­tokat urnazárás után többször is újraszámolták - mert más ered­ményeket kaptak - mire kimond­ták a végleges adatot. A gyenge magyarországi részvételi arányról Kis Béla, a szavazatok száma sze­rint legjobb eredményt elért kül­honi RMDSZ-jelölt elmondta: „Ez az eredmény tulajdonképpen várható volt, hiszen sokáig bi­zonytalan volt a helyzet, nem le­hetett tudni pontosan, hogy mi­lyen iratok kellenek a szavazás­hoz, és ezeket hol lehet beszerez­ni. Volt is körülbelül húsz olyan személy, akik csak a román útle­velüket vitték, hiányzott az itteni lakcímüket igazoló kártya, így nem voksolhattak.” Az első kül­honi választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni sza­vazókerületben induló Balázs At­tila 16 szavazatot kapott, a har­madik kerületben Déncs Anna­­mari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi sza­vazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata-Libe­rális Párt kapta, jelöltjei minden kerületben elöl álltak a tegnapi 18 órai részeredmények szerint. Szabó Károly szenátorjelölt az első kerületben a 18379 szavazat­ból 867-et szerzett meg (ebből 656 szavazatot Magyarországon ka­pott), míg Károlyi Béla a máso­dikban az 5082 leadott szavazat­ból 334-et kapott. Választási eredményét értékel­ve Kis Béla arról beszélt, hogy „nem tudni, mire lesz elég ez a szavazatszám, az azonban biztos, hogy igyekszem folytatni ilyen irányú tevékenységemet, mert a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviselet­re, aminek kialakítását én a továb­biakban elsőrendű feladatnak tar­tom”. A volt jelölt ehhez az RMDSZ segítségét mindenkép­pen várja, de jó lenne, ha a teljes romániai magyar politikai élet is támogatná a képviselet létreho­zását. A Romániában tapasztalt alacsony részvételről a képviselő­­jelölt megjegyezte, nagyon szo­morú, hogy nem lehetett meg­mozdítani az embereket, mikor saját érdekük képviselete volt a tét. „Az a szomorú, hogy nekünk, magyaroknak nem sikerült job­ban rákapcsolnunk, mint a romá­noknak” - vélekedett Kis Béla. A Gyér forgalom az egyik budapesti választókörzetben Kevés volt az incidens D. M._______________________ ► A júniusi helyhatósági válasz­tásokhoz képest kevesebb sza­bálytalanság, incidens vagy kihá­gás történt a vasárnapi parlamen­ti választásokon. Egy dâmboviţa­­i körzetben például négy órán ke­resztül szavaztak úgy, hogy nem voltak lepecsételve az urnák, né­hány ploieşti-i szavazópolgár pe­dig telefonon jelentette be, hogy ellopott néhány pecsételőt. Năvodari egyik szavazókörzete mellett letartóztattak egy 17 éves lányt, akinél egy zsákban 46 sze­mélyi igazolványt találtak. Több személy szerint a lány elkérte a személyiket, adott 50 lejt, leírta adataikat, és visszaadta az iratot. Miután egy bizonyos párt jelöltjé­re szavaztak, a kijáratnál további 50 lejt kaptak. A Fehér megyei Székásszabadja község kórházá­ban 35 olyan személyhez kértek mozgóurnát, bár egyikük sem volt olyan egészségi állapotban, hogy ne lehetett volna őket a sza­vazóhelyiséghez szállítani. Szin­tén Fehér megyében lakossági be­jelentés szerint több zalatnai sza­vazópolgárnak a Bibliára tett kéz­zel kellett megesküdnie, hogy a PNL-re szavaz, miután kisbusszal a 176-os számú szavazókörzethez szállították őket. Az RMDSZ-t sem kerülték el a más pártoktól jövő vádak. A szociáldemokra­ta-konzervatív szövetség Maros megyei képviselői azzal vádolták meg az RMDSZ-t, hogy Ke­­resztelőszentpálon száz lejes pénzjutalmat ajánlott azoknak, akik megszavazzák jelöltjeit. A Központi Választási Iroda (BEC) RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsan­na lapunknak elmondta, a pana­szos bizonyítékkal nem rendelke­zett. A kolozsvári PSD a PD-L el­len tett panaszt amiatt, hogy az egyik szavazókörzet közvetlen közelében vasárnap reggel PD-L- s kampányplakátok voltak, holott a 35/2008-as törvény kimondja: a szavazóhelyiség 500 méteres kör­zetén belül nem állhatnak ilyen pannók. ◄ Háttér Játékos államfő, másodszor is? Bogdán Tibor_________________ A parlamenti választások ed­digi eredményei alapján kiala­kult helyzet igen sok mindenben idézi a 2004. évi törvényhozási voksolást. Akárcsak akkor, most is a szociáldemokraták és a de­mokraták küzdenek az első he­lyért, még akkor is, ha négy évvel ezelőtt két pártszövetség, egyfelől a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR), másfelől a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) D. A. Szövetség né­ven létrehozott koalíciója csatáro­­zott egymással. A jobboldalt most ugyan a ko­rábbi liberális szövetségesükből időközben kisebb csoportot kisza­kító, egyben pedig néppárti de­mokrata liberálisokká átlényegült demokraták képviselik, a balolda­li koalíció viszont változatlan ma­radt, még akkor is, ha a PUR idő­közben Konzervatív Párttá vál­toztatta nevét, és „a szociálde­mokráciát, valamint a liberaliz­mus legfontosabb eszméit egy­aránt ötvöző” doktrínája helyett most éppen a konzervativizmus elveit képviseli. Mindemellett a két tömörülés 2004-ben is szoros küzdelmet vívott egymással az el­ső helyért. Băsescui furfang Hogy mégsem ők alakíthattak kormányt, az a parlamenti vok­solással akkor még egyidőben zajló elnökválasztást megnyerő, és így országhajó-kapitánnyá avanzsált Traian Băsescunak tu­lajdonítható, aki - stílusosan fo­galmazva: odüsszeuszi lele­ménnyel - kiderítette, hogy míg a liberális-demokrata szövetség pártkoalíciónak minősül, addig a szociáldemokraták és a huma­nisták csak választási szövetséget kötöttek egymással, amelyet nem jegyeztek be a pártok név­jegyzékébe, így a választási tör­vény nem ismeri el jogi személy­nek, szemben a D. A. Szövetség­gel. Ennek megfelelően a vokso­lás után felbomlik két tagpártjá­ra. Vagyis a baloldal szavazatai, egyben tehát parlamenti helyei is megoszlanak a pártszövetség két tömörülése között. Ezzel a szoci­áldemokraták elveszítették több­ségüket, és egyszersmind a vá­lasztásokat is, Traian Băsescut pedig senki sem akadályozhatta meg abban, hogy alkotmányos hatáskörének megfelelően, az ily módon győztessé előlépett D. A. Szövetség soraiból jelöljön mi­niszterelnököt. így alakíthatott kormányt Călin Popescu- Tăriceanu, akinek kinevezését Băsescu akkor azzal indokolta, hogy ő maga a liberális-demok­rata szövetség programját támo­gatva lett államfő, ebben a minő­ségében pedig kötelessége valóra váltani választási ígéreteit. Érv­ként hozta fel még döntése mel­lett azt is, hogy a liberális-de­mokrata szövetség megbízható partnere, az RMDSZ 32, a nem­zeti kisebbségek csoportja pedig 18 honatyával rendelkezik, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a D. A. Szövetségnek van a legnagyobb esélye a parlamenti többség ki­alakítására. A kormányban az­tán, az RMDSZ és a Băsescu ál­tal tisztességtelen megoldásnak nevezett PUR is helyet kapott. Játékos-államfői játszma Traian Băsescu most, jóval a választások előtt kijelentette, semmiképpen sem nevez ki kor­mányfőt a szociáldemokraták közül, és különösképpen nem a párt hivatalos jelöltjét, Mircea Geoanát. Azt sem titkolta, hogy a demokrata-liberálisokra bízná a kabinet megalakítását és sora­ikból nevezné ki a miniszterelnö­köt is. Az alkotmány betűje ilyen értelemben meglehetősen tág te­ret és szabadkezet biztosít szá­mára. Az általa nevesített kor­mányfő személyét a parlament egyszer ugyan visszautasíthatja - másodjára viszont már az állam­elnök feloszlathatja a törvényho­zási testületet és. .előrehozott vá­lasztásokat írhat ki. ◄

Next