Új Magyar Szó, 2009. február (5. évfolyam, 21-40. szám)
2009-02-02 / 21. szám
21 JMS2 AKTUÁLIS Röviden Negyven kilométer autópályát ígér idénre Berceanu Az észak-erdélyi autópályából 42 kilométert már az ősszel felavatnak - ígérte Radu Berceanu szállítási miniszter hétvégi kolozsvári látogatásán. A tárcavezető megígérte, támogatni fogja a kolozsvári termlút megépítését is. A szállításügyi minisztérium a költségvetés tervezete szerint egyébként idén a GDP öt százalékát fogja megkapni. Predoiu: Morar marad a DNA élén Újabb mandátumra javasolja a Korrupció Elleni Igazgatóság (DNA) élén a testület jelenlegi vezetőjét, Daniel Morart Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter. Morar első megbízatása tavaly augusztus 13-án járt le, azóta Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyész határozata alapján ideiglenes vezetőként látja tisztségét a DNA-nál. Tavaly augusztusban Predoiu tanácsosát, Monica Şerbănescut javasolta a tisztségre, a Legfelsőbb Bírói Tanács azonban negatívan véleményezte, Traian Băsescu államfő pedig elutasította a kinevezést. Az államfő egyébként több alkalommal is támogatásáról biztosította Morart, akinek korrupcióellenes tevékenységét az Európai Bizottság is értékelte. Zilahi Imre még Székelyudvarhely alpolgármestere Továbbra is Zilahi Imre Székelyudvarhely alpolgármestere, a múlt hét végi tanácsülésen ugyanis nem tűzték napirendre mandátuma megszűnésének megállapítását. A Zöld Párt színeiben bejutott tanácsost még múlt évben kizárták alakulatából, aminek következtében megszűnik mandátuma, és helyébe más tanácsost, illetve alpolgármestert kell állítani. Mivel nem tűzték napirendre az ügyet, a nyolc MPP-s és egy zöld tanácsos bejelentette, hogy az ülésen nem fog szavazni. Bunta Levente polgármester ekkor kilátásba helyezte a gyűlés berekesztését és a tanácsosi fizetések megvonását. A vitát végül Zilahi bejelentése zárta le, miszerint lemond aznapi tanácsosi szavazati jogáról azért, hogy az MPP-s és zöld párti tanácsosok szavazzanak az ülésen, Bunta pedig megígérte, hogy a következő tanácsülésen napirendre tűzi Zilahi ügyét, ha az nem indít pert pártja ellen. Izrael reagálni fog a palesztin rakétákra Izrael „aránytalanul” erősen fog reagálni a Gázai övezetből kilőtt rakétákra a tűzszüneti megállapodás ellenére - jelentette ki a kormányülés előtt Ehud Oimert izraeli miniszterelnök. Az izraeli hadsereg szerint a tegnap reggeli órákban négy palesztin rakéta csapódott be az ország déli részére, de a támadásoknak nem voltak áldozatai és anyagi kár sem keletkezett. „Utasítást adtam a hadseregnek a védelmi miniszteren keresztül, hogy készítsen elő egy, a körülményeknek megfelelő izraeli választ és ez a válasz akkor, ott és úgy fog megérkezni, ahogyan mi eldöntjük” - tette hozzá Dimért. Tartományi választásokat tartottak Irakban Súlyosabb erőszakcselekmények nélkül zajlottak le szombaton a tartományi választások Irakban. A hatóságok döntésére az eredetileg tervezettnél egy órával később - közép-európai idő szerint délután négykor - zárultak szavazóhelyiségek. Milliók adták le szavazatukat a befolyásos tartományi tanácsok tagjaira országszerte. Ezek a testületek döntenek arról, mire fordítsák az állami bevételek helyben felhasználható részét, és ezek nevezik ki például a helyi rendőrségi vezetőket is. Több mint 14 ezren indultak az összesen elnyerhető 440 helyi képviselői mandátumért. Az első eredmények csak keddre várhatók. Kiűznék a sátánt Mihály László______________________ Az apokalipszis valamennyi jegyét véli felfedezni a Romániában idén januártól bevezetett biometrikus útleveleken több ezer ortodox hívő, akik egy iaşi-i teológiai professzornak tulajdonított tanulmány interneten való megjelenése után önkéntes mozgalmat indítottak az újfajta okmány betiltásáért. A vallásos tiltakozók - a tanulmányban foglalt adatok alapján - ugyanis azt állítják, az útlevélben szereplő vonalkód, illetve az ebben lévő 666-os szám a Sátán szimbóluma, sőt, a Hivatalos Közlönyben megjelent határozat sorszáma is 1.566, amelyet az összeesküvés elmélet-gyártók szintén az ördög művének tulajdonítanak. A több nyugati államban már évek óta használt biometrikus útiokmánytól való román félelmet csak növeli az a tény, hogy a Román Ortodox Egyház (BOR) a Belügyminisztériumnak eljuttatott közleményében aggodalmát fejezi ki a chipek használata miatt, és a február 25- 26-án tartandó szent szinódusán kivizsgálja az ügyet. „Olvasta az Apokalipszist? Javaslom, tegye meg. Ott pontosan benne van mindaz, ami most megvalósulni látszik. Miért akarják korlátozni a szabadságunkat? Úgy akarnak kezelni, mint egy bűnözőt, így pedig nem fogunk bejutni a Mennyországba!” - magyarázza kérdésünkre a bukaresti patriarchátus előtti kereszt tövében tegnap tartott tüntetés egyik résztvevője. Egy középkorú nő meggyőződéssel mondja, „a Brüsszelben tevékenykedő szabadkőművesek az ördög villájával akarnak megjelölni minket, azonosítóinkat egy chipen tárolva”. Többen az említett tanulmányra hivatkozva állítják, a chipeket műholdakról lehet követni, amelyek segítségével akárhonnan lelőhetnek minket irányított rakétával. Az EU a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után hozott rendeletet arról, hogy az európai útlevelekben az arcképek mellett ujjlenyomatok is szerepeljenek, megnehezítve ezzel a dokumentumok hamisítását, illetve megkönnyítsék a küzdelmet a terrorizmus, bűnözés,lletve az illegális bevándorlás ellen. Romániában január 1-jétől kezdték el a gyártását, és Ilfov megye után hamarosan az ország valamennyi megyéjében is hozzáférhető lesz 230 lejért. ◄ Az ortodox tiltakozók aláírásgyűjtésbe is kezdtek az ördög művének bettiltásáért Fotó: Mihály László Ezüstfenyő-díjak hetedszer Antal Erika Hetedik alkalommal adta át Markó Béla az RMDSZ nevében az Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik a szülőföld visszaszerzéséért fáradoztak. A marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében szombaton 24 személy - köztük lelkipásztor, tanár, közíró, politikus, újságíró, polgármester és köztisztségviselő - vette át az elismerést. Az ünnepi rendezvényt Sebestyén Aba színművész Jékely Zoltán: Az én országom című versével nyitotta meg, majd Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte a jelenlevőket. „Ezek az emberek tudtak, képesek voltak a közösség javára cselekedni, a szülőföld visszaszerzéséért tenni. Nem magukért, de a közösségért cselekedtek” - hangsúlyozta Markó Béla. Ennek szellemében kapott Ezüstfenyő-díjat Bálint Ferenc brassói tanár, Birtalan József székelyudvarhelyi mérnök, közgazdász, Borbély Károly közgazdász, volt informatikai miniszter, Faluvégi Ferenc István kárászteleki polgármester, Haász Tibor tormicskei polgármester, Hauer Erich vajdahunyadi orvos és Holló László kolozsvári egyetemi előadótanár. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült Kádár Miklós nagybányai nyugalmazott református lelkész, Kalmár Zoltán nagyszebeni közíró, Király Edit nagyenyedi nyugalmazott tanár, Kocsis Béla kommandós polgármester, Korodi Attila közgazdász, mérnök, parlamenti képviselő és volt környezetvédelmi miniszter, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke és Lukács József szilágynagyfalui református esperes. A díjazottak között van Pénzes Adalbert resicabányai népművelő, Póka András György kalotaszentkirályi polgármester, Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó István avasújvárosi közgazdász, Tamás Ernő székelyvarsági polgármester, Tánczos Barna csíkszentkirályi közgazdász, volt szállítás- és közlekedésügyi államtitkár, Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró, Vajda Pál újvári polgármester, Zabolai István mezőveresegyházai alpolgármester és Zatykó István szentjobbi polgármester. ◄ Tibori Szabó Zoltán újságíró is Ezüstfenyő-díjban részesült A szerző felvétele I 2009. február 2., hétfő Fejek hulltak a védelemnél Folytatás a 1. oldalról Mihai Stănişoara honvédelmi miniszter a hét végén közölte, a történtek miatt elmozdították tisztségéből többek között a légierők vezérkari főnökét, Constantin Croitoru altábornagyot, a tárca és a légelhárítás kémelhárítási igazgatójának vezetőjét, Ion Ungureanu dandártábornokot, Măricel Popát, a vezérkar katonai rendőrségi szolgálatának védelmi és biztonsági főnökét, Constantin Pupăză ezredest, a vezérkar katonai rendőrségi szolgálatának főnökét, Marcu Pleşanu ezredest. Összesen 17 személy veszítette el tisztségét, közöttük egy őrmester és két tizedes is. A román rendőrség főnöke, Petre Tobă szombati közlése szerint az ügy kapcsán eddig már több mint száz személyt hallgattak ki. Amit már tudni lehet az az, hogy elszigetelt esetről van szó, és hasonló gondok nem adódtak más fegyverraktáraknál. A fegyverek még Románia területén vannak, az eset pedig nem áll összefüggésben a brassói valutabeváltó háznál a múlt héten történt fegyveres rablással, amelyben két személy életét veszítette. A védelmi tárcavezető az ügy kapcsán elmondta, tavaly óta létezik a román hadsereg hatékonyabb őrző-védő rendszerének biztosítását szolgáló program, ám az papíron maradt, így csak az elkövetkező időben kerül sor a szükséges eszközök beszerzésére, illetve az ehhez szükséges pénzforrások feltérképezésére. A történtek nyomán az akciót azonnal hatállyal beindítják - közölte. ◄ r Újságírópert vesztett Băsescu B. T. Felmentette a Cotidianul című központi napilapot és munkatársát, Cristian Oprea újságírót a Traian Băsescu államfő által indított perben a bukaresti első kerületbeli bíróság, egyben a felperest az 1166 lejre rúgó perköltség megtérítésére kötelezte. Ez az összeg annak az illetéknek az ellenértéke, amelyet az újságíró fizetett a milánói bíróság egy ítéletének hitelesített román fordításáért, amelyben az olasz igazságszolgáltatási testület vesztesnek mondta ki Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt egy újságíróval szembeni perben. Az iratot Oprea az európai uniós bíróságok joggyakorlatát bizonyító dokumentumként nyújtotta be a bukaresti bírósághoz. A mostani ítélet még nem végleges, a román államfő a bukaresti municípiumi bíróságnál fellebbezhet, a döntést alátámasztó bírósági magyarázat 30 napon belül várható közzétételét követően. Traian Băsescu 100 lejes kártérítést kért Opreától egy általa „rágalmazónak” minősített cikk miatt. Az újságíró ügyvédje, Doni Costea szerint az államfő megfélemlítésnek szánta akcióját, összetévesztve a becsületsértést a hiúság megsértésével. Utóbbi alapján pedig nem lehet követelésekkel fordulni az igazságszolgáltatáshoz. Emellett a vitatott újságcikk eleget tesz a szakmai követelményeknek, így az államfőt semmiféle sérelem nem érte. ◄