Új Magyar Szó, 2009. április (5. évfolyam, 63-80. szám)

2009-04-28 / 78. szám

8! A KULTÚRA ­ Röviden Huszonötezren látták eddig A tatárjárás című kiállítást Csíkszeredában látogatottsági rekordot döntött A tatárjárás 1241-1242 című kiál­lítás, amelyet immár több mint 25 ezren láttak a Csíki Székely Múzeumban. A múlt héten, Béla napján, IV. Béla emléké­re ingyen látogathatták meg a kiállítást a Béla nevű múzeumkedvelők, közülük pe­dig minden negyediknek ajándékokkal is kedveskedtek. Volt a látogatók között olyan is, akit Tatár Bélának hívnak - de­rült ki a Csíki Székely Múzeum közlemé­nyéből. A február 15. óta látogatható kiál­lítás vasárnapig tart, amely nemcsak ma­ga a tárlat, hanem a kisebbeknek rende­zett múzeumpedagógiai foglalkozások ál­tal is sokakat vonzott Vidám versek szavalóversenye A szatmári Hám János Katolikus Iskola­­központban rendezték meg a hétvégén a Vidám versek szavalóversenyének országos döntőjét, amelyet ezúttal is nagy érdeklő­dés kísért, hisz 15 megyéből 85 fiatal mér­te össze tudását és tehetségét. A legjobb helyezéseken a kovásznai, aradi, szatmári, zilahi, bákói, hargitai, nagybányai, maros­vásárhelyi diákok osztoztak. A legkiseb­bek vetélkedőjét az enyedi Zudor Mezei Mátyás és a kovásznai Biszak Bernadett, a III-IV. osztályosokét a Maros megyei Nagy Eszter és a szatmári Oláh Erik, az V-VIII. osztályosokét a szatmári Maskulik Dávid és a nagybányai Orcaz Lilla nyerte. Az ismert színész, Tóth-Páll Miklós vezette zsűri magasra értékelte a verseny színvonalát, amit a közönség rea­gálása csak megerősített, jelezve, hogy várja a folytatást. Könyvbemutatót tart Csíkmadarason a HMKK Fotóművészeti albumok bemutatójára és közönségtalálkozóra hívja a madarasiakat a Hargita Megyei Kulturális Központ. Áp­rilis 29-én, szerdán 6 órától az egyház ter­mében Ádám Gyula Csíkszeredai fotográ­fus Arcpoétika és Székelyföldi vízikerekek nyo­mában című fotóalbumait, ugyanakkor Bá­lint Zsigmond marosvásárhelyi fotómű­vész Lélekörző falvaim című könyvét ismer­hetik meg az érdeklődők. Az albumok szö­vegeit Cseke Gábor újságíró, lapunk munkatársa, szerkesztette. Huszadik századi román novellák egy kötetben Száz év történéseit öleli át a Huszadik szá­zadi román novellák című antológia, amely 36 író 36 kisprózáját tartalmazza, és ame­lyet a Nórán kiadó vezetője, Kőrössi P. Jó­zsef ajánlott az olvasók figyelmébe vasár­nap a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyv­­fesztiválon. Kőrössi P. József megjegyezte, hogy ez a novelláskötet a Réz Pál szerkesz­tette Modern Dekameron sorozat 13. da­rabja, és reméli, hogy ez a szám szerencsét hoz a kötetnek, amelyből sokan megismer­kednek a román szépirodalom legismer­tebb és kevésbé ismert, de igen nívós szer­zőivel. Folytatódik a kortárs tánc évada Kolozsváron A Bukaresti Nemzeti Táncközpont (CNDB) háromnapos előadás-sorozata a Tánc Világnapja köré épül, amelyet világ­szerte április 29-én ünnepelnek. A kolozs­vári közönség április 28. és 30. között jelen­tős nemzetközi sikernek örvendő kortárs­­tánc produkciókat láthat. Ma este Edi Gabia My brut material your performance cí­­mű táncszólóját láthatják a nézők, holnap Vava Stefanescu Kvartett egy mikrofonra cí­mű koreográfiai installációját, ezt követi április 30-án Mădălina Dan A megkettőződés című produkciója. Az előadások este 8 óra­kor kezdődnek a kolozsvári színház új stú­diótermében." Leletek és legendák Csíkszeredában újabb leletegyüttest tártak fel a Vár té­ren, ami a város történelmi múltjá­nak felemlegetése mellett a legendák felröppenésére is kitűnően alkalmas. Horváth István________________ „Egy tizenhatodik századi leletegyüttesről van szó” - ve­zette fel a Csíkszeredai Vár téri feltárásokra vonatkozó beszélge­tésünket Darvas Lóránt régész­muzeológus. Miközben körbeve­zetett a lelőhelyen, elmondta, saj­nos, ahol építik most a lépcsőfel­járót, a felújítás alatt lévő Vár té­ren, egy kis részen maradt csak meg a döngölt agyagpadló. De tulajdonképpen azt sem tudják biztosan, hogy valóban agyag­padlóról van-e szó, vagy egy ház­ból kihordott agyagról, de elég szembetűnően jelentkezett egy felületen. Kissé arrébb, még a múlt nyáron megtalált, tizenha­todik századi ház maradványait láthatjuk. A régész szerint a két leletegyüttes összefügg. „Sajnos több okból sem tudjuk tovább vizsgálni a most talált leleteket: egyrészt, mert a bástya építésével ennek a háznak a maradványai eltűntek, illetve, amikor a kör­nyéken a Vár térhez vezető lép­csőt építették,­és vízvezetéket fek­tettek, gyakorlatilag megsemmi­sült a leletegyüttes” - ismertette a helyzetet Darvas. A Vár téri feltárás nem egye­dülálló a fent említett korból, nemrég a Csíki Játékszín mögött is sikerült feltárni egy ház marad­ványait, amely még ennél is ré­gebbi. „Ez a rész a középkor fo­lyamán, ahol most Csíkszereda egy része fekszik, tulajdonkép­pen az akkori Martonfalva terü­lete volt, ez a terület a mai Gál Sándor utcától a Petőfi utcán át Zsögöd irányába terjedt. A Csíki Játékszín mögött talált ház tizen­negyedik századi, természetesen itt is találtunk tizenhatodik szá­zadi réteget. Akkoriban ott folyt el a Somlyó-patak, ennek partján épült a ház. A Somlyó-patak te­raszára építkeztek” - meséli Dar­vas Lóránt, az ásatásokat vezető régész, fontos helytörténeti ada­tokat is megemlítve. A nemrég feltárt leletekkel kapcsolatban is felmerül a városról őrzött első feljegyzések tartalma, hiszen a most talált „történelemmorzsá­kat” térben és időben is el kell he­lyezni. „A város az Izabella ki­rálynő által kiadott 1558-as sza­badságlevélben szerepel először úgy, mint Szereda. De vannak még korábbi oklevelek is - tudtuk meg a régésztől -, a Luxemburgi Zsigmond által kiadott oklevél, amelyben Kézdivásárhelyt, akko­ri nevén Tordavásárhelyt városi rangra emeli, és amely megemlí­ti, hogy minden székely székben van egy város.” Tehát lehetséges, hogy ezen a területen már a ti­zenötödik században volt város, így tulajdonképpen az Izabella királynő által kiadott oklevél már csak egy megerősítés, ugyanis nem városi rangra emeli Csíksze­redát, hanem városként megem­líti. Ezen a téren a kutatás még eléggé gyerekcipőben jár. Hogy még tartogathat meglepetést a környék, illetve Csíkszereda je­lenlegi területe egy régész számá­ra, az abból is látszik, hogy nem­rég előkerült egy földalatti épít­mény. „A létesítményt sajnos fél­remagyarázta a sajtó, ugyanis az csak a Mikó-várból kivezető szennyvízcsatorna volt, amelyet a tizennyolcadik században épí­tettek ki - helyesbített Darvas, aki arra is rávilágított, hogy álta­lában azokon a településeken, ahol vár épült, hamar megszület­tek a legendák a titkos alagutak­ról. Itt is arról a legendáról van szó, hogy létezik egy, a Mikó­­vártól a csíksomlyói kegytemp­lomig vezető titkos alagút”. Az 1950-60-as években sok minden épült a vár körül, és a szennyvíz­elvezető csatorna sok helyen be­szakadt, ennek köszönhetően in­dult útjára újra ez az alagutas le­genda. De a szennyvízcsatorna egy késői építmény, abból az idő­ből, amikor a várat a tizennyol­cadik században kaszárnyává alakították át. ◄ Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze bukkant rá a tizenhatodik századi leletekre . A szó,z° felvétele Román hullám Győrben Kánya Gyöngyvér, Budapest______ Egy mezítelen női test, az erotika tobzódása, dobok lüktetése és különleges ritmusok - talán ezekkel a szavakkal le­hetne a legjobban jellemezni a győri Mediawave-t, mely egé­szen május 2-ig várja a nem hét­köznapi zene és filmművészet szerelmeseit. A fesztiválra soha nem volt jellemző a hivatalos­ság, stílusa laza és kötetlen, ami pedig a felvonultatott műfajokat illeti, legyen szó zenéről vagy filmről, mindig is az elvontat, a soha nem látottat vagy hallottat keresi. Idén Románia kapta meg azt a különleges titulust, hogy kiemelt vendégként kezeljék, s bemutathassa a világban egyre nagyobb sikernek örvendő film­­művészetét. Mivel az idő elég szeles és esőt is jósolnak, ezért az ember szívesen ül be a sötét moziba, és adja át magát a bal­káni lét sokszor durva hétköz­napjainak, ahová az Astra Film­­fesztivált megjárt alkotások repí­tik, de ha egy kissé könnyedebb szórakozásra vágyik, akkor vá­laszthatja a Bukaresti Képzőmű­vészeti Egyetem rövidfilmeket tartalmazó blokkját. Majd kijön, hogy a magyar film jövőképéről hallgasson meg egy beszélgetést, este pedig választhat a blues, a népi hangszerekkel színesített flamenco és az energikus tangó ritmusai közül. A fesztivál ro­mán filmes programjának legna­gyobbikára azonban csütörtökig várni kell, ekkor mutatják be ugyanis Cristian Nemescu Nesfârşit című cannes-i fesztivál­díjas filmjét először Magyaror­szágon. ◄ Az egykori győri zsinagóga ad otthont a programok javának I 2009. április 28., kedd Könyvelvesztő Nap Gyergyóban ÚMSZ_______________________ A Gyergyószentmiklósi Vá­rosi Könyvtár is bekapcsoló­dott az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár országos olva­sásnépszerűsítő akciójába, a „Veszíts el egy könyvet!’’-játék­ba. Az április 29-re meghirdetett Könyvelvesztő Napon a cél, hogy minél több színvonalas re­gény lepje el az utcákat és tere­ket. A játékot a könyvtárosok moderálják, és több lépésben zajlik. „Először is regisztrálni kell egy honlapon, majd a könyvbe bele kell ragasztani az internetről letöltött „elveszítési nyilatkozatot”, melyben minden - a gyanútlan megtaláló számára fontos - tudnivaló elolvasható, majd egy forgalmas helyen ott kell felejteni. Utána már nincs más teendő, mint várni, hogy valaki visszajelezzen: megtalálta a könyvet, és már olvassa is” - okítják a szervezők a potenciális résztvevőket. Az internetes oldal március 25-én indult hivatalo­san. Ott bárki megnézheti majd, hogy ki, mikor, milyen könyvet hagyott el, rákereshet cím vagy szerző szerint, és elolvashatja mások hozzászólását. ◄

Next