Új Magyar Szó, 2009. január (5. évfolyam, 1-20. szám)
2009-01-27 / 17. szám
2009. január 27., kedd I vBww.maszol.ro UMSI KISEBBSÉGBEN 3 Ahol tehet magyarul tanulni Oborocea Mónika Magyarországra küldik tanulni, vagy inkább román, iskolába adják gyerekeiket szórványban a magyar családok - derült ki a Project on Ethnic Relations (PER) civil szervezet újságírók számára szervezett bánsági tanulmányútjának temesvári és nagyszentmiklósi állomásán. A Temes megyei Nagyszentmiklóson még a magyar pedagógusok sem hajlandók magyar tagozatra íratni gyerekeiket, mert nem tartják megfelelőnek a szórványmagyar oktatás színvonalát. „Miért szenvedjen a gyerek?” „Miért vesződjön a gyerek a román mellett a magyar nyelvvel is? Ez ma már plusz teher a kisdiák számára. A Bánságban a házasságok nagy része ugyanis vegyes, nincs aki a kiskorúakat megtanítsa magyarul - magyarázta lapunknak Kocsis Tünde, a nagyszentmiklósi magyar óvoda igazgatónője miután megtudtuk, gyerekét nem a város magyar iskolájába íratta. A nagyszülők helyett, akik ismernék jól a nyelvet, ma már az óvodákra hárul a kisgyerekek felügyelete. Mivel a Bánság a multikulturalizmusáról híres, a magyar óvodákban is legalább két nyelven folyik a foglalkoztatás. Ugyanakkor be kell ismernünk, hogy más iskolák ajánlata vonzóbb a szülők és a gyerekek számára, mint az itteni magyar iskoláé”. Az igazgatónő szerint annak ellenére, hogy a nagyszentmiklósi egyes számú I-VIII. osztályos iskola az utóbbi években a megyei tanfelügyelőségnek és a minisztériumnak köszönhetően jól felszerelt tanintézménnyé vált, úgy érzi, az itteni képzés nem éri el a megfelelő színvonalat. „Azok a szülők, akik magyarnak vallják magukat, és szeretnék, ha gyerekeik is megőriznék a magyarságtudatukat, azok Magyarországra viszik taníttatni a gyerekeiket, főleg Makóra és Budapestre, ahol a képzés színvonala magas. Akik maradnak, azok a román, a német, vagy az angol iskolákat részesítik előnyben - fejtegette Kocsis. - Ma már értelmetlenné vált az a kijelentés, hogy a Bánságban nem íratják be a magyar szülők a gyerekeiket az itteni magyar iskolákba, hiszen ma már gyakorlatilag nincsenek is magyar gyerekek. A valóság az, hogy beolvadunk, és ez természetes jelenség az itteni környezetben”. Csángó gyerekeket hoznak A nagyszentmiklósi általános iskola aligazgatója, fizika szakos tanára, Velcsov György elmondta, magyarul nem tudó csángó gyerekekkel próbálják pótolni a hiányzó létszámot az iskola fenntartásához. „A helybeliek nem hajlandók ide járatni a gyerekeiket, Temesvárra, vagy Szegedre íratják be őket, így gyakorlatilag három nagy létszámú család gyerekei töltik meg az iskolapadokat” - panaszolta Velcsov. Mint mondta, akadt olyan csángó diákjuk is, aki egy szót sem tudott magyarul, de az iskolának köszönhetően sikeresen felvételizett egy temesvári középiskolába. Pásztor Gabriella volt oktatásügyi államtitkár „egyenesen elszomorítónak” nevezte a nagyszentmiklósi iskola helyzetét. Lapunknak elmondta, a magyar pedagógusszövetség, illetve a tanfelügyelőségek feladata és felelőssége is, hogy „ jó útra térítsék” azokat a magyar tanárokat és vezető beosztású pedagógusokat, akik nem íratják magyar iskolákba gyerekeiket. „Elvárható a tanfelügyelőségektől, hogy szoros kapcsolatot fenntartva a szakos pedagógusokkal, kiálljanak a magyar oktatás mellett, és elbeszélgessenek azokkal a kollégákkal, akik hasonló helyzetet teremtenek. Most is fenntartom, hogy sikeresebb lenne a magyar oktatás, színvonalasabb, ha magyar pedagógusaink még azt is célul tűznék ki maguk elé, különösebb felszólítás nélkül, hogy megfogják azoknak a magyar diákoknak a kezét, akik nem anyanyelvükön tanulnak, és visszahozzák őket a magyar intézmények iskolapadjaiba. Ez viszont egy olyan folyamat, ami úgy néz ki, várat még magára” - fejtette ki Pásztor Gabriella. Elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar pedagógusok ugyanazt teszik a gyerekeikkel, mint amit a szocialista évek alatt tettek velük: a jobb érvényesülés céljából a román tagozatot részesítik előnyben. A székely mentalitás a siker kulcsa? A bánsági Temes megyében összesen 17 olyan iskola van, ahol a román tagozat mellett magyar tannyelvű osztályokban biztosítják a magyar kisebbség számára az oktatást. „Három-négy önálló magyar iskolánk van olyan települések közelében, mint például Ótelek, ahol a lakosság 80 százaléka magyar. Ezekből az intézményekből a leghíresebb a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum” - magyarázta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. Lapunknak elmondta, ezekben az iskolákban nemcsak a magyar tankönyvekkel vannak gondok, hanem a tanári ellátással is. „Leginkább a kisebb oktatási intézményekben merülnek fel ilyen problémák. Gondolok itt arra a 14 településre, ahol sikerült bevezetnünk a magyar nyelv fakultatív tantárgyként való tanítását, hogy idővel biztosítani tudjuk a magyar iskolák gyereklétszámát” - tette hozzá. Tájékoztatása szerint míg 1990-ben több mint kétezer diák tanult magyar nyelven első osztálytól tizenkettedikig a megyében, mára ez a szám drasztikusan visszaesett, és alig haladja meg az ezret. A 7,5 százalékos magyar lakosságnak mindössze 1,5 százaléka veszi igénybe a magyar képzést. „Nagyon sok magyar család román általánosba íratja a gyerekét, ezek a tanulók pedig a középiskolát már német vagy angol nyelven végzik. A magyar oktatás hiánya az asszimiláció legbiztosabb útja” - fejtette ki Halász. Elmondta, évente körülbelül ezer fővel csökken a magyarság száma a térségben, ami ijesztő szám ahhoz képest, hogy az 1992- es népszámlálási adatok szerint összesen 62 ezren vallották magukat magyarnak. Mára a magyar lakosság 63 százaléka vegyes házasságban él. Ezekben a családokban az első generáció 45-50 százaléka, a második generáció 70-80 százaléka már nem beszéli a magyar nyelvet. „Száz év múlva már csak mesélni fogják, hogy több mint tíz kisebbség élt a Bánságban. Az identitástudat megőrzéséhez a székely mentalitásban van a siker kulcsa: míg a Bánságban a vegyes házasság teljesen természetes, Székelyföldön ezt nem éppen tolerálják és fogadják el. Ők belátták, hogy azok a gyerekek, akik nem tanulnak meg az iskolában magyarul írni és olvasni, azok nem képesek kapcsolatot teremteni a magyar kultúrával, márpedig ez az identitástudat megőrzésének egyik alapköve” - magyarázta Halász. Bolyai Jánosnak állított emlékmű Temesváron Hetvenhét... Folytatás az 1. oldalról 1996-ban államtitkárságot harcolt ki magának az RMDSZ, amelyet a kormányzás félidejéig Béres András, majd a második periódusban Kötő József koordinált. Az államtitkárság alá tartozott ekkor már egy kisebbségi főoszály is, alulírott irányításával. 2000. december 28-tól, a szociáldemokrata kormányzás alatt az államtitkárság megszűnt, ismét csak főosztály foglalkozott a kisebbségi oktatással, személyem vezetésével. 2005-ben az új kormánykoalíció, melyben az RMDSZ partner volt, presztízskérdésnek tekintette a nemzetiségi oktatás ügyét, visszaállította az államtitkárságot. Ennek irányításával az RMDSZ vezetői ismét Kötőt bízták meg, majd Pásztor Gabriellának szavaztak bizalmat. Ez a múlt vázlatos képe. De hogyan lesz ezután? Kezdjük elvi kérdésekkel: A román államtitkár építi tovább az önálló magyar iskolahálózatot? - Ő karolja fel a magasabb beiskolázási arányok ügyét? - Ő javítja majd a magyar oktatás minőségét? Lehetnek-e elvárásaink vele szemben? Mikor lesz jó állami funkcionárius, ha a kisebbségi ügyet fogja támogatni hisz ez mandátuma tartalma? Akkor hamar leváltják. Vagy ha felsőbb politikai utasításra „megoldja” a nemzetiségi oktatás toronymagasra halmozódott kérdéseit? Nézzük a szervezési oldalt: - Az ellenőrzések ideje alatt minden magyar románul fog beszélni? - A továbbképzéseket, amelyeken ő hivatalból részt vesz, 40-50 magyarnak románul fogják tartani? - A magyar nyelvű tanterveket és tankönyveket románra fordítjuk, hogy megértse? - A lecketerveket, tananyagbeosztásokat románul fogjuk elkészíteni, ha magyarul tanítunk is, hogy megértse? - Példáján felbuzdulva ezt követeli majd a bihari vagy aradi román tanfelügyelő is? Megtanítjuk a kisebbségi oktatás csínyjára-bingjára, hogy könnyebben keresztülhúzhassa identitásmentő terveinket/ cselekedeteinket? A magyar oktatásért felelős jelenlegi vezetők névsora Arad: Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Kiss Anna tanítóházi módszertanos, Bákó: Sárosi Mária iskolaigazgató, Beszterce-Naszód: Balázs Dénes főtanfelügyelőhelyettes, Borsos László tanfelügyelő, Székely Dávid tanfelügyelő, Bihar: Ákos Zoltán főtanfelügyelő-helyettes Kiss István György tanfelügyelő, Pethő Csilla tanfelügyelő, Pataki Árpád tanfelügyelő, Szabó Tibor tanfelügyelő, Konrád Katalin tanítóházi módszertanos; Brassó: Farkas Anna főtanfelügyelő-helyettes, Both Mária tanfelügyelő; Fehér: Szabó Hajnal tanfelügyelő; Hargita: Bondor István főtanfelügyelő, Bartoli Hedvig főtanfelügyelő-helyettes, Bedő Irén tanfelügyelő, Bogos Mária tanfelügyelő, Demeter Annamária tanfelügyelő, Dáné Szilárd tanfelügyelő, Erőss Piroska tanfelügyelő, Fodor Sándor tanfelügyelő, Görbe Péter tanfelügyelő, György Sándor tanfelügyelő, Hodgyai László tanfelügyelő, Jungel Klára tanfelügyelő, Kari Attila tanfelügyelő, Kálmán Ungvári Zsófia tanfelügyelő, Kovács Ákos tanfelügyelő, Miklós Csaba tanfelügyelő, Porsche Éva tanfelügyelő, Széll Adél tanfelügyelő, Waczel Ferenc tanfelügyelő, Bürüs Botond tanítóház igazgató; Hunyad: Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Borbély Ágnes tanfelügyelő, Kolozs Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes, Kerekes Adelhaida tanfelügyelő, Ömböli Irma tanfelügyelő, Szabó Gábor tanfelügyelő, Török Ferenc tanfelügyelő; Kovászna: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Farkas Csaba főtanfelügyelő-helyettes, Ambrus Ágnes tanfelügyelő, Bakó András tanfelügyelő, Farkas István tanfelügyelő, Lengyel László tanfelügyelő, Mihályfalvi Éva tanfelügyelő, Popescu Máriusz tanfelügyelő, Prezsmer Imola tanfelügyelő, Vass Csilla tanfelügyelő; Krassó-Szörény: Seres Adélia tanfelügyelő; Máramaros: Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes, Váradi Izabella tanfelügyelő; Marosülés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes, Fejes Réka tanfelügyelő, Kiss Tünde tanfelügyelő, Kovács Júlia tanfelügyelő, Simon János tanfelügyelő, Nagy Edit tanítóház igazgató; Szatmár: Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, Anderkó Aida tanfelügyelő, Átyim Pál tanfelügyelő, Gál Gyöngyi tanfelügyelő, Miklaus Judit tanfelügyelő, Szász Piroska tanítóház igazgató; Szeben: Keresztes Kálmán tanfelügyelő; Szilágy: Szabó István főtanfelügyelő-helyettes, Rozs Rita tanfelügyelő, Márkus László tanfelügyelő; Temes: Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Kiss Ferenc tanfelügyelő; Bukarest: Sele Tünde tanfelügyelő; Kolozsvár: Kató Levente tanügyi tanácsos; Gyulafehérvár: Gáli László tanügyi tanácsos; Kolozsvár: Lakatos András RMDSZ oktatási alelnök A román kisebbségi államtitkár beiktatásának hallatán jutott eszembe, hogy ez a páratlan húzás hasonló „cserékre” ösztönözheti a román megyei vezetőket is, hiszen, ha a kisebbségi államtitkár lehet román, miért ne lehetne x főtanfelügyelő vagy a tanfelügyelő is az? Hol van az előírva, hogy a nemzetiségi oktatás ügyével olyan funkcionáriusnak kell foglalkoznia, akit a nemzetiség bíz meg? Dél-Tirolban az olasz tanfelügyelő csak akkor mehet be egy német iskolába, ha esetleg meghívják egy kávéra. Miként lehet ezt kivédeni? Politikailag - a jelen konstellációban- sehogyan... Ezért nyilvánosan a figyelmébe ajánlok egy listát a kisebbségi oktatásért felelős politikusoknak, állami tisztségviselőknek, amelyet négy év múlva újra föl fogok idézni. Ha én erre objektív okokból nem leszek képes, megteszi helyettem valaki azok közül, akiknek a neve a listán szerepel. A magyar oktatásért felelős, szám szerint 77 (hetvenhét) megyei főtanfelügyelő, helyettes főtanfelügyelő, tanfelügyelő és szaktanfelügyelő, tanuóházi igazgató és módszertani vezető névsora ez, akik az utóbbi időszakban abban a 18 megyében tevékenykedtek, melyben Romániában magyar oktatás folyik. Annak a kormánynak, amelyik empátiával viseltetik a kisebbségi oktatás iránt, négy év múlva legalább ennyi és ilyen szintű magyar oktatási vezetővel kell majd rendelkeznie megyei szinten, mint ahogy az a 2008. október 31- én kelt okiratban benne van. Az iskolaigazgatókról nem készítettem leltárt, azt készítsék el a megyékben - emlékeztetőül. Tekintsék ezt amolyan seregszemlének - csata előtt.