Új Magyarország, 1947. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1947-11-15 / 46. szám
10 ) . Kiszáradt a lobul, mind a sár mind a víz. A szegény barom is csak a pásztorra néz, Én Teremtöm Uram, aggyá csöndes esőt, A szegény baromnak jó legelőt mezőt. (Régi hortobágyi dal) A part meredeken esik le, a kis patakocska mentén. Kis patak most a Tisza. A középen helyenként kiül a víz alól a homok. A sziget. Azelőtt a Tisza medre volt. Előírás szerint a víz ereje vinné át a kompot a túlsó partra, de a két magyar, aki a kompot kezeli, nem kötetlenül áll. A legmélyebb vízállásra méretezték. Nem volt olyan nyár, amikor ne szivattyúzott volna annyi vizet motorjával a Tisza él, amellyel táplálhatta a csatornát és a halastavat- Most legfeljebb levegőt szivattyúzhat, mert a Tisza vize két méternyire van a legalsóbb szivattyúzható szinttől is. Ha itt új csatornát akarunk építeni, új szivattyútelep kell. Két motorral, van, hárommal?! Ezen vitáznak a Földmivelésügyi Minisztérium urai Hallásit István és Lamp Hugó, a vízügyek régi szakemberei a Tervmedrében se sás, se viz. Barmok sincsenek. Kipusztultak már rég a Hortobágyról. De most 500 ember dolgozik a csatorna mélyítésén és a levezetésen. Lerongyolódott kubikosok, akiket a hároméves terv állított munkába. Vágják csákánynyal, (a hegyes végével) a betonná keményedett földet. Kemény csontos arcok, inas kezek, röpül a csákány, a lapát, keményen dolgoznak. Meg is követelik a jussukat. A mérnököt majdnem megverték tegnap, mert az elszámolásnál némi kis differencia volt. Természetes, hogy a kubikosoknak az volt a véleményük, hogy nekik több jár. A mérnök, aki az államot képviseli, más véleményen volt. Szerinte kevesebb járt. Majdnem bicskára, csákányra került a sor. Végül is a mérnök fizetett, kijelentvén, hogy addig nem tudja folytatni a munkát, amíg felsőbb utasításokat nem képpes bevárni. Segít, két marokra fogva a sodronykötelet. Kicsi a víz, hamar odaát vagyunk a túlsó parton. Mély homokhegy fad, meredeken nem tud felkapaszkodni az autó. De sebaj! Az itteniek már tudják hogyan kell ezen segíteni. Kukorica szárakat fektetnek le a kerekek alá, s azokon kapaszkodik fel a kocsi. Megérkeztünk Ázsiába. Messze földön se domb, se fa, se ház. Kiégett, rőt földek mindenütt. Kopár a Tisza árterülete is. Jó darab innen még a tulajdonképpeni Hortobágy , hivatal főtitkárával, Boros Andorral ,és delnökével, Harmathy Lajos, is. Arról van szó, hogy több víz kell a Hortobágynak még akkor is, hogyha a Teremtő ad csöndes esőt. De nem mindegy, hogy az új szivattyútelep hány millióval épül meg, 4,6 vagy 10 millióval. Pedig a Hortobágynak víz kell, a vízhez, csatorna, a csatornához szivattyútelepek, hogy jó legelője legyen a baromnak, legyen vize a halastónak és legyen egy kis zöld folt a kopár tengerben, amit Hortobágynak neveznek. — Hát ezt már nem! A munkát nem hagyjuk abba, mert ez kell — ez volt a válasz. Úgy látszik tudják miért dolgoznak. Tudják azt, hogy a csatorna fogja hozni számukra, íg éltető vizet, amelytől megtermékenyül a föld, amitől újra zöld lesz a fű,s majd legelhet a barom — ha lesz. Nagy tervek voltak már régebben is a Hortobágy körül. Hatalmas nagy csatorna építését kezdték el, amely szélesebb, mint a Siócsatorna. 200.000 hold megtermékenyítését tette vola lehetővé. A régi rendszernek nem volt pénze arra, hogy a csatorna építtét befejezze. A közepén kezdték építeni a csatornát, sem a Tiszából, szín a Berettyóból nem kapott vizet. Csak éppen a tlajvíz gyűl össze benne, amely ma is ott pohad és ha most újra akarjuk kezdeni, legalább 150- 200 millió forint és 10 év munkája kell hozzá. Töprengünk a félig elkezdett és félig abbamaradt csatorna csonka partján. Kegyelten hideg szél fút, Béres Andor számol, Lampl Hugó bizonyít. Csak 40 millió, csak 20 millió. De ha csatorna, szivattyútelepek, mellékágazatok kellenek, bizony kijön es 200 millió. Hát ez, bizony a hároméves terv nem bírja el. De megszületik ott a jeges szélben és esőben a döntés. Elkészítik a terveket, s a hároméves terv után következő első, vagy második ötéves tervben nekimegyünk, raktárak, magtárak, istállók kerítik körül. Elővezetik az újraéledő törzsállományt a gyönyörű arab és nóniusz kancákat és méneket. Büszke is a csikós, aki katonásan összevágott bokájával jelenti, hogy emelkedik a szaporulat. A rangsort persze szigorúan betartják. Először mének, azután a kancák, majd a kényes csikók jönnek. Utánuk a magyar gulya, szép fehér állatok, sötét szemük és szájuk, szinte emberi kifejezést ad nekik. Tudja Isten nem szeretem a szimmentáli ostoba vizes tekintetét, rózsaszín szemhéjával és rózsaszín orrával. Majd jönnek a birkák és juhok. Egyenesszarvú rackák, fehérek és feketék. Moziban vagy színházban sem lehet különbül rendezni. A fehérek után jönnek a feketék, ezeket rövidesen karikas juhokkal keresztezik és talán kitenyésztik itt Hortobágyon a „magyar Breitschwanzot.“ Most csak subának, szőnyegnek vagy gubának lehet használni a gyspjút. Nem csoda. Ilyen a talajon, ilyen ételt ilyen istállózás mellett, még a merinói is kiüllenc. Legvégül jön a konda. Mokány kis kondás vezeti őket. Az ünnepélyes alkalomból széleskarmájú kalapjához valami ködmönt kerített fényes gombokkal. Karikás ostora hatszorosan étcsavarva a vállán. A jelentésben bemutatkozik: Herperger János főkanász, alázatosan jelentem, ennyi meg ennyi disznó ... Megesküdtem volna rá, hogy magyar, olyan keménykötésű kis legény. Inkább kúnságbak néztem volna. Hát , ez sváb? Ez a föld átgyúrja az embert. Az alázatosai jelentem, a bokaösszecsapás, a tisztelettudó karphoz nyúlás ... ezen mintha már egy kicsit túlvolnánk. Legalább is m, tervhivataliak. Da itt a Hortobágyon még nem vették tudomásul, hogy az már nem divat. Még nagyon nagy a különbség a csikós, a gulyás, a kondás rongyai és a vezető tisztviselők bilgeri csizmája és lovaglónadrágja között. Közben ránk alkonyodik, kigyullad a kút mellett a gázlámpa. Gáz a Hortobágyon ? kérdezzük. — Honnan veszik? — Hát csak úgy gyűli a kútból. Van itt földgáz amennyi kell. Ha jókedvük van, bedobnak egy gyufát a kútba és meggyullad. De arra már nem gondolnak, hogy ha iparilag nem is tudják hasznosítani, legalább a házakat és iskolákat gázzal világítanák. Csak dísznek van még a gázlámpa az udvar közepén. Hiába szikes a Hortobágy, hiába égett ki rajta a fű, itt lehetne valamit csinálni, mert jó az ember, anyag, szívós, keménykötésű. A föld is megadja ott, ahol törődnek vele. Csak a rendszerrel volt a baj, ami sem a földet, sem az embert nem tudta azzá tenni, amivé lennie kellene. Eddig is voltak tervek MARKOS GYÖRGY: Számadás a Hortobágyon A régi szivattyútelep A csatorna is kiszáradt Az óházi tenyészgazdaságot a hortobággyal kapcsolatban. Csak éppen az öntözők, a csatornaépítők nem tudtak arról, hogy milyen módon próbálják erdősíteni a Hortobágy széleit, akik rizsgazdálkodást akartak bevezetni, nem számoltak a belvíz levezetésével. Nagy terv zűrzavar volt ez. Most éppen azért vagyunk itt a Hortobágyon, hogy a helyszínen teremtsünk rendet. Százezernyi barom legelt itt régebben, mintegy 50.000 holdnyi területen- Három év alatt meghúzni a csatornákat, termőfölddé varázsolni ezt a kopár sivatag- nem lehet. Nézzük csak reálisan, hogyan ls lst öszeegyeztetni a terveket. A hortobágyi csárdában most nem szól a cigányzene és nincs kurjongatás. Szakemberek ülik körül az asztalt. Hideg fejjel, de meleg szívvel számolgatják 50 millió, 10 millió, 2 millió, 13.000 hold; szántónak, vagy legelőnek használják-e? Erre húzzák-e a csatornát, vagy amarra ? És 1947 október 19-én a hortobágyi csárdában minden romantikától mentesen megszületik a nagy Megjelent a MAGYAR-SZÖVET KÖZGAZDASÁGI SZEMLE ünnepi száma. A rendkívül gazdag tartalomból. Tureckij professzor: A Szovjetunió 30 éves gazdasági fejlődéséről. Jócsik Lajos: A só-/jet földműves szövetkezetekről. Péter Pál: Dollár árfolyam és a magyar ipari kivitel. Magyarország szeptemberi hitelgazdálkodása, a közép- és délkeleteurópai államok tervgazdálkodása, az új csehszlovák 5 éves terv, stb. Kérjen ingyen mutatványszámot! Kiadóhivatal: Szentkirályi utca 32/a. JKá£aí& novemberi szám Németh László Illyés Gyula Weöres Sándor Rákosi Zoltán Sarkadi Imre írásai JUSTH ZSIGMOND parasztszínházi, nagy tanulmánya ilyennek költészetről Teljes irodalmi, képzőművészeti, színházi zenei beszámoló. Kiadóhivatal: Lip. VII., Manách u. 9. VIII., ÚJ MAGYARORSZÁG. hortobágyi terv. A következő három év alatt 30 millió forint költséggel épülnek az új csatornák és az elágazások. Ezáltal 13.000 hold válik termékennyé, ennek egy része eke alá kerül, másik része kaszálónak marad. De mindenképpen biztosítva lesz az, hogy a Hortobágynak ebben a csücskében meginduljon az élet. A köröskörül ültetett akácos és tamariszkusz erdők megkötik a homokot és megakadályozzák a talaj további szikesedését. Együtt van tehát az öntözési, állattenyésztési, mezőgazdasági és erdősítési terv. Három évre éppen elég munka. Azután majd jön a többi. 1947. NOVEMBER 15. i Árínácési áfiu a tzxíka&terb vonzá&A&i& Mimii iura I. pomelán. kerámia, iparmíiii Hirliiémnt Hitkn. Iirokál, kantmla!I .input a Idjufdih karácsonyi ajánárk CSOBOTHNÉ és TÁRSA IV. Régiposta-**. 5. W BPI Benyovits Sándor lakás művészet antiquitasdekoratív» Régiposta-u. e. 183-335 *1 Maxim Gorkij: Aki az életet keresi . A proletáirköltészet megteremtője ebben a művében azt az embert ábrázolja, aki a kapitalizmus virágkorában szertelenül és kicsapongva csetlik-botlik át az életen és bukása mégsem bűneinek következménye, hanem annak, hogy az élet értelmet és az igazságot hajszolja. A könyv Gyuló György fordítása, ... , ' ' ' Ara kötve 20.—, fűzve II.— Ft. Mihail Molochov: Új barázdát szánt az eke A Csendes Don szerzője a felszabadult kisparasztság életét írja le. Hatalmába jutott a föld. De hiányoznak az eszközei, az állatállománya, hogy megművelje. A közösségnek kenyér kell. És a fükrhözjutottak összefognak, szívós munkájuk és lángoló élniakarásuk megteremti a jobb jövő alapjait. A könyv Tanús Aladár ízes, szép fordításában jelent meg. Ára kötve 28.—, fűzve 20.— Fi Lavers—Kahn: „ A nagy összeesküvés Kalandregény nem lehet meglepetésekkel zsúfoltabb, mint a két amerikai szerző műve a Szovjetunió elleni összeesküvésekről, 1917-101, — napjainkig. Ifi less, a németekkel? Miből állnak a nagyhatalmak közötti véleménykülönbségek? Erről szólnak élvonalbeli szovjetpolitikusok és történészek cikkei, tanulmányai. Mihhail Lipecker: A tulajdonog a Szovjetunióban Ez a könyv megdönti a felületeseknek azt a hitét, hogy a Szovjetunióban „mindenki egyforma" és „senkinek sem- semmije.“ Ara fűzve 4.— Ft. Medinszkij: Közművelés az Szovjetunióban A könyv az óvodásgyerekek foglalkoztatását, a szovjet iskolarendszert, a felsőoktatást, a népművelést és a továbbképzést ismerteti. Ara fűzve 8.— Ft, szikra kiadás '.