Új Magyar Szó, 2011. február (7. évfolyam, 21-40. szám)
2011-02-01 / 21. szám
41 0 *15: HATTER Ebadta (kóbor) kutyák A kóbor kutyák ismét a figyelem központjába kerültek, miután a napokban halálra marcangoltak egy negyvenkilenc éves bukaresti asszonyt. Bogdán Tibor_____________ Romániában évtizedes gondot okoznak a városokat ellepő kóbor kutyák. Számuk Bukarestben meghaladja az ötvenezret, miután Ceauşescu, városrendezési programja során - amellyel Bukarest arculatát az általa legeurópaibb fővárosnak tartott Phenjan mintájára kívánta átalakítani - panelépületekbe költöztette a lebontott kertes házak, villák lakóit, akik így sorsukra hagyták házőrzőiket. Basescu ötven aranypénze Némi képzavarral elmondhatnánk: a kutyák „vörös fonalként” követik végig Traian Basescu egész politikai pályafutását. Mielőtt ugyanis államfőként megkezdte volna harcát a demokrácia csahos ebe a sajtó ellen, Bukarest főpolgármestereként a fővárost ellepő kóbor kutyák által okozott problémát kívánta megoldani: először kesztyűs kézzel, amolyan ebmenhelyek létesítését vagy ivartalanítást helyezve kilátásba, elnyerve ezzel a volt díva és szépségideál, jelenleg meggyőződéses állatbarát, Brigitte Bardot támogatását is. Később - mintegy jövendőbeli államfői tulajdonságait megcsillantva - radikális módszert ajánlott: a gazdátlan ebek elaltatását, vállalva azt is, hogy Bardot asszony hátat fordít neki (amint az egykori filmsztár meg is tett, visszakövetelve az „emberséges ebhelyzet-megoldásért” az államfőnek ajándékozott nem 30 ezüstöt, hanem 50 aranypénzt). Basescu ugyanis megszegte az egykori dívának tett ígéretét, miszerint a „kutyátlanítási akciót emberségesen oldják meg”, eutanáziát csak a legvégső esetben alkalmaznak. Ennek ellenére hamarosan elrendelte a gazdátlan jószágok elaltatását. A kóbor kutyák most ismét a figyelem központjába kerültek, miután halálra marcangoltak egy 49 éves bukaresti asszonyt; korábban egy japán üzletember - a román-japán baráti táraság elnöke - halálát okozták, úgyszintén a fővárosban. Az áldozat, Taniusa Statchievici, egy ipari hulladékok begyűjtésével foglalkozó cég munkatársa volt, és a közterületek ügynökségének egyik, 5. kerületbeli raktártelkén tartott ellenőrzést, amikor a gazdátlan négylábúak rátámadtak. Az eset kapcsán a bukaresti prefektus vizsgálat beindítására szólította fel a bukaresti rendőrséget. A félszázezer kóbor jószágból az évek során csupán 28 ezret sikerült ivartalanítani. Milliós gondok Az utóbbi években a nagyvárosokat valósággal hatalmukba kerítették a kóbor ebek. Tavaly Bukarestben több mint 13 ezer embert haraptak meg - és ez csak a veszettség elleni oltásra jelentkező személyek száma. Emellett évente több tízezer panasz érkezik be az illetékesekhez a városban csatangoló kutyafalkák - amúgy is viszonylagos - éjszakai csendet felverő ugatása miatt. Ennek ellenére a bukarestiek rendszeresen etetik a kóbor kutyákat, nemegyszer pedig rátámadnak az elfogásukra kiküldött sintérekre, kiszabadítva az elfogott állatokat. Emellett hallani sem akarnak a gazdátlan jószágok elaltatásáról, ivartalanításukat még elfogadnák, az viszont a kutyák igen nagy száma, valamint a művelet magas költségei miatt, nehezen kivitelezhető. Ugyancsak sokba kerülne a mindenki - ideértve az ebek mellett nem kis vehemenciával kiálló állatvédőket is - által elfogadható megoldás, a kutyamenhely felépítése is, a félszázezer állat ellátásról, gyógyszerezéséről már nem is beszélve. Bukarestben eddig egy-egy, 14, illetve 226 állat befogadására alkalmas menhely működött, a most kibérelt fimdubai telekért pedig nyolcezer eurós havi bérleti díjat fizetnek, további 200-300 ezer euróba kerülnek majd a ketrecek, a mihăileşti-i „kutyaotthon” berendezéséhez pedig egymillió euróra van szükség - miközben alig kétezerre nő a befogadható ebek száma. Vidéken is probléma Temesváron 12 ezerre teszik a kóbor kutyák számát, amely aggasztó módon, egyetlen év alatt kétezerrel emelkedett. Nagyjából ennek arányában szaporodott a kutyák által megharapott járókelők száma is: tavaly 780 személy jelentkezett ápolásra, 125-tel több, mint egy évvel korábban. A kutyafalkák elsősorban a külvárosi negyedekben portyáznak, a központi városrészben kevésbé okoznak gondot. A brassói hatóságoknak is problémát jelentenek a gazdátlan négylábúak, számukról azonban nincsenek hozzávetőleges adataik sem. A támadások száma azonban az utóbbi hónapokban megritkult, a Brassó civilizált város nevű program beindítása nyomán. A kóbor ebek számát azonban a természetes szaporulat mellett folyamatosan növelik az éjszakánként Kovászna megyéből furgonokon „átcsempészett” négylábúak. A Nagyszeben utcáin csatangoló mintegy 5000 eb tavaly félezer személyt harapott meg. A gazdátlan állatok közül csak 2200-at oltottak be veszettség és egyéb betegségek ellen. A nagyváradi illetékesek - állításuk szerint - sikerrel birkóztak meg a gonddal: a városban legfeljebb 400-500 kóbor kutya található, azok is inkább a külvárosokban. Iaşi-ban hatezerre csökkent a gazdátlan ebek száma, miután az utóbbi négy évben 35 ezer állatot fogtak össze. E célra évi 80 ezer lejt költenek a helyi költségvetésből, így is napi átlagban egy járókelő kerül kutyaharapás miatt kórházba. Craiovát viszont ellepték a kutyafalkák. A helyi köztisztasági szolgálat egyetlen sintércsapattal rendelkezik, az alig néhány fős csoport képtelen megbirkózni az egyre súlyosbodó helyzettel. A városi hatóságok, nagyrészt pénzhiány miatt, még csak ígéretet sem tesznek a határozottabb akciókra. ◄ www.maszol.ro , 2011. február 1., kedd Mi vár a Stasi-akták újabb őrzőjére? 1 Új szövetségi megbízottat választottak néhány napja a keletnémet titkosszolgálat aktáit őrző intézet élére. Roland Jahn márciusban veszi át hivatalát. _ __________________ A Bundestag meggyőző többséggel szavazott január 28-án Roland Jahn személyére, aki az újságíró Marianne Birthler, illetve Joachim Gauck helyébe lép a keletnémet titkosszolgálat aktáit őrző intézet élén, miután elődei már kétszer öt esztendőt kitöltöttek a tisztségben. Bár munkájukkal mindenki elégedett volt, már nem lehetett újrajelölni őket. „Nem szabad választóvonalnak lennie” - nyilatkozta megválasztása után az új megbízott, aki szerint mindig is lesznek, akik az aktákba való betekintés után értesülnek a Stasi (a keletnémet Állambiztonsági Minisztérium - szerző megj.) ellenük elkövetett tetteiről. A tisztázás szerinte visszaadja az emberek méltóságát. 111 kilométer irat Az aktákba való betekintés iránti érdeklődés a Stasi-iratokat őrző hivatal felállítása után húsz esztendővel sem hagy alább. Összesen több mint 6,5 millió kérelmet és megkeresést nyújtottak be 2010 végéig, mintegy 2,75 millió állampolgár kért a felvilágosítás mellett betekintést, illetve az iratok kiadását. A hatóság központi archívumában, továbbá a kirendeltségek levéltáraiban az akták hossza 158 kilométert tesz ki, 111 kilométer irat, 47 kilométert pedig film formájában. A hivatalban őriznek továbbá mintegy 15 és félezer papírzsákot, kartondobozt és ládát, amelyek széttépett anyagot tartalmaznak. Tavaly októberig 950 ezret meg-haladó oldalt rekonstruáltak. A keletnémet állambiztonság hátrahagyott továbbá másfél millió fényképet, mikrofilmet és diát, 2756 filmet és videót, 31,3 ezer hangfelvételt. Roland Jahn 1953. július 14-én az NDK-ban, Jénában látta meg a napvilágot. Miután leérettségizett, gazdasági tanulmányokat folytatott szülővárosában, rendszert bíráló magatartásáért azonban kicsapták az egyetemről. „Próbaidőre” szállítómunkásként helyezkedett el a jénai Carl Zeiss gyárban. Az állampártot bíráló és az emberi jogokat védő magatartása azonban itt sem szűnt meg, ezért 1981- ben 22 hónapi börtönre ítélték, az indoklás szerint „az államrend nyilvános megsértéséért”. A meghalt barát Jahn bűne égbekiáltó volt: a lengyel nemzeti lobogót helyezte el a kerékpárján, rajta felirat: „Solidarnosc z polskim narodem” („Szolidaritás a lengyel néppel”). Más ellenzékiekkel együtt 1983-ban megalapította a Jénai Békeközösséget, s ezért még abban az esztendőben megfosztották állampolgárságától. Kiutasítását követően Nyugat-Berlinben élt, majd 1985 és 1987 között a hamburgi társadalomkutatási intézetnél az Ellenzék az NDK-ban című tanulmányon dolgozott, az ARD televízió Kontrasztok című műsoránál pedig szabadúszó újságíróként ténykedett. Témái: az ellenzék, az emberi jogok megsértése és az NDK mindennapjai. A Tagesanzeiger kelet-berlini oldalán az ellenzék tevékenységéről írt, így vált Jahn Nyugat-Berlinben a keletnémet ellenzék elismert támogatójává. Miután több - a város keleti részén is hallható - rádióban hangot adott elkötelezettségének, a Stasi itt is követte és lehallgatta. A rendszerváltozás óta eltelt évek során számos német és lengyel kitüntetésben részesült. „Eredetileg nem születtem az állam ellenségének” - hangsúlyozta tavaly Jénában egy emlékmű felavatása alkalmából elmondott beszédében. Ahogy mondta: ő is egy apró fogaskerék volt „a diktatúrát működtető mechanizmusban”. Mindez 1977-ben változott meg, amikor a dalszerző, Wolf Biermann állampolgárságtól való megfosztása elleni tüntetése miatt kihajították az egyetemről. Mindössze négy esztendő telt el, amikor 1981-ben barátja, Matthias Domaschk meghalt Gerában, méghozzá a Stasi vizsgálati fogságában. „Ezt követően soha többé nem kötöttem egyetlen lustaságról árulkodó kompromisszumot sem” - fedte föl életének legfőbb választóvonalát. Kevéssel később őt magát is vizsgálati fogságba vetették. Az eljárás ürügyéül a már említett lengyel zászló szolgált. Roland Jahn, a keletnémet titkosszolgálat aktáinak új őre. Ujjal mutogat majd a vétkesekre? Újabb botrány Jahn még el sem foglalta hivatalát, máris kihívások elé kell néznie. A Bundestagban ugyanis újabb leleplezések érintették a Baloldal (Die Linke) nevű pártot, amelyben az egykori keletnémet állampárt volt tagjai is kifejtik tevékenységüket. A támadások célpontja ezúttal a képviselőház alelnöke, Petra Pau. A politikusasszony titkárnője 1983 és 1990 között az Állambiztonsági Minisztérium gépírója, s ezzel együtt főállású munkatársa volt. Jóllehet ez a tény már húsz esztendeje ismert, a Bundestag igazgatásának adatai szerint a hölgyet sem 1990-ben, sem pedig 2010-ben nem világították át, így nem érte jelenlegi alkalmazásában semmiféle hátrány sem. Pau személyes hadjáratról beszél: „A Baloldalt akarják sújtani, és a munkatársakat találják el” - nyilatkozta a Frankfurter Rundschaunak. Az ügyet egyébként a legolvasottabb német napilap, a Bild robbantotta ki, amikor a Baloldal vezetője, Gesine Lötzsch egyik munkatársát Stasi-besúgóként leplezte le. Később annyiban módosult a vád, hogy a férfi egy Stasiővszázadban töltötte be a katonaidejét, de soha nem informálta ténylegesen az állambiztonságot. Ehhez képest a Bild szerint Petra Pau most 46 éves titkárnője, Maja N. az NDK-hatalom idején politikai foglyok zaklatásához is hozzájárult. ◄