Új Magyar Szó, 2010. január (6. évfolyam, 1-20. szám)

2010-01-18 / 11. szám

2010. január 18., hétfő­n Hordták a jót, a szépet Sipos M. Zoltán Alapítói, egykori és jelenlegi tisztségviselői, valamint a tör­ténelmi magyar egyházak, a ro­mániai, illetve magyarországi parlamenti pártok, és a Kárpát­medencei magyar szervezetek képviselőinek jelenlétében ünne­pelte szombaton Kolozsváron fennállásának huszadik évfordu­lóját az RMDSZ. Nem volt vélet­lenszerű a helyszínválasztás, ugyanis 1990 januárjában éppen a kolozsvári Állami Magyar Szín­ház épületében tartotta alakuló ülését a szövetség. Diktatúrát döntöttünk, demokráciát építettünk’’ „Sokan felteszik ma a kérdést, hogy szükség volt-e létrehozni egy érdekvédelmi szövetséget abban a formában, ahogyan az 1989— 1990-ben létrejött. Sokan szeret­ték volna azt látni, hogy több ro­mániai magyar politikai csoporto­sulás jön létre akkor, majd rövid időn belül felmorzsolódik az or­szágos politizálás színpadán. De nem így történt. Az RMDSZ húsz éve a legstabilabb politikai csoportosulásnak mutatkozott és mutatkozik máig is: mi sem nevet, sem politikai programot nem cse­réltünk fennállásunk óta” - mondta ünnepi beszédében Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hozzátette: amellett, hogy az 1990 óta eltelt időszakban sikerült önál­ló magyar nyelven működő intéz­ményeket létrehozni, helységnév­táblákat felállítani és javítani az útviszonyokon, a legfontosabb, amit fel tudnak mutatni, az a szö­vetség eszméje. Mint elmondta, az 1989-es események és az el­múlt húsz év bebizonyította, hogy a magyar anyanyelvű kisebbség nélkül nem lehet sem diktatúrát megdönteni, sem demokráciát építeni. Határtalan dicséretek * A hazai, valamint a határon tú­li politikai pártok vezetői egyaránt méltatták az RMDSZ húszéves tevékenységét. „Az RMDSZ mint párt is, de annak vezetői és tagjai is bizonyították helytállásukat a romániai politikai életben. Most, hogy ismét szerepet vállaltak a kormányzásban, el tudom mon­dani, hogy a politikai hatalom jó kezekben van Romániában. A Demokrata-Liberális Párt és RMDSZ közötti koalíció sikeres mandátumot ígér Romániának” - tolmácsolta Emil Boc miniszterel­nök gondolatait Ioan Oltean, a PD-L alelnöke. A parlamenti el­lenzéket egyedül a Szociáldemok­rata Párt (PSD) alelnöke, Cristian Diaconescu képviselte, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttének széke üresen maradt. A húszéves RMDSZ-t felvételről üdvözölte Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezető­je, majd Bajnai Gordon magyar miniszterelnök üdvözletét Géme­­si Ferenc, a Miniszterelnöki Hiva­tal szakállamtitkára tolmácsolta. Megállapította: az RMDSZ nél­kül nem beszélhetnénk ma ma­gyar nyelvű intézményekről, ma­gyar oktatásról, a magyar-román együttélés új korszakáról, közös kormányülésekről. Kasza József a vajdasági, Berényi József pedig a felvidéki magyar közösségek jó­kívánságait hozta el Kolozsvárra. Intő szó Móraitól Az ünnepi gálaest fénypontját az évfordulós emlékplakettek át­adása jelentette: az RMDSZ veze­tősége méltatta mindazokat az alapító, egykori és jelenlegi tiszt­ségviselőket, közéleti személyisé­geket, akik részt vállaltak az ér­dekvédelmi szövetség munkájá­ban. Gyarmathy János marosvá­sárhelyi képzőművész alkotását bár a kolozsvári színpadon csu­pán húsz kiemelt személy vehette át, a kitüntetést 267 személynek ítélték oda. „Úgy gondolom, hogy az RMDSZ valóban helytállt az elmúlt 20 évben, de mostanában egyre több szó esik az érdekvédelmi szövetség kap­csán a hatalomról, mint arról az emberjogi képviseletről, amit ala­kulásakor célul tűzött ki. Azt kí­vánom a mai RMDSZ-nek, hogy a hatalom szeretete ne győzze­ le a szerető haza hatalmát” -parafrazálta Márai Sándort az emlékplakettet átvevők nevében Cs. Gyimesi Éva. Mit hoz a jövő? A beszédet mondók többésge és a házigazda egyaránt megemléke­zte­tt az RMDSZ alapító nagyjai­ról, így az elhunyt Sütő Andrásról és Domokos Gézáról is, ám a je­lenlevők nemcsak a múltba tekint­­gettek, hanem célokat is tűztek ki maguk elé. „Mára a romániai ma­gyar kisebbség több joga is megva­lósult ám még hátravan jó pár cél megvalósítása, így az önálló erdé­lyi magyar egyetem és a különbö­ző autonómiák elérése” - mond­ta Markó Béla. Az évforduló al­kalmából megjelent az érdekvé­delmi szervezet két kiadványa is: a Húszéves az RMDSZ című könyv a szövetség két évtizedes történe­tét, összes dokumentumát, egyko­ri és mai tisztségviselőinek név­jegyzékét foglalja egybe, az Évek és képek című kiadvány pedig közel 700 fotóban mutatja be a szövet­ség húszéves történetét megalaku­lásától napjainkig. ◄ ► Az díjazottak nevében Cs. Gyimesi Éva intette „a helyes úton maradásra” a húszéves RMDSZ vezetőit Fotó: RMDSZ Újabb két RMDSZ-államtitkár Cs. P. T. Király Andrást jelölte oktatási és Niculescu Tónit külügyi ál­­lamtitkárnak a hétvégén a Szövet­ségi Állandó Tanács (SZÁT). Az RMDSZ operatív döntéshozó tes­tülete ezzel már öt személyt neve­zett meg arra a hat államtitkári posztra, amely a szövetséget a ko­alíciós partner Demokrata-Li­berális Párttal (PD-L) folytatott eddigi egyeztetések nyomán a kormányban megilleti, egy jelölés függőben maradt. Király András volt Arad megyei képviselő, az aradi Csiky Gergely Gimnázium igazgatójának jelölé­se mellett egyhangúlag döntött a SZÁT - tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől, a testület tagjától. Király ellenjelöltje a posztra Pásztor Gabriella jelenlegi minisztériumi vezérigazgató, korábbi oktatási államtitkár volt. Niculescu Toninak nem volt ellenjelöltje a tisztségre. A jelen­legi hivatásos diplomata volt már államtitkár a külügyminisztéri­umban, s lapunk úgy tudja, hogy kinevezését személyesen Teodor Baconschi tárcavezető is támo­gatta. A SZÁT időhiány miatt nem tudott dönteni arról, kit jelöl­jön az RMDSZ a mezőgazdasági államtitkári tisztségre, ez várható­an ezen a héten történik meg. Ko­vács Pétertől megtudtuk, az ügy­vezető elnökség előterjesztése nyomán a testületnek a területi szervezetek összesen négy jelöltje - Haschi András (Csík területi szervezet), Kocsis András (Beszterce-Naszód), Vákár István (Kolozs) és Román Domokos (Maros)­­ közül kell választania. Mint ismert, a hat államtitkári poszt mellett az RMDSZ meg­kapta a kormányfőtitkár-helyet­­tesi tisztséget (amelyre Gáti Ist­vánt jelölték), illetve Markó Atti­la megőrizheti posztját az Etni­kumközi Kapcsolatok Hivatala élén. A szövetség emellett politi­kai súlyának megfelelően ragasz­kodik egy további államtitkári tisztséghez is, amelynek sorsa nem dőlt el. ◄ Beiktatták hivatalába Ladányit Inczefi Tibor Kelemen Hunor művelődési miniszter jelenlétében tegnap beiktatták hivatalába Ladányi László Zsolt Hargita megyei pre­fektust és Constantin Strujan alprefektust. Beszédében Kele­men elmondta, az új kormány­­megbízott nagyon nehéz időszak előtt áll, ugyanis a gazdasági vál­ság csökkenti a mozgásterét. „A 2010-es év prioritása a decentrali­záció életbeléptetése kell hogy le­gyen, amelyhez partnerekre van szükségünk. Az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párttal való együttműködését hosszú távra ter­vezi, mely koalíció a partnerségen kell hogy alapuljon. Remélem, hogy a polgárokhoz minél köze­lebb, a polgárok érdekeit szolgál­va, minél szorosabb partnerség­ben fogunk tudni kormányozni” - jelentette ki a miniszter. Ladányi László Zsolt együttműködéséről biztosította a megyei tanácsot és az önkormányzatokat. „A decent­ralizáció meg kell, hogy történjen, és az elkövetkező időszak a gaz­dasági válság ellenére is fejlődő gazdaságot, nyugalmat és békét kell hozzon a megye életébe” - fejtette ki az intézményvezető. La­dányi az ÚMSZ-nek elmondta: munkájában nagyon fontosnak tartja az aktív és gyors kommuni­kációt, mert ennek a hiánya elég sok gondot okozott az elmúlt idő­szakban. „Azt hiszem, hogy ha a kommunikáción sikerül javítani, akkor egyúttal már a többi kérdé­sek nagy része is megoldódik” - jelentette ki. ◄ Ladányi László Fotó: Horváth István LISZAKTUÁLIS 3 A legnagyobb eredmény Joggal mondta Markó Béla, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség leg­nagyobb eredménye az, hogy fennmaradt egység­ben, megtartotta önazo­­■ nosságát. Joggal mondta, többszörösen is. Ágoston Hiszen ha az RMDSZ *lu®° nem maradt volna meg egysége erejében, ha a külső és belső erők - tudatosan vagy pusztán meggondolatlan­ságból, érdekből vagy ostobaságból - szét­verték volna, akkor most nem beszélhet­nénk a hazai magyarság kézzelfogható eredményeiről, az anyanyelvhasználattól és anyanyelvű oktatásról, a tulajdonok vissza­szolgáltatásától mindezek jogi megalapozá­sának és törvényes kereteinek kidolgozásáig és érvényesítéséig. Megalapozottan értékelt így Markó Béla azért is, mert egység nélkül és a rá alapozó következetes képviseleti politika nélkül, amely mindig a hazai magyarság akaratát és érdekeit tartja szem előtt, az RMDSZ s­em tölthetné be az ország demokratikus életében azt a mindenki számára fontos sze­repet, amit betölt. Tehát ez az egység és füg­getlenség: általánosabb érték. De joggal mondta ezt az RMDSZ elnöke legfőképpen azért, mert ennek az aktív és hatékony létnek a megtartása - megkérdő­jelezhetetlenül - legfőképpen az ő érdeme! Nem is dicséret ez, legfeljebb elismerés; úgy­hogy ne féljünk a szavaktól: ha nem Markó Béla áll az élén, erősen kétséges, hogy az RMDSZ megőrizte volna összetartozását, többszólamúságában is az összhangját, po­litikai potencálját. És ismét csak ne féljünk a szavaktól: tették ezt Markó Béla és elhiva­tott társai - kevés sírással, kevés demagógi­ával, de felelősségtudattal és sok munkával - az egész világ magyarságának büszkesé­gére, a „lehet” és a „kell”példáját állítva a Kárpát-medencei magyarság elé. (Van or­szág, ahol a nagyobb részarányunk ellenére fájdalmasan nem sikerült megóvni ezt az értéket.) Az eltelt húsz év története - amiről beszé­lünk: az RMDSZ pályája az ország és az anyaország, Európa és a világ történetében - olyan erős sodrású, nagy lélegzetű törté­nelem, amely jelentésében és jelentőségében messze meghaladja magát ezt a viszonylag rövid időszakot. Mondják, hogy tudatossággal, politikai akarattal sok mindent meg lehet változtat­ni, akár rövid idő alatt is. És akik mond­ják, olykor hozzáteszik: amit nem lehet gyorsan megváltoztatni, az a mentalitások, az emberi tudattartalmak világa. Márpedig más megközelítésben az RMDSZ legna­gyobb eredménye és érdeme: a bizalom kiví­vása. A magyaroké és a románoké! Ma már a románok másképpen látnak és érté­kelnek bennünket, magyarokat, másképpen viszonyulnak hozzánk. Nem csak mint párthoz, amelynek -persze a körülmények folytán is - a politikai társaságát ma már mindenki keresi, hanem egyszerűen mint békés, dolgos és önérzetes emberekhez. A lélektani falak lebontását célként meghir­dető RMDSZ műve a mélyben is hat, és egyre jobban kiteljesedik. Reménykedjünk tovább. Román lapszemle A tanárok elégedetlenek az oktatási rend­szerrel, és tízből hét beismeri, hogy a ta­nulók tevékenységének értékelésekor - nagyrészt - szubjektíven osztályoznak. A tanítók negyven százaléka ismeri el, hogy részrehajlásának rossz következmé­nyei lehetnek - derül ki a didactic.ro és az Intuitex által készített felmérésből. (Evenimentul zilei) ► Több tízezer munka­helyet ajánlanak Európa fejlettebb orszá­gai a románoknak, mezőgazdasági mun­kától kezdve egészen az orvosi tevékeny­ségig. (Evenimentul zilei)

Next