Új Magyar Szó, 2010. június (6. évfolyam, 104-124. szám)
2010-06-01 / 104. szám
2010. június 1., kedd I www. maszol. ro 3 AKTUÁLIS Riogat a miniszter Mihai Seitan: 70 százalékos lefaragás lesz, ha elmaradnak a megszorítások M. A. Zs. Emil Boc miniszterelnök számít az ellenzék „együttműködésére” annak érdekében, hogy a megszorító intézkedéseket mielőbb életbe lehessen léptetni. A kormányfő azt szeretné, hogy a tegnap parlamentbe küldött törvénytervezethez a szociáldemokraták és liberálisok ne nyújtsanak be módosító indítványokat, és bizalmatlansági indítványt se kezdeményezznek, így a plenáris ülés napirendjére tűzését követően azonnal felelősséget tudna vállalni a jogszabályokra a kabinet. Az ellenzék azonban már jelezte, él a módosító indítványok lehetőségével, ezért sokkal valószínűbb, hogy a felelősségvállalásra leghamarabb csak jövő hétfőn ejthető meg. „Az összevont házbizottsági ülésen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a felelősségvállalásra minél hamarabb sor kerülhessen, de a módosító indítványok benyújtására megadott három-négy napot nem lehet lerövidíteni” - vázolta a helyzetet Roberta Anastase képviselőházi elnök. Mint ismeretes, az ellenzék már a felelősségvállalás napján be kívánja nyújtani kormányellenes bizalmatlansági indítványát, amelynek elfogadása a Boc-kabinet menesztését eredményezné. Ha viszont átmegy a két törvénycsomag, akkor várhatóan június 15-20-án lépnének hatályba, vélte Mihai Seitan munkaügyi miniszter, aki szerint ezzel az időponttal még tarthatóak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal, illetve az Európai Unióval közösen rögzített célkitűzések. Ellentmondásos határidők Egymásnak ellentmondó kormánynyilatkozatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy mikortól lépnek érvénybe a bér- és nyugdíjcsökkentést szentesítő törvények. Előbb Mihai Șeitan munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjak lefaragását június elsejétől alkalmaznák, a bércsökkentést pedig azt követően, hogy Traian Basescu államfő aláírta, és megjelent a Hivatalos Közlönyben. A visszamenőleges életbe léptetést később Emil Boc miniszterelnök cáfolta, hangsúlyozva, hogy a két jogszabályt csak elfogadásuk és államfői kihirdetésük után léptetik életbe. Hozzátette: a megvonások az idei év végéig érvényesek. A kormányfő szerint 2011-ben ismét nőhetnek a bérek és nyugdíjak, ehhez azonban át kell alakítani az államigazgatás apparátusát, és alkalmazni kell az új nyugdíjtörvényt. Ponta: kinek higgyünk? „Emil Boc miniszterelnök fizetésemelésekről beszél, Mihai Seitan munkügyi miniszter pedig arról, hogy akár hetven százalékkal is csökkenhetnek a bérek és nyugdíjak. Kinek higgyünk azok után, hogy az utóbbi hat hónapban összevissza hazudoztak” - tette fel a kérdést Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Drasztikusabb megszorítások? Ha a kormány nem alkalmazná a jelenlegi megszorításokat, akkor 2011-ben harminc-ötven, de akár hetven százalékkal is csökkenteni kellene a béreket és nyugdíjakat - figyelmeztetett tegnap Mihai Seitan munkaügyi miniszter. Hozzátette: a következő időszakban törvénytervezet készül, amely a szerzői jogi és megbízási szerződésekből származó jövedelmek esetében is kötelezővé teszi az egészség- és társadalombiztosítási hozzájárulások befizetését. „Ez a törvény bérk jellegű jövedelként kezelné a szerzői jogi és megbízási szerződésekből származó összegeket, az egyéni vállalkozók jövedelmeit, így ezek után is kötelezően fizetni kell majd a hozzájárulásokat” - mondta a munkaügyi miniszter. ◄ Mihai Seitan munkaügyi miniszter borúlátó előrejelzései óriási felzúdulást keltettek Fotó: Agerpres Prigoană kilépett a PD-L-ből ÚMSZ Kilépett a Demokrata-Liberális Pártból (PD-L) Silviu Prigoană képviselő, mert az alakulat vezető testülete vasárnap este úgy döntött: megtiltja a köztisztséget betöltő, emellett üzleti tevékenységet is folytató politikusainak, hogy cégeik az állammal kössenek szerződéseket. A PD-L vezetősége Elena Udrea fejlesztési miniszter javaslatára - illetve Traian Băsescu államfő felszólítására - határozott így, miután a sajtó feltárta: a közbeszerzési eljárások nyertesei sok esetben kormánypárti politikusok cégei, amelyek ráadásul - utólagos szerződés-kiegészítések révén - a valós összegnél jóval drágábban végzik el a licit tárgyát képező munkálatokat. A demokrata-liberálisok elnöksége még ezen a héten határidőt is megszab politikusa számára annak eldöntésére: köztisztségben kívánnak-e maradni, vagy az állammal üzletet kötő cégüket működtetik tovább. „A párt nem ad enni a családomnak. Nem mondhatok le a családom biztonságáról a képviselői mandátum kedvéért” - indokolta meg tegnap döntését a Gândulnak Silviu Prigeană üzletember, aki többek között Bukarest legnagyobb köztisztasági vállalatának a tulajdonosa. A PD-L elnöke, Emil Boc kormányfő tegnap nem kívánta kommentálni Prigeană gesztusát. Megerősítette azonban, hogy az alakulat eltökélt szándéka megválni azoktól a politikusaitól, akiknek cégei állami pénzekből szerzik bevételeiket. A PD-L vezető testülete arról is döntött: jövő évre halasztják a pártban nyarára tervezett megyei tisztújításokat. Az érv az volt, hogy a gazdasági válság miatt a pártnak most a kormányzati teendőkre kell koncentrálnia. ◄ Silviu Prigoană Fotó: Nemin Ellenzék: bizalmatlankodnak és népszavazást is kérnek ÚMSZ Népszavazás kiírására kérik a szociáldemokraták Traian Băsescu államfőt annak érdekében, hogy a lakosság beleegyezését adhassa vagy elutasíthassa a Boc-kormány által tervezett megszorító intézkedéseket. „Összeállítunk az államfő számára egy dossziét, amely alapján megfogalmazhatja a referendum kérdéseit, így aztán az emberek eldönthetik, hogy a kormány tervei vagy más költségkímélő programok felelnének meg ezekben a válságos időkben” - mondta el Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Hozzátette: ha Băsescu elutasítja népszavazási kérésüket, akkor az „újabb jele lesz annak, hogy nem tartja tiszteletben a megválasztásakor kapott mandátumát”. Az alakulata szakértői által már kidolgozott bizalmatlansági indítványról Ponta elmondta, kettős célt szolgál: a Boc-kabinet leváltását és a kormány által tervezett intézkedések életbe léptetésének megakadályozását. A politikus ezzel a kijelentésével megpróbált finomítani azokon a harcias nyilatkozatokon, amelyekben elvetette a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való együttműködés intézményesítését. A kormányzati oldal által a következő napokra elképzelt menetrendet Ponta azzal egészítette ki, hogy a ma vagy holnap ismertetett bér- és nyugdíjcsökkentő törvényekhez a PSD azonnal benyújtja bizalmatlansági indítványát, amit jövő héten vitat meg a parlament. Mihai Voicu liberális alelnök szerint teljesen fölösleges népszavazást kiírni a megszorító intézkedésekről, ugyanis egyértelmű, hogy a lakosság nem támogatja a kormány szándékát. Hozzátette: alkotmányossági gondok is lehetnek egy gazdasági témában kiírt referendummal. Voicu emlékeztetett, hogy az 1980-as években Margaret Thatcher brit kormányfő által végrehajtott fájdalmas gazdasági reformokat támogatta a lakosság, mert az emberek felismerték, hogy életbe léptetésük után egészségesebb lesz az ország gazdasága. „Ez nálunk nem aktuális, a kormánynak mennie kell, s ehhez a legjobb eszközünk a bizalmatlansági indítvány megszavazása” - szögezte le Voicu. ◄ Válságaink Márton László A küszöbön álló kormányzati felelősségvállalás és a várhatóan azt követő ellenzéki bizalmatlansági indítvány előtt a jelenlegi kormány politikai úton történő megbuktatásának ellenzői azzal az érveléssel támasztják alá álláspontjukat, hogy a súlyos gazdasági válság mellé nem hiányzik még egy politikai is. És ezt az érvelést el is lehet fogadni, hiszen tény, hogy amennyiben a kormány megbukik, egy új kabinet felállásáig viszonylag sok időnek kell eltelnie olyan időnek, ami nem igazán áll az ország rendelkezésére. Persze ezzel az érveléssel szembeállítható az a másik is, amire a politikai megoldás hívei esküsznek, és amiben szintén van ráció. Éspedig, hogy amennyiben egy politikai konstrukció képtelennek bizonyul az illető ország gazdasági problémáinak kezelésére, akkor le kell bontani azt a konstrukciót, és újat kell felépíteni. Mindezek az érvelések azonban nem számolnak egy kialakulóban lévő harmadik válsággal. A gazdasági és politikai krízis mellett ugyanis egyre inkább fenyeget egy súlyos szociális válság kialakulása is. És itt nem is elsősorban az elszegényedés jelenségére gondolunk, bár természetesen a pauperizáció alighanem a legaggasztóbb dolog, ami egy adott társadalommal megtörténhet. Hanem a szociális kategóriák, a foglalkozási, generációs és egyéb rétegek egymással szembe állítására, az ország antagonizálására - ha úgy tetszik, az „osztályharc” levitézlett filozófiájának és az „osztályellenség”fogalmának rehabilitálására. Ezek a „marxista-leninista” ideológiából ismert fogalmak második virágkorukat élik most, amikor Romániában a jól bevált „proletariátus kontra kulákok, kizsákmányolok" mintára társadalmi kategóriákat ugrasztanak össze. Állami alkalmazottak versus magánszférában dolgozók, „ büdzséfalók ” („bugetofagi”) versus sanyargatott adófizetők, sztrájkolók versus sztrájktörők, “a kövér ember” állami szférája versus a zörgő csontú magánvállalkozó. Marx szerint „az osztályok kibékíthetetlen ellentétében az új termelőerők és az elavult termelési viszonyok konfliktusa jut kifejezésre”. A jelenlegi Romániában ez az alapellentét alighanem az új, huszonegyedik századi viszonyok és a rossz emlékű múltat idéző, elavult államvezetési stílus között feszül. Salamon ^ Román lapszemle A rossz anyagi helyzet és ebből fakadóan az olcsóbb és rosszabb táplálkozás miatt minden harmadik lakos túlsúlyos. A stressz nyomán bulémia is felléphet, mivel az emberek általában többet esznek, ha idegesek és aggódnak. (Adevărul) ► A kiadós esőzések miatt beszakadt a kolozsvári Iulius Mail bevásárlóközpont teteje. Két évvel ezelőtt ugyanez a tetőrész omlott be, szintén az eső miatt. (Click) ► Kormánygaranciát kaphatnak az európai beruházási projekteket elnyerő magánvállalatok. Ezzel könnyebben juthatnak kölcsönökhöz a projektek megvalósításához. (Curentul) ► Jelentősebb összeget takaríthatna meg a kormány a hamis forradalmárigazolvánnyal rendelkezőknek járó juttatások megvonásával. A Román Nemzeti Bank közlése szerint márciushoz viszonyítva áprilisban 6,5 százalékkal növekedett a lakossági tartozások összege, amely elérte a 11,1 milliárd lejt. (Gândul) ► A tavalyi első félévben az Európai Unió szintjén Romániában volt a legolcsóbb a háztartási fogyasztásra szánt földgáz. A gigajoule-onkénti 7,45 eurós ár alig fele az átlagos uniós árszintnek. (Curentul)