Új Magyar Szó, 2010. június (6. évfolyam, 104-124. szám)

2010-06-01 / 104. szám

2010. június 1., kedd I www. maszol. ro 3 AKTUÁLIS Riogat a miniszter Mihai Seitan: 70 százalékos lefaragás lesz, ha elmaradnak a megszorítások M. A. Zs. Emil Boc miniszterelnök szá­mít az ellenzék „együttműkö­désére” annak érdekében, hogy a megszorító intézkedéseket mielőbb életbe lehessen léptetni. A kormányfő azt szeretné, hogy a tegnap parlamentbe küldött tör­vénytervezethez a szociáldemok­raták és liberálisok ne nyújtsanak be módosító indítványokat, és bi­zalmatlansági indítványt se kez­­deményezznek, így a plenáris ülés napirendjére tűzését követő­en azonnal felelősséget tudna vál­lalni a jogszabályokra a kabinet. Az ellenzék azonban már jelezte, él­­ a módosító indítványok lehetőségével, ezért sokkal való­színűbb, hogy a felelősségválla­lásra leghamarabb csak jövő hét­főn ejthető meg. „Az összevont házbizottsági ülésen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a felelősségvállalásra minél hamarabb sor kerülhessen, de a módosító indítványok benyújtá­sára megadott három-négy napot nem lehet lerövidíteni” - vázolta a helyzetet Roberta Anastase kép­viselőházi elnök. Mint ismeretes, az ellenzék már a felelősségválla­lás napján be kívánja nyújtani kormányellenes bizalmatlansági indítványát, amelynek elfogadása a Boc-kabinet menesztését ered­ményezné. Ha viszont átmegy a két törvénycsomag, akkor várha­tóan június 15-20-án lépnének ha­tályba, vélte Mihai Seitan munka­ügyi miniszter, aki szerint ezzel az időponttal még tarthatóak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal, illetve az Európai Unióval közösen rögzí­tett célkitűzések. Ellentmondásos határidők Egymásnak ellentmondó kor­mánynyilatkozatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy mi­kortól lépnek érvénybe a bér- és nyugdíjcsökkentést szentesítő törvények. Előbb Mihai Șeitan munkaügyi miniszter azt nyilat­kozta, hogy a nyugdíjak lefara­gását június elsejétől alkalmaz­nák, a bércsökkentést pedig azt követően, hogy Traian Basescu államfő aláírta, és megjelent a Hivatalos Közlönyben. A vissza­menőleges életbe léptetést ké­sőbb Emil Boc miniszterelnök cáfolta, hangsúlyozva, hogy a két jogszabályt csak elfogadásuk és államfői kihirdetésük után léptetik életbe. Hozzátette: a megvonások az idei év végéig ér­vényesek. A kormányfő szerint 2011-ben ismét nőhetnek a bérek és nyugdíjak, ehhez azonban át kell alakítani az államigazgatás apparátusát, és alkalmazni kell az új nyugdíjtörvényt. Ponta: kinek higgyünk? „Emil Boc miniszterelnök fi­zetésemelésekről beszél, Mihai Seitan munkügyi miniszter pe­dig arról, hogy akár hetven szá­zalékkal is csökkenhetnek a bé­rek és nyugdíjak. Kinek hig­gyünk azok után, hogy az utóbbi hat hónapban összevissza hazu­­doztak” - tette fel a kérdést Victor Ponta, a Szociáldemokra­ta Párt (PSD) elnöke. Drasztikusabb megszorítások? Ha a kormány nem alkalmazná a jelenlegi megszorításokat, akkor 2011-ben harminc-ötven, de akár hetven százalékkal is csökkenteni kellene a béreket és nyugdíjakat - figyelmeztetett tegnap Mihai Seitan munkaügyi miniszter. Hozzátette: a következő időszak­ban törvénytervezet készül, amely a szerzői jogi és megbízási szerző­désekből származó jövedelmek esetében is kötelezővé teszi az egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulások befizetését. „Ez a törvény bérk jellegű jövedelként kezelné a szerzői jogi és megbízá­si szerződésekből származó ös­­­szegeket, az egyéni vállalkozók jövedelmeit, így ezek után is köte­lezően fizetni kell majd a hozzájá­rulásokat” - mondta a munka­ügyi miniszter. ◄ Mihai Seitan munkaügyi miniszter borúlátó előrejelzései óriási felzúdulást keltettek Fotó: Agerpres Prigoană kilépett a PD-L-ből ÚMSZ Kilépett a Demokrata-Libe­rális Pártból (PD-L) Silviu Prigoană képviselő, mert az ala­kulat vezető testülete vasárnap este úgy döntött: megtiltja a köz­tisztséget betöltő, emellett üzleti tevékenységet is folytató politi­kusainak, hogy cégeik az állam­mal kössenek szerződéseket. A PD-L vezetősége Elena Udrea fejlesztési miniszter javaslatára - illetve Traian Băsescu államfő felszólítására - határozott így, miután a sajtó feltárta: a közbe­szerzési eljárások nyertesei sok esetben kormánypárti politiku­sok cégei, amelyek ráadásul - utólagos szerződés-kiegészítések révén - a valós összegnél jóval drágábban végzik el a licit tár­gyát képező munkálatokat. A demokrata-liberálisok elnöksége még ezen a héten határidőt is megszab politikusa számára an­nak eldöntésére: köztisztségben kívánnak-e maradni, vagy az ál­lammal üzletet kötő cégüket mű­ködtetik tovább. „A párt nem ad enni a csalá­domnak. Nem mondhatok le a családom biztonságáról a képvi­selői mandátum kedvéért” - indokolta meg tegnap döntését a Gândulnak Silviu Prigeană üzlet­ember, aki többek között Buka­rest legnagyobb köztisztasági vál­lalatának a tulajdonosa. A PD-L elnöke, Emil Boc kor­mányfő tegnap nem kívánta kom­mentálni Prigeană gesztusát. Megerősítette azonban, hogy az alakulat eltökélt szándéka meg­válni azoktól a politikusaitól, akiknek cégei állami pénzekből szerzik bevételeiket. A PD-L vezető testülete arról is döntött: jövő évre halasztják a pártban nyarára tervezett megyei tisztújításokat. Az érv az volt, hogy a gazdasági válság miatt a pártnak most a kormányzati teendőkre kell koncentrálnia. ◄ Silviu Prigoană Fotó: Nemin Ellenzék: bizalmatlankodnak és népszavazást is kérnek ÚMSZ Népszavazás kiírására kérik a szociáldemokraták Traian Băsescu államfőt annak érdeké­ben, hogy a lakosság beleegyezé­sét adhassa vagy elutasíthassa a Boc-kormány által tervezett meg­szorító intézkedéseket. „Összeál­lítunk az államfő számára egy dossziét, amely alapján megfogal­mazhatja a referendum kérdéseit, így aztán az emberek eldönthetik, hogy a kormány tervei vagy más költségkímélő programok felelné­nek meg ezekben a válságos idők­ben” - mondta el Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) el­nöke. Hozzátette: ha Băsescu el­utasítja népszavazási kérésüket, akkor az „újabb jele lesz annak, hogy nem tartja tiszteletben a megválasztásakor kapott mandá­tumát”. Az alakulata szakértői ál­tal már kidolgozott bizalmatlansá­gi indítványról Ponta elmondta, kettős célt szolgál: a Boc-kabinet leváltását és a kormány által ter­vezett intézkedések életbe lépteté­sének megakadályozását. A poli­tikus ezzel a kijelentésével meg­próbált finomítani azokon a harci­as nyilatkozatokon, amelyekben elvetette a Nemzeti Liberális Párt­tal (PNL) való együttműködés in­tézményesítését. A kormányzati oldal által a kö­vetkező napokra elképzelt menet­rendet Ponta azzal egészítette ki, hogy a ma vagy holnap ismerte­tett bér- és nyugdíjcsökkentő tör­vényekhez a PSD azonnal be­nyújtja bizalmatlansági indítvá­nyát, amit jövő héten vitat meg a parlament. Mihai Voicu liberális alelnök szerint teljesen fölösleges népsza­vazást kiírni a megszorító intézke­­­désekről, ugyanis egyértelmű, hogy a lakosság nem támogatja a kormány szándékát. Hozzátette: alkotmányossági gondok is lehet­nek egy gazdasági témában kiírt referendummal. Voicu emlékezte­tett, hogy az 1980-as években Margaret Thatcher brit kormány­fő által végrehajtott fájdalmas gazdasági reformokat támogatta a lakosság, mert az emberek felis­merték, hogy életbe léptetésük után egészségesebb lesz az ország gazdasága. „Ez nálunk nem aktu­ális, a kormánynak mennie kell, s ehhez a legjobb eszközünk a bi­zalmatlansági indítvány megsza­vazása” - szögezte le Voicu. ◄ Válságaink Márton László A küszöbön álló kor­mányzati felelősségválla­lás és a várhatóan azt követő ellenzéki bizal­matlansági indít­vány előtt a jelenlegi kormány politikai úton történő meg­buktatásának el­lenzői azzal az ér­veléssel támasztják alá álláspontjukat, hogy a súlyos gazdasági válság mellé nem hiányzik még egy politikai is. És ezt az érvelést el is lehet fogadni, hiszen tény, hogy amennyiben a kormány meg­bukik, egy új kabinet felállásáig viszony­lag sok időnek kell eltelnie­­ olyan idő­nek, ami nem igazán áll az ország ren­delkezésére. Persze ezzel az érveléssel szembeállítható az a másik is, amire a politikai megol­dás hívei esküsznek, és amiben szintén van ráció. Éspedig, hogy amennyiben egy politikai konstrukció képtelennek bi­zonyul az illető ország gazdasági problé­máinak kezelésére, akkor le kell bontani azt a konstrukciót, és újat kell felépíteni. Mindezek az érvelések azonban nem szá­molnak egy kialakulóban lévő harmadik válsággal. A gazdasági és politikai krízis mellett ugyanis egyre inkább fenyeget egy súlyos szociális válság kialakulása is. És itt nem is elsősorban az elszegé­nyedés jelenségére gondolunk, bár termé­szetesen a pauperizáció alighanem a leg­­aggasztóbb dolog, ami egy adott társada­lommal megtörténhet. Hanem a szociá­lis kategóriák, a foglalkozási, generációs és egyéb rétegek egymással szembe állítá­sára, az ország antagonizálására - ha úgy tetszik, az „osztályharc” levitézlett filozófiájának és az „osztályellenség”fo­galmának rehabilitálására. Ezek a „marxista-leninista” ideológiából ismert fogalmak második virágkorukat élik most, amikor Romániában­­ a jól bevált „proletariátus kontra kulákok, kizsákmányolok" mintára­­ társadalmi kategóriákat ugrasztanak össze. Állami alkalmazottak versus magánszférában dolgozók, „ büdzséfalók ” („bugetofagi”) versus sanyargatott adófizetők, sztrájko­lók versus sztrájktörők, “a kövér ember” állami szférája versus a zörgő csontú magánvállalkozó. Marx szerint „az osztályok kibékíthetet­len ellentétében az új termelőerők és az elavult termelési viszonyok konfliktusa jut kifejezésre”. A jelenlegi Romániá­ban ez az alapellentét alighanem az új, huszonegyedik századi viszonyok és a rossz emlékű múltat idéző, elavult ál­lamvezetési stílus között feszül. Salamon ^ Román lapszemle A rossz anyagi helyzet és ebből fakadóan az olcsóbb és rosszabb táplálkozás miatt minden harmadik lakos túlsúlyos. A stressz nyomán bulémia is felléphet, mi­vel az emberek általában többet esznek, ha idegesek és aggódnak. (Adevărul) ► A kiadós esőzések miatt beszakadt a kolozs­vári Iulius Mail bevásárlóközpont teteje. Két évvel ezelőtt ugyanez a tetőrész om­lott be, szintén az eső miatt. (Click) ► Kor­mánygaranciát kaphatnak az európai be­ruházási projekteket elnyerő magánválla­latok. Ezzel könnyebben juthatnak köl­csönökhöz a projektek megvalósításához. (Curentul) ► Jelentősebb összeget takarít­hatna meg a kormány a hamis forradal­márigazolvánnyal rendelkezőknek járó juttatások megvonásával. A Román Nemzeti Bank közlése szerint márciushoz viszonyítva áprilisban 6,5 százalékkal nö­vekedett a lakossági tartozások összege, amely elérte a 11,1 milliárd lejt. (Gândul) ► A tavalyi első félévben az Európai Unió szintjén Romániában volt a legolcsóbb a háztartási fogyasztásra szánt földgáz. A gigajoule-onkénti 7,45 eurós ár alig fele az átlagos uniós árszintnek. (Curentul)

Next